Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-07 / 5. szám

Rendkívüli feladat az agrárértelmiségé A szövetkezetekre szükség lesz, állítja az FM államtitkára Célszerű lenne mielőbb elfogadni a szövetkezeti és az ahhoz kapcsolódó átalakulási törvényt, hogy a február­ban esedékes tsz-közgyűléseken már e jogszabály szel­lemében dönthessen a tagság — mondta Zsohár András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára azon a hétfői tanácskozáson, ame­lyet az agrárgazdaság tulajdoni átalakulásáról rendez­VEGRE! MEGSZÜLETETT! Az Országgyűlés elfogadta a szövetkezetekről szóló törvényt tek Budapesten. Bevezetőjében a MOSZ titkára felhívta a jelenlé­vők figyelmét: a szövetke­zeti törvény késedelmesen került a törvényhozók elé, s ez gazdasági bizonyta­lanságot okozott az agrár­ágazatban, főként a szövet­kezeti szektorban. Ugyan­akkor a szövetkezeti tör­vény alkalmazásához elen­gedhetetlenül szükséges más jogszabályok — így például a földtörvény — megalkotása is. összegzésében kitért ar­ra: a tervezetben néhány aggályos pont is szerepel, mint például az oszthatat­lan vagyon kérdése, vagy a tagság számára lehetővé tett kiválás, mely a több­séggel szemben a kisebbség érdekeinek érvényesítését helyezi előtérbe. Zsohár András az árverés módsze­rét is zavarosnak tartotta, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a szövetkezeti törvényből sajnos többen is „kárpótlási” törvényt szeretnének csinálni. Raskó György, a Föld­mű velés ügyi M in is zt éri um államtitkára szerint a szö­vetkezetekre a jövőben is szükség lesz a mezőgazda- ságiban. Ezt azzal támasz­totta alá, hogy a tőke és a szükséges mértékű szaktu­dás hiányában reálisan csak kevesen, vállalkozhat­nak farmergazdálkodásra. Az államtitkár úgy vélte: bár az agrárágazat lesz hazánk legprivatizáltabb gazdasági ága az elkövet­kezendő években — az ál­lami tulajdon aránya nem éri el majd a lü százalé­kot — a !)0-es években ‘a magángazdaságok szerepe 10-15 százalékos lehet. Ép­pen e tények fényében az agrár értelmiségre rendkí­vüli feladat hárul — emel­te ki —. mivel az átalakult formában . tovább élő szö­vetkezeteket úgy kell mű­ködtetniük, hogy azok kö­zéptávon megfelelhessenek a gazdasági igényeknek, azaz szerepük továbbra is jelentős maradjon az or­szág gazdasági életében, különös tekintettel a devi­zabevételekre. Orbán Lászlőné, a Leg­főbb Ügyészség képviselő­je szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy az át­alakulást a szövetkezetek­ben általában egy tudatos kisebbség kezdeményezi, a többség az átalakulással járó gondokról, problémák­ról viszonylag keveset tud, é,s azokról igen szerény tá­jékozottsággal rendelkezik. Ezért meg kell szüntetni a kisebbség által a többség kijátszását, a joghézagok elvtelen kihasználását. Sárközy Tamás, a társa­sági törvény kidolgozója szintén elmondta vélemé­nyét a tulajdoni átalaku­lásról az agrárgazdaságban, s azt emelte ki, hogy vél­hetően az elkövetkező idő­ben a szövetkezetek, a gaz­dasági társaságok egyik formájává válnak majd, és így fejlődnek tovább. Azt is kifejtette, hogy vélemé­nye szerint: a jelenlegi tár­saságok -— rt.-k,- és kft.-k — nagy számban választ­ják majd a szövetkezeti, működési formát a későb­biekben. A Munkaügyi Miniszté­rium képviselője Csuhaj V. Imre arról beszélt, hogy a mezőgazdaságiban jelent­kező munkanélküliséget csak a gazdaság általános fellendülésével lehet meg­felelő módon orvosolni. Am addig is szükség van idő­leges válságkezelő prog­ramra, melyet a minisz­térium már kidolgozott. Ennek fontosabb részletei megegyeznek a munkanél­küliséget általában kezelő programmal. A közlekedési tárca nem ellenezné, sőt esetleg támo­gatná az Országgyűlés ál­lal nemrégiben megsz.ava- zott tranzitdíjpk korrigálá­sát — mondta Dusza .lános. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium költségvetési önálló osztá­lyának vezetője. Mint ismeretes, az év ele­jétől tonnánként és kilomé­terenként 30 fillérről 3 fo­rintra emelték az országba belépő külföldi tehergép­járművek tranzitdíját. Ez az összeg azonban jóval meghaladja az európai díj­rendszer mértékeit, amit A parlament hétfőn dél­után három órakor folytat­ta téli, rendkvüli üléssza­kát. Az 1992. évi első ülés­nap témája a szövetkező­ről szóló törvényjavaslat részletes vitája és határo­zathozatala volt. , A határozathozatal előtt Balsai István igazságügy­miniszter zárszavában érté­kelte a vitában elhangzot­takat. Egyúttal összegezte a kedden napirenden szerep­lő másik szövetkezeteket érintő törvénytervezetet, az átmeneti rendelkezéseket rögzítő javaslat vitájának tapasztalatait is. A hon­atyák ugyanis ez utóbbihoz nyújtották be a módosító indítványok zömét. A miniszter beszámolójá­ban — főként az átmeneti törvényről szólva — el­mondta: leginkább aköré csoportosultak a benyújtott módosító javaslatok, hogy a szövetkezeti vagyon neve­sítésekor ki kapjon alanyi jogosultságot. Az eredeti tervezet szerint a jelenlegi tagok jogosultak vagyonra, valamint azok, akik leg­alább öt évig szövetkezeti tagok voltak, továbbá azok, akiknek tagsági viszonya különböző rendelkezések hatására szűnt meg. A há­rom koalíciós párt frakciói­nak megállapodása alapján tovább bővül a kör a volt tagok örököseivel is. A kormány; miként a mi­Legfelsobb Bíróság Szabó Győzőt támogatják » A legfelsőbb bírósági bí­rók hétfőn zárt körű teljes ülésen véleményezték a Legfelsőbb Bíróság elnök­helyettesi munkakörének betöltésére benyújtott két pályázatot. Az MTI jogi tu­dósítójának információja szerint a bírók döntő több­sége dr. Szabó Győző — a Legfelsőbb Bíróság jelen­legi elnökhelyettese — pá­lyázatát támogatja. A bíró­ságokról szóló hatályos tör­vény rendelkezése értelmé­ben a pályázatokat a Leg­felsőbb Bíróság elnöke bí­rálja el a teljes ülés véle­ményének figyelembevéte­lével, s javaslatára az el­nökhelyettest a köztársasá­gi elnök nevezi ki öt évre. várhatóan több ország is sérelmezni fog. A-közleke­dési tárca illetékese el­mondta: az eredeti javas­lat szerint — melyet a kor­mány is támogatott — csu­pán 1 forint . 50 fillérre, vagyis az európaihoz .ha­sonló mértékűre kívánták emelni a tarifát. Ez az ösz- szeg később képviselői és bizottsági módosító indítvá­nyok után . emelkedett , há­rom forintra. A módosítá­sok egy részét a Pénzügy­minisztérium vélhetően költségvetési szempontból támogatta. Busza János szerint a lé­pés nyomán nem kell teí­nlszter elmondta, további módosító indítványokat is támogat; Elfogadja azokat a javaslatokat, melyek sze­rint a vagyonfelosztáshoz a közgyűlés kétharmadának egyetértésé szükséges; ille­tőleg azokat, amelyek — szemben az eredeti terve­zettel — lehetővé teszik a bírósági .jogorvoslatot, ösz- szességében a miniszter úgy látta: az elfogadásra ajánlott törvények széles körű konszenzuson alapul­nak. A törvényhozók ezután megkezdték a szövetkezeti törvény határozathozatalát. Több mint kétszáz módosí­tó indítvány felett szavaz­tak, s a háromói’ás szava­zási procedúra során a ja­vaslatok mintegy negyedét beépítették a jogszabályba. Az elfogadott törvény sza­bályozza a szövetkezet ala­pítását,. önkormányzatának szervezetét, és szerveinek működését. Részletezi a szövetkezét és a tagok jo­gait, kötelességeit, és rög­zíti a szövetkezet szervezeti változásainak módját A jogszabály szerint szövet­kezetét legalább 5. iskolai szövetkezetét pedig leg­alább 15 tag alapíthat. Az alapítást az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül be kel! jelen­leni a cégbíróságnak; ez az intézmény látja el a szövet­kezetek törvényességi fel­ügyeletét. Tárgyán József FKGP- pártelnök határozottan cá­folta, hogy egy hétvégi ülésen kilátásba helyezte 'volna pártjának kilépését a három párti koalícióból. Szavai szerint a párt leg­magasabb szerve, a nagy- választmány két variáció­ról dönt január Jl-i ülésén: az A variáció szarvat ez a testület átruházza az or­szágos vezetőségre a koalí­cióból való kilop»» jogát, és megszabja azt a határ­időt, ameddig a vezetőség tagjai tárgyalásokat foly­tathatnak óbbon a* ügyben koalíciós partnereikkel. Ha ezek a tárgyalások ered­ményre vezetnek, aü; kor fennmarad a koalíció, ha eredménytelenek, akkor „azonban ki kell lépni”. A B variáció szerint a jes körű tiltakozásra, eset­leg retorzióra felkészülni, erre elsősorban csak azok­tól az országoktól számít­hatunk, akik Magyarorszá­got rendszeres tranzitútvo­nalként használják. Ilye­nek többek között Görög­ország, Törökország, Bul­gária, Románia. A tárca részéről minden­esetre várható, hogy Siklós Csaba miniszter kérni fogja az intézkedés bevezetésé­nek februárig történő elha­lasztását, amire, azért lenne szükség, hogy az érintet­tek kellőén tájékozódhas­sanak és felkészüljenek a változásra. Mint Dusza Já.- nos hozzátette: elképzelhe­tő, hogy a tárca felveti a tranzitdíj újbóli módosítá­sának — csökkentésének — lehetőségét is, mivel" kizá­rólag a közlekedési érde­keket figyelembe véve a legutóbbi intézkedés elsie­tett döntésnek látszik. A törvény rendelkezik arról, hogy a szövetkezeti tag az alapszabályban meg­határozott számú és össze­gű részjegyet jegyezhet, és ez a részjegy a szövetkezet adózott eredményéből ré­szesedésre jogosít. Nem fo­gadták el viszont a képvi­selők azt a módosító indít­ványt, amely szerint a ki­lépő tag kiadott részjegye értékéig öt évig felelne a szövetkezet korábbi tarto­zásaiért. Az az indítvány sem kapta meg a szükséges szavazattöbbséget, amely arra vonatkozott, hogy a részjegy örökölhető legyen. A szövetkezet a tulajdo­nában álló és a tagok vagy mások által használatba adott vagyoni eszközökkel önállóan gazdálkodhat, és minden olyan tevékenysé­get folytathat, amelyet jog­szabály nem utal más for­májú gazdálkodószervezet vagy történetesen az állam hatókörébe. A szövetkezeti tag ingatlantulajdont is be­vihet vagyoni hozzájáru­lásként, és elővásárlási jog illeti meg — jóllehet ez utóbbi rendelkezést több képviselő is törölni javasol­ta a törvény szövegéből. A szövetkezeti törvény "hatályba lépéséről, vala­mint az átmeneti szabályo­zás mikéntjéről külön jog­szabály rendelkezik, amely­ről a mai ülésnapon hatá­roznak a képviselők. ci óból való azonnali kilé­pést javasolná. Személy szerint a pártelnök az első megoldást tartaná célrave­zetőbbnek. Ugyanakkor megismételte többször han­goztatott nézetét, miszerint pártjának nagyobb szere­pet kellene kapnia a kor­mányzásban. Füzessy Tibor KDNP- frakcióvezető megítél és a szerint nem valószínű, hogy az FKGP január ll-i nagy- választmánya a kisgazdák­nak a koalícióból való kilé­pése mellett dönt. Megítélé­se szerint — akár az utolsó pillanatban — megtalálják a kompromisszum lehetősé­gét. amely benn tartja a pár­tot a koalícióban. A Keresz­ténydemokrata Néppárt po­litikusa az MTI munkatár­sának adott nyilatkozatá­ban hétfő délután kijelen­tette: hónapok óta. — kü­lönösen a Kisgazdapárt tő- meggy ülései n és sajtónyi­latkozataiban — felvetődik a kilépés eshetősége. Remé­nye szerint azonban a fe­szültség feloldódik, és a Kis­gazdapárt két pólusa között a nézeteltérések megoldha­tók. Ha ez megtörténik, akkor folytathatók azok a nyugodt mederben megin­dult tárgyalások, amelyek célja a valódi hárompárti kormányzás megteremtése és a koalíciós együttműkö­dés. módszereinek kidolgo­zása volt. Amíg a párton belüli ellentétek nem szűnt nek meg, addig nincs meg a feltétele annak, hogy a koalíción belül folytatódja­nak az annak idején igen biztatóan megindult meg­beszélések. < mrh,n 3 SZDSZes felszólítás Bilecz Endre mondjon le! Lemondásra szólították fel a Nógrád megyei sza­baddemokraták Bilecz End­rét, az SZDSZ megyei listán bejuttatott parlamenti kép­viselőjét, aki az elmúlt év utolsó előtti parlamenti ülésén átült a független képviselőkhöz. Erről a nóg­rádi SZDSZ-esoportok a sajtóból értesültek. Amint azt az SZDSZ Nógrádi Területi Egyeztető Tanácsának az MTI-hez hétfőn eljuttatott nyilatko­zatában megfogalmazták, a választókat nem a képvise­lő személye miatt érte vesz­teség, hiszen egyetlen olyan felszólalása sem volt a parlamentben, mely a me­gye településeinek, lakossá­gának érdekeit szolgálta volna. Nehezményezik a szabad- demokraták, hogy Bilecz Endre képviselőként az SZDSZ alapértékeitől erő­sen eltérő elveket követett, továbbá szemére vetik a nyilatkozatban azt is, hogy míg korábban a megye- rendszer "megszüntetésének híveként óhajtott a megyei közgyűlés elnökeként dol­gozni, ma a megyeszékhely áthelyezésén fáradozik. A nógrádi szabaddemok­raták Bilecz Endre lelkiis­meretére apellálnak, ami­kor lemondásra szólítják fel, hiszen, mint a nyilatko­zatban írják, olyan nógrá­di SZDSZ-es képviselőt szeretnének látni a parla­mentben, aki tud és akar tenni a választókért és az SZDSZ-ért. Termelni kevesen akarnak A Központi Statisztikai Hivatal soha néni regisztrált még egy hónap folyamán annyi új gazdasági társa­ságot, mint a múlt év utolsó húsz munkanapján. De­cemberben ugyanis az addigi átlagosan havi lSOrt be­jelentéssel szemben csaknem 4000 érkezett. A bejelen­tések száma a hónap második felében különösen meg­ugrott. napi 270-re növekedett. A decemberben regiszt­rált szervezetek közül 3675 volt ú.i alapítású, mindösz- sze 250 jött létre átalaku­lás. kiválás, vagy szétválás útján. Az alapítók döntő többsége — az eddigi gya­korlathoz hasonlóan — a korlátolt felelősségű társa­sági. illetve a részvénytár­sasági működési formát vá­lasztotta. s legtöbbjük húsz­nál kisebb létszámmal kí­ván dolgozni. Az új cégek, társaságok tervezett tevé­kenysége elsősorban a szol­gáltatási területekre irá­nyul. Jelentős hányaduk kereskedelemmel, illetve vendéglátással szándékozik foglalkozni. Továbbra is bővül a pénzügyi, adószak­értői és vagyonértékelő ta­nácsadó cégek köre. Viszonylag alacsony a ki­fejezetten termein szerveze­tek száma Hs aránya az újonnan létrehozott cégek között. Kivétel ez alól a gépipar és az építőipar, e két területen továbbra is jellemző a vállalkozók ér­deklődése. A korábbinál többen szándékoznak a be­terjesztett kérelmek szerint játékautomaták üzemelteté­sével, illetve szerencsejáté­kok szervezésével foglal­kozni. Az előzetes adatok sze­rint 1991. december 31-én 51 800 jogi személyiségű gazdasági szervezet műkö­dött az országban. Számuk egy év alatt mintegy 76 százalékkal bővült. A vál­lalkozói kedv és lehetőség erősödését jól érzékelteti, hogy míg 1989-ben 4400-zal, 1990-ben 14 200-zal, tavaly már 22 ezerrel növekedett a gazdasági szervezetek száma. Halasztást kér a tárca Elsietett döntés Nagyválasztmány előtt Kisgazdapárti variációk nagyválasztsnány a koalí*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom