Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-15 / 39. szám

(Folytatás az 1. oldalról) 50 százaléknál nagyobb adósság terheli a vagyonát. A kamatpreferenciákra az intervenciós keretből külö­nítenek el egymilliárd fo­rintot. A búza és a kuko­rica termelési költségeinek fedezéséhez 70 százalékos állami garanciát adnak. A hitel Összege hektáronként nem haladhatja meg búza esetében a 8 ezer, a kukori­ca esetében a 10 ezer íorin- •tot. A garancia fedezésére összesen 9 milliárd forin­tot szánnak, mégpedig az agrárintervenciós keretből. Ugyancsak e keretet terheli egy másik elfogadott intéz­kedés. Eszerint az agrár-, piaci rendtartás pályázatot hirdet 200—400 ezer tonna kukorica tonnánként 0800 forintos áron való állami felvásárlására és értékesí­tésére. Az ellenérték felét azonnal, másik részét a termék eladását követő 15 napon belül, de legkésőbb szeptember 15-ig kifizetik. - További kedvezményi hogy a gabonakivitel előfi­nanszírozási hiteleit 50 szá­zalékról 70 százalékra eme­Húszmilliárdos tőkeinjekció KORMÁNYSIÓ VIVŐI TÁJÉKOZTA TÓ lik. A kizárólag magán­személyek tulajdonán ala­puló mezőgazdasági szövet­kezetek egyenrangúan ve­hetnek részt az élelmiszer- ipari vállalatok privatizá­ciójában. A szövetkezeti át­alakulások megkönnyítése érdekében a kormány fel­függeszti, és egyedi felül­vizsgálat alapján — az át­alakulást követően — elen­gedi a kedvezőtlen adottsá­gú gazdaságok tartozásai­nak, hiteleinek egy részét. A miniszter kérdésre vá­laszolva kitért a múlt hé­ten bejelentett húsáremelés hírére. Közölte, hogy a Húsipari Tröszt megszűnt, Országgyűlés Szerdán is teljes A jövő héten ismét meg­hosszabbított munkarend­ben ülésezik az Országgyű­lés, a szokásos hétfői és keddi mellett szerdán is lesz plenáris ülés. Erről tá­jékoztatta az újságírókat szokásos pénteki sajtóérte­kezletén Szabad György, az Országgyűlés elnöke. El­mondta, hogy sürgősséggel terjesztették be a nyűgei-. látások, baleseti nyugellá­tások évi emeléséről, ille­tőleg kiegészítéséről szóló határozatijavaslat-terveze-. let, amelynek napirendre tűzéséről hétfőn döntenek a képviselők. A sürgősséget az indokolja, hogy a nyug­díjemelést — amit vélhe­tően elfogad a T. Ház — minél előbb végre lehessen hajtani. s egykori vezetőjének nem volt joga áremelés tervezé­sére és bejelentésére. Biz­tos abban, hogy a termelési és felvásárlási árak emel­kedése miatt néhány üzem — fűként az,, amelyik gaz­daságtalanul működik — emelésre kényszerül. Ám megítélése szerint arányuk 8—12 százaléknál nem le­het több. A piac majd „be­szabályozza” az árakat — mondta. A csütörtöki ülésen a kormány sérelmezte azt a szövetkezeti törvény ha­tályba lépése után kialakult helyzetet, amely mintegy 50 ezer ember munkaviszo­nyát érinti. Kiss Gyula munkaügyi miniszter el­mondta; a korábbi törvé­nyek lehetővé" telték, hogy a szövetkezetek meghatá­rozott időtartamra szüne­teltessék tagjaik munkavi­szonyát, ha nem tudnak számukra munkát adni. A jól bevált gyakorlat szerint erre az időre munkanélküli- segélyt kaptak a tagok, majd néhány hónap múlva ismét dolgozni kezdtek a szövetkezetnél. Ez a lehető­ség január 20-tól megszűnt, és az új törvények értelmé­ben a munkavállalási meg­állapodás a szövetkezetek­ben is a munka törvény- könyvében szabályozott munkaviszonnyá alakult át. Lakitelek Alapítvány Fillérekből gyűlt milliók — Nem várhatja minden iskola, szervezet, vagy egye­sület közvetlenül a kor­mánytól, a parlamenttől a segítséget — mondta Le­zsák Sándor, a kuratórium elnöke a Lakitelek Alapít­vány pénteki sajtótájékoz­tatóján. Példaként megem­lítette, hogy a tőlük ka­pott gyors anyagi támoga­tás képes megmenteni kisebb kulturális egyesüle­teket, mondjuk egy nép­tánccsoportot a közvetlen megszűnés veszélyétől. Nemrégiben a közművelő­dési pályázatra érkezett 1323 jelentkezőt több mint 25 millió, egyenként öttől negyvenezer forinttal segí­tette az alapítvány. Vagyo­nuk jelenleg 100 millió forint, amely egyéni és vál­lalati adományokból, céltá­mogatásból jöhetett össze. Nincs olyan nap — mond­ta Lezsák —, hogy ne ér­kezne címünkre kisebb-na- gyobb adomány, legyen az egy nyugdíjas 100 forintja vagy egy kanadai magyal 100 dollárja. Az alapítvány tevékenységével Magyaror­szág újjáépítésében kíván részt venni anyagi támoga­tásával és szervező munká­jával. Ezenfelül támogatja a kisebbségi sorsban és az emigrációban élők törekvé­seit is. Lezsák Sándor felhívta a figyelmet néhány, közeljö­vőben induló pályázatra. A magyar—japán kapcsola­tok elősegítésére, a japán nyelv hazai oktatásának tá­mogatására egymillió forin­tot osztanak szét. A pá­lyázni szándékozóknak az alapítványtól postán kell kérni az adatlapot, melyet T992. március 15-ig kell be­küldeni. A XX. század magyar történelmének valósághű feltárására hatmilliós ke­retösszeggel jutalmazott helytörténeti pályázatot ír­tak ki. A pályaműveket 3 példányban kell az alapít­vány címére beküldeni, 1992. október 23-ig. Az MDF-fel karöltve 1992. június 28. és július 5. között tábort szervez fiatalok, ifjú házasok, egye­dülálló családok és nyug­díjasok részére Lakitelken, a Holt-Tisza partján. Je­lentkezési lapot postán le­het igényelni és 1992. május 10-ig kell beküldeni. A Lakitelek Alapítvány postacíme: 1399 Budapest, PL: 701-380. Ami azt jelenti, hogy a szövetkezetnek állandóan foglalkoztatnia kell tagját. Amennyiben ez nem all módjában vagy szándéká­ban,- közös megegyezéssel felbonthatják a jogviszonyt. Ez az eljárás viszont, mu- i tato'tt rá a miniszter, csak a szövetkezet szamára elő­nyös. A dolgozó számára az jobb, ha felmondanak ne­ki: akkor ugyanis jogosult a felmondási idő alatt az átlagfizetésre, illetőleg vég- kielégítésre és munkanél­küli-segélyre. Az új szö­vetkezeti törvények elfoga­dása tehát azzal is jár, hogy tisztázódik a tagok ! munkaviszonya, és meg­szűnik a látszatmunkanél­küliség — hangsúlyozta Kiss Gyula. Kálnoki Kis Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára arról adott tájékoztatást, hogy április 2-tól megváltozik a magyar légtérhasználat ed­digi gyakorlata. As új repü­lési törvény elfogadásáig is egységes irányítást vezet­nek be, amelyben — béke­időben — elsőbbséget élvez a polgári repülés. Megszűn­nek a légifolyosók, helyet­tük légi útvonalakon közle­kednek a gépek. 2100 méte­res magasság fölött lesz az ellenőrzött légtér, az alatt nincsen légi irányítás. Vál­tozik az útvonal-bejelentési kötelezettség szabályozása: az eddigi 48 óra helyett a külföldről érkező kis repü­lőknek indulás előtt 30 perccel, a belföldieknek, pe­dig 2 órával kell engedélyt kérniük a repülésre a pon­tos útvonalat is megadva. Juhász Judit szóvivő végezetül bejelentette: amennyiben a jugoszláv államvasutak egy héten be­lül nem kezdik meg a MÁV- val szemben fennálló tarto­zásuk törlesztését, akkor a közlekedési tárca árufor­galom-korlátozást vezet be. (A MÁV péntek déli közlé­se szerint az első átutalás megérkezett.) Környezeívédelem KUPA-PR@GRAM SZERÉNYEBBEN, MIT TAVALY — Reális esély van ar­ra, hogy az infláció jelen­tős mértékben csökkenjen az idén, az áremelés első három havi üteme várha­tóan fele lesz az elmúlt év hasonló időszakának — hangsúlyozta Kupa Mihály pénzügyminiszter a MTESZ Szövetségi Tanácsának ki­bővített ülésén. A minisz­ter szerint a privatizáció jelentősen felgyorsulhat idén, részben a közelmúlt­idén még növekszik a mun­kanélküliek száma hazánk­ban. A munkanélküliség kezelésére a kormányzat különböző regionális prog­ramokat indít a jövőben. A pénzügyminiszter el­mondta: a munkanélküli­ség igazi árnyoldala az, hogy a magyar munkaerő jelentős része teljesen kép­zetlen. Ez a jövőben a mo­dernizálás következtében nem tartható. —A hét híre—— AZ A TUDOMÁNY Szakmai fórumot tartottak a fővárosban a nagym’a* rosi Duna-szakasz helyreállításának problémáiról. • Nemzetközi orvostechnikai bemutató színhelye volt Budapest. & Szombathely adott otthont a szö­vetkezeti átalakulást elemző konferenciának. Q Kecskeméten tűz-, vagyon- és munkavédelmi kiál­lítás nyílt meg a legújabb eszközökről. 9 Szolnok fogadta a növényvédelmi szakmai konferencia résztvevőit. 9 A hét híre az is, hogy tanácskozást rendezték Pécsett a hazai tudományos kutatás tá­mogatásáról. érdekelt fejlesztőintézetek­ké, megjelentek a vállalko­zási alapon tevékenykedő kutató, fejlesztő cégek, azaz a kikényszeritatt átalaku­lás első lépései megtörtén­tek. Ezzel párhuzamosan azonban a kutatás és fej­lesztés finanszírozásában némi folytonossághiúny jött létre. A korábban áramló állami pénzek apadni kezd­tek, az alapítványi támoga­tások, a magántőke adta támaszok pedig még nem fejlődtek ki olyan mérték-, ben, amilyenre szükség len­ne. Ennek is betudható, hogy például az idén a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia intézeteiben jelentős változások várhatók, mind szervezeti, anyagi, mind személyi értelemben. Ezek az intézetek az idén kétmil­liárd forintnál többet költ­hetnek kutatásra, ami első hallásra csinos összeg, ám ha tudjuk, hogy nem több a tavalyinál, akkor az inf­láció ismeretében biztosra vehetjük a nadrágszíj szo­rosabbra húzását. Joggal állítják tehát a kutató-, fej­lesztőhelyeken, hogy ma az a tudomány, ha meg­szerzik a fennmaradáshoz szükséges fedezetet... Méltatlan helyzet lenne az, ha a tudománynak ilyen újfajta „tudománnyal” is bajlódnia kell? Aligha. A legutóbbi esztendőkben a kutatási-fejlesztési teljes kiadásoknak az összege 33-34 milliárd forintot tett ki a nemzetgazdaságban. Ott a baj. hogy ezeknek a forintoknak egy tetemes ré­sze korántsem hozza meg azt a bizonyos, a bevezető­ben említett ötvenfilléres hasznot... s hogy miért nem. arra bizony vaskövet-, kezetességgel kell keresni a feleletet, amint arra is, mi­lyen legyen a kutatás támo­gatásának az új rendszere. Irodalmi alaké, Sombitis udvari tudósé a bölcsesség — Anatole France Balthazar című novellájában —, ami szerint ,.A tudomány csal­hatatlan; de a tudósok min­dig csalódnak.” Szellemes. Igaz. Igaz? Átmenetileg ugyan lehet az a tudomány, hogy megszerzik egy-egy helyen a kellő támogatást, ám a kutatók, fejlesztők 30 ezres táborának az volt/lesz a tudomány, ami valóban a lehetséges holnap rúve- tülése a mára: a mi lehet és a mi legyen kérdéshal­mára adott válasz. A tudo­mány mai rangja ugyanis előképe annak, milyen lesz a társadalom, a gazdaság holnapi létezése. Mészáros Ottó Esztergomi Az országos környezetvé­delem egyre súlyosbodó problémáinak megoldása nagymértékben önkor­mányzati feladat. Tekintet­tel a korlátozott lehetősé­gekre. és a fokozódó érdek­lődésre, önkormányzati környezetvédelmi napok címmel konferenciát ren­dez. a. Környezetvédelmi In- formációs Klub február 26-27-28-án Esztergom­ban. az OKTÁV oktatási központban. A. tárgyalások plenáris és szekcióüléseken folynak. konferencia Többek között megvitat­ják a környezetvédelem hatékony megoldási lehető­ségeit, és annak finanszí- szírozhatóságát. A konfe­rencia védnökei dr. Pungor Ernő akadémikus, dr. Rótt Nándor országgyűlési kép­viselő, Tarján Lászlóné KTM-államtitkár, Morvay István belügyi államtitkár. A konferencia háziasszo­nya Paljer Judit (tel.: 148-7881). Felvilágosítás és jelentkezés a következő cí­men: 1148 Bp., Örs vezér tere 20. VIII/35. ban bekövetkezett kor­mányzati változások, rész­ben a hamarosan parlament elé kerülő privatizációs tör­vénycsomag következtében. A gazdasági teljesítmény visszaesése várhatóan meg­áll, sőt szerény növekedés is bekövetkezik, s az idén is jelentős nagyságú, mintegy 1,5-2 milliárd dollár össze­gű külföldi töke érkezik az országba. Fizetési mérle­günket — elsősorban óva­tosságból — deficitesre ter­veztük. Ez a hiány azonban könnyen finanszírozható lesz. A lakossági fogyasztás szerényen növekedhet, de mindenképpen szinten ma­rad. Ennek ára az lesz, hogy a központi kiadások reál­értékben csökkennek és Magyarország lekerüli a CÖCOM-lsstáról A tagországok illetéke­seinek hivatalos közlései megerősítették a COCOM február 5-6-i értekezleté­nek határozatát: a Magyar Köztársaságot törlik a CO COM-célor szagok listá­járól. A törlés akkor lép életbe, amint az exportel­lenőrzési rendszer módosí­tásáról szóló kormányren­deletről az érintett orszá­gok hivatalos értesítést kapnak a magyar kormány­tól — jelentette be pénte­ken a külgazdasági minisz­tériumban tartott sajtótájé­koztatón Kőhalmi Zsolt jie- lyettes államtitkár, az exportellenőrzési tárcaközi bizottság vezetője. Magyarország még 1990 végétől szorgalmazta, hogy töröljék a COCOM-célorszá­gok listájáról. Ennek egy­részt feltétele volt a szov­jet csapatok kivonása, más­részt a magyar exportellen­őrzési rendszer módosítása, A kettős felhasználású ipa­ri technológiák mellett mind a haditechnikai, mind a nukleáris export ellenőr­zését szinkronizálnunk kell a COCOM-rendszerrel. A módosítás folyamatban van, s várhatóan néhány héten belül megszületik a kor­mánydöntés. Kufcf&ÓZO módszerekkel végrehajtott számítások egybehangzóan azt mutat­ják, hogy a tudományos kutatásra. költött minden forint legkevesebb ötven fillér, azaz ötvenszázalékos hasznot hoz. Micsoda be­fektetés! Csak éppen .. . be­fektetni most kell, a haszon viszont a holnap hozta gyü­mölcs. Amiből aligha kö­vetkezhetne a veszedelmes okoskodás, hogy csakis ar­ra kell költeni, ami már ma hasznot hoz ... Volt és van talaja ennek a veszedelmes okoskodásnak a hazai ku­tatásban, fejlesztésben, a tudományos eredmények iránti türelmetlenségben, az alapkutatásokkal szem­beni bizalmatlanságban, az azonnali haszon igénylésé­ben. Ami akkor is igaz, ha hazánk viszonylag nem ke­veset költ a tudományos kutatásra: a bruttó hazai termék (GDP) 1,5-2 száza­léka volt ez az arány a legutóbbi években. Az a gond, hogy ami volt/van pénz, az nem minden eset­ben szolgált, szolgál okosan kiválasztott célokat. Némi képet kaphatunk a tudományos kutatás szerve­zetének bonyolultságáról, ha tudjuk, a megyében a kutatóhelyeknek a száma meghaladja a százötvenet. A biotechnika éppúgy ré­sze ennek a hálózatnak, mint új összetételű kenő­anyagok gyártástechnoló­giájának kidolgozása, fajta­bank kezelése, oltóanyagok fejlesztése: a területek, té­mák hasábokat töltenének meg az újságoldalon. Her­bert Soencer angol filozó­fus 18öl-ben' megjelent munkájában, Az intellek­tuális, morális és fizikai ne­velés címet viselőben azt állította, ..a tudomány szer­vezett tudás”. Igaz Nagyon is az, csak éppen ezt a tu­dást meg kell szervezni ah­hoz, hogy tudomány lehes­sen, legyen. Kérdés, miként vélekedjünk erről a szerve­zettségről, ha például tud­juk, hogy ugyan csökkent, de még mindig húszezer fe­lett van a munkában lévő kutatási tárnák, fejlesztési feladatok száma az ország­ban. Az erők szétforgácsölt- sága vissza-visszatérő be­tegsége a hazai kutatásnak, fejlesztésnek, mind az anyagiakat, mind a szelle­mi forrásokat tekintve. A legutóbbi két-három esztendőben lényeges vál­tozások kezdődtek el a ku­tatási, fejlesztési szervezet­ben. Nehézkesen dolgozó, nagy létszámú kutatóinté­zetek bomlottak fel kis szer­vezetekre, váltak nyereség­

Next

/
Oldalképek
Tartalom