Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-13 / 37. szám
1 főorvosok szerint is alacsony a bér Q9 99 met mm nmmw Akadt dolguk a honatyáknak A megye kórházaiban nincs Mint ismeretes, ma, csütörtökön folytatódik az a tárgyalássorozat, amely az egészségügyi dolgozók bérével kapcsolatos. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete kezdeményezésére az elmúlt héten a Népjóléti Minisztériumban összeültek az érdekeltek, a tárgyaláson részt vett az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság és a Magyar ■ Orvosi Kamara is. A múlt- heti. tárgyalás úgy összegezhető, hogy valamennyi érdekelt fél elismeri, az egészségügyben dolgozóknak évek óta igen alacsony a bére, s egyetértettek abban is, hogy a bérrendezés szükséges. A szakszervezet egv azonnali és egy távlati bérrendezési programot kezdeményezett. A népjóléti tárca úgy véli, fel kell kutatni a bérrendezéshez szükséges forrásokat, s a tárgyaló feleket együttműködésre, illetve a felkutatásban való részvételre kérte fel. Hogy megyénk kórházaiban milyen a hangulat, milyenek a bérek, az'ápolónő- ké is, s készülnek-e sztrájkra az egészségügyi dolgozók, annak próbáltunk utánajárni. Vácott dr. Szönyi Mihály, a kórház igazgató-főorvosa arról tájékoztatott, hogy aggodalomra semmi ok, náluk nem lesz sztrájk. A sztrájk ugyanis, mint mondta, kétélű dolog, s ennek egy egészségügyi intézményben nem szabad teret nyernie. Ugyanakkor leszögezte, hogy az EDDSZ által kér- tekkel egyetértenek, hiszen cg y kezdő nővér brutto 10—12 ezer forintot keres, amiért vállalnia kell a három műszakot, a hétvégi és ünnepnapi munlcát. Cegléden, a kórház igazgatóját nem sikerült elérni, Így dr. Sebők János főorvos úrtól kaptunk tájékoztatást. Mint mondta, minden ilyen kezdeményezéssel kapcsolatban aggályai vannak, itt elvekről van szó, amelyekkel csak részben ért egyet. A főorvos úr egyébként nem tagja az EDDSZ-nek, így a követeléseket nem is írta alá. Kercpestarcsán dr. Szabadfalvi András elmondta, hogy kórházában semmi olyan mozgolódás jelei nem CSAPDA Mint gyerek az Iskolában, úgy fújjuk a leckét, álmunkból felverve is hadarjuk a tananyagot — hogy mi jellemzi a piacgazdaságot. Kínálat és kereslet, régi és új adónemek, recesszió, infláció, verseny. Általában teljes a sor, egy kivétellel. Arról ugyanis gyakran megfeledkezünk, hogy tisztesség nélkül piacgazdaság sincs. Mindez a minap jutott eszembe, amikor egy nyilvános fórumon az egyik köztiszteletben állóra kimondatott: vállalkozóként tisztességtelen utakon tisztességtelen előnyökhöz jutott. Ajánlatokat fogadott és ajánlatokat tett, csalni akart: megvesztegetetten megvesztegetni — valaki kárára. valakik előnyére. (S miközben haladt a történet, a személyeskedő vitában egyre többször elhangzott, hogy mi a vállalkozók, mi a falu, s mi a közösség igazi érdeke. Ezt hallva, az a gyanúm támadt, a szereplők az arctalan és személytelen közösség szószólójaként kisstílű ügyeiket egyengetik: a becsület játékszabályaira hivatkozva, ámde felrúgva azokat. Minden felvetésre megvolt az ellenválasz, s bár nehezen lehetett megkülönböztetni az igazságos és igazságtalan vádakat, az egyértelművé vált: ez az ügy éppen nem a közösség (falu) javát szolgálja. Olyasmit igazol, ami ellen éppen most, az új tulajdonviszonyok szerint formálódó világunkban kellene leginkább küzdeni: hogy nem minden vállalkozás csalás, s nem minden vállalkozó akar más kárára meggazdagodni. Persze mondjuk ki, óriási a kísértés, s ugyan honnan lenne minden piaci szereplőben az az erkölcsi erő, amellyel e csapdák kikerülhetők. És sokszor csupán ártatlan üzleti manőverekként kezdődnek a csalással és korrupcióval végződő csúnya ügyek, szóval olykor a csapda felismerhe- tetlen. Egy az.onban bizonyos: a köztisztet vállaló polgárnak, s a tisztességes vállalkozónak fel kell ismerni a csapdákat. S messze elkerülni. Va. É. Agrárágazati tanácskozás Kárpótlási Az FM Pest Megyei Földművelésügyi Plivatalá- nak szervezésében 1992. február 18-án, kedden délelőtt 10 órákor agrárágazati tanácskozást tartanak a megyeháza nagytermében. Á tanácskozás megnyitását követően Sárossy László, a Földművelésügyi Minisztérium politikái államtitkára tart előadást az ágazat ez évi feladatairól, valamint az időszerű agrárkérdésekről. Szó lesz a termelőszövetkezetek átalakulásának feladatok kulcskérdéseiről, s olyan tényezőkről, amelyekre oda kell figyelni. Erről a témáról dr. Gaál Lajos, a Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szervező Vállalat igazgatója szól. Különleges kárpótlási feladatok Pest megyében címet viseli dr. Sztárai Mihálynak, a megyei kárrendezési hivatal vezetőjének tájékoztatása, azokról a tennivalókról, amelyek az elkövetkezendő időszakban rájuk-várnak.' Cy. mozgolódás láthatóak, amelyek egy esetleges, akár néhány perces munkabeszüntetésre is utalnának. Egy egészség- ügyi dolgozó egyébként sem sztrájkolhat úgy, mint egy termelő szférában dolgozó. A béreket ő is méltánytalanul alacsonynak ítéli, de aláírásával a követeléseket nem támogatta, mivel ismeri az ország gazdasági helyzetét, s úgy véli, az általános gondok nem teszik lehetővé, hogy az egészségügyben extrém bérek alakuljanak ki. Ugyanakkor neki kell gyakorolnia a munkáltatói jogokat is. Aggodalomra tehát Pest megyében nincs ok, a betegek ellátását folyamatosan végzik az egészségügy rostszál fizetett dolgozói, ki-ki lelkiismerete . szerint. S hogy a mai tárgyalások hoznak-e eredményt, sikerül-e megtalálni a bérrendezéshez szükséges forrásokat, az még rejtély. — árvái — Az Országgyűlés két ülése közötti szünetben is éppen elég dolguk akad a képviselőknek, mégpedig a bizottságokban. A szerdai nap a kívülálló számára zsúfoltnak tűnhet. Hiszen a honvédelmi bizottság ülésén az újonnan felállított Hadiipiari Hivatal vezetője, László Jenő államtitkár ismertette a hivatal célkitűzéseit. Foglalkoztak a honatyák a Róbert Károly körúti kórház felújításával is, s a beruházás élére kormánybiztos. kinevezését javasolták. A környezetvédelmi bizottság a Balaton-parfot „üzemeltető” önkormányzatok munkáját tekintette át, a víz védelmét, mely az esetleges profitéhség ellenére is közfeladat. Zárt ülésen vitatták meg a bős—• nagymarosi beruházásra vonatkozó államközi szerződés felmondásának lehetőségét.. Parlamenti általános vitára alkalmasnak tartotta a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás’ vitelének 1992. évi szabályairól széiő, tavaly év végén elfogadott OSZTRÁKOK DOLGOZNAK A C VARIÁNSON KEZÜKBEN A VÍZPÓTLÁS KULCSA Osztrák munkagépek dolgoznak a bösi vízi erőmű C-variánsának megvalósításán — erősítette meg a hírt az MTI érdeklődésére Láng Mercédesz hidrológus, a Szigetközi Tájvédelmi Körzet vezetője. A szakember a helyszínen szerzett tapasztalatairól elmondta: a nagymarosi építkezésről ismert osztrák Keller Grundbau cég réselői, fúrói serénykednek Duna- csúnnál. Majd rámutatott: a C-variáns felépítésével a szlovák fél kezébe kerül a vízpótlás- és szabályozás kulcsa, s ebben az esetben nyilvánvaló érdekük lesz, hogy a szükséges vízmeny- nyiséget a bösi turbinákra irányítsák. Márpedig akkor a Szigetköznek csak a feleslegből juthat, a Vidék teljesen kiszolgáltatottá válik. Ezzel gyakorlatilag megpecsétlödik a sorsa, hiszen a legkisebb vízhozam a dunai mellékágakban már eddig is kritikus helyzetet teremtett. Az ott élők állítják: a kialakult helyzetben a Szigetköz számára csak rossz megoldás létezik. A helybeliek egy része most úgy véli: talán mégis kevesebb kárt okoznak, ha az ökológiai szempontok mesz- szemenő figyelembevételével a duhgkiliti duzzasztóművet működtetnék. Magyar és hazánkban tartózkodó külföldi környezetvédők — akik személyesen győződtek meg a duna- csunyi munkálatokról — magánemberként felhívással fordultak a magyar ^ormányhoz. Felhívásukban sürgetik, hogy a kialakult politikai krízishelyzetben’’ mielőbb jöjjön létre hatpárti egyezség, politikai konszenzus. Ä Msáremelésr&l a piac dönt Kisebb kéltséggé! működnek A regionális húsüzemek szaporodásával, a magán- vágóhidak elterjedésével számos olyan szervezet jön létre, amely képes a jelenleginél kisebb költséggel működni. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a nagy állami húsipari cégek termékeinél lényegesen olcsóbban is megjelenjen a sertéshús a piacon — mondotta Botos Károly, a Földművelésügyi Minisztérium agrárrendtartási főosztály- vezetője az MTI munkatársának. A tárca illetékese kifejtette: a piacnak magának kell rendet teremteni a húsárak körül. A jelenlegi költségek sajnos indokolják, hogy a sertéshúsok termelői ára magasabb legyen, hiszen a kilónként 80 forintos vágósertésből a feldolgozók képtelenek a jelenlegi árakon a késztermékeket előállítani. Az ágazatnak az elmúlt évben 140 százalékos költségnövekedést kellett elviselnie, miközben termékeinél csak 24 százalékos emelkedést tudott elismertetni., A piac résztvevői most valameny- nyien elégedetlenek: a termelő az alacsony felvásárlási árra, a feldolgozó a megnövekedett termelési költségekre, a kereskedő a csekély árrésre, a fogyasztó a magas árakra panaszkodik. A helyzet megváltozása nem várható rövid távon, de az átalakulás megindult. törvény 1. számú mellékletének pontosításáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottsága szerdai ülésén. A kormány jövő csütörtökön első olvasatban megtárgyalja a médiatörvény koncepciójának legújabb munkapéldányát — jelentette be Balázsi Tibor (MDF) az Országgyűlés rádió-, televízió- és sajtó- albizottságának szerdai ülésén. A magyar nemzetbiztonsági szervek pontosan egy éve foglalkoznak a közelmúltban Győrben leleplezett újfasiszta csoport ügyével. Ez év januárjában a magyarok tájékoztatták az osztrák illetékeseket a csoport létéről, és nem fordítva, ahogy az újságok írták. Többek között erről is beszélt Gálszécsy András, a Nemzetbiztonsági Hivatal felügyeletével megbízott tárca nélküli miniszter az Országgyűlés emberi jogi bizottságának szerdai zárt ülésén. A munkavállalói résztulajdonosi program tervezetét és a szövetkezeti átmeneti törvényhez benyújtott módosító indítványokat tárgyalta meg az Ország- gyűlés gazdasági bizottsága szerdai ülésnapján. Magyarországnak egy külpolitikája van, és abban — a súrlódások ellenére — nemzeti konszenzus mutatkozik. Erre a megállapításra jutott az Országgyűlés külügyi bizottsága kisebb szócsatákkal kísért szerdai ülésén, amelyen a magyar külpolitika stratégiai kérdései kerültek terítékre. A törvényhozási testület minden remény szerint hagyományteremtő tanácskozásába most első alkal- lommal kapcsolódott be a Magyar Köztársaság elnöke. Bs orszáffsnozgósításról Működőképesség vészhelyzetben A védelmi felkészítés és az országmozgósítás kormányzati feladattervének végrehajtásával összefüggő tapasztalatok és főbb feladatok megbeszélésére rendeztek tanácskozást szerdán Cegléden — tájékoztatta az MTI munkatársát Keleti György ezredes. A HM szóvivője elmondta: a tanácskozáson — amelyet Annus Antal altábornagy, a HM közigazgatási államtitkára vezetett — részt vett Deák János altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke, valamint a Belügy- és a Pénzügyminisztérium képviselői, a katonai felső vezetés több tagja, valamint a köztársasági megbízottak, akik a fővárosi, illetve megyei honvédelmi bizottságok elnöki funkcióit töltik be, továbbá e bizottságok titkárai. A védelmi felkészítés és az országmozgósítás célja, hogy az alkotmányban rögzített, úgynevezett minősített időszakokban is — rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet — biztosított legyen az ország működőképessége, az állampolgárok ellátása és védelme, a fegyveres testületek, illetve az adott veszélyhelyzet felszámolásában részt vevő szervezetek alkalmazáséinak valamennyi felétele. A tanácskozást követően Für Lajos honvédelmi miniszter és Lőrincz Kálmán vezérezredes. a Magyar Honvédség parancsnoka aktuális biztonsági és katonapolitikai kérdésekről adott tájékoztatást, illetve véleményt cserélt a résztvevőkkel. Ma még csak ötlet Bobbyképző Mióta a Pest közeli községből, Tökölről, elvonultak a szovjet csapatok, az önkormányzat azt latolgatja, hogyan lehetne az ott maradt épületeket hasznosítani. A térségben lévő iskolában például egy rendőrképző tanintézetet szeretnének létrehozni, melyet a képviselő-testület tagjai — gondolva az angliai rendfenntartókra — tréfásan bobbyképzőnek neveztek el. Hoffman Pál polgármester elmondta, az ötletükkel megkeresték a Pest Megyei Rendőr-főkapitánvság illetékeseit, s a jelek szerint elgondolásuk kedvező fogadtatásra talált. Ezt megerősítette Lantos György alezredes is, hozzátéve, hogy ez még vsak ötlet, s a megvalósításig még jó néhány hónap — esetleg év — is eltelhet. A probléma ugyanis az, hogy a középfokú réndőrképzés nincs bejegyezve a szakmák névjegyzékébe, s ezért az iskola létesítéséről készült tervezetet jóváhagyásra három minisztériumnak — belügy-, munkaügyi, művelődési és közoktatást — is meg kell küldeniük. A három tárca illetékeseitől is függ, milyen gyorsan lehet az ötletből valóság. Az alezredes elmondta, a fiatalok tizennégy éves korukban, az általános után kerülnének a képzőbe, ahol az érettségi bizonyítvány mellett speciális rendőri ismereteket is szerezhetnének. A matúra után még egy hat hónapos kiképzést kapnának, s négy és fél év után elméletileg, gyakorlatilag jól felkészített fiatal emberek kerülhetnének a rendőrség állományába. Lantos György szerint a fiatalok közül is sokan érdeklődnek e pálya iránt, s hasznos lenne az is, ha több jól felkészített szakember viselhetné az egyenruhát — s ez régi vágya a rendőrségi szakembereknek és az állampolgároknak is. H. E.
