Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-03 / 28. szám

Könnyű palackok A SZE-SZÓ Mlzsei úti üzemében kétliteres műanyag szó- dásflakonok töltését kezdték meg. A gyártóktól alkatré­szenként vásárolják meg a flakonok elemeit, majd ösz- szeszerelve árulják, cserélik. Az ország más városaiban népszerűek a könnyű, biztonságos palackok, valószínű­leg keresettek lesznek Cegléden is (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Várkonyi-iskoia Matematika­tagozat A Várkonyi-iskoia az 1992/ 1993-as tanévben is indít matematika tagozatra fel­készítő első osztályt. E tan­tárgy mellett a gyerekek heti egy órában — a szülők igénye szerint — német vagy angol nyelvet is tanulnak. A szülők február 15-ig je­lezhetik szándékukat az óvónőnek, illetve az isko­lának. Az intézmény tele­fonszáma: 11-191. FOTÓKIÁLLÍTÁS Tóth István munkáiból Február 6-án, csütörtö­kön 14.30-kor a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola kamara­termében —• Kecskemét, Izsáki út 10. — megnyílik a városunkban élő Tóth Ist­ván, az évszázad kiváló fotóművésze kiállítása. Megnyitja Lóránd Klára muzeológus. A tárlat feb­ruár 28-ig — szombat és vasárnap kivételével — na­ponta 11-től 15 óráig láto­gatható. ceglédi ^nifap XXXVI. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1992. FEBRUÁR 3., HÉTFŐ Akadályt és pultot gördítettek A helyőrségi klubban Kilósvásár Február 3-án, hétfőn, és 7-én, pénteken 8-tól 17.30- ig a helyőrségi klub eme­leti termében import ruhák kilósvásárát rendezik meg. Amerikából jött haza A híres ceglédi tornászlá ny Különösen kedves ven­dég érkezett a Kürti csa­ládhoz az elmúlt héten. Füle Judit, a ceglédi torna­sport büszkesége jött haza szülővárosába a messzi Amerikából. Németország­ban élő asszony lányánál járt; s úgy gondolta, ha már Európában van, meg­látogatja egykori tanárát és edzőjét. Cegléden már csak az idősebbek emlékezhetnek rendkívüli sportpályafutá­sára. Magyarország úttörő- bajnoka tizenhárom; fel­nőtt akrobatikabajnoka ti­zenöt; országos középisko­lai és ifjúsági bajnok ti­zenhat és országos mester­fokú tornászbajnok tizen­kilenc évesen. Részt vett az 1958-as moszkvai világbaj­nokságon, az 1960-as római olimpián és az 1962-es prá­gai világbajnokságon. Min­denkor ő volt a legmegbíz­hatóbb, legeredményesebb tagja a magyar válogatott­nak. Méltóképpen képvi­selte hazánkat a nagyvilág­ban, nem kis dicsőséget szerezve Cegléd sportjának is. Amilyen boldognak mondható sportpályafutása, annyira szomorúan alakult magánélete. A római olim­pia évében ment férjhez egy ugyancsak válogatott sportolóhoz, akivel a tatai edzőtáborban ismerkedett meg. Két évtizeden át Né­metországban éltek. Ke­mény munkával szép ott­hont teremtettek maguknak, és felnevelték lányukat. Amikor a körülmények már megengedték, hazaköltöz­tek, és Soroksáron teleDed- tek le. De nem sokáig örülhettek a megtalált bol­dogságnak. Jutka három év alatt elvesztette édesanyját, édesapját, és röviddel szü­lei halála után férjét is. Lánya egy német—magyar cégnél kapott jó állást, s ő visszaköltözött vele Német­országba. A múlt évben újabb for­dulat következett be Füle Judit életében. Férjének kezelőorvosa összehozta a fiatal özvegyet egy ugyan­csak megözvegyült ameri­kai magyarral, aki rövid ismerkedés után megkérte a kezét. A ceglédi tornász­lány követte újdonsült fér­jét — az innen sok ezer ki­lométerre elterülő Csendes­óceán partjára, a kis Long- branch településre —, aki építési vállalkozóként bizo­nyította a „külföldre sza­kadt” magyarok tehetsé­gét és szívós élni akarását. így mesélte el örömök­ben, bánatokban bővelkedő életét egykori kedves tanít­ványom. Változatos életút­jának elbeszélése mellett természetesen legtöbb szó a boldog ifjú évekről esett, a tornászemlékekről. Mohó érdeklődéssel forgatta a birtokomban levő albumo­kat, amelyekben a gazdag fotógyűjtemény újra elénk varázsolta a sok szép ver­senyt, az izgalmas dísztor­nákat és a felejthetetlen tornászbálokat. A következő szavakkal búcsúzott: Kedves Béla bá­csi! Amit értem tett, azt so­ha nem felejtem el, bár­mily messze vetett a sors. Köszönetképpen fogadja el tőlem hatalmas éremgyűj­teményemet, ami annyi köl­tözködés ellenére is szeren­csésen megmaradt; tőlünk, kettőnktől pedig kétszázöt­ven dollárt a Sporttörténeti Alapítvány javára. Ha majd megnyílik a sportmú- zeum, talán akad néhány látogató, aki érmeim láttán megkérdezi: ki volt ez a „híres” ceglédi tornász­lány? Kürti Béla Karnyújtásnyira kapható könyvek A Gubody-kert közelében álló épületben annyiféle árut halmoztak fel, hogy talán még eszterlánci cérna is akad köztük. Illene is, hogy legyen, hiszen az Eszterlánc Kft. birodalmában járunk, ahol a divatos ruhafélék, női tás­kák, egyéb holmik zavarba ejtő sokfélesége, afféle tarka kaleidoszkópra emlékeztet. Állnak ott könyvespolcok is, amelyeken a limoná­dé irodalom gyöngyszemei mellett több ezer forintos értékes könyvek sorakoz­nak. KITERJEDT HÁLÓZAT Füzes Szilárd ügyveze­tő tárgyilagos képet fest a könyvkereskedelemről, amely tavaly meglepően nagy forgalmat produkált. Tizenhétmillió forint érté­kű nyomdaterméknek ta­láltak gazdát, s ez még a veszedelmesen emelkedő könyvárak mellett is nagy szó. A kft. árbevételének kétharmadát teszi ki a kö­tetékből befolyó összeg. Eb­ben szerepelnek a video­kazetták is, amelyek iránt mostanában élénkül a ke­reslet. Ezeket az árukat nagy- és kiskereskedelmi forga­lomban értékesítik. Üllő, Albettirsa, Dánszentmiklós, Mikebuda, Jászkarajenő, Kőröstetétlen, Abony, Tör­tei, Csemő, Tápiógyörgye, Üjszilvás, de még Izsák és a Csepeí-sziget is tőlük vá­sáröl. Az ügyvezető rend­szeresen járja a fővárost, kapcsolatot tart a kiadók­kal, a terjesztőkkel. Itt sok­szor azonnal kell dönteni, mert a kapós könyveket percek alatt szét kapkodják az árusok. Tíz-tizenöt hely­ről vásárolnak. A Kossuth Kiadóval és a Hungaprint- tel különösen jó kapcsola­tokat ápolnak. Ismerni kell a vevőkör igényét. A szerelmes füzet- sorozatokb 51 csak annyit szabad rendelni, hogy el­fogyjon, mert egy hónap múlva már jön a folytatás, utána a kutya sem kíváncsi rá. Vannak viszont köz­hasznú kiadványok, mint például a mindig kapós szakácskönyvek, a mező- gazdasági ismeretterjesztés­sel foglalkozó kötetek, me­sekönyvek. Keresettek a le­xikonok, a természetgyó­gyászati ismereteket kínáló munkák. A politikai tárgyú írások közül kiemelkedett mostanábán Horn Gyula Cölöpök című könyve. SAJAT KOCKÁZATRA Ebben a körzetben öt- ven-hatvan könyvterjesztő tartozik hálózatunkhoz. Ök a saját kockázatukra dol­goznak. Igaz, hogy maga­sabb (15-20 százalékos) ár­rést kapnak, de vagy előre ki kell fizetniük a portékát, vagy nyolc napon belül le íjjy látják biztonságban kell tenniük a pénzt. Ügye­sen kell forgolódni, ha nem akarják, hogy a nyakukon maradjon az áru. A kft. annyi könnyítést ad, hogy az egy hónap alatt el nem adott könyvek legfeljebb tíz százalékát visszaveszi, és máshol próbálja értéke­síteni. KITILTVA A TEREKRŐL Az utcai árusításban van fantázia. Elsősorban két dologtól függ a sikeresség. Az egyik, hogy milyen he­lyen ütötte fel a standját az illető. Legalább ilyen fontos, hogy milyen felké­szültségű az árus. Beigazo­lódott, hogy aki ismeri a szerzőket, a könyvek témá­ját, tud kinek-kinek meg­felelő olvasmányt ajánlani, hajlandó foglalkozni a vá­sárlókkal, az a többszörösét adja el, mint járatlanabb társa. Az ügyes könyvárus tud­ja, melyik vevőt lehet oda­szoktatni, ha fizetésig fél­reteszi neki a kiszemelt kö­tetet. A megbízható kun­csaft akár részletfizetési kedvezményt is kaphat. A felkészültség, a megfelelő kereskedő szellem jó be­fektetés. Igaz, nem leány­álom a tél fagyos napjai­ban reggeltől estig az utcán toporogni, de aki ügyesen csinálja, annak megéri. Vannak helyek a város­ban, ahol a kft. bérel helyet az árusoknak. így például díjat fizetnek az Op*I-ház és az ÁFÉSZ-áruház (Hanga Kft.) előcsarnokában elfog­lalt néhány négyzetméte­rért. A városi önkormány­zat — követve a fővárosi törekvéseket — Cegléden is korlátozó intézkedéseket hozott. A Szabadság és a Kossuth térről eltanácsol­ták az árusokat. Ezekre a helyekre — egyébként he­lyesen — odaillő pavilono­kat szeretnének helyezni. Akkor ismét visszatérhet­nek kedves könyveseink. oomasi) CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatárs: Tamási ramás. • Posta­cím: Cegléd. Pt 19. 2701 Te­lefax és telefon. (201 11 - 400, • Telex: 22-63S3 • Hirde­tésfelvétel ■ Hírlapkiadó Vál­lalat Közouiségszolgálata. Cegléd. Teleki u. .10. : kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig. szerda Ui—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-763. A Nívó Ruhaipari Kisszövetkezet 34 éves múltra tekint vissza. Jövőjüket, az új szö­vetkezeti törvény adta keretek között, hasonló formában képzelik, hiszen dolgozóik hosszú távú foglalkoztatását — jelenleg — így látják biztonságban (Apáti-Tóth Sándor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom