Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-08 / 6. szám

NAGYKŐRÖSI XXXVI. ÉVFOLYAM, 6. SZÄM 1992. JANUÁR 8., SZERDA A gazdaságpolitika nem segíti a falut Elszipkázott munkahelyek Ki ősszel múltak egyesztendősek a polgármesterek. Mármint amióta hivatalba helyezték őket a közakara- tot reprezentáló települési képviselő-testületek, vagy közvetlenül a választópolgárok, ahogy az faluhelyen annak idején történt. Akkor is csak ígéretekre hagyat­kozhatott a polgár, azt eldöntendő, kinek előlegezze meg bizalmát lakóhelye legfőbb méltóságáról. ígéretek­re, amelyek ha többet nem is, de parányi reményt ad­tak arra, hogy választott emberével az élen a közösség veheti kezébe saját sorsa formálását. Válasz a Kisgazdapártnak A gyűlölködés veszélyei Mit hozott az elmúlt egy év? Nem sok jót. Legalább­is sbkíkal kevesebbet annál, mint amitt a választók re­méltek. Am, a türelmes és legfőképpen a realitásokkal számoló ember most még nem von le mélyebb kon­zekvenciát. Jól tudja, hogy tavaly legmostahálbb sor­suk éppen az új intézmény- rendszer első embereinek volt. Pártharcok, vagy ami sokkal rosszabb, labilis jo­gi, közgazdasági viszonyok közt. A kocséri kincs Kocséron azt mondjáik, Barabás Ferenc nem ígért sokat a falunak, de állító­lag azt nagyon komolyan gondolta. Elmondhatja, je­lentős részét terveinek si­került valóra váltania. Amivel adós maradt, nos az más településeiken se jött be igazán. Pedig alighanem minden polgármesternek legfőbb törekvése az volt, hogy segítse értékre válta­ni minden egyes polgár kincsét: munkaerejét. Ko­cséron jelenleg hivatalosan majdnem száz munkanél­küli van, ám a valóságban úgy 160-170 főre tehető azok száma, akiknek elhe­lyezkedési problémájúik van. — Magam is úgy látom — teszi hozzá Barabás Fe­renc —, hogy a települések többségében a munkahely­teremtés jelenti a legna­gyobb gondot. Nálunk négy irányban is történt sikerte­len próbálkozás üzemeik lé­tesítésére. A húsüzem ter­ve például azért ment fuccsba, mert a pénzintéze­tek abszolút bizalmatlanok. A vállalkozó nem tudja a hozzávaló hitalt felvenni. Ami a tejfeldolgozót illeti, ennek létrehozásában a tsz lett volna a potenciális partner, ám az végül is a nagykőrösi sajtüzem priva­tizációjába szállt be. Természetesen nem csak éleim iszer - ip ári váilallko­Eladó Gyopár u. 3/B IV. 14. szám alatti, 2 szobás lakás. — Érdeklődni napközben az 51- 414-es telefonszáman. (32 223/ 2K)________________________ Tízhetes németjuhász szuka kutya eladó. Nagykőrös, Vitéz V. 7. (92 748/1K) NAGYKŐRÖSI HÍRLAP NagyR'rös, Széchenyi tér 17. 0 A szerkesztőség ve­zetője: Ballai Ottó. Mun­katárs: Miklay Jenő. • Postacím: 2750 Nagykőrös, Pf. 23. Telefax és telefon: (20) -51-398. • Hirdetésfel­vétel: kedden 19—13, csü­törtökön 14—IS óra között. • Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 1« óráig várunk. M ........ .. zások indításában gondol­koztunk. Jött például egy kedvező osztrák ajánlat autóalkatrészt gyártó üzem létesítésére. Itt tapasztal­tuk közvetlenül a magyar gazdaságpolitika egyik nagy hiányosságát, nevezetesen, hogy nem támogatja meg­felelőéin a devizát hozó te­vékenységeket. Történt ugyanis, hogy az osztrák vállalkozó ugyanerre a te­vékenységre más jelentke­zőt is tatáit. A Skoda céget, amely 40 százalékos állami támogatás mellett azonnal be tudott kapcsolódni a vállalkozásba. — Egyetlen biztosnak lát­szó munkahelynek a ruha­üzem látszott korábban. Ebből lett-e valami? — Tulajdonképpen ez az egy elképzelés Valósult meg a többi terv között. A volt bölcsőde helyén a napokban indult meg a termelés. Az üzem 45 személyt juttat kenyérkereső foglalkozás­hoz. Jellemző az érdeklő­désre, hogy ugyanide 90-en jelentkeztek. Ami valóság leli Sajnos esetenként a tulaj­donviszonyok rendezetlensé­ge is akadályozza új munka­helyek létrehozását. Nemré­gen német cég ajánlkozott fűrészüzem alapításához. Itt sem tudtunk addig lép­ni. míg a telepítésre szóba jöhető földterület tulajdon­joga nem rendeződik. — A földigény milyennek mutatkozik a községben? — Meggyőződésem, hogy az egész gazdasági átrende­zést legelébb a mezőgazda­ságban lett volna célszerű elkezdeni. Az ipariból meg­lehetősen nagy számiban kerülnek ki embereik, akik­nek a régióban jóformáin egyetlen megélhetési lehe­tőségük marad a földműve­lés, állattenyésztés. Tehát egy réteg kénytelen-kellet­len visszapumpálódik, ugyanakkor ismert okokból a mezőgazdaságiban sem tudnak azonmód gyökeret verni. Pedig nagyon lénye­ges, hogy itt a termelés ne süllyedjen alább, hiszen a környék élelmiszer- feldol­gozó bázisának működése Is ettől függ. Generációk döntése Egyébként a kárpótlási Igényellc itt Kocséron jelen­téktelenek. A jelek szerint nem éri el az 500 hektárt az a földterület, amely kárpótlásként kiosztásra kerülhet. A földek jelentős része a nyugdíjas termelő­szövetkezeti tagok tulajdo­nában van. A földhaszná­lat mikéntje nem is egyes családok, hanem generá­ciók döntésén múltifc majd. Ezért aligha lehetne ma még pontosan megjósolni azt, hogy túlsúlyban mi­lyen .gazdálkodási szervező­dési formák alakulnak ki a községiben. Á Nagykőrösi Hírlap de­cember 28-i számában Kus- tár Tamás várospolitikai kérdésekről írt a saját, il­letve a Kisgazdapárt lá­tószögéből. Bár a cikk megfellebbez­hetetlen kinyilatkoztatáso­kat tartalmaz, „műfaját” tekintve az írás mégis vi­tairat, ezért én veszem a bátorságot, hogy elsősor­ban a személyemet érintő tévedéseit kiigazítsam és értelmezzem indulatos hangvételét saját meglátá­som szerint. Az engem érin­tő valótlan váddal kez­dem. Nem először, de re­mélem, utoljára. Ugyanis: „Sapienti sat.” (Bölcsnek ez elég.) — Másnak pedig hiá­ba ismételgetjük... Tehát a vád: „A Kisgaz­dapárt azzal a feltétellel választotta meg Kiss Jánost — amely feltételt az érin­tettek el is fogadtak —•, hogy dr. Kulin Sándor kép­viselje a reprivatizációt a parlamentben ..Nos, a valóság: Az elfogadott és vállalt kötelezettségem úgy szólt, hogy támogatom mindazon kisgazdatörek- véseket a kárpótlásra vo­natkozóan, amelyeket a Kisgazdapárt elnöke (e szóbeli egyezség idején az Nagy Ferenc József volt), úgy is, mint a koalíciós kor­mány földművelési minisz­tere, kárpótlási törvény- javaslatként benyújtott. Azt mondtam, hogy meg­bízok a pártelnök-minisz­ter ítéletében és bölcsessé­gében, és abban, hogy kis­gazda létére jobban tudja, hogy mi a törekvése és po­litikai mozgástere a Kis­gazdapártnak, mint én. (Utólag hozzátehetném: vagy mint a nagykőrösd kis- és nagygazdák.) Már­pedig a reprivatizáció olyan irreális ábránd, amelynek ismételgetése még 19S1—92 fordulóján is felelőtlen de­magógia. A kárpótlási tör­vény nem a nagykőrösi vá­lasztási eredményektől, ha­nem az országostól függött, ami, mint ismert, 12 száza­lék kisgazdaszavazatot ho­zott, valamint az Alkot­mánybíróságtól, amely még az MDF—Kisgazda-komp- romisszumlként megszüle­tett első törvény variációt is megóvta, s ezért újat kel­lett kidolgozni. Ennek per­sze nem kötelező örülni, de a demokrácia játékszabá­lyait tudomásul kell ven­ni. A demokráciát pedig nem azért akartuk, mert abban mindig mindenkinek igaza van, hanem többek között azért, mert védelmet nyújt a hangoskodók, erő- szakoskodók és a hata­lommal visszaélők ellen. Ha jól csináljuk. A Kisgazdapárt iránti korrekt érzelmeimet és ma­gatartásomat igazolhatom — ha éppen kell — azzal is; hogy a parlamenti és az önkormányzati választá­sok közti fél évben közre­működtem két kisgazda­miniszter Nagykőrösre hí­vásában, mialatt egyetlen MDF-est som hívtam, s en­nek bizonyára nem elha­nyagolható szerepe volt a kisgazdák átlagon felüli szereplésében az önkor­mányzati választások so­rán Nagykőrösön. A Kisgazdapárt későb­bi szomorú családi belvi­szályát, országos botrány- sorozatát, egymás kiátko- zását és kölcsönös kizárá­sát nem feladatom értékel­ni. Az sem tartozik rám, hogy a városunkbeli kis­gazdák hogy igazodnak ki a kusza erővonalak között. Énrám csak az tartozik, hogy emberi és politikai jó ízlésemmel és önbecsülé­semmel nem fér össze, hogy önmagukat perem­helyzetbe manőverezett szélsőséges politikai ka­landorokkal egyeztessem tetteimet. S a történet itt kapcsolódik vissza: Váro­sunk kisgazda önkormány­zati képviselőinek egyr.é- melyike azért is „büntette” a polgármestert, mert én nem az ő elképzelésük sze­rint politizáltam a parla­mentben. Városunk műkö­dőképessége azonban na­gyobb tét, semmint hogy egy országgyűlési képviselő és egy párt néhány helyi kép­viselőjének huzakodásától szabadna függővé tenni. Mérlegelnünk kellett, hogy meg szabad-e kötni a2 MDF-nek és polgármeste­rének kezét olyaű koalí­ciós partnerrel, amely időn­ként dacból politizál, i Er tétlenséggel olvastam a „Koalícióban a kisgazdák ellen” Kustár Tamás tele­pülési képviselő úr tollából a napbkban megjelent írást. A mélységesen személyes­kedő hangvételű cikk egy­értelmű célja a város pol­gármesterének lejáratása. A cikkben fölsoroltak idevo­natkozó tartalmi részével nem kívánok vitába száll­ni. Egyet azonban szeretnék megjegyezni: Nem tartom etikusnak, hogy bármely települési képviselő kije­lentse, pártja maga mö­gött érzi „mint a városban működő legerősebb párt” a város lakosságát. Ezt egyik párt sem mondhatja! Én úgy gondolom, hogy váro­sunkban a csöndes többség az, amely egyetlen párt­nak sem tagja, és tökéle­tesen elege van az ilyen stílusú politikából. Nem védve és pártolva Kiss Já­nos polgármester urat, hi­amelyik kiszámíthatatlan­ságában követtcezetes. Ügy ítéljük meg, hogy ez veszé­lyes útra vezet. Változatlan meggyőződé­sem, hogy az MDF városi szervezetének támogatásá­val helyesen döntöttem, amikor megkerestük azo­kat a Kustár Tamás által ironikusan említett politi­kai erőket (SZDSZ, MSZP, Fidesz) — és erre fel­kértük és felhatalmaztuk Kiss János polgármestert is —, akik hajlandók irá­nyítása alatt a város ér­dekében konstruktívan együttműködni az önkor­mányzati testületben. Nem akarunk csalódottságunk­ból erényt kovácsolni. Szo­morúan kellett belátnunk, hogy a nagykőrösi Kisgaz­dapárt pillanatnyilag hem az a partner, melyre tör­ténelmi múltja predeszti­nálná. Minket pedig nem személyes ambíciók, ha­nem egy közösségért vál­lalt felelősség vezetett dön­tésünkben. Anélkül, hogy politikai elveinket és prog­ramjainkat feladnánk vagy egybemosnánk. S igenis vállalva a rendszerváltás törvényes végigvitelét. Eb­ben változatlanul számí­tunk a Kisgazdapárt együttműködésére is. Sem­mit nem akarunk sem nél­külük, sem ellenük tenni. De kizárólagos irányítá­sukkal sem. Jó lenne, és a város érdekét szolgálná, ha ezt sértettség, harag és gyűlölködés nélkül megér­tenénk mindnyájan. Még egy mondat végül az Erzsébet-iskolában no­vember 7-én történtekről. Emberileg érthető, hogy Kustár Tamásnak kínos, gyötrelmes élmény volt. Né­hány száz jelen volt ember­nek viszont nem. Ezért azonban rosszindulatú uta­lást tenni a nap korábbi történelmi jelentéstartal­mára, gyenge kísérlet az elégtétel vételére. E nap mérlege ott: választók és választott vezetők kemény konfliktushelyzetben tör­ténő becsületes egymásra találása volt. És ezért ne legyen senkinek savanyú a szőlő. Dr. Kulin Sándor országgyűlési képviselő szén tevékenysége során bizonyára hibázott is — mégis annak reményében foglalta el hivatalát, hogy a különböző pártok képvi­selőiben nem ellenségeket, hanem munkatársakat, se­gítőket talál. A város sze­retető és önmagával szem­beni elégedetlensége ve­zethette arra az elhatáro­zásra, hogy nem találva kellő támaszt testületében — lemondjon. Az önvizs­gálat tehát az egyik olda­lon megtörtént! A város lakossága várja a helyi ha­talommal föl ruházott azon képviselők hasonló önvizs­gálatát, akik tenni és dol­gozni szeretnének Nagykő­rösért, és nem örökösen csak vádaskodni. Név és cím a szerkesztőségben M. J. Hegesztők a tengerentúlra Ilassacskán, de érlelődnek gyümölcsei a nagykőrösi transzformátorgyártók nyugat- európai tárgyalásainak. A francia piac már készpénznek vehető, aláírás előtt van­nak a német és angol cégekkel kötendő szerződések. A már korábban is meglévő felvásárlóteriiletek közül a jelentős amerikai piac továbbra is él. Ügy tűnik, csak Ausztráliába nem rentábilis hegesztőtrafókat küldeni: nagyon olcsó árakat aján­lanak. Ebben az évben mintegy 329 millió forint termelési értékel akar elérni a cég, ennek közel háromnegyedét az említett nyugati piacokról remélik. Képünk a Trakiszban jelenleg legkorszerűbb hegesztőgépek szerelésénél készült. E masinák részben már automatikusak (Erdőéi Ágnes felvétele) Olvasóink írják Vádaskodás helyett együttműködési

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom