Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-11 / 35. szám

>4 JÓ MUNKÁHOZ BELSŐ BÉKE KELL Kisgazda-igazságérzet A Független Kisgazda­Szuverenitást, integritást sértő lépés Bős—Nagymaros az Országgyűlés napirendjén pártról leginkább a bot­rányízű viták, Torgyán Jó­zsef, és a „kilépjünk vagy maradjunk a koalícióban?” kérdése jut az olvasó eszé­be. Holott elismerten (50 ezer tagjuk, s még több szimpatizánsuk él az or­szágban. Ök hogyan érzik magukat? — kérdeztük. dr. Hajnal Károtytól, a Kis­gazdapárt Pest megyei fő­ügyészétől. —■ Szerintem abból kell kiindulni, hogy mindén párt tevékenysége vissza­esett. A miénk is, ami visszavezethető a vezetés meglévő éllen tétéihez. Hiányzik a kiegyensúlyo­zott munkához nélkülözhe­tetlen belső béke. Járom a szervezeteket s tapaszta­lom : többségében nem he­lyi problémát veinek fel, hanem azt kérdezik, hogy milyen értesüléseim van­nak. • Mikor lesz vége a háborúságnak, milyen a hangulat? — Jellemző, hogy tag­ságunk elégedetlen a rend­szerváltással. De amikor egyénekre szabjuk a dol­gokat, magyarán ki, mit tett, tesz érte. akkor kide­rül: legfeljebb elment sza­vazni, azóta pedig vár. Kü­lönösebb eredmények pe­dig nincsenek, legalábbis ami az egyszerű embereket érintené. Viszont egyre rosszabbul élnek, miközben saját magukon sem tudnak még segíteni. Hiszen a kárpótlási ütem eltolódott, rendezetlenek a tulajdono­si viszonyok. Ilyen körül­mények között nehéz erő­síteni a demokráciába ve­tett bitet. Ha 1990. augusz­tus 20-ra van földtörvény, akkor már működnének szövetkezetek, már termel­nének .a kisgazdaságok! ® Jószerével épp hogy '„fölállt” a parlament! Vagy önök szerint a földtörvény­nyel kellett volna kezdenie a tevékenységét? — Igen. A gazdasági kérdések az elsődlegesek. Nálunk a törvényhozásban megfordult a sorrend. De közismertek a megalkotott kárpótlási- törvénnyel kap­csolatos aggályaink is. Az időeltolódás mellett rosz- szul sikerült az idegen fo­galmak törvénybe való be­vitele. A licit távol áll a magyar parasztember böl­csességétől, igazság érzeté- től. Hiába magyarázzuk, győzködjük: Ö az ősi föl­det akarja! S nem többet, nem kevesebbet az elvett területnél. 4 Nem generációs prob­léma ez? — Nem csak az. Tény, hogy az öregek nem is ér­tik az egészet, ök a 45-ös földosztás után félve kezd­ték művelni a „más föld­jét”. Ma sem kell nekik a „másé”. Hiába adják neki licit útján: helyben ki le­het bogozni az eredeti gaz­dát. A fiatalok tudják, mi­ről van sző, miért. Mégis elzárkózást tapasztalok: a föld nekik sem ugyanaz, mint más vállalkozás. £ A szövetkezeti és át­meneti törvénnyel is elé­gedetlenek? — Az már elfogadható. Mindenképpen hozzájárul­hat a tulajdonviszonyok rendezéséhez. De azért ag­gályaink vannak. Nem for­dítottunk például elég fi­gyelmet arra, hogy a szö­vetkezetek társadalmi ösz- szetétele megváltozott az évek folyamán. Az eredeti tulajdonosok elhaltak, nyugdíjba menték. Gyere­keik, leszármazottaik az iparban helyezkedtek cl, értelmiségiek lettek. Kiala­kult a tsz-ekben egy belső szűk kör, 8-10 főből. A má­sodik körben a középveze­tők, irodai dolgozók ta­nyáznak. A harmadikban a nyugdíjasok, fizikaiak. Ál­lattenyésztésben például a cigányság harmadik vona­la. Elesettebb helyzetűek, mint egykor az uradalmi cselédek. Tetszés szerint befolyásolhatók jó és rossz értelemben. -A tsz-ek veze­tése — tisztelet a kivétel­nek — az ő kárukra éli feL még mindig a nyeresé­get, a vagyont. 9 Mit diktál a kisgazda igazságérzet? — Itt lenne nagy szere­pük, hogy információkat adjunk, a tagokkal felis­mertessük saját érdekei­ket ebben az új helyzetben. A jelenlegi vezetés jó! fel­fogott érdeke, hogy társa­sági vagyonba vigye a tu­lajdont. Ebben a tagok sza­vazata vagyonárán,'yos. Mit visz be az em’ített állatte­nyésztő? A szövetkezetben 1 tag 1 szavazattal bír. Mi a klasszikus szövetkezetek mellett állunk ki. Leg­(Folytatás az 1. oldalról) versenyelőnyüket. A köl­csönös, adómentes, illetve kedvezményes kontingen­sekkel kapcsolatban el­mondták, hogy tudomásuk szerint 1991-ben a magyar fuvarozók 3900 görögorszá­gi cél-, illetve tranzitfuvart teljesítettek, míg a görög kamionosok a magyar uta­kat 42 000 alkalommal vet­ték igénybe. A blokáddal összefüggés­ben a gépkocsivezetők fel­vetették: vajon kaphat­nak-e kártérítést, illetve, hogy a közlekedési tárca egyik munkatársa, aki egy újságban úgy nyilatkozott, hogy a blokád február 5-ig fog tartani, vajon tényleg alábbis ahol a föld meg­művelése a meghatározó. Ilyen értelemben tehát a Kisgazdapárt helyi szerve­zetei és a tsz-ek között el­tűnőben a korábbi feszült­ség. Az új formát — a tu­lajdonosok szövetkezeteit — kifejezetten támogatjuk. Q A helyi ügyekbe van elég beleszólásuk, vagy az országos vezetés mintájára tapasztalnak elégedetlensé­get? — Ahol működik párt- szervezet— szinte függet­lenül a választásokon el­ért eredménytől — ott be­le tudnak szólni, ha akar­nak. Legyen akár SZDSZ- többségű önkormányzat. Helyben nem cseng le köz­vetlenül az országos politi­ka. Pest megyében több, mint 5 ezer tagunk várja, hogy fent is rendeződjenek össze a dolgok, s az érdemi munkára kerüljön a hang­súly. Az egyszerű kisgaz­dák mondják: van mit be­hozni. ismerte-e a szervezkedés pontos menetrendjét. Kupa Mihály ígéretet tett arra, hogy mindkét kérdést to­vábbítja a szakértőknek. A személyes találkozón a pénzügyminiszter a legille­tékesebbektől kapott tájé­koztatást a magyar fuvaro­zók piaci helyzetéről, a gépkocsivezetők munkakö­rülményeiről, az ágazat privatizációjáról. A megbeszélés befejezé­sekor Kupa Mihály megkö­szönve a magyar fuvaro­zók helytállását, a szakma jelen lévő képviselőinek Széchenyi-emlékplakettet adott át. Azét a Széche­nyiét, aki a közlekedés ügyét mindig is a szívén viselte. Tegnap délután 3 órakor az Országgyűlés folytatta tavaszi ülésszakát. Szabad György házelnök napirend előtt köszöntötte Göncz Ár­pád köztársasági elnököt 70. születésnapja alkalmából. Rövid beszédében méltatta Göncz Árpád életútját, 1956- os szerepét, mai tevékeny­ségét. Közéleti sikereket, a magánéletben pedig boldog­ságot kívánt a köztársasági elnöknek, majd átadta az Országgyűlés 'ajándékiát. Mádl Ferenc tárca nélkü­li miniszter napirend előtt adott igen alapos, részletes áttekintést a bős—nagyma­rosi beruházásról. Bejelen­tette: kedden a gazdasági bizottság, a környezetvédel­mi bizottság és a külügyi bizottság vitatja meg az 1977-cs államközi szerződés felmondásával kapcsolatos kormányjavaslatot, és ezt követően kéri majd a kor­mány a parlament állásfog­lalását is a kérdésben. A tárca nélküli miniszter indoklásában kifejtette: be­bizonyosodott. hogy az észa­ki szomszédainknál folyta­tott munkák a Duna eltere­léséi célozzák. Ez a lépés sérti szuverenitásunkat, te­rületi integritásunkat. A magyar fél kész arra, hogy a két nép kapcsolatát -súlyosan nehezítő örökségre megfelelő megoldást keres­sen, Bizonyosak lehetünk abban, hogy a tervezett du- nakiliti tározótérben fel­halmozódó hatalmas meny- nyiségű ipari és kommuná­lis szennyeződés végérvé­nyesen megmérgezi a Szi­getközi, csallóközi egyedül­álló ivóvízkészleteket, több millió ember ivóvíztartalé­kát. A tiszta ivóvíz pótol­hatatlan, ezért ez a megol­dás megengedhetetlen — fogalmazott a miniszter, hangsúlyozva, hogy Ma­gyarország az ökológiai szükséghelyzet, az ország alapvető érdekei miatt füg­gesztette fel korábban a nagymarosi építkezést, te­hát a nemzetközi jognak megfelelően járt el. Ez a magyar intézkedés nem hozható fel a csehszlovák ellenlénés indokaként, egv válaszlépés egyébként sem járhat ilyen aránytalan kö­vetkezményekkel. Az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam- és közrend elleni bűncselek­mények miatt történt elíté­lések semmissé nyilvánítá­sáról szóló törvényjavaslat általános vitájának hétfői folytatásában felszólaló Inotai Ferenc (KDNP) re­ményét fejezte ki, hogy a szóban forgó javaslat lesz az utolsó olyan törvény, amely jogerős ítéleteket nyilvánít semmisnek. Torgyán József (FKGP 12 tagú csoportja) vélemé­nye szerint nem vezethet sikerre a felszólaló képvi­selők többsége által az érin­tett bűncselekmények sorá­nak javasolt bővítése sem. A valós megközelítési mód az lenne — mondotta Tor­gyán —, ha kimondanák, hogy a tervezetben foglalt időszak alatt hozott vala­mennyi büntetőítélet sem­mis, és azt kellene külön megvizsgálni, hogy ez mi­kor nem áll fenn. Szigethy István (SZDSZ) Torgyán József felszólalá­MDF-napot tartottak hét­főn Balassagyarmaton Le­esnie Sándornak, a párt al- elnökének részvéteiével. Az esti nagygyűlést megelőzően — sajtótájékoztatón — kér­désekre válaszolt a Lakite­lek Alapítvány kuratóriu­mának elnöke. Kijelentette: a Fidesz belügyinek te­kinthető, ami mostani kong­resszusán elhangzott. Az ott megfogalmazott vádakra — akár a kormányzatot., akár kifejezetten a Demokrata Fórumot illették azokkal — az idő ad majd kemény és határozott választ. Mél­tatlannak érzem — hangsú­lyozta Lezsák Sándor —, hógy akár Orbán Viktor beszédéből, akár mások megnyilvánulásaiból ki­emelt részletekkel bocsát­kozzam vitába, hiszen nem jó dolog az újságok közve­títésével perlekedni. Egy biztos — s ezt tényként kell sára reagálva rámutatott: az általános semmissé nyil­vánítás következményeként az is kiderülhet, hogy a rablógyilkosnak is kárpót­lást kell fizetni. Ezért Tor- gyán elgondolását kissé ve­szélyesnek minősítette. Ezt követően a T. Ház a semmiségi törvényjavaslat általános vitáját lezárta, és azt egyhangú döntéssel részletes vitára bocsátotta, Az Országgyűlés hétfői munkanapja este 8 órakor, a tervezettnél egy órával később ért véget. A képvi­selőknek sikerült befejez­niük az árak megállapítá­sáról szóló törvényjavas­lat részletes vitáját. Kupa Mihály pénzügyminiszter a -határozathozatal előtt — várhatóan kedden délután — válaszol a vitában el­hangzott észrevételekre. A plenáris ülés kedden reggel 10 órakor, a szövet­kezetekkel kapcsolatos tör­vények módosításának vitá­jával folytatódik. tudomásul venni —, a Fi­desz megkezdte a választási kampányt. A kongresszus kioktató, hideg hangneme azonban aligha találkozik majd az ország közvélemé­nyének fogadókészségével. Lezsák Sándor úgy vélte, eboen a stílusban jó prog­ramot is nehéz lesz elhitet­ni és elfogadtatni. Mint mondta, azért nc-m érdemes különösképpen foglalkozni a fiatal demokraták kong­resszusával, mert az nem hozott hasznosítható politi­kai élményt. Természetesen az MDF is készül a kam­pányra — mutatott rá vé­gül az alelnök —. készen van kampánystratégiája, a sikeresnek ígérkező kam­pány fogásoknak azonban nem fogják feláldozni az ország érdekeit. A fórum eddig is számtalan esetben mondott le politikai kam- pányelemekről, ha az or­szág működőképessége így kívánta. Készülődik az MSZOSZ Nyerni akarnak Nemcsak részt kívánunk venni a megmérettetésben, de meg is akarjuk nyerni az üzemi tanácsi választá­sokat — mondta Nagy Sán­dor. a Magvar Szakszerve­zetek Országos Szövetségé­nek elnöke a kétnapos nemzetközi szakszervezeti tanácskozás megnyitóján, Budapesten. Ismételten hangsúlyozta, hogy a va- gyonzárolásra és a szak- szervezeti szövetségek kö- zötti választássá vőhátkozd múlt évi törvény a szak- szervezetek ügyeibe való durva beavatkozás. A par­lamenti pártok — az MSZP kivételével — és o kor­mány nem hajlandó táfgys-- lásokra az érdekvédelmi szervezetek képviselőivel. Az MSZOSZ legfontosabb feladata 1992-ben, hogy fellépjen az aktív foglal­koztatáspolitikáért. VÉDETT FIGURÁK K acagtató meg félelmetes játék ez. Nincsenek szabályai. A szabálynélküliség szabályossá­ga a jellemző benne. Miféle sakk az, ahol játszmánként más és más a-szabály, mások és má­sok a játékosok éppúgy, minta figurák? Van, volt, léSz ilyen sakk: a tábla, a játszótér a közélet. Gaz­dag tapasztalataim vannak árról, kik, miként és miért számítottak' védett figuráknak abban a magunk mögött hagyott rendszerben, akár'a me­gyét, akár annak egy-egy részét, vagy éppen csak egy települését nézem. Reméltem, de nem hit­tem. megszakad a sok évszázados hazai közéleti gyakorlat: véget ér a védett figurák ideje. A re>- mény elilianóban. a tamáskodás igazolódik. Van­nak új védettek, bár némelyikük korántsem új; ré­gen is a táblán volt. Kik ők? Bárkik lehetnek. Gazdasági posztok be­töltői, pedagógusok, jogászok, orvosok, köztisztvi­selők, vállalkozók ... Éppen a figurák változatos­sága mutatja, nem egy-egy foglalkozási csoport véd- és dacszövetségéről van szó, hanem különféle posztok elfoglalóiról, akikben egy valami a kö­zös: yalakiík)nek a védelme alatt állnak. Mire jó ez á védelem? Például befolyásra. Például arra, hogy az illető a megengedhetőnél többet enged meg magának. S jó arra is, hogy baj esetén a vélt vagy a valódi patrópusok pajzsa mögé lehet bújni. Volt honnét, kiktől, mikből mintát venni ... Rákfenéje a közéletnek? Nem hiszem. Magam természetesnek tartom, hogy a befolyásos ember azért is befolyásos, mert. hívei vannak, mert a hű­ség fejében támogatást kínál... Bármilyen hata­lomnak a természetéhez tartozik ez. A megye te­lepüléseinek hatalmi viszonyai semmiféle sema­tikus osztályozásra nem alkalmasak. Az ottani szö­vetségek és ellenfelek ritkán lenyomatai az orszá­gos képnek. Ebből következően hiba lenne azt ál­lítani, hogy a védett figurák csakis ennek vagy annak a hatalmi csoportosulásnak a sakktábláin tűnnek fel, másokén viszont nem. Ott vannak va­lamennyi táblán! A figuráknak ugyanis érdekes sa­játosságuk. hogy nem sokat törődne’: azzal, ki-mi mozgatja őket. annál fontosabb a számukra, hogy játékban, a táblán legyenek, azaz esélyük legyen a győzelemben való részvételre (a vereség nem jut eszükbe!), ennek fejében a védelemre; kivételezett­ként. Itt a lényeg. A kivételezettség. Oktondi az, aki tagadni próbálja, egy-egy települést valójában nem azok irányítanak, akik láthatóan ezt teszik, hanem azok, akik a hátuk mögött állnak. Így volt ez ko­rábban is. ma nemkülönben, azzal a döntő kü­lönbséggel. hogy o demokrácia viszonyai között a nyilvánosság felkínálja a? informális kapcsolatok torzulásainak a leleplezhetőségét. Szerény, de azért korántsem szűk körből származó tapasztalataim szerint éppen ez. a védettek és a védők kapcsola­tainak a napfényre jutása/hatása diktálja a régi gyakorlat feltámadását. A zárt üléseket, a sajtó ki tessékel és ét. a helyi orgánumok szoros (anyagi) pórázra fogását, a közmeghallgatások legrosszabb valamikori falugyűléssé silányítását, a.kritika el­utasítását pusztán azért, mert ő mondta ... Ilyen­kor bizony érdekek állnak a magatartás, a cselek­vés mögött, azaz elkerülhetetlenül hozzá kell szok­nunk a nyilvánosság korlátozásáért, illetve tágí­tásáért folytatott küzdelemhez. T ermészetesnek tarthatjuk a valakinek a vala­kije alapon tüsténkedő védett figurák soka­sodását. Ahogyan az előzőekben említettem, az érdekek ütköznek, azaz az úi érdekvonalak men­tén most zajlik- a felsorakozás, az átállás, átcsá­bítás. Ez sem baj. Baj akkor van, ha a puszta hű­ség és az annak fejében adott védelem szabja meg az értékrendet, a helyi ki kicsodát, miközben mellé­kessé válik a tudás, a hozzáértés, a tehetség, az emberi alkalmasság. Ha valami, akkor mindenkor ezek szorultak volna védelemre. S ma is arra szo­rulnak. Szorulnának. Mészáros Ottó (tótli) jogos az útadó felemelése Alacsony rezsi — versenyelőny LEZSÁK SÁNDOR: KÉSZ A KAMPÁNYSTRATÉGIA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom