Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-11 / 35. szám
IDŐSEKNEK GYÓGYSZER IS A bölcsesség itala A teát mintegy 5000 éve ismerik Kínában, ahonnan Ázsia más országaiba is elterjedt. Eleinte orvosságként használták, és e célra a tea nyers leveleit megfőzték, az így készített „levest” fogyasztották. Később rájöttek, hogy a forró ital megszünteti a szellemi és fizikai fáradtságot, felfrissíti az embert. Ezért vált a tea népszerű itallá, amit elősegített az is, hogy sok helyen az ihatatlan vizek a felforralás után i hatókká, egészségesekké váltak. Lao-cse, hün-yu és más kínai bölcsek a teát a béke és bölcsesség italának nevezték. Nemcsak Kínában vált nemzeti itallá, az lett Japánban, Indiában és más országokban is. A japán teaházakban ősidők óta ünnepélyes szertartások közben szolgálják fel, s a tálaláshoz kézzel festett, rendkívül szép csészéket használnak. Európába 1610-ben érkezett először tea: Hollandiába küldték Távol-Keletről az első szállítmányt. Harmincöt évvel később áz angol király kapott 2 font teát ajándékba. Angliában rendkívül gyorsan megkedvelték, a 17. század végén Londonban már mintegy 3000 helyen árusították. Hazánkban egy 1745-ös pozsonjn feljegyzés említi meg először a teát. Addig csak gyógyteákat használtak, a kínai teát később sokáig háziszerként vették igénybe. 1. A teát sohase főzéssel, hanem mindig forrázással készítsük. Csak így biztosítható a mellékízmentes, jó minőségű, illatos, üdítő ital 2. A teakészítéshez külön edényben forraljunk vizet. Ha nem elég forró a víz, a száraz tea nemes része nem oldódik ki. 3. Az e célra használt kerámia- vagy tűzálló edényt előmelegítjük, majd leforrázzuk a tealeveleket. 4. Ha normális erősségű italt készítünk, akikor egy csészére (kb. 2 dl) egy kávéskanálnyi teát számítunk, több csésze ital esetén növeljük az adagot. 5. A forrázási időt tartsuk be! Fekete teát általában 5-6 percig, zöld teát 3-4 percig, sárga teát 4-5 percig forrázzunk. A filteres teák forrázási ideje általában 3 perc. Egy tasak egy csésze teához elegendő. 6. Ha gyengébb teát kívánunk, akkor csökkentsük a csészénkéni adagot, ha erősebbet, akkor növeljük. 7. A már egyszer leforrázott teát még egyszer felhasználni nem célszerű. 8. A teát csak forrázás után ízesítsük. Elkerülhető ezzel, például citromlé használatánál, hogy a benne lévő C-vitamin a forró italban veszítsen értékéből. Fialalságof felidéző nosztalgia Múlt és jövő a jelenben Ejtsünk néhány szót a nosztalgia és az utópia pszichológiai hátteréről — mivel ma mindkettő divatban van. A nosztalgia azt jelenti: vágyakozás, sóvárgás valami távoli, elmúlt, elvesztett dolog iránt. Mindenki látott már napjainkban forgalmazott képes levelezőlapokat, melyeket 60 évvel ezelőtti eredeti példány alapján nyomtattak. Kirándulásainkon megcsodáljuk a szabadtéri néprajzi múzeumot és múlt századbeli falusi berendezési tárgyait. Tudjuk, vannak, akik sok pénzt fizetnek azért, hogy részt vehessenek egy nosztalgia járaton: egy kormos, füstös, pöfögő gőzmozdony vontatta fapados vasúti kocsiban — és sorolhatnánk a példákat. Romy Schneider éleiéből Sissi partnere me gszól „Nem vagyok szenzációhaj hász, amit írtam, szó szerint igaz. Nem célom, hogy a lapok öles címekben foglalkozzanak velem, hanem csak azt akartam, hogy az utókor pontosabban megismerje egy szerencsétlen asszony sorsát.” A nyilatkozó. Karlheim Böhm kevésbé ismert a magyar olvasó előtt, a „szerencsétlen asszony” azonban jó ismerősünk, Romy Schneider, számos film emlékezetes szereplője. S hogy most megint előtérbe került, arról Böhm annyiban tehet, hogy közreadta emlékezését, a német könyvpiac egyik szenzációját keltve. Romy Schneider partnere volt a szerzőnek; aki Ferenc Józsefet, Romy Schneider pedig Sissit, azaz Erzsébet királynét alakította. A film sikert aratott, a magyar tv-nézők soraiban is. A színész visszaemlékezésének izgalmas részletét így idézte a Bunte magazin: „A forgatás után csak egyszer láttam Romyt, Párizsban, 1960- ban. Rendkívül nehéz helyzetben volt, éppen egy öngyilkossági kísérlet után lábadozott. Egy kávét ittunk meg együtt. E rövid látogatás során beszélt nekem az Alain Delonnal kapcsolatos szerelmi problémáiról. Azt is mondta, hogy nagyon boldogtalan. S hogy azért akarta elpusztítani magát, mert Delont egy férfival találta az ágyban.” A lap riportere megjegyzi, hogy Romy 19, Delon 22 éves volt, amikor megismerkedtek. Romy egy csapásra beleszeretett, s mint egy barátnőjének mesélte: „Hamarosan meg is mondtam neki, hogy szeretem és csak vele akarok élni.” A Bunte megkérdezett egy pszichológust is a Böhm-emlékezés kapcsán, aki azt mondta: a szakember bizonyosságával állíthatja, hogy Romy Schneider élete legnagyobb megrázkódtatása volt a Delon- ágyjelenet. „Van egy csodálatos nő, s éppen szépsége virágkorában kell rádöbbennie. hogy hódító ereje — ami bármelyik női riválisával szemben hatásos — semmit sem ér — egy férfi szerető ellen.” Ha igaz, amit Böhm most megírt, akkor el kell fogadni egy korábbi intimitást, melynek leírója nem egyebet állított, mint azt, hogy Romy Schneidernek viszonya volt egy masszőr nejével, egy jelmeztervezővel és Simone Signorét színésznővel. Vagyis Delont ily módon bosszulta meg Romy Schneider. fívesxett paradicsom A nosztalgia érzése és a nosztalgiázás, mint viselkedésmód, inkább az idősebb korosztályra jellemző. Ők azok, akik megváltozott világban, egészen más élettérben élnek, és vágynak vissza gyermekkoruk emlékeihez; újra meg akarják kóstolni a régi ízeket, és ezáltal felidézni a gyermekkor önfeledt boldogságát. Sokan a civilizációval messze maguk mögött hagyott természet elveszett paradicsomát próbálják visszaszerezni egy parasztházban eltöltött hétvége alkalmával. Az utópia légvárépítést, ábrándkergetést jelent. Szintén egyfajta elvágyódás, csak éppen nem a múlt, hanem a jövő irányába. Ezért nem is valóságos emlékeken alapul, hanem ellenkezőleg, a fantázia építőköveiből alakít ki feltételezhető, jövőben bekövetkező eseményeket. Utópia az is — bár elvben megvalósulhat még —, ha valaki majdani űrrepülését tervezgeti, ha értelmes robotokkal szeretné felszerelni a háztartását, ha űrlények társaságában képzeli el későbbi éveit. Mindez inkább a fiatalok gondolkodásmódjára és vágyaira jellemző. Utópisztikus álmok Az utópia szorosan kapcsolódik a jövőkutatáshoz (futurológiához) is, mely a tudományos számítgatások mellett tág teret nyit az alkotó és játékos fantáziának. (Gondoljunk Verne Gyula tudományos-fantasztikus regényeinek gazdag fantáziával felépített utópisztikus berendezéseire, melyek egyébként azóta sorra megvalósultak.) Van egy közös lélektani vonás a nosztalgiázás és az utópisztikus fantáziálás hátterében: ez a jelennel Váló elégedetlenség. Ha egy idős ember elégedett a mégoly megváltozott életkörülményeivel is, az kevésbé vágyik gyermekkora tárgyai közé. Ha egy ifjúnak kitölti valami az életét, nem szorul ábrándok ker- getésére. Napjaink lehetőségeivel igen sok ember elégedetlen, amellett sivárnak érzi környezetét, és bizonytalannak látja a legközelebbi jövőt is, ezért elvágyódik. Akik régebben szebb napokat éltek, azok inkább a múlt (a saját személyes és az általánosabb társadalmi múlt) emlékeihez ringatják vissza magukat. Akiknek nincs még múltjuk, és talán igazi jövőjük sem, azok egy elképzelt szép jövőt próbálnak felépítgetni, kiszínezgetni aszerint, ahogy alkotó tehetségükből futja. lelki igényünk Ha a nosztalgia és az utópia túlságosan eluralkodik az ember tudatában, káros is lehet, hiszen ha valaki nagyon belemerül a (megszépített) múltba és a (hamis) jövőbe, elszakadhat a valóságtól. Mégis feltétlenül létjogosultsága van mindkettőnek, mivel meglévő lelki igényeket elégítenek ki. Felüdülést, vigasztalást, biztatást, reményt hozhatnak a sivár és szomorú jelenbe, és segíthetnek építgetni egy reális és valóban szebb jövőt. I. P. Lépést tartani az inflációval A Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetségének választmányi ülésén megvitatták a szövetség múlt évi munkáját, és kijelölték az idei legfontosabb feladatokat. A választmány tiltakozott az ez évi nyugdíjemelés elhúzódása miatt, és igényli, hogy az az infláció mértékének megfelelően történjen. Továbbra is alapvető feladatnak tartja, hogy a szövetség síkraszálljon a nyugdíjak reálértéke megőrzésének törvényes garanciájáért, az özvegyi nyugdíjak rendezéséért, a nyugdíjak többéves értékvesztésének pótlásáért. A választmány szót emelt a nyugdíjasok egységes fellépése mellett, és elítél minden olyan törekvést, ami összefogásuk megbontására irányul. HÉTFŐI KLUBESTEK Akár a fonóban A tököli prelo nyugdíjasklub tagjai hétfőnként a helyi művelődési házban tartják összejöveteleiket. Az egyesület neve horvát- ból magyarra fordítva fonót jelent, s az talán sokak számára a régi falusi élet munkával összekötött beszélgetéseit. jó hangulatú énekléseit idézi. Valahogy így van ez a tököli nyugdíjasoknál is. Beszélgetnek, kicserélik tapasztalataikat, néha felhangzik egy-egy dal, előkerül valami harapnivaló, különösen akkor, ha egyikük név- vagy születésnapjáról emlékeznek meg. A férfiak kártyázgat- nak, az asszonyok megvitatják a világ dolgait. Társaságban vannak, egy közösségben, ahol megértik egymást, és ez sokat jelent. szí FOLYTON FÜRDETVE FÁZÉKONY Kutyának télikabát? Sokan féltik kutyájukat télen a hidegtől és a megfázástól, ezért felöltöztetik. Vajon hasznos vagy káros, illetve felesleges-e a kutyákat bebugyolálni? Az állatorvosok nem ajánlják, hogy a négylá- búakat télen felöltöztessék. Az állat szőre télen a természettől fogva megvastagszik, mihelyt a hőmérséklet csökken. A kutyákat védi a természetes zsírréteg és a szőr is a hidegtől. Még igen alacsony — mínusz — hőmérsékleteken sem fáznak. De azok, akik kedvencüket túl gyakran fürdetik, károsítva ezáltal a bőr természetes zsírrétegét, jól teszik, ha felöltöztetik kutyájukat, mert ezek az elkényeztetett állatok valóban fázhatnak. Tehát ajánlatos kis kabátkát adni az ebekre. Valamint akkor is szükséges a kabát, ha a kutyának valamilyen okból nincs rendben a szőrzete. ORVOS NÉLKÜL BAJ IS LEHET Szemtornától jobb a látás Napjainkban a könyvpiacon egymást érik a természetgyógyászat különböző ágaival foglalkozó köny-. vek. Vajon e népszerű kiadványok milyen hatással vannak az érdeklődőkre? A Tökéletes látás szemüveg nélkül, a Dobd el a szemüveged és az ezekhez hasonló kötetek öngyógyítás esetén milyen következményekkel járhatnak? — kérdeztük dr. Balázsovics Agnes szemész szakorvost, makrobiotikus tanácsadót. — A könyvek hatására sokan öngyógyításba kezdhetnek, pedig a leírt terápia csak szakember segítségével eredményes. Célszerű tehát eleve olyan természetgyógyászokat választani, akik egyben orvosok is. — Milyen módszerrel gyógyítja ön a betegeit? — A Bates-féle szemtornával. Ez a mozgás és mozdulatlanság, a fény és a sötét alkalmazásának az egységén alapul. Megtanítja látni az embert. Azáltal, hogy a beteg pislog, lazán tartja a szemét, speciális szemmozgásokat végez, a látás folyamata tanulható meg. — Kik gyógyíthatók a Bates-féle módszerrel? — Korhatár nélkül bárki. Kivételt képeznek a 4 éves kor alattiak. A terápia Az Egészségügyi Világ- szervezet adatai szerint a Föld lakosságának hetven százalékát nem orvosok, hanem sámánok, kuruzslók, varázslók, természetgyógyászok gyógyítják. Vajon mi a helyzet Magyarországon? A természet- gyógyászat szinte valamennyi ága — több évtizedes tiltás, üldözés után — az elmúlt években országszerte elterjedt. Egyre több híve lett. során a gyengénlátók vagy alig látók látása is erősödni tud. Szürke hályog esetén is — amennyiben nem érett meg a műtétre — javítható a látás. A zöld hályog betegségnél viszont bizonyos gyakorlatot, a tenderezést nem szabad alkalmazni, ugyanis amikor a behunyt szemet eltakarjuk a tenyerünkkel, felemelkedik a szemnyomás. — Milyen gyakorisággal, mennyi időt kelt a szem- tornára fordítani? — A gyakorlatok naponta minimum háromnegyed órát, de a betegségtől függően több órát is igénybe vehetnek. — Az eredmény mennyi idő után várható? — A betegségtől függően már néhány napon belül érződhet a hatás. Kis probléma — kisfokú rövidvagy távollátás — esetén már néhány hónapos gyakorlás is meghozza a várt eredményt. Súlyos betegségnél azonban fél évre, adott esetben több évre is szükség lehet. A gyógyító folyamat meggyorsítható, ha a Bates-módszer kiegészítéseként akupunktúrát is alkalmazunk. Véleményt kértünk dr. Imre György egyetemi tanártól, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Sz. Szemészeti Klinika igazgatójától is. — A veszélyt abban látom, hogy a könyvek, a gyors sikert ígérő tanfolyamok a beteget eltávolítják a szakorvostól. Az orvosi ellenőrzés nélküli ön- gyógyitásos szemtréningek kapcsán nem derül fény a lappangó szembetegségekre. így az idővel bekövetkező súlyos, visszafordíthatatlan károsodásoknál már késő az orvosi beavatkozás. m v:. 13
