Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-03 / 28. szám
Jeszenszky Géza a BT-csúcstalálkozóról A világ problémáival szembesülve Az ENSZ csúcstalálkozóján szembesültünk a világproblémákkal s az óriási lehetőségekkel, amelyek a kommunizmus felbomlása után jelentkeznek — mondotta az ülés után Jeszenszky Géza magyar újságíróknak. Fe'oszhtták az olasz par amentet Francesco Cossiga köz- társasági elnök vasárnap este személyesen jelentette be a televízióban, hogy elnöki rendelettel — amelyet a kormányfő ellenjegyzett — azonnali hatállyal feloszlatta a törvényhozást, és kitűzte az új választások időpontját április 5-6-ra. Tüzérségi párbaj Eszéknél lének Eszék közelében ' vasárnap este megsértették a tűzszünetet. Ezt a DPA a Tanjug hírügynökség alapján jelentette, amely szerb forrásból szerezte értesülését. E szerint délután 5 órakor a felek heves tüzérségi tűz alá vették egymást. James Baker amerikai külügyminiszter még februárban ismét Moszkvába utazik, hogy a leszerelésről és az együttműködés más kérdéseiről tanácskozzék, ezután nyár elején Washingtonban, az év végén Moszkvában lesz hivatalos csúcstalálkozó — jelentette be George Bush elnök. A kötetlen, tájékozódó jellegűnek tervezett megbeszélésekhez mérten váratlan volt az ünnepélyes hangvételű közös nyilatkozat, amely az amerikai elnök s az új, demokratikus Oroszország elnökének „történelmi találkozóját” méltatta. A szöveg szerint a két ország immár nem tekinti egymást ellenfélnek, viszonyukat a kölcsönös bizalom és tiszteleten alapuló barátság, partnerség, a demokrácia melletti elkötelezettség jellemzi. Céljuk, hogy eltüntessék a hidegháború maradványait és fejlesszék a népeik közötti kapcsolatokat. A — Imponáló, mennyi eredeti gondolat, a szokványos kifejezéseken messze túlmutató javaslat, ötlet merült fel. Mindenki új szerepet szán az ENSZ-nek, s majdnem mindenki úgy látja, hogy a világszervezet most lesz képes megvalósítani mindazt, amit alkotói elképzeltek. — Valamennyi részvevő hangsúlyozta: túl kell lépni azon, ami eddig lehetséges volt, hiszen megszűntek a világot bénító akadályok, a kelet—nyugati konfliktus. Egyúttal bizonyilatkozat aláhúzza, hogy megvédik a jogrendet, az emberi jogokat, beleértve a kisebbségeket, s tiszteletben tartják a határokat. Washington és Moszkva együtt kíván működni a helyi válságok békés rendezésében s abban, hogy megakadályozzák a tömeg- pusztító fegyverek és technológiák továbbterjedését, szembeszúlljanak a terrorizmussal, a kábítószer-kereskedelemmel. Amerikai részről elsősorban az ismerkedést, a tájékozódást jelölték meg célként Bush első hosszabb megbeszélésén az új orosz elnökkel, aki az ENSZ Biztonsági Tanácsának csúcstalálkozójára érkezett az Egyesült Államokba. Jóllehet köztudott, hogy Bush szinte a végsőkig hűséges maradt Mihail Gorbacsov- hoz, s a Fehér Ház korábban lekicsinylőén nyilatkozott Jelcinről, a hangváltás teljes volt: a két politikus keresztnevén szólította és kölcsönösen méltatta a mányos dogmákat is meg kell haladni, mint a belügyekbe való be nem avatkozás elve: van egy sor. kérdés, amelyekben jogos a nemzetközi beavatkozás. Szinte egyetlen felszólalásból sem hiányzott a megelőző diplomácia igénye, s talán ez a legfontosabb eredménye a napnak, hiszen konfliktusok veszélyei vannak előttünk, de azokat meg lehet előzni — vonta meg a mérleget a külügyminiszter. Az MTI kérdésére, hozott-e haladást a találkozó a jusikat. Bush teljes bizalmáról biztosította Jelcin terveit. míg a vendég szerint az amerikai elnök rendkívüli tehetségű, nagy politikus. Hír szerint Bush elsősorban arra volt kíváncsi, milyen gyakorlati leszerelési és gazdaságpolitikai tervei vannak az új orosz elnöknek. Üdvözli Jelcin elgondolásait, köztük a tervet közös űrvédelmi rendszer kialakítására, amelyről Richard Cheney védelmi miniszter bevonásával tárgyaltak, de a kérdésben még nincs döntés, arról tovább beszélnek Baker februári moszkvai útján — mondotta Bush. Jelcin hangoztatta : nem segélyért jött, hanem együttműködést sürget, hiszen annak hiányában a demokratikus Oroszország megbukik s visszatérhet a hideg-,-*sőt a forró háború is. goszláv kérdésben, Jeszenszky elmondotta: többekkel volt alkalma erről beszélni, s úgy látja: a megoldás tekintetében elég széles körű egyetértés van az európaiak részéről s az ENSZ köreiben egyaránt. Most az a fontos, hogy a válság valamennyi érintettje fogadja el a nemzetközileg javasolt megoldást, ébredjen rá, hogy követelései nem mehetnek túl az ENSZ által is elfogadott jogokon, az EK-béketerven. Ha mindenki kész megadni az általa ellenőrzött kisebbségnek. amit a maga számára igényel, ha komolyan veszi a célokat, amikért egyesek fegyvert fogtak, akkor megoldható a válság — fejtette ki. Az állandó ENSZ-béke- erők felállításának feltételeiről a miniszter elmondotta: a javaslatot politikailag sem könnyű elfogadtatni, az ülésen is hangzottak el fenntartások, vannak országok, amelyek félnek ilyen haderő megjelenésétől. A nemzetközi közösség döntő többsége azonban úgy véli, hogy a politikai nehézségek leküzdhetők, hiszen napjaink válságai is világosan mutatják: az erőkre szükség van. Nehezebb a pénzügyi feltételek megteremtése, de ennek is megoldhatónak kell lennie, hiszen ha voltak óriási ösz- szegek háborús előkészületekre, kell lennie pénznek a béke fenntartására is. A külügyminiszter arról az elsősorban Kína által képviselt nézetről, hogy Észak és Dél, a fejlett és a fejlődő világ viszonya fenyeget új válsággal, elmondotta: remélhetőleg hamarosan világossá válik a fejlődő világ előtt, hogy a kelet—nyugati konfliktus eltűnése az ő számukra is nagy előnyt jelent, hiszen ők is szenvedtek a helyi háborúk, a fegyverkezés terheitől. Peking vissza fogadja a magyarországi kínaiakat Ünnepélyes hangvétel Jelcin együttműködést sürget A történelmi találkozót méltató közös nyilatkozattal, a személyes barátság méltatásával, de gyakorlati döntések nélkül ért véget szombaton George Bush amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök Camp David-i találkozója. Vádemelési eljárás a helikopterügyben Claudio Martelli igazságügy-miniszter felkérte a római ügyészséget, indítson vádemelési eljárást az Európai Közösség megfigyelőinek helikopterét lelövő szerb katonai vezetők ellen. A jugoszláv szövetségi hadsereg két MÍG vadászgépe január 7-én Zágráb közelében lelőtte az EK-megfigyelők Kaposvárról Zágráb felé tartó helikopterét, négy olasz és egy francia katonatiszt halálát okozva. Olasz vélemény szerint a helikopter lelövése tudatos akció volt a szerb katonai vezelés bizonyos szárnya részéről azért, hogy megtorpedózzák az EK- és az ENSZ-béketervet. s mint ilyen, „politikai bűntett” is. Az olasz büntető törvény- könyv tartalmaz cikkelyt „olasz állampolgárok ellen külföldön elkövetett politikai bűncselekményekre”, és az igazságügy-miniszter erre kívánja alapozni a vádeljárást. Az ügyészség egyelőre ismeretlen tettesek ellen folytat eljárást és emel vádat. Ha a belgrádi és nemzetközi vizsgálat révén azonosíthatók. a katonai akció személy szerinti felelősei (a pilóták és azok a föijebb- valók, akik a támadási parancsot kiadták), az eljárás jogegyezmény alapján külföldön is folytatható, és a gyanúsítottak kiadatása is kérhető lesz. Kína kész visszafogadni illegálisan Magyarországon tartózkodó állampolgárait, tudomásul veszi, ha a magyar hatóságok hazatelepítik őket — közölték vasárnap a kínai külügyminisztérium illetékesei az MTI pekingi tudósitójával. Arra a kérdésre, hogy miért nem adták meg a kínai hatóságik ezen a héten a leszállási engedélyt egy magyar chartergépnek, amely hazatelepítendő kínaiakat hozott volna a fedélzetén Pekingbe. úgy válaszoltak, hogy a kínai hatóságok a visszafogadást megelőzően ellenőrizni akarják: csakugyan kínai állampolgárok-e a Magyar- országról kitoloncolandó személyek. — Ha ez bebizonyosodik, Peking tudomásul veszi repatriálásukat — jelentették ki a kínai külügyminisztérium illetékesei. Azt nem közölték, hogy várhatólag mennyi időt vehet igénybe a hazateiepí- tendők személyazonosságának ellenőrzése, Bush bírái[ Li visszautasít George Bush amerikai elnök Li Peng kínai kormányfővel folytatott New York-i megbeszélésén bíráló megjegyzésekkel illette Pekinget, és az emberi jogok fokozottabb tiszteletben tartását sürgette a kínai kormánytól. Li Peng visszautasította Bush kritikai észrevételeit — jelentette a Reuter, az AP és a UPI. Az 1989. évi véres pekingi események óta először tartottak ilyen magas szintű tanácskozást a két ország vezetői. Li Peng annak a véleményének adott hangot, hogy az Egyesült Államok az emberi jogok ürügyén be akar avatkozni a kínai belügyekbe. HüiföMl események - egy moandfafbcm I _ i. ................................................................................................ ED UARD SEVARDNADZE nem hiszi, hogy katonai kérdések miatt fegyveres összecsapások törhetnek ki a Független Államok Közössége tagországai között. A BELGRÁDI TELEVÍZIÓ azzal vádolta meg a Magyar Televíziót, hogy rágalmakat közöl a baranyai magyarok üldöztetéséről, a magyar falvakban történt eseményekről, szerintük nem felel meg a valóságnak a magyar falvak pusztulásáról szóló tévéjelentés. SZLOVÉNIÁT ÉS HORVÁTORSZÁGOT az orosz elnök közlése szerint országa a jövő héten elismeri, s beszámolt arról a tervéről is, hogy a rubel jövőre átváltható lesz. Jelcin a hír szerint ismét sürgeti majd Bush elnöknél, hogy a Nyugat adjon nagy összegű hitelt a rubel stabilizálásához. TBILISZIBEN összecsapás robbant ki vasárnap a rendőrség és a megbukott grúz elnök hívei között, egy ember meghalt s többen megsebesültek. Richard Cheney meghívása Für Lajosnak Richard Cheney amerikai védelmi miniszter levélben mondott köszönetét Für Lajos honvédelmi miniszternek — mint írja — „azért a meleg cs szívélyes vendégszeretetért, amelyben az általa vezetett delegációt és személy szerint is részesítették a magyarországi látogatás során”. Erről Keleti György, a HM szóvivője tájékoztatta az MTI-t. A továbbiakban Cheney megállapítja: „valóban nagy öröm és megtiszteltetés volt a szépség és kultúra történelmi városát, Budapestet meglátogatni. Magyarország gyors előrehaladása a nemzeti szuverenitás, a demokrácia és a piacgazdaság megteremtése terén nemcsak az amerikaiak, de a világ ösz- szes nemzetének csodálatát is kivívta. A két országot összekötő történelmi szálak sokkal erősebbnek és tar- tósabbnak bizonyultak, mint azok a különbségek, amelyek ez idáig elválasztottak bennünket. Remélem, hogy látogatásom — rövidsége ellenére —• mérföldkő volt abban a folyamatban, amely célja az országaink közti védelmi és katonai kapcsolatok normalizálása. Az önnel és más vezető magyar politikusokkal, szakemberekkel folytatott megbeszéléseim során tisztább és sokkal részletesebb kép alakult ki bennem a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájáról az új Európában. Természetesen nagyon sok tennivaló maradt még. Remélem, hogy viszonozhatom vendégszeretetét és folytathatjuk megbeszéléseinket, amikor ön Washingtonba látogat. Március közepe számomra megfelelő idő lennp és ha az ön programja is lehetővé tenné ebben az időpontban egy USA-beli látogatást, munkatársaink megkezdhetnék a részletek kidolgozását.” Pereket kezdeményeznek Alkotmányossági aggályok A Szocialista Párt véleménye szerint alkotmányellenes a foglalkoztatási törvénynek az a rendelkezése, amely összekapcsolja a vég- kielégítést és a munkanélküli-járadékot. Az MTI ér- testülései szerint ezért a szocialisták arra készülnek, hogy az Alkotmánybíróság állásfoglalását kérjék ez ügyben. Mint ismeretes, a parlament tavaly decemberben többségi határozattal módosítást hagyott jóvá. Ennek értelmében az állásukat elvesztő embereknek csak azután jár a munkanélkülisegély, amikor már felélték a végkielégítésként kapott pénzt. Az MSZP álláspontja szerint ez a gyakorlat elméletileg is kifogásolható. A végkielégítésnek ugyanis nem a munkanélkülivé váló ember ellátását, hanem új egzisztenciájának megalapozását kellene szolgálnia. Az elméleti megfontoláson túl a szocialisták vélekedése szerint az alkotmánnyal is ütközik ez a jogszabály. Ugyanis az „árukapcsolással”, ha időlegesen is, de egy állampolgári jogon járó ellátástól fosztják meg az amúgy is igen nehéz élethelyzetbe kerülő munkanélkülieket. Az alkotmányossági kifogásokon túl az MSZP felhívja a figyelmet a jogszabály alkalmazásának egy törvényellenes elemére is. A jogszabály tudniillik tíz napos késéssel jelent meg a Magyar Közlönyben, alkalmazását azonban visszamenőlegesen megkezdték. (A párt ennek kapcsán emlékeztet az Alkotmánybíróság egyik határozatára is, amelyben a testület maga is beszámol a kihirdetés körül tapasztalt anomáliákról: Számos esetben tapasztalták ugyanis, hogy a hivatalos lap a tényleges kibocsátásnál korábbi dátumozással jelent meg.) A párt információi szerint e törvényellenes alkalmazás miatt több száz munkavállalót ért jelentős anyagi' veszteség. Az MSZP jogsegélyt kíván nyújtani szá* mukra, hogy bírósági úton érvényesíthessék jogaikat. Csurka a visszalépésekről Konszenzust a társadalommal Az egész konfliktus mögött az a súlyos zavar áll, amit a Magyar Rádió és a Magyar Televízió mai vezetése, elnökei és törvénytelenül helyükre tett intendánsai okoznak a közszolgálati médiumokban — válaszolta az MTI érdeklődésére Csurka István, az MDF alelnöke, annak kapcsán, hogy Antall József miniszterelnök visszavonta a rádió és a televízió alelnök- jelöltjeire tett személyi javaslatait. A súlyos zavarokkal járó működés ellen ma már széles körű társadalmi elégedetlenség nyilvánul meg. Amikor a kormányfő az ál- elnökük személyére vonatkozó javaslatait megtette, akkor ez az elégedetlenség még korántsem volt ekkora méretű — húzta alá Csurka István. A politikus valószínűnek tartotta, hogy az al- elnökjeloltek éppen ezt a súlyos helyzetet saját bőrükön tapasztalva jelentették be lemondásukat a jelöltségről a miniszterelnöknek. Véleménye szerint azért tették ezt — mint nyilatkozataikból is kiderül —, hogy lehetőség nyíljon az egész kérdés józan újratárgyalására. Csurka István rámutatott arra is, hogy a közszolgálati médiumok vezetőinek nem a pártokkal kell egyezségre jutniuk és közös alapra helyezkedniük, hanem a magyar társadalommal, azzal' a közzel, amelynek a szolgálatára vannak jelölve. E tekintetben — mondta — elsősorban Gombár Csaba, de Hankiss Elemér csapata is megbukott.
