Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-02 / 1. szám
CEGUÉDI XXXVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1992. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK Gazdaságtörténeti emlékeink Budára, Pestre szekereztek A dzsungel könyvét lapozzák Betlehemes játék az aluljárókban MOST, HOGY A FÖLD többé-kevésbé visszanyeri régi megbecsültségét, nem árt felidézni, eleink, idejében kik és hogyan művelték a ceglédi határt. Jó kalauzul kínálkozik ehhez a nagykőrösi levéltár tudós kutatójának. Szabó Attilának a könyve, amely néhány évvel ezelőtt a Ceglédi Kossuth Múzeum Füzetei sorozatban jelent meg. A szerző a ceglédi vallás- alapítványi uradalom 1782 —1867 közötti gazdálkodását dolgozta fel a levéltárban lévő dokumentumok alapján. Történeti visszatekintése egészen a XIV. századig nyúlik, ugyanis Erzsébet királyné 1368. szeptember 10-én adományozta az óbudai apácáknak Ceglédét. Attól kezdve évszázadokon át a klarisszák voltak a város földesasszonyai. , A török időkben a föld népe kétfelé adózott, megfizette az apácáknak kirótt járandóságot és a török kincstárnak is kielégítette a kívánságát. A Rákóczt-sza- badságharc idején 1709. április 21-én rácok dúlták fel a várost, halottakat és súlyos sebesülteket hagyva maguk után. Az 1780-as évekig mezei- kertszerűen használták a határt, főleg szarvasmarhát tenyésztettek a nyugati piacok számára. A legelőket ki-ki szüksége szerint vette igénybe. Később megkezdődött a gabonatermesztés, s ahogy nőtt a népesség, fogyatkozott a szabad lege- lőterület. Egyre több lett a zsellér. Amíg 1715-ben csupán 2214 hold szántót tartottak nyilván, 1777-ben már 26 793 holdnyi területet műveltek. A gazdálkodás átalakulása megkívánta, hogy a földet művelő, állatokat nevelő emberek ott lakjanak, ahová munkájuk köti őket, így alakult ki a határban a tanyarendszer. Az egymást követő urbáriumok sorra megszabták a jobbágyok és Mozi Abony, Szabadság: Január 2-án este 6 és 8 órakor: A nagy durranás (szín., am,, par.), 7-8-án este 6 és 8 órakor: Foint Break (szín., felír,, am. akc.). CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tét t. • A szerkesztőség vezetője: fehér Ferenc, # Munka- társak t Tamasl Tmnás és Rozgonyi István. 9 Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Telefax és telefon: (20) 11-100. • Telex: 22-6359, 9 Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 90.: kedd, csütörtök, péntek 9-éől í2-ig, szerda 10—H óráig. Telefon: (20) 10-763, a zsellérek fizetési, beszol- gáltatási kötelezettségeit, a gyalog- és a fogatos robotnapok számát. A gyalogmunkásokat júniusban és júliusban vették igénybe legyakrabban, fűkaszálás idején, továbbá áprilisban a berceli szőlőskertben. Az igás robot szeptemberben volt a legkelendőbb, amikor a szénahordás kötött le jelentős erőket. A távoli fuvarok Pestre és Budára irányultak. Oda vitték a gabonát. Leányvárra — a klarisszák másik birtokára — bort szekereztek. Az 1773-ban kiadott módosított urbárium országos viszonylatban is magas földterületet 75 hold szántót és 17 hold kaszálórétet adott egy telekhez, amelyet a tanyás gazdálkodás hagyományai szerint egy tagban mértek ki. 1773-ban 375 telek 6C3 jobbágy között oszlott meg. A KÖNYV részletesen foglalkozik az uradalom szervezetével. 1782. április 9-én megszűnt az apácák fennhatósága Cegléden. II. József ezt a rendet is feloszlatta, vagyonát a vallásalaphoz csatolta. A hetvenezer holdnyi határú várost a pesti kerületbe sorolták. 1784-ben az összeírás 7944 lakost tartott számon, közülük 863 jobbágy-, 452 zsellér- és 200 házatlan zsellér családot. A berceli határré- szan, betelepített németekből. 1804-ben létesült önálló község. A ceglédi nemesemberek (1784-ben 41 család) kevés földdel rendelkező, birtok nélküli, úgynevezett armá- lis nemesek voltak. Akik úrbéres földet használtak, gyakorlatilag jobbágyok voltak. 1840-ben megalakították a Ceglédi Hadnagy Széket. A jobbágyság vidékünkön is hosszú küzdelmet vívott a földmegváltásáért. A ceglédi tanács már 1819- ben szerette volna urbariá- lis tartozásait megváltani, de csak 1836-tól értek el eredményekét. A robotmegváltásra 1839-ben kerülhetett sor. Végül az 1348-as IX. törvénycikk tett pontot az ügv végére, amely megszüntette az úrbérisé- get. A jobbágyfelszabadítás Cegléden 1972 házas zsellért érintett, egy jobbágyra átlag 37,2 hold föld jutott. (Abban az időben 1100 négyszögöles kisholdban számoltak.) A ceglédi uradalom 1866. október 28-án került a helytartótanács kezelésébe, és Ceglédet tették meg a kerület központjává, híva- ■ talos neve Ceglédi Gazdasági Kerület lett. Az átszervezett uradalom legnagyobb bevétele a föld- és regálébérletekből származott. Dézsmaváltságot kaptak a szőlő- és kenderftö- dek után. Jelentős összeg folyt be a juhászatból. Fe— lesbérlet formájában megindult a dohánytermesztés. A berceli szőlőt napszámosok művelték. A kiegyezés után az uradalom földjein széles körű bérleti gazdálkodás honosodott meg. SZABÖ ATTILA könyvéből az érdeklődők számos táblázat, forrásm''"jelölés alapján tájékozódhatnak a részletekről. Most, amikor a mezőgazdaság gyökeres átalakuláshoz érkezett, nem árt visszapillantani a kezdetekre, hiszen tanulságot a múltból is meríthetünk. Tamasl Tamás Karácsony előtt hírt adtunk a ceglédi Játszó-TER Gyerekszínpad nagyszabású betlehemes vállalkozásáról, Azóta leperegtek az események, és a fiatalok sok szép élményről számolhattak be. Az általános és középiskolába járó diákok közül Fömötör Gáborral (Betyár), Kabdebó Flórián, nal (Pásztor). Pipó Istvánnal (Huszár), valamint a bojtárokkal és az angyali sereglet lányaival beszélgettünk. A bellehemések elmondották. hogy korábban jószerével csak a nagyszülők emlékei és a televízióban látott felvételek alapján tudtak erről a régi szép karácsonyi népszokásról. Alig pár hét leforgása alatt .kellett felkészülni ük, és kezdetben kevéssé' bíztak benne, hogy próbálkozásukat siker koronázza. Először a KlOSZ-ban léptek fel, gyerekközösség előtt, aztán főtt a nagy élmény, a kecskeméti fesz. A műtrágya-felhasználás visszaesése miatt vészesen csökken a termőföldek táp- anyagkészlete — állapította meg az a vizsgálat, amelyet a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek felkérésére folytatott a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szolnoki intézete. 1991-ben a mezőgazdaság foszfor- és káliumműtrúgya-felhaszná- lása a megelőző évek töredékére esett vissza. A műtrágyázás drasztikus csökkenése azonban már 1989- ben elkezdődött. Az elsődleges ok a gazdaságok pénztelensége és a földtulajdon- viszonyok tisztázatlansága. A méréseket a Jász-Nagy- kun-Szolnok megye talajait jól reprezentáló táblákon végezték el. főleg olyan helyeken, ahol a foszfor- és tivál, ahol ők a Játszóházban mutatkoztak be. A tévések árgus szemmel figyeltek minden produkciót, és őket is alkalmasnak találták a képernyőn való szereplésre. A másik nagy esemény színhelyei a budapesti aluljárók voltak, ahol az árusok. a bámészkodók és az áthaladók sűrűiében kellett helyet és figyelmet teremteniük. Nem várt siker koronázta próbálkozásukat. Az eredeti suba, az öreg pásztorbot, a -remekbe formált betlehem és a pergő játék megtette a hatást. Nemcsak a színpadon, hanem ebben a szokatlan közegben is felvállalták magukat a gyerekek. A felnőttek érdeklődéssel fogadták játékukat. Végül kalapot nyömtak a kezükbe, hogy az adományokat legyen mibe gyűjteni. Tekintélyes summa gyűlt össze, amelyet az apróinép végül a MacDonald’s-ban „mulatott” el. A gyerekek szívesen belesz káHumtápahyag-ellátottság 1988-ban ’ még jó szintű volt, A vizsgálatok szerint azokon a táblákon, ahol három éve nem alkalmaztak foszfor- és káliumműtrágyát, a talaj 65 százalékán erősen csökkent a foszfortartalom szintje és 36 százalékkal a kálium meny- nyisége. Ha ez a tendencia folytatódik, az a termésátlagok jelentős visszaesését okozhatja. A vizsgálat tapasztalatait a mező- gazdasági termelők számára hozzáférhetővé teszik. szeltek segítőtársaikról, az Erkel Ferenc Zeneiskola fuvolazenekaráról. Sárik Péterről, aki egy éjszaka leforgása alatt hangszerelte a dalokat és Bíróné Dobosi Erikáró.l, aki végig segítette a csapatot. Az utolsó fellépés színhelye a ceglédi gyermek- könyvtár volt, ahol kedvükre kibolondozhatták magukat, némi ugratással fűszerezve a kötött szöveget. Mindannyian szép emlékeik között őrzik az 1991- es betlehemes játékot. Farkasházi István, rendezői elismerésként. meghívást kapott Se psiszentgy öt gyre, ahol január elején tartják az erdélyi színjátszók seregszemléjét. A gyerekek közben hozzáláttak a következő feladat tanulmányozásához. O. Szabó István rendező irányításával A dzsungel könyvét viszik színpadra. A fokhagyma és a rák A fokhagyma nemcsak az érelmeszesedés ellen hatásos; hanem talán a rák bizonyos formáinak kezelésére is alkalmas. Amerikai kutatók a fokhagymában a rák megelőzésére alkalmas kénvegyületet fedeztek fel. Ezzel a kénvegyülettel kezelt száz hörcsöggel egyidejűleg rákkeltő anyagot lélegeztettek be. Az állatoknak csak 14—19 százaléka betegedett meg, szemben a kontrollcsoport 46 százalékával. A rákmegelőző ve- gyület különösen belélegezve hatásos. A kutatok most azt vizsgálják, hogy a fokhagymának ez a hatóanyaga nagyobb dózisokban nem mérgező-e. Szünidei vígság lr ’ Pt : I *• L ' • . >5 ' . iáál (Apáii-Tóth Sándor felvétele) Berceli ballada Messze még az állomás. S jön a vonat, jön a vonat. Hajnali fél négy. Szolgálatba indul. A majd’ emberéletnyi bejárás működteti belső óráját, ez vezérli lépéseinek ritmusát, hosszát. Valaha nem volt ily szigorú menetű a mindennapi út. Amikor kibújt Cserőből a pöfögő gőzös, többen akkor nyúltak fel a távolabbi kocsma ablakába kitett tüzes vízért. Ahogyan villanyra gyorsult a vonat, úgy lassult ő maga. Hajt az idő, sietni kell. Messze még az állomás. S jön a vonat, jön a vonat. Negyvenöt éve bejáró. Az elemi iskolák befejeztem apja magával vitte Pestre. Így lett vörös szemű ingázó a fél falu. A Nyugatiban kocsi- rendező. A mély, zord télben is háromkor csörög a vekker. „Húszon- nágyezik", bujkál, kilométereket mászkál a sínek és a vagonok Itözött, A lábai már tiltakoznak, sokallják. Rövid alvását is felszabdalja t fájdalom. Sietni keli! Késében van. Messzi még az állomás. S jön a vonat, jön a noitat. „Átkozott nyaimlya!“ — dühvei rángatja e.lőre a havon, jégen inogó lábait. Zihál. Majd a vonaton pihen. A kettétört álmot ott Ulesztgetík össze a bejárók. Tátott szájjal, hörögve zuhannak a sűrű homály mélységébe. Egy éve még tizenhat percig tartott az út. Most már húsz kell. Elég lesz? Még soha nem maradt le a vonatról! Tizenötezer napon. Most is ki kell érni. De a lába ..., az út..., levegőt is alig kap ... S e hajnali kálvárián minden mozdulat, minden másodperc számít. Gyorsabban! Rohanás. a rohadt életbe! Mi lesz, úristen?! Messze még az állomás. S in-dul már, robog a vonat. Költői Ádám (t. U Műtrágya nélkül baj