Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-07 / 5. szám
ÁLLAMHÁZTARTÁSI NAPLÓ A KÖLTSKVÍTES ELŐIRÁNYZATAI, A JlliPULíSCK HELYZETE A TERHEK NEM CSÖKKENNEK Hosszan tartó parázs viták, érvek és ellenérvek után az év utolsó munkanapján a parlament elfogadta az 191)2. évi költségvetést, amely megteremti az idei gazdálkodás alapját. Tudjuk, hogy pénzügyileg mire számíthatunk, milyen forrásokból mennyi bevétel várható, s főbb vonásokban ajst is, hogy ezt mire fordítjuk. A közel 70 milliárdos hiány még olyan mérték, amelyet a nemzetközi bankpiac is elfogad. Különös tekintettel .arra. hogy a hiteltartozások visszafizetése, illetve a kamatok törlesztése változatlanul rendben, időben megtörténik. Önkormányzatokat érintő változások A lakosság terhei nem csökkennek. A személyi jövedelemadó-kulcsok változása ugyan általában kedvezően érinti úgy a bérből és fizetésből élőket, mint az egyéni adózókat, de a támogatások további csökkentése a máris érzékelhető áremelkedéseket eredményezi. Biztató lehet számunkra az infláció mértékének tervezett csökkentése, amit alátámasztanak az elmúlt év második felének tendenciái, amikor az infláció emelkedésének üteme jelentősen mérséklődött. Ám fenyegető veszélyt jelent a munkanélküliek várható növekedése, ami a családok jelentős részét fogja érinteni megyénkben is. A parlamenti vita egyik kiemelkedő témája volt az önkormányzatok anyagi helyzete. Különböző központi előirányzatok csökkentése árán több olyan normatív állami támogatást növelt az Országgyűlés, amely a települések anyagi helyzetét javítja. Az előirányzat-emelkedések elsősorban a szociális ellátásra és az oktatásra fordítható lehetőségeket segíti. így például a szociálpolitikai támogatásra biztosított állami hozzájárulás közel 10 százalékkal növekedett, az idős korúak szállásának működtetésére szolgáló előirányzat 1 főre számítva 4!) 0Ó0,— Ft-ról 80 000,— Ft- ra emelkedett. Az általános iskolai és gimnáziumi tanulók. a diákotthonnal ellátottak és a fogyatékos gyermekek ellátására is több jut. Mintegy 30 százalékkal emelték a helyi közművelődés állami normatív támogatását. A megyei önkormányzatoknál csökkenést eredményezett, hogy a lakosonként 500.— Ft-os normatív támogatást fejenként 100,— Ft-tal csökkentette az Országgyűlés, ebből is fedezve a települések normatívájának emelését. Ügy tűnik, hogy nincs messze az az idő, amikor minden település részesedni fog a területére vonatkozó illetékek bevételéből is. A céltámogatási rendszernek új eleme, hogy középiskolai tornaterem építésére, valamint diákotthonok, kollégiumok bővítésére és felújítására Is igényelhetnek támogatást az önkormányzatok. Ezekre 1,5 milliárd Ft-tal bővült a céltámogatások köre. Idén sincs másként, mint a korábbi években: az év utolsó néhány hete és az új esztendő első napjai a tervezéssel telnek el. A költségvetési elképzelések vég- legezésének most már az önkormányzatoknál sincs akadálya, miután az állami támogatást és a személyi jövedelemadóból való részesedést törvény szabályozza. Elfogadásra került a gépjárműadóról szóló törvény. Az adó 50 százaléka a területileg érintett települési önkormányzatot illeti. A helyi bevételeket kell pontosítani, és most más végleg — legalábbis a költségvetés tervezésének időpontjában — el kel! dönteniük a testületeknek, hogy bevezetnek-e helyi adót, és ha igen, ezek közül melyiket, milyen mértékkel. illetve milyen mentességeket és kedvezményeket alkalmaznak. Helyi költségvetések A bevételek mellett és azokra építve legalább ilyen fontossággal bír, hogy a pénzeszközöket milyen célokra kívánja fordítani az önkormányzat. A körültekintő, tapasztalatokon nyugvó tervezés megteremtheti az intézmények működőképességét is. Egy esztendő gyakorlata van az önkormányzatoknak, ebből le lehet szűrni azokat a következtetéseket, amelyek . egv új esztendő még több költségvetésének tervezését eredményezhetik. A normatív állami támogatás a központi támogatások szerint mindenütt biztosítja a munkavállalók átlag 10 százalékos bérnövekedését. A szükségesnél kevesebb áll rendelkezésre közoonti forrásból a dologi kiadások növelésére. Ez a belső tartalékok mozgósítására hívja fel a figyelmet, úgy az önkormányzatok. mint az intézmények vonatkozásában. Béremelés, támogatások Már a tervezés időszakában jó tudni, ismerni azokat a központosított előirányzatokat, amelyek lebontása az év folyamán történik az önkormányzatok részére. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy az év második felében a pedagógusok és a közművelődési dolgozók részére személyenként átlag 2000,— Ft béremelési lehetőséget fognak biztosítani minden ön- kormányzat, intézmény részére. Ugyancsak nagy jelentőséggel bír az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települések központi forrásból történő támogatása. Ennek biztosítása az Országgyűlés felhatalmazása alapján a kormány hatáskörében fog megtörténni. A távhőellátás költségeinek jelentős emelkedése miatt a lakosság ezzel kapcsolatos támogatási lehetőségét 75 százalékkal növelte a parlament. Figyelemre méltó, hogy a folyékony hulladékgyűjtés támogatását nemcsak azon önkormányzatok részére biztosítja a központi költségvetés, amelyek ezt maguk végzik, hanem azoknak is, amelyek más gazdálkodó egységgel végeztetik. Az előző években nem szerepelt az. előirányzatok között, amit a folyó évi központi költségvetés már tartalmaz, hogy a 100 fő tanulót meg nem haladó általános iskolák — tehát lényegében a legkisebb települések — a normatív állami hozzájáruláson felül 500 000,— Ft támogatást igényelhetnek. A költségvetés tervezése felelősségteljes munka valamennyi képviselő-testület számára. Jó költségvetést csak akkor tudnak készíteni, amennyiben élvezik a település lakosságának támogatását és a tervezéshez ésszerű javaslatokat kapnak. Dr. Schmidt Géza KoHéghimbővítés, tornaterem-építés ÚJABB TÁMOGATÁSOK Az Országgyűlés két új céllal kibővítve fogadta el a helyi önkormányzatoké címzett és céltámogatásának irányelvét. A korábban benyújtott céltámogatási igényeken túl tehát az önkormányzatoknak lehetősége nyíliik további igénylésekre. Legalább 162 négyzetméteres, vagy ennél nagyobb alapterületű általános és középiskolai tornaterem építésére támogatást igényelhet minden települési önkormányzat. A támogatás tervezett mértéke 1992- ben 40 százalékos. Alap- és középfokú oktatási intézmények kollégiumi ellátásához fejlesztésre, bővítésre, felújításra, ha az 5 millió forint teljes költséget meghaladja, ugyan- csali támogatást igényelhet minden önkormányzat. A kollégiumi férőhely létesítéssel összefüggő beruházás fejlesztésnek, bővítésnek tekinthető. Felújításnak pedig a meglévő kollégiumon végzett olyan állóeszköz-fenntartási tevékenység nevezhető, amely az elhasználódott épület eredeti állagát megközelítő, vagy teljes helyreállítását eredményezi. A támogatás tervezett mértéke 1992-ben 50 százalékos. Mit kell tudni a gépjárműadóról BEVALLÁS ÁLAPJÁN Január t-jétől hatályba lépett az új gépjárműadóról szóló 1991, évi LXXXII. törvény. Ennek értelmében adóbevallást kell adni 1992. február 29. napjáig a folyó év január hó 1. napján fennállott állapotnak megfelelően minden belföldi forgalmi rendszámmal ellátott gépjárműről. Kivételt képeznek az adómentes gépjárművek, melyek a következők : — költségvetési szervek, egyházak tulajdonában lévő gépjárművek, — motorkerékpár, ha a hajtómotorjának lökettérfogata a 250 köbcentimétert nem éri el, — a helyi és a helyközi tömegközlekedést lebonyolító gépjármű, — a 30 napot meg nem haladó időtartamra érvényes ideiglenes forgalmi engedéllyel ellátott személyszállító gépjármű, — a kizárólag kommunális célra használható gépjármű, — a mezőgazdasági vontató. — az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. Szeretnénk megnyugtatni a rokkantakat és a muzeális jellegű gépjárművek tulajdonosait, hogy adóbevallást ugyan kell tenniük, de az adó megfizetése alól mentesülnek. A bevallási nyomtatványok január második felétől beszerezhetők a polgár- mesteri hivatalok adócsoportjainál. Amennyiben az önkormányzati adóhatóság nem hívja fel a gépjárműtulajdonost a bevallás benyújtására, úgy javasoljuk, hogy az adózó kezdeményezze a bejelentést. Akinek a tulajdonában több gépjármű van, akkor mindegyikről külön-külön kell a bejelentést 'ine^tenní. A TÁKISZ kitöltési útmutatót küld az önkormányzatoknak, melynek segítségével kitölthető a nyomtatvány. A gépjárműadó félévenként, két egyenlő részletben, az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizethető be pótlékmentesen. Kivétel ez alól, az 1992. év, amikor az első félévi adót, az önkormányzati adóhatóság által, határozattal előírt időpontig kell megfizetni. Ha év közben a tulajdonos személye megváltozik, a régi tulajdonost a változás hónapja végéig, az új tulajdonost a változást követő hónap 1. napjától terheli az adófizetési kötelezettség. Az adókötelezettség keletkezését, valamint a gépjármű azonosító adataiban bekövetkezett változásról a változást követő 15 napon belül kell adóbevallást adni. A gépjárműadó beszedésére a pénzintézet külön számlát nyit, ezért a befizetést is csak a gépjárműadó-csekken lehet teljesíteni. Az önkormányzatok ilyen befizetési csekket — előreláthatólag — február végén, március elején tudnak biztosítani az adófizetők részére. A gépjárműadó 50 százaléka helyi önkormányzat bevételét képezi, 50 százaléka központi bevétel. A gépjárműadó mértéke minden 100 kilogramm után 200 forint, motorkerékpár, pótkocsi adója 1000 forint évente. Az 1991. december 31-ig érvényes gépjárműadó-rendelet hatályát vesztette, így nem kell tartani a kétszeres adóztatásról. Az 1991. évről vagy korábbi évekből származó adótartozást azonban meg kell fizetni. A PEST MEGYEI TÁKISZ BÉKÉS, BOLDOG, EREDMÉNYEKBEN GAZDAG ŰJ ESZTENDŐT KÍVÁN MINDEN KEDVES OLVASÓJÁNAK AHOL ÖSSZEÁLLÍTJÁK A MEGYE MUTATÓIT KÖNYVVITEL ÉS BESZÁMOLÓK Pest megyében 440 önállóan gazdálkodó költségvetési egység tevékenykedik. Jó fél éve, 1991. július 1-jétől megszűnt számukra a központi adatfeldolgozás, napjainkban közülük 341 helyben megoldja a könyvelést, ám 99 gazdálkodó ezen feladatait ma is a megyei TÁKISZ nagy számítógépén végzi. AZ OLDAL A PEST MEGYEI TÁKISZ TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Az oldalt összeállította: Kántor Miklós — Ezek a költségvetési szervek naplón küldik el a TÁKISZ-nak az adataikat, már azok felülvizsgálata és javítása is itt történik — mondta Nána Lászióné, a költségvetési elszámoló csoport vezetője. — De ahol helyben személyi számítógépeken könyvelnek, sok gond adódhat, hisz nincs mindenhol programozó. Ilyenkor telefonon keresnek bennünket, s ha lehet, azonnal segítünk, viszont ha ez egy beszélgetéssel nem oldható meg, valamelyik kollégánk a helyszínre utazik. UTAZÓ MUNKATÁRSAK □ Ehhez több utazgató munkatárs kell. — A csoport tizenegy dolgozója szinte állandóan úton van, tömegközlekedési eszközzel, csak elvétve hivatali gépkocsin. Munkatársaink egyébként is Pest megyeiek. Vácott, Cegléden, Dabason, Nagykátán laknak. Eleinte mindenki azt a körzetet látta el, ahol élt, most már távolabbi településekre is el kell látogatniuk. Körülbelül 50 gazdálkodó egység jut egy-egy területfelelősünkre. □ ők a számítógépekhez is értenek? — Minden dolgozónk elvégezte az operátori tanfolyamot, amiben csak tudnak, segítenek. Bizony gyakran előfordul, hogy kérik. menjen ki tőlünk valaki. csak egy problémájuk van. Ott azután egészen más dolgok is előkerülnek, s nemegyszer reggeltől késő délutánig igénylik a segítséget. □ Tehát egyikük sem programozó. — A programozó kollégánk nem tartozik e területfelelősök közé, ő oda utazik, ahol éppen szükség vari a számítástechnikai ismereteire. A tevékenysége tehát az. egész megyére kiterjed. Rajta kívül egyébként még egy kolléganőnk van, aki folyton a központban dolgozik, és a csoportot a csoportvezetővel kiegészülve összesen 14 fő alkotja. ESZKÖZ- ÉS PÉNZFORGALOM □ Elmondaná- az alapvető tevékenységeiket? — Segítünk a költségvetési és tervezési feladatok megoldásában, a féléves, éves beszámolók készítésében. a kettős könyvvitelen alapuló gépi feladatok betanításában — a folyamatos munkában is a kontírozásra kiterjedően —, és vállaljuk új gazdálkodási előadók betanítását. A mikro- számítógépes könyvelési rendszert megismertetjük az újonnan alakuló gazdálkodókkal, be töltjük a programot, beindítjuk a könyvelést. Igény alapján kisgépes anyag- és fogyóeszköz-nyilvántartási programot telepítünk, és természetesen megoldjuk az említett programok esetleges változtatását is. □ Miről készülnek beszámolók? — Az összes költségvetési szervtől félévente begyújt- jük az adataikat; pénzforgalmukról, állóeszközkészletük alakulásáról, pénzmaradványaik elszámolásáról, feladatmutatóikról. Azután ezeket összesítjük, és a megye adatait továbbítjuk a Pénzügyminisztérium Számítástechnikai Intézetének további feldolgozásra. Ezt nevezzük féléves és éves beszámolónak. □ Egyéb ilyen jellegű munkát nem végeznek? — Majdnem ugyanez a feladatunk az éves költség- vetésekkel is. Ez esetben a megye 183 önkormányzatának összes bevételét, kiadását kezeljük hasonlóképpen. Ám ezekben a beszámolókban tervek és tényleges adatok egyaránt szerepelnek.
