Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-13 / 37. szám
Jr '/> 500 SCHILLINGES UTALVÁNYT KAP fáié kosfalénk a 14. oldalon MAI SZAMUNKBAN Önkormányzatok fóruma (4. oldal) Az inasnak is van füle (6. oldal) Nem kívánt megalkuvóvá válni (II. oldal) Fiatalok oldala (13. oldal) XXXVI. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM Ara: 11,50 forint 1993. FEBEUÄR 13., CSÜTÖRTÖK Csütörtöki kormányülés Ismét Bős-Nagymaros Az MTI információja szerint a kormány csütörtöki ülésén ismét foglalkozik a bős—nagymarosi beruházással, azt követően, hogy a hét elején parlamenti bizottságok is megtárgyalták ézt a témát. A testület Várhatóan állásfoglalást alakit ki arról, hogy mi legyen az 1971-ben megkötött magyar—csehszlovák államközi szerződés sorsa. A kormány ezenkívül előterjesztést hallgat meg a büntetés-végrehajtás helyzetéről. Eszerint a fogva tartottak foglalkoztatására szakosodott vállalatok is egyre nehezebb helyzetbe jutnak, s csökken a rabok számára biztosítható munkahelyek száma. További gondot jelent, hogy a börtönök korszerűtlenek, túlzsúfoltak, s így nem könnyű feladat a fogvatar- tottak életkörülményeinek javítása. A testület ülésén szó lesz többek között a polgári repülésről, a légtér hasznosításának újraszabályozásáról, arról, hogy a polgári és katonai repülési érdekeket egyeztetni kell. A kormány tárgyal a szövetkezeti vagyon egyszerűsített, eszköz szerinti értékelési módjáról, illetve a megyei és fővárosi vagyonátadó bizottságokról szóló kormányrendelet módosításáról is. (Min serénykednek Du- nacsúnnál az osztrák munkagépek? Tudósítás lapunk 3. oldalán.) Később se legyen vita Áron alul semmit Nagymaroson járva az odalátogató idegen tapasztalhatja, hogy az ott élők még mindig nem heverték ki a vízlépcsőépítés körüli huzavonát, s már mindenki nagyon várja, hogy a. helyreállítási munkálatok elkezdődjenek. Or- mándy József polgármester elmondta, az önkormányzatnál szinte egymásnak adják a kilincset a vállalkozók, üzletemberek, akik azután érdeklődnek, hogy mikor kerülnek hasznosításra az úgynevezett vízlépcső-ingatlanok. Mint a polgármestertől megtudtuk, a vagyont az Ovibertől a Kincstári Va(Folytatás a 2. oldalon.) Tölgyessy Péter a találkozóról Hallomás után nehéz visszaadni Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke szerda délelőtt az MTI-hez nyilatkozatot juttatott el az Antall Józseffel történt megbeszéléséről. Közölte: „Véleményem szerint az egészséges politikai élet természetes velejárója a politikusok közötti beszélő viszony. Ennek teljes körű helyreállítása már elnökké választásom előtt is célom volt. Megválasztásom óta a magyar közélet számos szereplőjével beszélgettem kötetlenül Cöncz Árpádtól Orbán Viktorig, Surján Lászlótól Oláh Sándorig, Horn Gyulától Palotás Jánosig. A közélet nem létezhet ilyen beszélgetések nélkül, sőt hiányuk a politikai kultúra beteges tünete lenne. Ez a beszélő viszony nem változtat az SZDSZ kritikai álláspontján: a demokratikus jogállam melletti kiállásán, a tekintélyelvű törekvésekkel való következetes szembefordulásán. Tardos Márton helyében én nem vállalkoztam volna arra, hogy egy olyan beszélgetés tartalmáról nyilatkozzak, amelyen nem vettem részt, hiszen egy hosszabb beszélgetés tartalmát hallomás után nehéz visszaadni.” LETKÉSI RE Ha felnyílik a sorompó A tárgyalások félbemaradlak a letkési határátkelő ügyében, így csak ünnepnapokon látogathatják az Ipoly két oldalán elük egymást (Vimola Károly felvétele) Letkés és Ipolyszalka községeket nemcsak az Ipoly választja el egymástól, hanem Trianon óta a folyó mentén meghúzott országhatár is. Ennek ellenére, a harmincas években híd épült itt, és 1949-ig szabad volt az átjárás egyik országból a másikba. — Érdekes módon, akkor zárult le a sorompó, mikor úgymond „testvérekké” lettünk ■— jegyzi meg Kovács István, aki 1932 óta tanácselnöke, majd polgármestere Letkésnek. — 1932-ben, mikor, először próbálkoztam ' illetékes helyén a határállomás megnyitásáért kilincselni, határozott nem volt a válasz. 1985-ben már biztattak, de az eredrpény elmaradt. 1990. március 15-én az MDF szervezésében felvonulással egybekötött műsort rendeztünk. A híd két végében letkési és szálkái magyarok integettek egymásnak. Ezt követően levélben kértem az illetékeseket, tegyék lehetővé a határ megnyitását. Ebben az évben annyit sikerült elérni, hogy nagyobb ünnepeken felnyíljék a sorompó, azzal a feltétellel, hogy a felmerülő költségeket mi fedezzük. 1991. július 25-én végre megtört a jég: á szlovák és a magyar fél illetékesei végre asztalhoz ültek és rhegátlapítöt- ták, hogy közös érdek a határállomás megnyílása, legkésőbb 1992. második felében. A tervezett következő találkozó azonban nem jött létre. Friss fejlemény, hogy a múlt héten tárgyaltam á Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokával, aki szerint a megvalósulás anyagi feltételei még nem biztosítottak. Mi írásban nyilatkoztunk arról, hogy a község erejéhez mérten támogátja az ügyet. Támogatásáról biztosított minket a Pest megyei közgyűlés is, hiszen Letkésen lenne a megye egyetlen közúti átkelőhelye. Természetesen nemcsak a helybéliek, hanem az egész környék érdeke ennek megnyitása, hiszen a legközelebbi, parassapusztai ha-> tárátkelő óriási kerülő azoknak, akik csak a folyó túlsó partjára szeretnének átjutni. M. G. Határsértők inváziója Egyre többen jönnek Januárban 2142 határsértőt fogtak el a magyar határszakaszokon, 33 százalékkal többet, mint 1991 első hónapjában — mondta az MTI érdeklődésére Kri- sán Attila, a BM Határőrség szóvivője. összesen 53 ország állampolgáraival szemben kellett a határőröknek intézkedniük. Nagy többségük Romániából érkezett, de szokatlanul sok volt a pakisztáni, a török, a bangladesi, a Srí Lanka-i és a nigériai határsértő is. Az idegenrendészeti eljárás során 895 külföldit szállítottak ideiglenes körletbe. 214 személyt őrizetbe vétel mellett kiutasítottak az országból, s 569 külföldi tartózkodási engedélyét megvonták. A SASAD-ÜGV A Sasad-ügyről szóló sorozatunkban ma munkások szólalnak meg, akik egyértelműen az rt. mellett állnak ki, megalapozatlannak ítélik a Legfelsőbb Bíróság döntését ... (5. oldal.) Drágul a 2,8-as tej is Kevesebb sajt fogy Hamarosan megdrágul a 2,8 százalék zsírtartalmú tej is, azt követően, hogy a parlament döntése értelmében már ez a termék is szabadáras lett. Fogyasztói ára a jelenlegi 21 forintról ANIBAL CAVACO SILVA portugál miniszterelnök hivatalos látogatásra érkezik Magyarországra február 28— 29-én, eleget téve Antall József miniszterelnök meghívásának. magyakorszAg és BELARUSSZIA diplomáciái KAPCSOLATBA LÉPETT egymással, az erről szóló dokumentumot Budapesten írta alá Jeszenszky Géza külügyminiszter és Pjotr Kravcsenko külügyminiszter. várhatóan niint egy 28 forintra növekszik. Az MTI érdeklődésére a Budapesti Tejipari Vállalatnál’ elmondták, hogy a termelőiár-emelést csak azt követően lehet érvényesíteni, ha az ártörvény megjelenik a Magyar Közlönyben. A drágulás érinq ti a poharas iskolatejet is. amely jelenleg még 7 forintba kerül, s naponta 70-80 ezer darabot állítanak elő a tóvárosi gyermekek számára. ■ Azt is közölték, hogy a január végi tejtermék-áremelés óta a sajtfogyasztás mintegy 25 százalékkal csökkent, s hasonló mértékben esett vissza a vaj iránti „érdeklődés” is. Ha megfelelő a fedezet Kölcsönért javakat A napokban ismét bővül az igénybe vehető német hitelek köre, ugyanis a Magyar Külkereskedelmi Bank a Frankfurt am Main-i pénzintézettel és a német Creditanstalt für Wiederaufbauval 50 millió márkás importfinanszírozó hitelről írt alá megállapodást. Az MKB főosztályvezetője, Székely Judit érdeklődésünkre elmondta, hogy a hitelt cégek és vállalkozók is kérhetik, de az utóbbi kategóriánál elsősorban nem a kisvállalkozókra gondolnak, hiszen az igénybe vehető alapösszeg egymillió márka. A főosztályvezetőnő hozzátette, hogy a pénzt a hitelkérő nem készpénzben kapja meg, az importfinanszírozás azt jelenti, hogy a kölcsönért német beruházási javakat, berendezéseket kell vásárolni. Fontos kritérium a hitelképesség, ezt az MKB nagyon körültekintően fogja megvizsgálni. Székely Judit szerint, aki ma gazdálkodik, az pontosan tudja. hogy mit is takar a hitelképessúg fogalma, mégis többször előfordul, hogy akadnak, akik úgy gondolják: egy rozzant Mercedes megfelelő fedezet, miközben az illetőnek adó- és egyéb tartozásai vannak. Arra a kérdésre, hogy milyen kamatozású az importfinanszírozási hitel, a főosztályvezető elmondta, hogy 10—12 százalék között mozoghat, s a német bankszokások szerint rugalmasan változhat, akárcsak a futamidő. Erre természetesen még az MKB is ráteszi a saját kamatrészét, hiszen a teljes üzleti kockázat az övék, mivel garanciát vállalnak arra, hogy az 50 millió márkát visszafizetik a német partnernek. A bank szakemberei szerint egyelőre kiszámíthatatlan, milyen érdeklődés lesz. Németországból ugyan sokan importálnak különböző termékeket, de nem biztos, hogy éppen ők tartanak igényt hitelre is. A tapasztalat szerint mindig azok érdeklődnek legelőször, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a pénzre, igaz, a rászorulók nem biztos, hogy megfelelnek a bank szigorú köve- telm^voinek. ti. É.
