Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-18 / 41. szám
Göncz Árpád köszönőlevele „Meleg barátsággal köszönöm mindazok jóleső megemlékezését, akik 70. születésnapom alkalmából jókívánságaikat küldték, és akiknek személyesen nem állt módomban megköszönni. A köztársaság elnökének, az írónak, a magánembernek szóló jókívánságok segítséget nyújtanak feladatom további ellátásában, támaszul és segítségül szolgálnak.” Göncz Árpád levelét a köztársasági elnök sajtóirodája juttatta el hétfőn a Magyar Távirati Irodához. Pótoljuk Elmaradt ratifikálás Magyarország — főként politikai okokból — egy sor nemzetközi munkaügyi egyezményt nem ratifikált eddig. A Munkaügyi Minisztérium az Érdekegyeztető Tanács bér- és munkaügyi bizottságának hétfői ülésén terjesztette elő, hogy mely egyezmények mielőbbi ratifikálása lenne indokolt. A testület egyetértett abJavaslat- szerződésbontásra A bős—nagymarosi beruházásra vonatkozó államközi szerződés megszüntetésére tesz javaslatot a parlamentnek az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága. Erről hétfői zárt ülésén, hosszú vita után döntött a,testület. Rótt Nándor (ICDNP), a bizottság etnöke az ülést követően az MTI érdeklődésére elmondta: egyrészt törvény kidolgozását és elfogadását indítványozzák az államközi szerződésre vonatkozó magyar jogszabály hatályon kívül helyezésére, másrészt egy országgyűlési határozat meghozatalát a kormányintézkedésre. A törvény, illetve a határozat elfogadása több hetet vehet igénybe. Amennyiben a csehszlovák fél ez alatt, az idő alatt a munkák felfüggesztéséről döntene, ez lehetőséget adna a közös vizsgálatokra, s á további érdemi tárgyalásokra. A környezetvédelmi bizottság azért hozta meg ezt a döntést, mert a szomszédos országban egyértelműen a bősi létesítmény önálló üzembe helyezésén, a Duna elterelésén dolgoznak. ban, hogy elsőként 12 egyezmény érvényességét fogadja el hazánk. Ezek többék között a munkaügyi felügyeletről, a munkaerő-gazdálkodás intéz- . meny rends/.eréről, a kényszermunkáról, az egy dolgozó által hordozható maximális súlyról, a fizetett szabadságról, a hármas tagol tságú tanácskozásokról, a munkahelyek levegő- szennyezéséről, zaj- és rezgésterheléséről, a közalkalmazottakkal kapcsolatos ügyekről, a kollektív tárgyalásokról, a dolgozók biztonságáról, égés zségéről és munkakörnyezetéről szólnak. A munkaadók és a munkavállalók listát kaptak a csaknem 100, ratifikálásra váró, egyéb nemzetközi munkaügyi egyezményről is. Ez alapján mérlegelhetik, hogy a felsoroltak ezek közül melyek mielőbbi elismerése a legfontosabb. Ezek az egyezmények foglalkoznak például az alkalmazás alsó korhatárával, a vándormunkásokkal, a társadalombiztosítás minimális normáival, a kollektív tárgyalásokkal, a munkaviszonynak a munkáltató kezdeményezésére történő megszüntetésével, az éjszakai munkával. A magyar ka fai ás -$e£$essfés Mhéuásm Véget vetni a pazarlásnak A tudományos és fejlesztési kutatásokra szánt tizenhat milliárd forint kevés, ezért a pénzt a legfelkészültebb szellemi műhelyekhez kell eljuttatni — hangoztatta Pungqr Ernő akadémikus, tárca nélküli miniszter. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Atomenergia Bizottság elnöke, a hazai kutatás-fejlesztés előtt álló kihívásokról tartott előadást a pécsi Universitas szakemberei előtt. A cél eléréséhez a fejlesztő- és kutatómunkával foglalkozó intézmények országos átvizsgálása is szükséges, a kutatási szférába ugyanis egy „sereg ember úgy került be korábban, hogy kiváló párttag volt. Bár emellett kiváló szakember is lehetett valaki, de ha az utóbbi feltétel mégis hiányzik, akkor az illető nyilvánvalóan nem jó helyen van most”. A kutatási eszközökről szólva Pungor F.rnő hangoztatta, hogy véget kell vetni a pazarlásnak, meg kell szüntetni a-műszerparkok kihasználatlanságát, az ország infrastruktúrájának elmaradottságát, A számos megoldandó feladat közül megemlítette az adatbankok létrehozásával kapcsolatos kérdést. Mint mondta, sokan szeretnének e címen pénzhez jutni, de az egymással össze nem függő rendszer halmaz kialakulása veszélyes lehet egy kis ország számára. Az egyik legnagyobb országos gondnak nevezte a szennyvízzel és a hulladékokkal kapcsolatos problémát, melyek hatékony és olcsó megoldást sürgetnek, niszen a hazai ivóvízkészlet romlásának fő oka e kérdés megoldatlansága. A miniszter a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a hazai alapkutatások színvonala az elmúlt tizenöthúsz év alatt a térség országaihoz képest jónak mondható, de a fejlesztések' elmaradtak, miután a magyar iparnak csak minimális igényei voltak e téren. A felzárkózást szolgálhatják a külföldi segítséggel megvalósuló technológiai parkok, melyekben megkezdődhet a csúcstechnológiák felé történő elmozdulás. Az OMFB az egyetemek mellé telepítendő új típusú kutatóintézetek létrehozásával igyekszik elősegíteni a tudományos eredmények hatékony alkalmazását. T. Ház: Felelős vitában SZÁMTALAN MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY (Folytatás az 1. oldalról) különböző címzett és cél- támogatások az önkormányzatok költségvetésének 23 százalékát jelentik. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy továbbra sem megoldott önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatásának kérdése. A felszólalásokat követően újabb törvényjavaslatok és határozattervezetek napirendre vételéről döntött a Ház: a képviselők megszavazták a büntető- eljárási törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat., valamint a nyugellátások emeléséről szóló határozattervezet sürgős tárgyalását. Szintén napirendre vették a Katona Tamás napirend előtti felszólalásában már érintett képviselői indítványt, amely a második világháború idején koncentrációs táborba hurcoltak kárpótlására tesz javaslatot. A képviselők egyúttal döntöttek arról is, hogy részletes vitára bocsátják a munka törvény- könyvével kapcsolatos törvénytervezetet. Az Országgyűlés hétfői ülésén folytatta és lezárta a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénytervezet általános, vitáját. Sóvágó László (MDF) hozzászólásában sürgette — utalva a közel 200 módosító javaslatra —, hogy minél előbb hozzák tető alá a jogszabályt, amelynek tárgyalását immár másfél éve kezdték meg. A stabil, és pártpolitikai szempontoktól mentes tisztviselői kar kialakításának érdeke követeli ezt — mondotta a képviselő. Hódosán Róza (SZDSZ) rámutatott arra, hogy frakciójának koncepcionális elgondolásait a kormányzat az új tervezetbe sem építette bele. Ezt követően felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, amely- szerint a köztisztviselők jogállásáról szóló tervezetben közel 100 paragrafus Kést rántott a határnál 2606 hazatérő Az idén, eddig már több mint 2000 délszláv menekült tért vissza hazájába, korábban a határőrségtől ideiglenes védelmet kérők közül — mondta Kr isiin Attila határőrségi szóvivő. Hozzátette: ugyanakkor január 1-je óta mindössze 100-an kértek védelmet. A szóvivő azt is elmondta, hogy a hét végén a határőrök 12 ezer külföldi állampolgárt utasítottak vissza, mert nem rendel-, keztek a beutazáshoz szükséges feltételekkel. A visz- szaküldés nem ment simán, mert Biliarkeresztesnél egy román . állampolgár. gáz- spray-t permezetett a határőr arcába. Kelebi ánál pedig egy albán állampolgár rántott kést, amikor a határőr felfedezte, hogy hamis útlevéllel próbál beutazni az országba. VitíJINÓFÉMV FÖLÉNY Találkoztak már az wj mindentudókkal? A kétséget nem ismerőkkel, a rezzenéstelen arcú fölényesekkel? Akik bármire rámondják, tíz perc alatt megoldható. Akik ingerülten közük bárkivel, fogalma sincsen arról, amiről beszél, bezzeg ők . . . ! Minden pártot, politikai szervezetet megvert a sors ilyen mindentudókkal, amint ott vannak a civil társadalom szervezeteinek a gyűlésein is, a képviselő-testületek ülésein, a nyugdíjasok klubja összejövetelén ... Az átmenet ideje kedvez nekik : eső után az ehető meg a mérges gomba is gyorsan szaporodik. Aki mindenhez ért, nem ért semmihez. Az univerzális orákulumok, a mindentudó csalhatatlanok új hulláma nem minősíti a politikát, mert elkerülhetetlen ennek az új hullámnak a felbukkanása, ám a politikának minősítenie kellene őket: nem lenne szabad Vállalnia velük a közösséget. Nem, nem a fölény, a gőg, a minden áron ellentmondás, egyetértés miatt, hanem azért nem lenne szabad vállalni a közösséget, az együvé tartozást, mert a legjobb ügyet is rosszul szolgálják. Hamissá, hiteltelenné teszik azt is, ami helyes, ami igaz, mert mindentudókként torz tükörben láttatják a valóságot. A polgár ugyanis úgy gondolkodik, hogy ahol ilyenek vannak, oda ő nem megy, azokra 5 nem hallgat... Sejtem, nem csekély a része a mindentudóknak abban, hogy az 'állampolgári érdeklődés, részvételi szándék a politika iránt, a politikában kisebb, mint ami remélhető, s még inkább, ami szükséges lenne. Ügyek rossz katonái ezek a fölényesek. a mindentudók, s ha rossz katonák buzgólkodnak a toborzáson, kinek nem megy el a kedve attól, hogy a serégbe beálljon?! Sok-sok évtizede kevés a becsülete annak, aminek legtöbb becsülete kellene bogy legyen: a közszereplést vállaló hitelességének, emberi értékeinek. Megszakad vagy folytatódik a hagyomány? (M) visszautal a munka törvénykönyve szabályaira, miközben az új munka törvénykönyvének tervezete célkitűzése szerint szakít azzal, hogy minden munkaviszonyra vonatkozó szabályozást egy törvény alá rendeljen. Aláhúzta: félő, hogy a javaslat elfogadása szakemberhiányhoz vezet, ami az állami és önkormányzati feladatok ellátását egyaránt veszélyezteti. Deutsch Tamás (Fidesz) frakciójának nevében leszögezte, hogy a törvényjavaslat rossz, és jelen formájában teljességgel elfogadhatatlan. A tervezet egyik legfontosabb hiányossága, hogy nem teremti meg a pártatlan köztisztviselői kar törvényi garanciáit. Az előmeneteli rendszer, a határtalan időre szóló kinevezések, a minősítés és a címek adományozása területén a közigazgatási szervek vezetői, illetve a munkáltatói jogokat gyakorló személyek kezébe adja a döntés jogát. Az említettek a közigazgatási szervek többségében a politikai váltógazdálkodás alapján a választások következtében kinevezett politikusok, illetve az általuk kinevezett vezetők. ' A törvényjavaslatot a T. Ház részletes vitára bocsátotta. A képviselők megvitatták az idei költségvetési törvény mellékletének pontosítására előterjesztett kormányjavaslatot. és annak általános vitáját lezárták. A törvényjavaslat — miként az előterjesztő Kupa Mihály pénzügyminiszter vázolta — a költségvetési törvény kihirdetése során keletkezett hibákat korrigálja, a parlamenti döntés és a Magyar Közlönyben megjelent adatok közti összhanghiányt szünteti meg. Kupa Mihály tájékoztatott arról is, hogy a kormány vizsgálatot rendelt el az ügyben. A hozzászólók valameny- nyien szükségesnek tartották a közzétett adatok korrigálását, ám vitatták a minisztertől kapott magyarázatot, miszerint a hibákért az apparátust terheli a felelősség. Békési László (MSZP) főként a költség- vetés tárgyalását övező sietség és kapkodás számlájára írta az adatok megváltozását. Glaitfelder Béla (Fidesz) és Soós Károly Attila elsősorban a kormány késedelmében látta az elírások okát. Az Országgyűlés megkezdte a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat részletes vitáját is. Dragon Pál . (FKGP—33), a gazdasági bizottság előadója elmondta: először általános vitára alkalmasnak nyilvánították a javaslatot, de azután annak hiányosságai miatt bizottsági módosító indítványt dolgoztak ki és hagytak jóvá. A részletes vitában felszólaló Lakos László (MSZP) a javaslat veszélyeire hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: visszautasítják azt a javaslatban megnyilvánuló szemléletet, hogy a parasztság nem érett saját sorsának eldöntésére. A módosítást már csak azért is elfogadhatatlannak nevezte, mert az —- mint mondta — nem veszi figyelembe, hogy a szövetkezetek igen eltérő helyzetben vannak. A javaslat védelmében Zsíros Géza (FKGP—33) azt hangsúlyozta: a szövetkezetekbe annak idején bekényszerítették az embereket, s Így most nem egészen helyénvaló a tagság szabad döntéséről beszélni. Megérti az eltérő álláspontokat — mondta a kisgazda-képviselő —, hiszen az átalakulás során 500 milliárd forintos vagyon elosztásáról lesz szó. A módosításra pedig a volt tulajdonosok védelmében feltétlenül, szükség van, hiszen a Németh-kor- mány idején lezajlott számos vagyonnevesítés során a munkabérek alapján osztották fel a szövetkezetek vagyonát. Az ülésnap utolsó napirendi pontjaként három SZDSZ-es képviselő indokolta a T. Háznak az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam- és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában a dokumentumhoz benyújtott módosító indítványait. Kidolgozott koncepció szerint 536000 ügyirat az ügyészségeken Amit az ügyészség tesz vagy elmulaszt, azt végső soron a legfőbb ügyész Országgyűlés előtti felelősségére teszi — jelentette ki dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész az 1991-ben végzett tevékenységéről tegnap tartott sajtótájékoztatóján. Györgyi Kálmán kifejtette, hogy az ügyészség reformja az egész igazságszolgáltatási szervezet és a büntető-, valamint a polgári eljárási jog átalakításának részeként fogható fel. Bejelentette: már elkészültek az ügyészséggel kapcsolatos törvénytervezetek, azok megvitatása szerepel a kormány első, félévi munkatervében. Utalt arra, hogy a kidolgozott koncepció szerint a magyar államszervezetben az ügyészségnek — a nyugat-európai' általános megoldást követve — a kormány alárendeltségében kellene működnie, és elsősorban bűnügyi feladatokat kellene ellátnia. A legfőbb ügyész az 1991-ben végzett munkát értékelve szólt létszámgondokról és a bűnözés növekedéséből fakadó többlet- munkáról. Az összesített kimutatások szerint az ügyészségeken 530 ezer ügyet iktattak, 19 százalékkal többet, mint a korábbi esztendőben. A büntetőjogi ■területen 480 ezer ügyet regisztráltak, a vádképviselet mintegy 2000-rel, 70 300- ra emelkedett. Az ügyészség és a politika viszonyával kapcsolatos újságírói kérdésre Györgyi Kálmán kijelentette: „Az ügyészséget a pártharcokban nem lehet bunkóként felhasználni.”
