Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-08 / 6. szám
Diplomáciai offenzíva Az év első hónapjában is folytatódik a magyar diplomáciai „offenzíva”, amit a külügyminiszter meglehetősen feszített utazási programja is jelez. Jeszenszky Géza január 13-án Kuvaitba látogat, innen Törökországba ve-> zet útja: a következő állomás Moldova lesz, majd a hónap végén a washingtoni konferencián képviseli Magyarországot. A magyar külügyminiszter látogatási tervéről és számos időszerű külpolitikai kérdésről Herman János külügyi szóvivő beszélt szokásos keddi sajtókonferenciáján. EK-misszió hazánkban is A külügyminiszter hivatalos kuvaiti látogatása kapcsán a szóvivő emlékeztetett arra, hogy Magyar- ország tevékenyen részt •vállalt Kuvait felszabadításában a koalíciós haderők kötelékében. Hazánk az újjáépítésből is szeretni kivenni a részét. A többi között erről is szó esik Jeszenszky Géza tárgyalásain. (A magyar részvételt egyébként már megalapozták olyan sikeres vállalkozások. mint például a kuvaiti égő olajkutak oltása.) A regionális kérdések megvitatásának különös aktualitást ad. hogy. Magyarország idén kezdődött ENSZ BT- tagsága folytán alelnöki tisztséget tölt be az iraki embargóval foglalkozó testületben. A törökországi megbeszélések alkalmával a magyar diplomácia irányítója hazánk készségét* fejti ki arról, hogy Magyarország a baráti kapcsolatok fejlesztésére törekszik minden területen. A tervek szerint a látogatás alkalmával íriák alá Magyarország és Törökország között a bérü- házásvédelmi egyezményt, ami ösztönzően hat az üzleti élet képviselőire. Moldovában Jeszenszky Géza aláírja a magyar— moldován diplomáciai kapcsolatok felvételét rögzítő jegyzőkönyvet. Hasonlóképpen napirenden van a magyar—belorusz diplomáciai kapcsolatok felvétele is. A tervek szerint ennek rögzítésére néhány héten belül Budapestre látogat a belorusz . külügyminiszter. Január végén a magyar külügyminiszter Washingtonban. a szovjet utódállamoknak szánt segítségnyújtás koordinálásával foglalkozó konferencián képviseli hazánkat. A világpolitikai jelentőségű konferenciára egyébként maga a -kezdeményező, James Baker amerikai külügyminiszter hívta meg a magyar kormányt december 23-án kelt levelében. A konferencia összehívását Baiser azzal a céllal hirdette meg, hogy a világ megragadhassa azokat a történelmi lehetőségeket, amelyeket a Szovjetunió utódállamaiban végbemenő változások kínálnak. Magyarország — hangoztatta a külügyi szóvivő — üdvözli az amerikai kezdeményezést és kész lehetőségeinek megfelelően részt ■vállalni a közös célokat szolgáló erőfeszítésekben. A nemzetközi erőfeszítésekben Magyarország elsősorban. áruszállítással, szolgáltatásokkal és know-how átadásával vehetne részt, amennyiben kidolgoznák a finanszírozás megfelelő módozatait. Ennek megfelelően a közép-európai régió, s Bilccz nem mond le Mint hirt adtunk róla, az SZDSZ Nógrádi Területi Egyeztető Tanácsa nyilatkozatban szólította fel lemondásra Biiecz Endre Nógrád megyei országgyűlési képviselőt, aki válaszlevelében leszögezte, hogy ‘képviselői mandátumáról a jelenlegi parlamenti ciklusban nem kíván lemondani, megkezdett munkáját független törvényhozóként folytatja. benne Magyarország első- -sorban háromoldalú alapon kapcsolódhatna be a nyugati segítségnyújtásba. Ezzel együtt a szóvivő megjegyezte azt is: a magyar kormány elvárja, hogy a szovjet utódállamoknak nyújtott segítség ne befolyásol ia a közép- és kelet európai országoknak juttatott támogatást. Herman János röviden összefoglalta Magyarországnak a jugoszláviai válsággal . kapcsolatos elveit is. Elöljáróban hangsúlyozta: a magyar Külügyminisztérium reményei szerint ezúttal megalapozottak lesznek az újabb fegyvernyugvással kapcsolatos nemzetközi várakozások. Magyarország támogatja az ENSZ hatékony szerepvállalását a véres konfliktus rendezésében, s ennek megfelelően egyetért, a kék sisakosok kiküldésével Magyarország a Biztonsági Tanácsban is ilyen értelemben foglal állást. A magyar külpolitika elvi megközelítéséhez tartozik az is, hogy minden délszláv állammal kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik, a nemzetközi normák alapján elutasítja a határok erőszakos megváltoztatásának szándékát, és síkraszáll a kisebbségi jogok védelméért. Összességében Magyarország semmilyen formában sem kíván belekeveredni a konfliktusba, ám a béke megteremtésének folyamatában részt vállal. A szóvivő szólt arról is. hogy Magyarország a visegrádi hármakkal egyeztetve megvizsgálja az arra igényt tartó délszláv államok függetlenségének elismerését, amennyiben előzőleg államok egy nagyobb csoportja már megtette ezt a lépést. Ugyancsak a jugoszláviai konfliktussal kapcsolatos hír: egyezség jött létre arról, hogy Magyarországra is kiterjesztik az EK tűzszünetet megfigyelő missziójának tevékenységét. Hamis vádak Az elmúlt napokban „Európa felé baktató demokraták” aláírással hamis vádaskodásokat tartalmazó névtelen levél kíséretében az egykori MSZMP irattárából származó iratok másolatait küldték meg különböző szerkesztőségeknek és közéleti személyiségeknek. (Az iratok az Országgyűlés által elfogadott 1991. évi 83. törvény alapján, 1991. december 28-tól a magyar állam tulajdonát képezik, addig az időpontig az MSZP Párttörténeti Intézete birtokolta.) A Miniszterelnöki Sajtóiroda MTI-hez eljuttatott közleménye szerint, tekintettel arra, hogy a sokszorosított anyag a miniszterelnök személyéi érinti, ezért annak eredeti szövege 1992. január 10-én megjelenik aZ Űj Magyarország című napilapban. Elfogadták ax átmeneti térvényt Április 30-ig be kell fejezni a szövetkezeti vagyonnevesítést \ ÍVcmzeti Kisgazdapárt uj tisztségviselői A Nemzeti Kisgazda- és Polgári Párt nagyválasztmánya megválasztotta a párt új tisztségviselőit. Elnök: dr. Szeghő István, al- elnökök: dr. Pálos György és dr. Ádárn Pál, főtitkár dr. Boross Imre. Az Országgyűlés keddi ülésnapján a vártnál valamivel rövideb b idő alatt, közel négy és fél órás szavazási procedúra utáu 173 igen szavazattal, 25 ellenszavazat és •15 tartózkodás mellett elfogadta a szövetkezeti törvény hatályba lépéséről, és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslatot. A képviselők csaknem 350 módosító indítványról döntöttek, és ezek közül mintegy 90-ct fogadtak el. A szövetkezeti törvény a hatályba lépésről, valamint az átmeneti szabályokról szóló törvény kihirdetésével egyidejűleg lép érvénybe. Az átmeneti törvény az új szövetkezeti modell létrehozásának legfontosabb feladatait: a vagyonnevesítést, a szervezeti változásokat, az űj alapszabály elfogadását és a tisztség viselők választását szabályozza. Vagyonnevesítés A földtől eltekintve —, a vagyonnevesítés lényege az, hogy vagyont nem természetben, hanem üzletrészek formájában kell felosztani, és arról értékpapírt kiállítani. Kötelező vagyonnevesítésben részesíteni azt, aki 1991. január első napján, és a törvény hatályba lépésekor tágja volt a szövetke« zeteknek. Ugyancsak vagyonnevesítésben részesül, Kormányrendelet a Szerencsejáték Alapról A szerencsejáték-szervezésről szőlő törvény alapján a kormány Szerencsejáték Alapot hozott létre egészségügyi, kulturális, ifjúsági és sportcélú támogatásokra. Az elmúlt év végén keletkezett kormányrendelet szerint az elkülönített állami pénzalap bevételi forrásait a szerencsejáték-törvény határozza meg: a játékost illető, de át nem vett nyereményekből, a szerencsejátékot szervező által befizetett összegekből és egyéb bevételekből áll. Az alapot a pénzügyminiszter által alapított önálló költségvetési szerv — a Szerencsejáték Alap Kezelő Szervezet — kezeli. A pénzalapból pályázat révén lehet részesedni. Az alapból — a rendeletben meghatározott célokra — visz- sza nem térítendő, illetve kedvezményes pénzügy: feltételű támogatás nyújtható. A támogatásban bel- és külföldi természetes és jogi személyek részesedhetnek. Felkészülés a változásokra Nyitott tanfolyam Gyulán Nagy a valószínűsége annak, hegy néhány napon belül megszületik az új szövetkezeti és átalakulási törvény, s aztán a magyar mezőgazdaságban egy űj időszak veszi kezdetét. A régi. szociálisa mezőgazda- sági nagyüzemek nyugati mintára szerveződő, a vállalkozásoknak előnyt adó szövetkezetekké alakulnak át. Értesüléseink szerint Pest megyében a több mint hetven mezőgazdasági nagyüzem mintegy hetven százaléka szövetkezetként funkcionál majd. A többi rt., kft. vagy éppenséggel valamilyen gazdasági társaság formájában működik. Érthetőén kénytelen felkészülni a közelgő változá- köksa a megyei TeszöV is. Ennek tudható be, hogy 1992. január 14—17. között Gy-ulán a Szövetkezeti Üdülőben, szövetkezeti elnökök, magántermelők számára szerveznek felkészítő tanfolyamot. A nyitónap első szónoka dr. Raskó György, az FM közigazgatási államtitkára lesz, aki átfogó tájékoztatást ad az elmúlt év gr ár g a zdas ági eredmény ei - ről, és az idén sorra kerülő, s a magyar mezőgazdaságban megvalósuló szerkezeli változásokról. Szó esik majd a mezőgazdasági termékek külpiac; értékesítési 'lehetőségeiről, amely témakörben a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának egyik vezető munkatársa tart esély- latolgató ismertetést. A négynapos gyulai rendezvényen az említett témakörök mellett beszélnék majd a számviteli törvényről, az adózással kapcsolatos pé n zügym: n is z t ér: um 1 Irányelvekről, az élelmiszeripa rban meg v alósí tan d0 privatizációról, továbbá a csőd, hitelezés és reorganizációs témakörökről. Dr. Gyovoi Pál, a megyei Teszöv titkára a gyula) eseményekkel k a pcs ol a tbán elmondta, hogy ez a tanfolyam nyitott, s azon bárki résztvehet, aki befizeti az ellátást is magában foglaló négy napra szóló 3 ezer 450 forintot. Az összegről azért teszünk említést, mert a Mezőgazdasági Termelők Pest Megyéi Területi Szövetségének a sokszorosát kell fizetnie — személyekre lebontva —. ezért, a tanfolyamért. Azonban minden bizonnyal megéri, hiszen jól felkészült és ismert szakemberek adnak a jelenlévőknek hasznos és vélhetően tanulságos útra- valót. És még valami, ami szorosan kapcsolódik u gyulai rendezvényhez. A megyei Tes'zÖv az elmúlt év szeptemberében tanfolyamét indított, amelynek keretében a szövet keze leknél dolgozó pénzügyi szakemberek — eddig 400-an — megismerkedhettek a munkájuk végzéséhez nélkülözhetetlen új Számviteli törvényivel. Gy. U aki megszűnt tagsági viszonyát helyreállította (illetve erre jogosult örököse), aki legalább öt évig tagja volt a szövetkezetnek (illetőleg a volt tag örököse), illetve legalább ötéves tagsági viszonya átlépéssel szűnt meg. A vagyonnevesítést a mezőgazdasági és ipari szövetkezeteknél 1992. április 30-áig kell befejezni. A törvény külön szabályozza — a vagyonnevesítésen belül — a szövetkezetek tulajdonában és használatában álló földek felosztását. Eszerint a szövetkezet feladata kijelölni a tagok, valamint a Magyar Állam tulajdonában lévő földek mellett a földtulajdonnal nem rendelkező tagok és alkalmazottak, valamint a kárpótlásra jogosultak földhöz jutását szolgáló földterületeket, A kijelölés ellenőrzésére az érdekeitek érdekegyeztető fórumot hozhatnak létre. A kárpótlási törvény vonatkozó szabályainak végrehajtása után a tagok között felosztott földet a tagok nevére kell .relekköny- vezni és kérésükre bármikor ki kell adni. Szakcsoport ? Az egyesülés, a szétválás, a gazdasági társasággá alakulás és a megszűnés kérdéséről a közgyűlés egyszerű szavazattöbbség alapján határoz, A törvény ugyancsak rendelkezik a kiválásról, a szakcsoportok helyzetéről és a vagyon megosztásáról. A kiváláshoz az általános előírás szerint elégendő öt tag együttes fellépése, és nincs szükség közgyűlési ' határozatra. Az általános előírás mellett külön feltételek vonatkoznak a kiválással kapcsolatban a »ajá- •t.os? tevékenységet folytató szövetkezetekre.. Az átmeneti időszak — 1992. december 31. — végével megszűnik a szövetkezeti szak- csoporti forma. Amennyiben a tagok nem tudnak megállapodni a vagyonmegosztásról, akkor arra speciális árverésen kerül sor. Szervezeti változás esetén a szövetkezet vagyonát szakértői becsléssel vagy egyszerűsített vagyonértékeléssel kell felmérni. A szövetkezet egyes vagyontárgyait — amelyeket lehetőleg úgy választanak szét, hogy gazdaságilag önállóan működtethetők le? «yenek — zárt árverésen szerezhetik meg azok, akik üzletrésszel rendelkeznek. Ha ez nem hoz .eredményt, akkor még sor kerül ogy második fordulóra, amelyen a lí:kiáltás.! árat, lejjebb viszik, de írtég mihcíig csak az üzletrésszel rendelkezők vehetnek részt a licitben, és csat; ezután kerülhet sor nyílt árverésre, amelyen már bárki részt vehet és készpénzzel licitálhat. A szövetkezetekre az átalakulásukig még érvényesek egyes régebbi, a • szövetkezetek működését meghatározó törvényi előírások, azonban az alapszabály elfogadása után már csak az új szövetkezeti törvény előírásai vonatkoznak rájuk. Mit mond a MOSZ? A szövetkezeti törvény legnagyobb értéke az érintettek számára, hogy végre megalkották" — mondta Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) társelnöke az MTI munkatársának. A korábbi hónapokban ugyanis a szövetkezetekben egyfajta fásultság uralkodott el az új törvénnyel kapcsolatiban. Ez úgy fogalmazódott meg, hogy a bizonytalanságnál minden, akár egy rossz törvény is jobb. Az egyéves átmeneti állapot, amely a törvény mfegszületését megelőzte, rengeteg anyagi kárt akozott mind a gazdaságoknak, mind pedig a tagságnak. A törvény elfogadásává! végre hatályon kívül helyezi a tagok rendelkezési jogát korlátozó, a szövetkezeti önkormány zatot megcsúfaló, az átalakulást tiltó jogszabályt is, ami miatt a mezőgazdasági szö- 1 vetkezetek — mutatott rá a MOSZ társelnöke — máris szinte behozhatatlan hátrányba kerültek a 'piaci versenyben. A jelenleg megalkotott e» elfogadott jogszabály .tartalmilag tükrözi a szövetkezés nemzetközileg elfogadott elveit és normáit.’ így szabadabb keretet ad a szövetkezésnek. Bár az ia igaz, hogy a törvény elfogadásától az új típusú szövetkezetek kialakulásáig még hosszú út. áll a tagság előtt. Ezért érthető: a szövetkezeti közvéleményt ma még elsősorban az átmeneti időszak. érdekli, s narrt tudatosulta majdani változás valódi jelentősége. A téeszek átalakulása után ugyanis új, a tagok magán- • tulajdonán alapuló szövetkezetek jönnek majd létre. Mii az SZDSZ? Teliér Gyula szabaddemokrata képviselő össze- 'gezte a szöve'tkeieti törvénnyel,. valamint az azzal összefüggő átmeneti szabá- lv (ázással kapcsolatos SZDSZ-álláspontot. A képviselő — felidézve a törvény-előkészítés sorún kidolgozott korábbi kormányzati koncepciókat' — egyetértöleg nyugtázta, hogy az eredeti, csupán va- gyönnevesíí éere vonatkozó elképzelést feladták a tervezet kidolgozói. Az árverés intézményéről szólva .ugyanakkor több kételyt is megfogalmazott, mondván: mindenképpen fontos lenne, hogy az- első k-öi'ben csak a szövetkezeti tagok vegyenek részt. Ennek révén esélyt látott arra, hogy tőkeerős, „külső licitálók” ne vásárolhassák fel az egyes szövetkezetek tulajdonát képező vagyontárgyakat. Az esélyegyenlőség, valamint az arányos tulaj- dóníeiosztás mellett fontosnak tartja az SZDSZ azt iá, hogy a szövetkezeti tag ‘ — akár a közgyűlés ha- * tározata nélkül is — va- ’ gyón tárgyaival, földtulajdonával szabadon, mindenfajta megkötés nélkül kiválhasson a szövetkezetből. ' xSfíHav 3