Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-14 / 38. szám

Még nem késő Vance javaslata A horvátországi ENSZ bé­kefenntartó erők mielőbbi kiküldését javasolta Cyrus Vance, a világszervezet fő­titkárinak jugoszláviai kü- lönmegbízottja. Butrosz Gá­li főtitkár csütörtökre ösz- szehívta a BT öt állandó tagjának tanácskozását, s egyetértés esetén a BT tel­jes ülésén döntenek a bé­kefenntartó erők küldésé­ről. Csurkin cáfol Szigetvita Az orosz külügyi szóvivő leszögezte, hogy Borisz Jel­cin és a japán kormány­fő New York-i találkozóján nem vetődött fel az „északi területek” ügye, és a béke­szerződésről ezen a héten Moszkvában folytatott kor­mányközi megbeszélésen sem vitatták meg a szige­tek Japánnak való átadá­sának ügyét — mondta Vi- talij Csurkin. Az orosz kül­ügyi szóvivő visszautasítot­ta az egyes sajtótermékek­ben megjelent olyan állítá­sokat, miszerint máris hqz- zájárultak volna ehhez Moszkvában, s cáfolta azt az értesülést, hogy Jelcin tokiói látogatásakor írnák alá az erről szóló egyez­ményt. Carnogursky és a hősi erőmű Ideiglenes megoldás? Ha a magyar fél felmon­daná a bős—nagymarosi vízierőm ű-rendszer építésé­ről 1977-ben kötött cseh­szlovák—magyar államkö­zi szerződést, akkor ezzel megsértené a nemzetközi jogot, és formálisan is meg­erősítené, hogy nem áll szándékában az erőművek megépítésének befejezése. fgy reagált csütörtökön — a CSTK hírügynökségnek adott nyilatkozatában — Ján Carnogursky szlovák kormányfő arra, hogy a múlt pénteken a magyar kormányszóvivő kijelentet­te: Magyarország a szerző­dés felmondásának kény­szerhelyzetébe kerül. . Carnogursky szerint a felek 1977-ben úgy kötötték meg a szerződést, hogy az felmondhatatlan — tekin­tettel azokra a jelentős esz­közökre, amelyeket mind­két félnek be kellett ru­háznia az építkezésbe. Egy esetleges magyar felmon­dás Csehszlovákia számá­ra azt jelentené, hogy egyelőre semmilyen más megoldási változat nem jö­het számításba, mint a bősi erőmű „ideiglenes megoldással” — kizárólag csehszlovák területen — történő üzembe helyezése — mondta Carnogursky, az úgynevezett C-változat- ra utalva. A japán külügyminiszter javaslata Leszerelés, finanszírozás Japán pénzalapot fog létrehozni, hogy abból fi­nanszírozni lehessen a Független Államok Közös­ségében levő atomfegyve­rek leszerelését. E javas­latot Vatanabe Micsio kül­ügyminiszter fogalmazta meg csütörtökön Alois '*1 : I Külföldi események egy mondatban UKRAJNA CSATLAKOZNA a magyar—lengyel—cseh­szlovák háromszöghöz jelentette ki varsói sajtóértekez­letén Dmitri Pavlicsko, az ukrán külügyi bizottság veze­tője. JICHAK SAMIR IZRAELI KORMÁNYFŐ ARRA UTA­SÍTOTTA országának az arab—izraeli tárgyalások feb­ruár 24-én kezdődő fordulójára készülő küldöttségét, hogy semmi esetre se tárgyaljon területi kérdésekről, így például a megszállt területek zsidó kolóniáiról. ROLAND DUMAS FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER DAMASZKUSZBA ÉRKEZETT, hogy a szír vezetőkkel a kétoldalú kapcsolatokról és a közel-keleti békefolyama­tokról tárgyaljon. JAMES BAKER AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTER csü­törtökön Türkmenisztánból Dusanbéba, Tádzsikisztán fővárosába érkezett. ÜJABB VÉRES MERÉNYLETET KÖVETTEK EL isme­retlen tettesek Algírban, a főváros egyik laktanyájában, késszúrásokkal katonákat öltek meg. A SZTÁLINI ÖNKÉNYURALOM ÁLDOZATAIT rejtő újabb tömegsírokra bukkantak a dél-oroszországi Szlav- gorod városánál. Mock osztrák külügymi­niszterrel folytatott meg­beszélésén. « A japán elképzelés sze­rint szakértők, köztük orosz tudósok részvételével rendeznének értekezletet, és ezen vitatnák meg a fegyverek leszerelésének módját, és a finanszírozás legkedvezőbb módszerét. Ennek alapján dolgozná ki Tokió konkrét javaslatát. Emlékezetes, hogy Japán kedvezően fogadta azt a német javaslatot is, amely szerint a volt Szovjetunió atomtudósainak átképzésé­re nemzetközi alapítványt hozzanak létre. Vatanabe külügyminisz­ter azt is felvetette oszt­rák partnerével folytatott tárgyalásán, hogy nemzet­közi szervezet ellenőriz­ze a kelet-európai atom­erőműveket, azokat, ame­lyek a csernobilihez hason­ló technikával működnek. Aggodalmát fejezte ki Vatanabe Micsio az elöre­gedett erőművek miatt, utalva szakértők véle­ményére, akik szerint könnyen előfordulhatnak a csernobilihez hasonló ka­tasztrófák a következő években. • • Ónálló hadsereg Mérsékelt optimizmussal indult el Minszkbe az ál­lamközösségi csúcsra Bo­risz Jelcin. Az orosz elnök repülőtéri nyilatkozatában utalt arra, hogy a katonai kérdésekkel foglalkozó ta­nácskozás előkészületei ko­rántsem zajlottak zökkenő- mentesen. Jelcin várhatóan közvet­lenül a minszki csúcs után aláírja az önálló orosz had­sereg megteremtéséről szó­ló rendeletet. OPEC Csökken vagy sem A döntés súlyosságát és a 13 tagállam egyéni érde­keinek különbözőségét te­kintve nem meglepő, hogy az OPEC genfi miniszteri találkozójának második napja csütörtökön nem a megegyezés, hanem inkább a véleménykülönbségek je­gyében telt. Abdullah Sza- lim el Badri líbiai olajügyi miniszter közölte: három konkrét javaslat van a ter­melési mennyiség csökken­téséről: a jelenlegi 24,2 millió hordós napi terme­lést 22 millióra, avagy 22,5 millióra, illetve 22,8 millió­ra csökkentsék-e. Az első indítvány Líbiától, a máso­dik Irántól, a harmadik Kuvaittól származik. Kisebbségi jogok Reális veszély Az Egyesült Államok, a nyugati nagyhatalmak több­nyire támogatják a jugosz­láviai magyar kisebbség jogait és érvényesítésüket — erről számolt be az Egyesült Államokban foly­tatott tárgyalásai után Ágoston András, a Vajda­sági Magyarok Demokrati­kus Közösségének vezető­je. A VMDK elnöke az MTI-nek kijelentette: nagy örömmel fogadta a hírt, hogy végre mód nyílhat az ENSZ békefenntartó erői­nek kiküldésére. Ágoston fehívta a figyelmet arra a veszélyre is, hogy az ENSZ béketerve alapján kivonuló szerb fegyveresek erőszak­kal beköltöznek a Vajda­ságból elmenekült magya­rok házaiba. Fehér köpenyben Bérkövetelés Az Egészségügyi Dolgo­zók Demokratikus Szak- szervezete az orvosoknak százszázalékos, az egész­ségügy más dolgozóinak pe­dig ötvenszázalékos azon­nali béremelést követel. A kérdésről csütörtökön foly­tatódtak a tárgyalások az EDDSZ, a Magyar Orvosi Kamara, a Népjóléti Mi­nisztérium és az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság között.— tájé­koztatta az MTI-t Jávor András, a Népjóléti Mi­nisztérium közigazgatási ál­lamtitkára. A béremeléshez 28—34 milliárd forintra len­ne szükség, amely az OTF által fedezett egészségügyi kiadások csaknem egyhar- madát tenné ki. A tárgyaló felek erre az összegre nem találtak forrásfedezetet, ezért szakértői bizottság felállításában egyeztek meg, amely megkezdené a közép­távra szóló bérpolitikai in­tézkedési csomag azonnali kidolgozását. demokrácia helyzete „Jelentéseket” várnak Több mint húszezren csatlakoztak a Demokrati­kus Charta ’91-hez február 12-ig. Már városnyian va­gyunk — mondta Farkas- házy Tivadar szóvivő, a mozgalom csütörtöki, Je­lentés a demokrácia hely­zetéről című sajtótájékoz­tatóján. Több szakember is­mertette a magyar társada­lom szellemi, politikai és gazdasági állapotáról val­lott nézeteit. Hangoztatták: a gazdasági életben a meg­bízhatóság és a pártérdekek fontosabbá váltak, mint a hozzáértés. Félő, hogy nem­csak a szakértelem, hanem a „puszta értelem is bolse­vik trükké” válhat — je­lentette ki egy felszólaló. A sajtót ért támadásokról elhangzott: a kormánypár­tok nem fogadták el a sajtó autonómiáját, nem a sza­bad sajtó megszilárdítására törekedtek, hanem annak „bekebelezésére”. Az MDF a sajtó kiterjedt ellenőrzé­sét akarja megvalósítani. Ezt igazolja a két nagy ki­adóvállalat összevonása, a Magyar Rádió és a Ma­gyar Televízió elnökeit ért támadások, a Magyar Nem­zet-botrány és az Esti Hír­lap „visszaállamosítása". El­mondták: Pomogáts Béla irodalomtörténészt haza­árulónak nevezték a Ma­gyarok Világszövetségének decemberi közgyűlésén, mert aláírta a Demokrati­kus Chartát. A charta szóvivői fel­kérték az aláírókat, hogy a mozgalom címére (1358 Bu­dapest, postafiók 1) küld­jék el „jelentéseiket” a de­mokráciáról. AMI NINCS, AEEÚL KÁR SZÜLNI ÜLÉSEZIK A ROMA PARLAMENT HELYI TESTÜLETEK választása iránt általában nem különösebb a nemzet­közi érdeklődés. Ezúttal azonban rendkívüli figye­lem kísérte a vasárnap le­zajlott romániai helyhatósá­gi voksolást. Az esemény több szempontból is számot tarthatott arra, hogy a vi­láglapok első oldalaira ke­rüljön. Egyrészt, Románia történelmében mintegy fél évszázad óta ez volt az el­ső szabad és demokratikus körülmények között meg­tartott helyi választás. Ezt jól tükrözte, hogy 84 párt indíthatott sok ezer jelöltet a mintegy háromezer vá­lasztókerületben, hogy el­nyerje a 16 millió szava­zásra jogosult állampolgár támogatását. A választás tétje is fontossá avatta az eseményt: olyan új demok­ratikus helyi testületeket sikerül-e létrehozni, ame­lyek élükön az állampolgá­rok bizalmát élvező polgár- mesterekkel, motorjai lesz­nek a szükséges átalakulá­soknak vagy több-kevesebb változással ugyanaz az eredmény születik-e meg, mint a két évvel ezelőtti ál­talános választáson, ame­lyen a Nemzeti Megmentést Front fölényes győzelmet aratott. Sok hírmagyarázó szerint ugyanis Romániá­I HÁTTÉR A NAP ESEMÉNYEIMÉI KÉT FORDULD KÖZÖTT ban a Ceausescu-rendszerét eltávolító 1989 decemberi eseménysorozat után, még nem történt meg a valósá­gos rendszerváltás. Mások szerint erre sor került ugyan, de ez felemás mó­don, nagy kanyarokkal és ellentmondások közepette megy végbe. Ezért, ha a mostani helyi választások tisztultabbá teszik a képet, akkor nagyobb esély nyílik arra, hogy a három hónap múlva lezajló parlamenti és elnökválasztás után ke­vesebb lehessen a kérdőjel Romániában is. A vasárnapi választás még nem adott egyértelmű választ erre a kérdésre, hiszen a választókerületek több mint felében második fordulót kell tartani. A leg­több esetben azért, mert egyik polgármesterjelölt sem kapta meg az abszolút, többséget. Másutt viszont azért kerül sor újabb me­netre, mert a részvételi arány nem érte el a szük­séges ötven százalékot. Mégis az első forduló már sok mindent elárult. Egy­részt, hogy a kormányzó Nemzeti Megmentési Front, a két év előti eredményhez képest, jelentős tért vesz­tett az ország politikai szín­terén, sőt sok helyütt feltű­nően háttérbe szorult. Ez egyrészt a fűtetlen laká­sokkal, az élelmiszerhiány­nyal, a 11,4 százalékra emel­kedett munkanélküliséggel, az 1991-ben mintegy 130 százalékos inflációval, va­lamint azzal függhet össze, hogy a nemzeti össztermék egyes források szerint, az 1989. évi 60 százalékra esett vissza. Túl ezen a Frontot vezető politikusai­nak személyi csatározása is megosztja, bár az egy­mással megvívandó igazi erőpróbát a választás után­ra halasztották. Előre tört viszont már az első fordulóban, az öt par­lamenti ellenzéki pártot és kilenc más politikai szerve­zetet és szövetséget tömörí­tő Demokratikus Konven­ció, különösen az erdélyi városokban, de például olyan ipari centrumokban, mint Iasiban, Constantában és Craiovában is sikeres volt. Sőt Bukarest, a kor­mányzó Front eddigi felleg­vára is jelentős ellenzéki térnyerés színhelye lett: mind a- hat fővárosi kerü­letben a Demokratikus Konvenció jelöltjei állnak az élen, s ebből a pozíció­ból vívják meg a második fordulót. A túlnyomórészt magyarok lakta vidékeken a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség, amely a konvenció tagja, önálló je­lölteket is indított, s polgár­mesterjelöltjei győztek már az első fordulóban Csík­szeredán, Sepsiszentgyör- gyön, Kézdivásárhelyen, KoVásznán, Nagyszalontán, Nagykárolyban és Maros- vásárhelyen. A soviniszta jelszavakkal fellépő Vatra Romaneasca és más nagyromán szerveze­tek és pártok jóval keve­sebb támogatóra leltek, mint a nemzetiségi gyűlö­letet szító vezéreik remél­ték. Ez mindenesetre jó jel. MÉGIS SOKAN bizonyos nyugtalansággal tekintenek a választás második mene­te elé. Attól tartanak egy­részt, hogy az alulmaradot- tak provokációkkal élezik ki a helyzetet. Másrészt mint rámutatnak: a máso­dik menetben a távol mara­dók nagyrésze bizonyára a Demokratikus Konvenció híveiből kerülhet ki, s ez a Front esélyeit növelheti, különösen akkor, ha ki­használja kormányzó pozí­cióját és így nyomással ké­pes lesz a szavazástól való tartózkodásra bírni az el­lenzékieket. Ezért a konku­rencia minden hívét újabb voksolásra hívja fel, a vi­tatott területeken. Árkus István „Cigánypolitikáról be­szélnek, de Magyarországon cigánypolitika nincsen. A cigányság ugyanis nem po­litizálhat, nincs joga részt venni a . kisebbségekről szóló döntésekben, nincse­nek eszközei saját érdekvé­delmére” — mondta Zsigó Jenő, a Roma Parlament szóvivője a február 15-ére összehívott Roma Parla­ment kongresszusát beha­Sárga A Legfelsőbb Bíróság megszüntette „a Sárga La­pok” kiadvány zárolását, a Hungarian Yellow Pages Kft.-t hivatalosan is beje­gyezték a Fővárosi Cégbí­róságon. A „Sárga Lapok” kiadvány terjesztését a Hungaropress végzi, 500 forintos áron lehet vásárol­ni, a városban a forgalmas helyeken lévő hírlapárusító boltokban, illetve a Bajcsy Zsilinszky úti nyomtat­ványboltban — tájékoztatta az újságírókat Alexander Begg, a cég angol ügyveze­tő igazgatója. Elmondta, hogy a Fővárosi Bíróság a rangozó csütörtöki sajtótá­jékoztatón. Horváth Aladár, a Ro­ma Parlament elnöke kije­lentette: a tanácskozás új­bóli összehívása azért vált szükségessé, mert a január 25-i, XI. kongresszuson for­mai hibákat vétettek. A szombati ülésen a tervek szerint módosítják az alap­szabályt, tisztségviselőket választanak, illetve határo­zati javaslatokról döntenek. Lapok Legfelsőbb Bíróság határo­zata után január végén ol­dotta fel a „Sárga Lapok” terjesztésére vonatkozó zár­latot, amely miatt a céget jelentős kár érte. Ennek összegéről azonban nem nyilatkoztak. A szakmai címjegyzék 70 ezer példány­ban jelent meg, és mintegy 40 ezer vállalat, vállalkozó címét tartalmazza. A kft. tervei között sze­repel, hogy a budapesti ki­adás után hamarosan Győr­ben is megjelenik majd a helyi regionális „Sárga La­pok” kiadvány. Hamarosan Győrben is

Next

/
Oldalképek
Tartalom