Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-06 / 4. szám
CEGLÉDI XXXVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1992. JANUÁR fi., HÉTFŐ Széttárt karral sajnálkoztak Rossz passzban a Művelt Nép Van, akinek a könyvesbolt a „kocsmája’’, oda viszi minden dugipénzét, más csak alkalomszerűen keresi fel, ha ajándékot vesz szeretteinek. így volt ez decemberben is, amikor szinte egymásnak adták a kilincset a vásárlók a ceglédi lőtéren álló üzletnél. 9 Bár a könyvárak egyre magasabbak, 1991 utolsó hónapjának forgalma kétszázezer forinttal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az eladók szomorúak és tehetetlenek. Egy' leépülőben levő vállalat alkalmazottai. kényszerpályán vannak. Nem megrendelés szerint érkeznek a szállítmányok. Számukra is zsákbamacska, mit tartalmaz egy-egy csomag. Még törzsvevőik is elpártolnak tőlük, ha nem kaphatják .meg náluk azt, amit az utcán lépten-nyo- mon megvehetnek. Rossz passzban van a Művelt Nép boltja. Nehézkesen, lassan érkeznek hozzájuk az új kiadványok. Sok kurrens dologhoz eleve hozzá sem jutnak. A kisvállalkozók sokkal életrevalóbbak. Ök nem restellnek akár a nyomdába menni a portékáért, frissen kirukkolva a kínálatMegszűnt a gamesz Program három évre Űj élet kezdődött a jászkarajenői önkormányzat életében január elsejével. Ugyanis megszűnt a körjegyzőség. Kőröstetét- lennek is önálló jegyzője lett Gulyás László szeméFogadafmak Esztendő kezdetén vannak, akik fogadalmat tesznek, megígérvén önmaguknak (másoknak?), hogy új életet kezdenek. Van, aki valamely káros szenvedélyéről szeretne lemondani, van, aki helytelen szokásaitól szabadulna. A szalmaláng fogadkozások többnyire hamar ellobbannak. A kitartás kevesek kenyere, ök tudják, talán önmagunkat a legnehezebb átformálnunk. De ha sikerül, jelentős tettet hajtottunk végre, Voltak, akik hangos szavak nélkül, önmagukban gondolták át, hogyan éljenek ezentúl. Az év végét csendes meditációnak szentelték, mérlegre téve 1991-et. A belső hangokra figyeltek. Mások helyett maguk gyengeségeit, tévedéseit tárták fel. Kétségtelen, bátorság kell ahhoz is, hogy szembe nézzünk önmagunkkal. Vállalnunk kell teljes mivoltunliat, s ha erre képesek vagyunk, kezünkben önmagunk formálásának kulcsa. 1992 jó alkalmat ad arra, hogy erősödjünk hitünkben, tisztuljunk cselekedeteinkben, szilárduljunk állhatatosságunkban. Jellemformáló időket élünk. Felelősséggel tartozunk magunkért és egymásért. Előttünk a pálya, haladjunk napról napra tisztességgel. (t. t.) lyében. Heimann Gyula polgármester akként vélekedik, hogy a jövőben a karai jegyzőnek még több ideje és energiája marad a 3400 lakosú település ügyesbajos dolgainak intézésére. Újdonság még a polgár- mesteri hivatalban, hogy december 31-étől a g am észt megszüntették, és közvetlen irányítású karbantartó csoportot hoztak létre. Egyébként január 20-án tartanak legközelebb önkormányzati ülést, és több sarkalatos kérdésben kell dönteni a 11 helyi honatyának. A szervezeti teendők mellett a hároméves önkormányzati program megtárgyalása is szóba kerül majd. tál. Megmutatkozott ez a karácsonyi ellátásban is. Bizony szomorú érzés volt széttárt, karral sajnálkozni, hogy ez sincs, meg az sincs. w Sok értékes, keresett könyvet elvittek volna a vevők, ha látják a polcokon, a kirakatban. Magnó- kazettákból, hanglemezekből sem volt megfelelő választék. A megszokott vásárlók egy része értetlenül és csalódottan húzta be maga után az ajtót. Itt tartunk ma. Ehhez képest vicc, hogy a ceglédi bolt még a vállalat zászlóshajói közé tartozik. A maguk módján „szeretik” itteni munkatársaikat, mert ilyen lehetetlen körülmények között is nyereséget hoznak. Ha nem tennék, mar dobra verték volna ezt a boltot is, mint a környékben néhány veszteségest. Igen ám, de ki az a bolond, aki majd éppen ráfizetéses üzletre akar licitálni? W A mi könyvárusaink sem látják a jövőt. Nem tudják, ideig-óráig tart-e a mandátumuk, nem temeti-e őket maga alá az összeomlófélben levő vállalat. Csupa megválaszolatlan kérdés tolul eléjük. A vevő ebből csak annyit érzékel, hogy mindazt, amit az utcán karnyújtásnyira megtalál, a könyv üzletben nem kapja meg. Előjegyeztetni, várni sem érdemes rá. Ezek a már nem is titkolt leépülés jelei. T. T. Elfogadták az építményadót Az idén megkímélik a polgárokat Az önkormányzati testület idei első — január 2-1 — ülésén csaknem két órán át tárgyalta a helyt adórendelet-tervezeteket. Az írásbeli előterjesztés szerint telek- és építményadó bevezetésének gondolata vetődött fel. Az előbbi kapcsán — dr. Kovács Erzsébet jegyző néhány rövid módosító indítványa után — Fésűs Ferenc alpolgármester egyebek mellett elmondotta: a tervezet úgy szól, adózni kellene a magántulajdonban lévő lakáshoz tartozó telek nyolcszáz négyzetmétert meghaladó részéért; a gazdálkodószerveknek pedig az építményük négyszerese — négyzetméterben kifejezett nagyság — fölötti területért. Adókötelesek lennének azok a belterületi töldszeletek, amelyeken semmiféle építmény nincs. Ezek mintegy százhuszonhárom hektárt tesznek ki, amiből körülbelül százöt a Kossuth és a Búzakalász Tsz-é. A javasolt összeg öt forint lenne négyzetméterenként. Következésképp az előbbi gazdálkodóegység egymilliónál több, míg az utóbbi négymilliót fizethetné. Az alpolgármester leszögezte, ilyen kemény adóztatást nem tartana szerencsésnek. Annál is inkább, mert az említettek nem is tudnák a pénzt kifizetni. Két megoldás A telekadónál is hasonló koncepciónak kellene tükröződni, mint az építményadó előterjesztésében: a mezőgazdasági tevékenység élvezzen kedvezményt. Fésűs Ferenc két megoldást vetett fel: négyzetméterenként egy forintot állapítsanak meg, illetve egyelőre ne legyen telekadó. Ugyanis a számítások azt sejtetik, hogy az építményadó körülbelül meghozza azt a bevételt, amelyet előirányoztak. Ezt követően számos hozzászólás és érvelés hangzott el, amelyekből a teljesség igénye nélkül elevenítünk fel néhányat, Dr. Kispéter Zsolt a számokkal bizonyított észrevételt el- gondoikozta tónak találta. Ám jelezte, nem javasolná, hogy a telekadó ötletét Januárban költöznek Januárban költöznek, s várhatóan márciustól fogadják az ügyfeleket a Pest Megyei Közlekedési Felügyelet járművizsgáztató állomásának új épületében Cegléden, a Dohány utcában. Itt végzik majd a személy- és tehergépkocsik hatósági vizsgáztatását; az emeleten pedig a Pest Megyei ATI oktatótermei és irodák kapnak helvet (Apátl-Tót'n Sándor felvétele) végleg elvessék, vagy ne foglalkozzanak vele. Érről a bevételről nem lenne célszerű lemondani. A mező- gazdasági üzemeknél esetleg ötven százalékkal mérsékelhetnék a négyzetméterenkénti díjat, míg az ipari cégeknél maradhatna az előterjesztésben indítványozott forint. Dr. Kónya Mihály elképzelése úgy hangzott, hogy az önkormányzat alternativ adóztatást ajánlana fel. A testület megállapítaná a telek-, építmény-, valamint iparűzési adót és a helybéli gazdálkodó szervek választanának, hogy melyiket fizetik. Gór Mátyás arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a két termelőszövetkezettel van gond. hanem a csengeri résszel is, ahol mezőgazdasági tevékenységet végeznek, és egyelőre ki se lehet alakítani a telkeket. Ez belterületnek számít. Megfontolandó lenne mentesíteni az adó alól. Banai Benő szintén a belterület értelmezésén meditált. Véleménye szerint is ezek a termőföldek nem hasonlíthátóak például a város belső fertályain lévő beépítetlen telkekhez. Előbbiekért a négyzetméterenkénti öt forint súlyos adókivetés lenne. Felfüggesztett határidő Faragó Gyula néhány vállalat konkrét számadatai alapján azt a konzekvenciát vonta le: nem lenne célszerű a nehéz gazdasági helyzetben lévő cégekkel — miután megnövekedtek egyéb terheik is — az építmény- mellett még telekadót fizettetni. Mácz István polgármester kérte, a testület gondolja meg, szabad-e az építményadón kívül — ami körülbelül húszmillió forintot garantál a városnak, és még számíthatnak illetékbevételre is — mást kivetni a város polgáraira 1992- ben, akiket egyéb adók sújtanak. Kíméljék meg a lakosságot. S amennyiben 1993-ban javul az anyagi helyzet, akkor az önkormányzat vesse ki a telek- és iparűzési adót. Kárteszi István és Lovas Ottó egyetértett a felvetéssel, hogy az önkormányzat ne mondjon le a telekadóról, csak függessze fel a határidejét. A képviselők egyhangúan elfogadták azt a javaslatot, hogy az önkormányzat határozatlan ideig nem vezeti be a telekadót; csak akkor, ha majd szükségesnek látja. Az építményadó tárgyalásánál dr. Csáky András indítványozta, hogy azt terjesszék ki a személyi tulajdonban lévő lakásokra is. Mindenképpen adómentesek lennének a nyolcvan vagy száz négyzetméteres épületek. Nem kellene fizetniük a hetven éven" felüli egyedül élőknek sem. Nyilvánvaló, amelyik családban öten vannak, ott a százhuszonöt négyzetmétert vennék alapul. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy napjainkban már akad olyan személy, akinek több háza van. Fésűs Ferenc azt nem vitatta, ha ezekért az épületekért adózni kellene az illetőknek, elképzelhető, hogy ez ösztönözné őket, adják ki a lakásokat. Am a központi rendelkezések ezt egyelőre nehezítik. Ugyanis bármilyen vitatott helyzetben a tulajdonos nem tud mit kezdeni a bérlővel. Ha majd megfelelő országos rendelet születik, akkor lehet értelme ennek az elképzelésnek. Kiszolgáltatott helyzetben Csáky doktor nem fogadta el ezt az érvelést. Mondván: nem a rendelkezés hiánya az ok. Akként vélekedett, a bérlő kiszolgáltatott helyzetben van, és ezzel él vissza a tulajdonos. Nyilvánvaló, nem köt magánjogi szerződést, mert akkor a bevétel után adóznia kellene. Dr. Kónya Mihály megjegyezte, hiába a szerződés, a tulajdonos akkor sem tudja adott esetben kitenni a bérlőt. Bírósághoz fordulhat. Pereskedik egy-két évig. Aztán megemelik a lakbért. A képviselő hangsúlyozta, az értékesebb házak jó része nemrégen épült, többségük adómentességet élvez. Elképzelhetetlen, milyen erkölcsi alapon adóztatná meg az ön- kormányzat az évtizedekkel ezelőtt készült nagy alapterületű házakat — ahol esetleg hetven év alatti nyugdíjasok élnek. Amíg ez az ellentmondás fennáll, semmiképpen nem javasolja az adóztatást. Dr. Csáky András nem titkolta aggályát, hogy két dolog keveredik. Egyértelmű. hogy a mentességet ki lehet terjeszteni bizonyos fokig. Ám nem kell belekeverni az adóba szociál-. politikai szempontokat, Egy-két újabb hozzászólás után a képviselők úgy döntöttek — tizenöt nem él nyolc igen szavazattal —, hogy nem terjesztik ki az építményadót a magántulajdonban lévő lakásokra. Ezt követően jó néhány módosító javaslatról határoztak. Majd hosszas- érve- lés — pró és kontra — hangzott el a garázsok adójáról. A testület többséga azt fogadta el, hogy húsz négyzetméterig egységesen ötszáz forintot, az ennél nagyobb garázsoknál négyzetméterenként még hatvan forintot kell fizetni. Ugyancsak jelentős számban mondtak igent arra a javaslatra, hogy a mezőgazdasági üzemeknél az adó- kedvezmény négyzetméterenként hatvan forint legyen. Végezetül a képviselők — huszonkét igennel — a módosított építményadót január 15-t-öl elfogadták. F. F. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. 0 A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatársak: Tauvasi Tamás és Rozgonyi István. • postacím: Cegléd, Pf. 13- 2701, Te lefáX és telefon: (20) II-M0. • Telex: 22-6353. • Hirdetésfelvétel : Hírlapkiadó Vállalat Kftzöln ség szolgálata, Cegléd. Teleki u. 30._: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig. szerda 10—17 óráig. Telefon: (20) 10-763.
