Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-15 / 39. szám

„Ne nyugodjék le a Nap haragotok felett!” Mindenkinek a maga igaza Akit a sírból hoztak vissza — ez volt a címe a Ceglédi Hírlap 1991. december 28-i száma egyik írásának. A könyvismertető beszámolt egy nemrégen megjelent dokumcntumkötetről (Szebeni Ilona: Merre van a ma­gyar hazám? ...), amely az orosz fogságba, a „malenkij robotra” hurcolt túlélők megrázó visszaemlékezéseit tar­talmazza. Ezek között .olvasható a ceglédberceli, nyolc­vanegy éves Kohlmayer János vallomása is, akit élve dobtak a tömegsírba. A történetben (s a könyv több fejezetében) szerepel egy bizonyos „I.enci doktor”. Az ő tiltakozó levelét kö­zölte e lap Visszautasítom címmel 1992. január 21-én. Mindenkinek megvan a maga igaza. Az igazságnak is. Idézet Endrei Lénárd leveléből: „Éri nem mint orvos, és főleg nem mint főorvos végeztem a rám bízott feladatot. Nem vizi­teltem, nem vizsgáltam meg a betegeket...” Hermann Antal, Űjhar- tyán: „Ö aztán egy kitűnő .fő­orvos’ volt, egy ceglédber- -tzíiceli kocsifényéző. ö volt a láger ura .. . Lenci doktor ránézett valakire, és csak úgy messziről megállapítot­ta, hogy halott ... Egyszer meghalt egy ceglédberceli fiú. a .főorvos úr’ megálla­pította, hogy beállt a ha­lál. Még akkor délután ki '•is vitette a hullák közé. Éj­szaka rohan az őr, kiabál­ta, hogy feltámadt a ma­gyar halott. Dörömböl, veri az ajtót. Kohlmayer János volt a halott, ma is él.” (Részlet a könyvből.) Hernádi Sándor, az ELTE tanára, Budapest: — Nagyon jól játszotta az orvos szerepét. Rende­lője volt, fehér köpenyben járt, vizitelt. Persze csak nyomogatta a betegeket, vagy ránézéssel „gyógyí­tott”, minden szakértelem nélkül. Abból láttuk, hogy baj van: a tetvek elmász­tak a haldoklóról. S ő ott hagyta pusztulva is őket. ... Fajt József né Fieder Magdolna, Üjhartyán: — Még 1946-ban is ott volt a 18-asban, az ameri­kai lágerben. Tudtuk, hogy nem orvos a „Lenci dok­tor”, de az orosz tisztek elhitték neki, később meg­győzte őket a ruha, az élelem, a vodka. Treilinger János, Cegléd- bercel: — Mondom neki, Lenci, nézd meg a lábam. „Mi?! Lenci? Doktor úr vagyok én neked!” — ordította. Mert durván megkövetel­te, hogy „doktor úrnak” szólítsák. Hogy miért tűr­tünk mi, berceliek, akik is­mertük. Mindig Istent, em­bert, törvényt tisztelők vol­tunk. S féltünk ... Tudja, mit kellett volna tennie a lelkiismeret parancsára hallgatva? Amikor emlék­művet szenteltek a temp­lom előtt a háborúban el­esetteknek, akkor kellett volna bocsánatot kérnie a falutól! Keindl József, Űjhar- tyán: „Az orvosunkról szeret­nék még beszélni, bár nem ő volt az egyedüli, aki szél­hámossággal ilyen jói tu­dott helyezkedni. Még any- nyit sem tudott, hogy egy tisztességes kötözést csinál­jon. Nem is volt orvos. Csúnyán visszaélt a helyze­tével, tudása nem volt, az aljassággal akart tekintélyt szerezni magának.” (Rész­let a könyvből.) Kerepesi Lénárdné, Ceg­léd bércéi: — Ott kint halt meg az uram. 1945 októberében. A holmiját sikerült elrejte­nem. Amikor felhozták Kohlmayer Jánost meztele­nül, kérdeztem Lenéitől, hol a ruhája a szerencsét­lennek. Én öltöztettem föl a férjem ruháiéba, etettem, ápoltam egv ideig. Tábori Nándor, római katolikus lelkész, Újlen­gyel : — „Feltámadt a ma­Oyorfee szerződött Talán visszatér Bajnoki asztalitenisz­mérkőzésen a Győr csapata legyőzte a CVSE-t. A ceg­lédi Szappanos Csaba já­téka emelkedett ki a me­zőnyből, aki három egyéni és egv páros mérkőzésen diadalmaskodott. A CVSE szempontjából csak egy szépséghibája van a dolog­nak. Nevezetesen az, hogy Szappanos a győri együt­tesben játszott. Ennek tör­ténetéről kérdeztem a fia­tal versenyzőt. — Mi volt az oka annak, hogy Ceglédről Győrbe köl­töztél? — Tavaly nyáron lejárt a szerződésem, s bár a CVSE felajánlotta a hosszabbítást, azt én nem fogadtam el. — Gondolom, nem lehe­tett nagyon kedvező az ajánlat, ha így döntöttél? —• Nagyon nehéz erről beszélnem, hiszen itt nőt­tem fel Cegléden, és ha megteremtették volna a megfelelő feltételeket, ak­kor nem döntöttem volna a távozás mellett. — A bajnoki mérkőzést nézve észrevettem, hogy csak egy saját nevelésű já­tékos — Halmai — kapott helyet az együttesben ... — Igen, valóban csak ő maradt hírmondónak. Saj­nos az az igazság, hogy a máshonnan ideigazolt játé­kosok, nagyobb támogatást kapnak. Akadt olyan a csa­patban, akivel az elmúlt bajnokságban azonos telje­sítményt nyújtottam, és neki mégis sokkal nagyobb összeget adtak. — Milyen érzés volt a ré­gi társak ellen játszani? — Véleményem szerint aki profinak tartja magát, az minden mérkőzésen a maximumra törekszik. Ez is egy mérkőzés volt a sok közül. Természetesen, na­gyon örülök, hogy tudtam bizonyítani. A mostani jó formám mögött rengeteg edzés van. — Elképzelhetőnek tar­tod, hogy majd egyszer visszatérsz, Ceglédre? — Senkitől sem váltam el haraggal, úgyhogy elkép­zelhető. Persze ahhoz vál­tozniuk kell a körülmé­nyeknek is. Szerintem egy jól felépített szakosztály­ban lennie kell főállású ed­zőnek és szakosztályvezető­nek. És talán eljön egyszer az az idő, amikor a saját nevelésű játékosnak is lesz becsülete. — Mik a távolabbi cél­jaid? — Szeretnék minél jobb játékos lenni. Tudom, eh­hez rengeteg edzésre van szükség, de vállalom. Sze­retnék minél többször olyan sikert átélni, amilyenben tavaly ősszel volt részem, amikor is a válogatott Né­meth Károlyt győztem le. Kóbor Ervin gyár!” — ez lett az erősebb hitet adó szállóige a tábor­ban Kohlmayer János sír­ból jövetele után. Igen, „Lenci doktor”, így hívta mindenki. idézet E. h. leveléből: „Én nem szöktem el a fa­luból, itt maradtam.” A tisztesség, a sajtóetika úgy kívánja: hallgattassák meg a másik fél is! Ám az odaérkezőt mindig zárt ka­pu fogadja. Csak a függöny rebben az ablak mögött. Szebeni Ilona írónő, illetve a férje is hiába próbálkozott több alkalommal, nem kap­tak bebocsátást. Idézet E. L. leveléből: „ ... kénytelen vagyok a súlyos vádakat visszautasí­tani.” Tábori Nándor plébános (Újlengyel) beszédéből: „Az elhunytak hozzátar­tozói és mi, túlélők nem fe­lejtjük el őket, az ártatlan áldozatokat, de megbocsá­tunk mindenkinek, akik ne­kik és nekünk oly sok gyötrelmet és szenvedést okoztak. Mi nem gyűlö­lünk, nem haragszunk. Meg akarjuk élni, Atyánk, a Te tanításodat: Ne nyugodjék le a Nap haragotok felett. Nem ítélkezünk, mert az ítélkezés a Te jogod. Neked ajánljuk magunkat, Rád bízzuk magunkat, és a ke­reszten haldokló Ürjézus- sal mondjuk: Atyám, bo­csáss meg nekik, mert nem tudják (nem tudták) mit cselekszenek.” K. A. cégiDI KzrCília XXXVI. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1992. FEBRUAR 15., SZOMBAT Svédek érdeklődne!« A város érdekei vezérelnek bennünket MA ESTE Dzsesszshow Február 15-én, szombaton 18 órakor, a ceglédi zene­iskola hangversenytermé­ben dzsesszshow lesz. Köz­reműködnek: András Ta­más és Bori Viktor (zon­gora), Hargitai János (dob). A szereplők a bevételt az intézmény alapítványa ja­vára ajánlják fel. Növendékek hangversenye A zeneiskola hangver­senytermében február 17- én, hétfőn 18 órakor dr. Zsengellér Ferenc, 20-án, csütörtökön Káté András, 22-én, szombaton 16 órakor Volter Kálmán gitártaná­rok növendékeinek hang­versenyét rendezik meg, míg február 19-én, szerdán körzeti zongoraverseny lesz. Az önkormányzati testület nemegyszer foglalkozott a termálfürdő témájával. Persze az illetékesek az elmúlt hó­napokban sem hanyagolták el az ügyet. Jó néhányszor tárgyaltak érdeklődőkkel, leendő partnerekkel. A napok­ban svédekkel ültek asztalhoz a város vezetői. Ennek apropóján beszélgettünk Banai Benővel, a polgármeste­ri hivatal mezőgazdasági és vállalkozási csoportja veze­tőjével. — A jelek szerint önök egyáltalán nem tétlenked­nek. — Az Öregszőlőben meg­valósuló termálprogram él, mint parázs a hamu alatt. Sokak vágya is, hogy vala­mit tegyünk az ügyben. Úgy látszik, az „álom” — a fel­építendő gyógyszálló és szabadidőközpont — egy kicsit folytatódik. Ezt sej­teti legutóbbi találkozá­sunk is a svédekkel. MÁR BEVÁLT — Mit illik tudni a leen­dő partnerekről? — Három svéd cég üzlet-- és szakembereivel tárgyal­tunk. Ez a kapcsolat né­hány hónappal ezelőtt kez­dődött, a meglevő termál­kút az eddig kiépített köz­mű és mintegy százötven hektáros terület hasznosí­tására. A korábbiakban kértük, olyan programot dolgozzanak ki, ami igazán élővé teszi ezt a környéket. — A napokban miféle el­képzelésekkel érkeztek a svédek? — Meglepő új koncep­cióval jöttek. Nem a sza­badidőközpontot, a fürdő- és kirándulóprogramot he­lyezték előtérbe, hanem a vállalkozást, a kereskedel­mi tevékenységet. Egy be­vásárló- és szabadidőcent­rum kiépítésére .gondoltak — Budapest közelségére, Cegléd ideális földrajzi fek­vésére (könnyen megköze­líthető), a térség forgalmas- ságára alapozva —, ame­lyek Amerikában és a nyu­gati országokban már be­váltak. — Mennyire lehet komo­lyan venni a szándékukat? — Ez volt az első talál­kozás, amikor az elképze­lésüket ütköztetni próbál­ták a helybéli adottságok­kal. Különböző kereskedel­mi láncokból élelmiszer- és speciális üzletek, egy reklámközpont létesítését vetették fel. Hétvégi házak építését is felvázolták. A meleg vizet télen az objek­tumok fűtésére, nyáron pe­dig a hűtésére használnák fel. A későbbiekben; ha ezek a létesítmények hasz­not hoznának, akkor gon­dolnának a továbbfejlesz­tésre. Készülhetne vidám­park, télen-nyáron üzemel­tethető jégpálya, termál­fürdő, golfpálya. Véletlenül sem szeretném, hogy bárki azt mondhassa, ez egy ko­molytalan álmodozás. Mert ez mind egy hosszú távú el­képzelés lehetne. CSAK ÁLOM? — Ennek milyen akadá­lyai vannak? Miféle felté­telek szzükségeltetnek? — Nagyon sok pénz, amit még a három svéd cég sem tud finanszírozni. Nemzet­közi bánkok támogatása nélkül elképzelhetetlen a megvalósítás. És persze a magyar állam bizonyos sza­vatolása is lényeges krité­rium. A városra is igen ko­moly kötelezettségek vár­nának. Felmérik azt, hogy valójában van-e igény-, fi­zetőképes kereslet egy effé­le beruházásra. A bevásár­ló- és szabadidőcentrum megközelítése elsősorban a 4-es főútról oldható meg. Ugyanakkor elengedhetet­len a teljes közművesítés, utak, gázrendszer, csator­názás megvalósítása. Ez bi­zony rengeteg pénzt emész­tene fel. Éppen ezért félő, hogy a nagy álmoknak — a mai gazdasági nehézségek mellett — mennyire lehet realitása. ELSŐ PERCTOL — Amikor felálltak a tár­gyalóasztaltól, mivel vál­tak el egymástól? — A svédek beavattak bennünket elképzeléseik egy-egy részletébe. Ám konkrét munkaprogram és valóság akkor lesz ezekből, ha ők is teljes, reális képet kapnak tőlünk a feltételek­ről. Azzal váltunk el, hogy jó néhány kérdésre választ kell adni, amelyek a beru­házás életszerűségét garan­tálhatják. Igazából meny­nyi pénzre lenne szükség, s ez előteremthető-e? Azt is mérlegelni kell: ez a leen­dő objektum mennyire le­hetne gazdaságos, az ide befektetett esetleges ösz- szegek megtérülhetnek-e. Amennyiben erre nincs xeá- lis esély, az álmok egy ré­széről le kell mondani, és ismét egyszerűbb elképze­lésekre gondolni. Egyéb­ként e találkozásról jegyző­könyvet készítünk, amit ki­küldünk a svédeknek. Ök pedig hamarosan kérdése­ket juttatnak el hozzánk, amelyek a beruházás gaz­daságosságát firtatják, s a lehetőségek további kuta­tására inspirálnak. Termé­szetesen első perctől kezd­ve a város érdekei vezérel­nek bennünket. F. F. Ködös február (Apáti-Tóth Sándor felvétele) A csellósok Spanyolhonban A ceglédi zeneiskola csellóegyüttese február 17- től egyhetes spanyolországi turnéra kapott meghívást. A zenekar koncertet ad Madridban, Guadalajará- ban, Albacetében, Palma de Mallorca és Ibiza Szigetén, Cuencában. Bachtól Ca- salsig számos ismert szer­ző művét megszólaltatták. CEGLÍD1 HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője- Fehér Ferenc. O Munkatárs: Tamási ramas. ® posta* cim Cegléd. Pf I». 2101 Te­lefax és telefon : Í20) 11*400. • Telex: 22-0353. * Hirde­tésfelvétel : Hírlapkiadó Vál­lalat Közőinségszolgálata. Cegléd. Telekj u. 30. ‘ kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-is. szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-763.

Next

/
Oldalképek
Tartalom