Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-12 / 36. szám

GÖDÖLLŐI XIX. KH Ü1.VAM, 36. SZÁM 1992. FEBRUÁR 12.. SZERDA Kiállítás Erzsébetről — Budapesten A magyarok királynéja Sz:nte a tavalyi, Kismar­tonban rendezett, Erzsébet, a magyarok királynéja cí­met viselő kiállítás folyta­tásának tekinthető az a nagyszabású bemutató, me­lyet a Magyar Nemzeti Mú­zeumban nyitnak meg, elő­reláthatólag május köze­pén. A minden bizonnyal hatalmas érdeklődésre szá­mot tarló kiállítás tartal­milag lényegében megis­métli az ausztriai bemuta­tót, azzal a különbséggel, hogy erősebben koncentrál az é'etében is közszeretet­nek örvendő királyné sze­mélyére. A budapesti kiállítás ta­gozódásból kimarad az az egyébként nagyon lényeges — történetileg izgalmas — korszak, amely Ferenc Jó­zsef trónra kerülését és uralkodásának első éveit foglalja magában — ám az 1854-ben Ferenc Jó­zsefhez feleségül menő Wit­telsbachi Erzsébet szemé­lyéhez csak áttételesen kapcsolódott. Gazdagabb lesz viszont a bemutató a királynéhoz közvetlenül kapcsolódó em­lékanyagban, sőt külön ki­állítási egység mutatja majd a halála után kiala­kult kultusz megnyilvánu­lásait. Kismarton hagyo­mányosnak mondható, egy­szerűségében szép rende­zéséhez képest a nemzeti múzeumbeli kiállítás for­mailag is újít: enteriőrök idézésével hozza emberkö­zelbe a kort, a királyné és az udvar életét. A kiállítás rendezője Dó­zsa Katalin művészettörté­nész, aki nemrég A pesti nő a századfordulón című kiállítást is rendezte — nosztalgiát sem nélkülöző bemutatója fontos állomá­sa volt a magyarországi mentalitás és divattörté­net feldolgozásának. Az Erzsébet királyné-ki­állítás anyaga jórészt ma­gyarországi közgyűjtemé­nyek anyagából válogató­dig ausztriai archívumok­ból kevés emlék szárma­zik. Csakúgy mint Kismar­ton esetében, a gödöllői vá­rosi múzeum közreműkö­désére a szervezők most is számítanak. Várhatóan több műtárgy és emlék kölcsönzésére kerül sor, melyet nemcsak a mú­zeumban őrzött anyagok gazdagsága indokol, hanem az is, hogy Gödöllőt, mint a királyné egyik kedvenc tartózkodási helyét, a ren­dezés kiemeltebben kezeli. Az előreláthatólag május 18-án megnyíló izgalmas kiállítás hosszú hónapokon át nyitva tart — érdemes lesz tehát egy-egy szép dél­után a fővárosba bezörög­ni azon a HÉV-en, mely­nek első járatai ugyan Er­zsébet halála után, de még Ferenc József életében in­dultak Gödöllőről Buda­pestre. Varga Kálmán A szociálpolitika mindennapi gondjai összefüggő érdekek Sok polgármesterrel, he­lyi képviselővel találkozom munkám végzése közben. Ott vagyok különböző tes­tületi összejöveteleken, el­jutok egy-egy közmeghall­gatásra is. Valamennyi kö­zös tanácskozásnak vissza­térő kérdése a szociális segélyezések, a kisnyugdi- jak ügye. Vannak polgár- mesterek, önkormányzatok, akik ezen a területen a leg­szigorúbb takarékossági el­veket érvényesítik, s van­nak, akik bőkezűbben mé­rik a segélyek összegét. GÖRCSBE FOGVA A napokban két olyan értekezleten vettem részt, amelynek a napirendjén szerepeltek a szociálpoliti­ka mindennapi gondjai. Ki­derült, hogy jelenleg egész gazdálkodásunkat görcsbe fogják a gazdasági bajok. Sajnos, eddig nem sikerült harmóniát teremteni a szi­gorúan vett gazdasági ér­dek és az emberek és kö­zösségeik érdekei között. Nem lehet vitatkozni azon a kívánságon, hogy a költ­ségvetésben — országos és helyi szinten egyaránt — érvényesüljenek a szociális érdekek, mert a tömeges elszegényedést, a létbizony­talanság érzetét és tényét meg kellene és meg kell állítani. Ugyanakkor nem vitatkozhatunk azon sem, hogy az elmúlt évtizedek gazdasága valóban konzer­válta az alacsony termelé­fiz asszonyok figyeltek A pénzen megosztoztak Kartal Játszóház, tábor Két hónapon át törtek fel Túrán hétvégi házakat, ha­tottak be lopási céllal ker­tekbe és udvarokba, míg­nem rendőrkézre kerültek, majd bíróság elé állították őket. A négy, 20—40 év közötti, alacsony iskolázottságú sze­mély. Bakó Sándor, és élet­társa. Kátai Erzsébet, il­letve Berki Miklós és élet­társa, Bakó Andrásné lopá­sokkal kívántak családjuk anyagi gondjain enyhíteni, megélhetésüket biztosítani. A bűncselekményeket álta­lában közösen követték el: a tényleges .(munkát” rend­szerint a két férfi végezte, közben az asszonyok a kö­zelben figyeltek. A hétvégi házakba ajtó- kifeszítéssel, ablaktöréssel, lakatlefűrészeléssel ha­toltak be. s magukkal vit­ték. amit találtak: gázpa­lackot. gázrezsót, hálózsá­kot. ágyneműt, szerszámo­kat, szőnyeget, tévét és rá­diót, élelmiszert és ruhaner műt — összesen mintegy KÖZLEMÉNY Kiveszett 1992. jan. 20-á.n 5 hónapos óriás Schnauzer szuka kutyánk. Hasán tetoválás talál­ható. Kérem, aki megtalálta, jó szándékkal befogadta, juta­lom ellenében, jelentkezzen a a 30-388-as telefonon, vagy az alábbi címen: Gödöllő. Arany J. u. 43. (96 792/ZK) GÖDÖLLŐI HIBLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. 2) A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv, fi» Munkatárs: Pillér Éva. ft Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. ® Szerkesztősé­gi fogadóéra: hétfon 10-íől 13 óráig. • Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a sfsrkesztüség- ben, 140 ezer forint értékben. Ezenkívül magánházak ud­varaiból bicikliket, motor- kerékpárt és egy olasz gyártmányú babakocsit lop­tak, egy bekerítetten telek földjéből pedig kihúztak és magukkal vittek négy tuját. A szerzett dolgokat lehető­ségeik szerint értékesítet­ték. a pénzen pedig meg­osztoztak. Az okozott kár az eltulaj­donított tárgyak lefoglalá­sával később részben meg­térült. a hiányzó összegeket pedig a bíróság által meg­állapított mértékben és megoszlásban kötelesek a vádlottak a sértettek szá­mára megfizetni. A lopássorozatban való részvételért a Gödöllői Vá­rosi Bíróság Bakó Sándor elsőrendű vádlottat. Túra. Radies B. u. 9. szám alatti lakost halmazati bünteté­sül. mint különös visszaesőt 1 évi és 8 hónapi börtönre ítélte, s 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Berki Miklós (Verseg, Arany J. u. 18.) másodren­dű vádlott büntetése 1 év és 2 hónapi börtön, 4 évi próbaidőre felfüg­gesztve; Bakó Andrásné (Túra, Hajnal u. 12.) har­madrendű vádlotté pedig 1 év börtönbüntetés, 3 évi próbaidőre felfüggesztve. Kátai Erzsébetet (Túra, Ra­dies B. u. 9.) a bíróság 2 évre próbára bocsátotta. A vádlottak közül Bakó Sándor enyhítésért felleb­bezett, ám a Pest Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, így az mind a i.ágy vádlott vo­natkozásában jogerős.- r ­A kartali művelődési házban már régóta működő csoportok mellett szerdán délutánonként fél öttől egy órán át az ügyes kezek ját­szóháza várja a batikolás, a virágkötészet, a hímzés és más kézművestechnikák fortélyaira kíváncsi gyere­keket és felnőtteket. Már most szervezik azt a nyári tábort, melynek ke­retében minél több fiatal­lal szeretnek megismertetni a Galga mente természeti és néprajzi értékeit. A volt gesz-irodából ki­alakítandó közösségi ház udvarán húsz-huszonöt személyes sátortáborral kí­vánnak olcsó bázishelyet teremteni, ahonnan az ifjúság szervezett kirándu­lásokon juthat el a kör­nyék kastélyaihoz, történel­mi és népművészeti emlék­helyeihez. Ezzel és a művelődési házbai) megrendezendő ki­állításokkal és találkozók­kal szeretnék összehozni a Galga mente ifjú népmű­vészeit. Igyekeznek pótolni a népi fesztiválok hiányát, mivel az emberek népha­gyományok iránti igényét az intézmény hagyomány- őrző szakköreinek látoga­tottsága is bizonyítja. H. Sz. kenységű munkahelyeket, tartósította a szakképzet- len, igénytelen, egészségte­len munkára is felhasz­nálható munkaerő fennma­radását, és ezzel együtt az átlagbér relatíve alacsony szintjét. Ha valaki elsétál Gödöl­lőn a volt járási hivatal épületébe, meglepődik az ügyeiket intéző munkanél­küliek végtelen során. Ép­pen ma hallottam, egy hé- vízgyörki édesanya pana­szát, aki elmondta, hogy bolti eladó leányát' és hen­tes fiát egy időben bocsá­tották el a munkahelyük­ről. Meglepő dolog, hogy a helyi önkormányzatok nem ismerik a területükön élő munkanélküliek számát, csak hallják, hogy ez is, az is, munkanélküli-segélyt kap. ÁLDOZATOT HOZNI Mit lehetne tenni az el­szegényedés ellen? Egyesek azt mondják, hogy a „szo­ciális érdek” kerüljön a gazdaságon kívülre. (Egy kisvállalkozó véleménye.) A másik ötletet így fogal­mazta meg nyomdavezető barátom: — A piacnak és törvényeinek kell érvénye­sülnie, azaz a szolgáltatá­sokat, a szolgálatokat meg kell fizetni, amivel csök­ken a gazdaság terhe, ugyanakkor nő a szociális ellátásra fordítható összeg. A harmadik lehetőséget közgazdász ismerősöm mondta: — A szociális szempontokat fel kell ál­dozni a gazdaságért. Leg­fontosabb a gazdaság talp­ra állítása, amiért áldozato­kat kell hozni — munka- nélküliséggel, az egyéni és közösségi fogyasztás csök­kentésével, az igazgatási költségek befagyasztásával, az egyenlőtlenségek növe­kedésének elviselésével. Ha később a gazdaság működ­ni kezd, akkor lehet szór ciálpolitikára, életszínvonal emelésére gondolni és ál­dozni. Hátam mögött hagytam hat évtizedet, s elmúlt esz­tendők alatt átéltem egy­két „ígéretes” esztendőt, már ezért is tiltakozom, hogy a „szociálist” kive­gyék a gazdaságból, mert akkor az embert veszik ki onnan! Gondomat elmondtam Sólyom Mihály közgazdász­nak. A már megtett „ta­karékossági” lépések hatá­sai máris jelentkeznek, de számolni szükséges a nehe­zen visszafordítható követ­kezményekkel is. A válság terhei például nem egyen­letesen oszlanak el. A szo­ciális védelem elégtelen, a szociális háló lukas, nem tudja megakadályozni, hogy aránytalanul nagy teher háruljon azokra, akik a legkevésbé tudják elviselni. Érveim sorolásának a vé­gén az ismerős közgazdász a következőket állította: — Napjaink gondjainak meg­oldását a gazdaság- és társadalompolitika, illetve szociálpolitika új viszo­nyainak a kiépítése hozhat­ná meg. Követendő példa talán Svédország lehetne, ahol érvényesülnek a mun­kavállalók és a munkálta­tók érdekei, s mindezt ki­egészíti egy szokatlanul erős szociálpolitika. AZ ÚT HOSSZÚ Ki ne tudná, hogy mind­ettől nagyon messzire va­gyunk. Tapogatunk, kere­sünk, kísérletezünk, kuta­tunk. Hallunk javasiátokat, távlatokat célzó ígéreteket, gazdagsággal biztató jóslá­sokat. De mi legyen addig, amíg megérkezik a Ká­naán? A feleletet Ferge Zsuzsa, a jól ismert szociológus adta meg: — Az emberek számára lehetővé kell ten­ni, hogy biztonságosabban válasszanak sorsot, kísérle­tezzenek, váltogassanak munkát, tanulást és foly­tassanak maguknak örömöt okozó, társadalmi értéket teremtő és mentő tevékeny­séget. Fercsik Mihály Török-gim ndziu m Szalagavató Vásár A hagyományoknak meg­felelően Aszódon országos állat- és kirakodóvásárt tartanak a vásártéren feb­ruár 15-én, szombaton. Árokban és levegőben „Száz vasutat, ezeret! J Csináljatok, csináljatok! ] Hadd fussák be a világot, / Mint a testet az erek.” Petőfi Sándor most talán a telefonról, az információs hálóza­tokról írna ilyen sorokat. Ma a távközlésben kell behoz­nunk lemaradásunkat, és a gödöllői körzetben is min­den település törekszik erre. Képeink Veresegyházon készültek, ahol e nagy beruházás kivitelezésében más cégek társaságában a MÁV Távközlési és Biztosítóbe­rendezési Építési Főnökségének is van munkája. A község egyik részén a légvezetékeket szerelik, másutt a lefektetett kábel fölé húzzák ki a jeízőszalagot. Ha a kábelárokásó gép útjába aszfaltburkolatú út esik, ak­kor segít a bezlnmotoros aszfaltvágó (Balázs Gusztáv felvételei) szalagavató ünnepséget és bált rendez a gödöllői Pe­tőfi Sándor Művelődési Központ színháztermében. A gödöllői Törők Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola február 15-én, szombaton 18 órakor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom