Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-06 / 4. szám
FÉLNEK AZ ÁLLAMKÖTVÉNYTŐL Az OTP is bekapcsolódik a kárpótlási jegyek kiadásába A* Országos Takarékpénztár tapasztalatai szerint az 1991. október 15-e óta jegyezhető államkötvény forgalma más értékpapírhoz képest meglehetősen alacsony. Bár a jegyzésről szóló tájékoztató füzetek szinte azonnal elfogytak a takarékpénztári fiókokban, az ügyfelek mégis tartózkodnak az értékpapír jegyzésétől. Elsősorban azért, mert attól tartanak, hogy az infláció erősen lefelé mozdíthatja a változó kamatot. Hosszúnak tartották a kötvény 3 éves futamidejét. Szóvá tették azt is, hogy a futamidő alatt, vagyis a 3 év letelte előtt nehézkesen juthatnak a befektetett pénzhez. A kötvényt elsősorban a tőzsdén lehet értékesíteni. Főként vidéken sfScan féltek a tőzsdézéstől és a tőzsdén kialakuló árfolyamtól. Az OTP egyébként felkészült az államkötvény másodlagos forgalmazására. és mintegy 280 fióknál az ország egész területén felTervezés és ingatlanhasznosítás Kalandozás Somogybán . Gödöllőn működik a Ter- ra-Tromos Vállalkozási és Szolgáltatási Kft. A cég két éve alakult, s miként azt Veres László, a kft. ügyvezető, igazgatója elmondta, talponmaradásuk- hoz töke és minél több megbízatás, tehát munka kell. Tevékenységi területük kiterjed az ingatlan- hasznosítással kapcsolatos rendezési tervek, mérnöki szakmunkák készítésére. A szűkkörű szakembergárdát élénken foglalkoztatja a jövőben Gödöllőn megépülő agroeenterben való részvételük. Ebben a nagy fontosságú mezőgazdasági és élelmiszer-ipari komplexumban, amely majdan a nemzetközi színvonalat képviseli, érthetően nagy fantáziát látnak, s tervezéséből szeretnének részt vállalni. A Terra-Tromos Vállalkozási és Szolgáltatási Kft, azonban nemcsak a megyében, hanem az ország legkülönbözőbb területein is munkalehetőségek, vállalkozások után kutat. Ennek a sajátságos piackutatásnak az eredménye, hogy egy meg nem nevezett japán pénzintézettel karöltve például a Somogy megyei öreglak községben szeretnének a jövőben egy idegenforgalmi vállalkozásban részt venni. Figyelmük nem véletlenül esett erre a településre, hiszen a Balaton közelsége, öreglak földrajzi elhelyezkedése, a környék klímája, természeti, valamint történelmi értékei minden bizonnyal vonzanak a hazai és külföldi turistákat. A ma is jó állapotban lévő, s egykoron a Janko- vich grófok tulajdonát képező kastélyból, amelyben jelenleg állami gyermek- otthoni intézmény működik, kastélyszállót lehetne kialakítani. A kastélyhoz tartozó, és még ma is jó állapotban lévő. nagy kiterjedésű parkban szabadidős és sportlétesítményeket tudnának működtetni. Gy. L. VILLANÓFÉNY FÉL KOMBÁJN Terjedőben a felismerés: a mezőgazdasági szövetkezetek vagyonának egy tetemes részét együtt tartani közös — ha úgy tetszik, társadalmi — érdek. A felismerés táplálója az a kézenfekvő közgazdasági tapasztalat, amely szerint a vállalkozás a maga méreteinek megfelelően adott mértékű vagyonkoncentrációt követel. Termcszatesen arra a kérdésre is felelni kell tudni, mi legyen ennek a vagyonnak a tulajdoni formája, a vagyon mineműsége, használatának módja stib. Nem arról van szó tehát, hogy a mai vagyon változatlanul kerüljön át a földek új világába, hanem arról, mi az, amit együtt kell tartani, és mit nem. A megye mezőgazdasági szövetkezeteiben az állóeszközök netto értéke tizenhatmilliárd forintot tesz ki. Köznapi logikával is beláthatjuk, ennek a vagyonnak egy tetemes része — például a tehenészeti telep, a különböző tárolók, a takarmánykeverők, a nagy értékű és teljesítményű erőgépek, kombájnok stb. — természetes állapotban feloszthatatlan; nem lehet feldarabolni. Illetve lehet, de azzal ezeknek az értéke is gyakorlatilag megsemmisül. Az említett tizenhatmilliárd- dos vagyontömegnek egy jelentős része ilyen vagyontárgyakból áll, ezen belül a meghatározó rész az épületekre, építményekre jut. A bruttó és a nettó érték közötti különbség (azaz az elhasználódás foka) negyvenszázalékos átlaggal vehető figyelembe, azaz korántsem ócskaságokról, agyonhasznált eszközöikről van szó. Egy kombájn felével bárki is mit kezdhet? Az együtt tartott, a hasznosítás új formáiba bevont, a valódi szövetkezés kereteibe fokozatosan beépített vagyon azonban eredményesen szolgálhatja azt is. aki most vág neki a földművelésnek, s azt szintén, aki szövetkezeten belül vagy kívül vál'alknzi.k erre. A józan többség látja, mi a járható út. Baj lenne, ha nem ők diktálnák a teendőket. (M) vesznek tőzsdei megbízásokat — tájékoztatta az OTP értékpapír-főosztálya az MTI-t. Az államkötvény forgalma a várakozástól elmaradt. Az összes jegyzett papír névértéke több mint 346,5 millió forint. Az ügyfelek számára elsősorban a magas — 37 százalékos — induló kamat volt csábító, valamint az, hogy a letétbe helyezéskor a takarékpénztár névérték alatt 1 százalékkal olcsóbban adja a kötvényt. Ez utóbbival számosán éltek, az OTP-nél az összes jegyzés 83 százalékát ügyfélforgalmi számlára kérték. Az OTP részt vesz a kárpótlási jegyek forgalmazásában is, január második felében kapcsolódik be — előreláthatóan több mint 200 fiókjával — az értékpapír kiadásába. Azt, hogy a kárpótlásra jogosultak melyik fiókban vehetik fel az őket megillető kárpótlási jegyeket, azt az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal határozza meg. Az ügyfelek a kárpótlási jegyekkel együtt egy borítékban kapják kézhez a mező- gazdasági vállalkozási támogatás összegéről szóló utalványt, valamint a felhasználási lehetőségeket felsoroló tájékoztatót is. A kárpótlási jegyeket ez év folyamán várhatóan bevezetik a budapesti értéktőzsdén. Az OTP Rt. részt kíván venni a kárpótlási jegyek másodlagos forgalmazásában is, és szeretné elősegíteni a kárpótlási jegyek több irányú felhasználását. EGYELŐRE MEHEZ MEGOLD AMI Gyerekcipőben járó próbálkozások Az óvatos prognózisok szerint is növekvő munkanélküliséggel kell számolni. 1,egyen szó kistelepülésről vagy nagyvárosról, mindenütt kézzelfogható veszélyként jelentkezik. S noha a kérdés kezelése nem elsősorban az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, immár a probléma megoldására is fel kell készülniük. A mikéntről a legérdekeltebbeknél, az önkormányzatoknál érdeklődtünk. — Olyan hatékony eszköz — válaszolja Bulyáki Antal, Délegyháza polgár- mestere —, amely közvetlenül és eredményesen kezelhetővé tenné e kérdést: nincs. Ellenben mégsem tehetetlen az önkormányzat, hiszen közvetetten képes bizonyos tendenciák befolyásolására. Gondoljunk csak a vállalkozások ösztönzésére. Igaz, tőkével nem tudunk egy prosperáló céget létrehozni, ellenben területet, s infrastruktúrát biztosíthatunk számukra. S még azt is hozzátenném, sokat segít az önkormányzat, ha a komoly befektetőnek bizonyos kedvezményeket ad. SIET VALASZ Délegyházán a munka- nélküliség elsősorban a családanyákat, a nőket s a szakképzetlenebb réteget sújtja. S minthogy a duna- varsányi Petőfi Tsz megszüntetett délegyházi üzemei újraindítását nem tervezik, ezeknek az embereknek nemigen lesz hol elhelyezkedniük. Csupán az ugyancsak tsz-alapítású Dunavas Kft.-ben várható létszámfejlesztés, ez azonban csekély remény. És a környéken is hasonló a helyzet, a szomszédos települések ugyancsak gondokkal küzdenek. — A közhasznú munka szintén eszköz lenne a kezünkben — folytatja a polgármester —, s erre még alapot is biztosít a munkaügyi központ, csakhogy olyan minimális az így megszerezhető bér, hogy a munkanélküli inkább a segélyt választja. Másrészt meglehetősen pejoratív megítélése van a közhasznú munkának, s ez is visz- szatartja az embereket. Mi meghirdettük, de mindösz- sze két válasz érkezett. Én csak abban látom tehát a megoldást, ha az érdekelt szervek — a legfelsőbb szinttől kezdve — tartós megoldást keresnek. Ehhez kell nekünk is kapcsolódni, a vállalkozóvá válás segítésével, a képzések és átképzések szorgalmazásával, a munkahelyteremtő beruházások támogatásával. Ma még messze állunk ettől — gyerekcipőben járnak a próbálkozásaink. TEHERTÉTEL Dunaharaszti ugyancsak a veszélyeztetett körzetekhez, Szigetszentmiklós térségéhez tartozik. A Csepel Autógyárban bekövetkezett létszámleépítés a vállalat! tevékenység teljes körét érintette — immár a szak- képesítéssel rendelkezőket is. — A nagyvállalatok után — elemzi a helyzetet Kollo- nay Enikő, Dunaharaszti jegyzője — most már a kisebb cégek felbomlása is napirenden van, sőt, az eddig jól-rosszul működő vállalkozások közül is több tönkremegy. A munkanélküliség óriási tehertétel a családoknak s az önkormányzatoknak, hiszen éppen a segélyekért hozzánk fordulók számának növekedéséből látjuk: nem könnyű megoldást találni. BŐVÍTÉSRE? Mi úgy ítéljük meg, átütő eredményt csak a munkahelyteremtő beruházás hozhat, még akkor is, ha a munkaerőpiac struktúrája az adott tevékenységhez nem illeszkedik: ez átképzéssel korrigálható. Duna- harasztin a Schwarzmüller cég vállalkozása körvonalazódik, tudomásunk szerint ez év végére száz fővel induló üzemet alapít itt. — Ez pedig nagy dolog lenne, hiszen — vélhetően — bővítésre is sor kerülhet. Ez azonban egyelőre csupán remény, ma még a munkanélküliség minden gondja és következménye itt van — s nehéz megnyugtató megoldásokat találni. Va. E. Áfátokul a Pevdi, megszűnik o központ „Nagykorúak”, önállóak lesznek Az óév utolsó napjaiban, még a karácsonyi ünnepek előtt jelent meg a lapokban egy rövid MTI-közle- mény, amely hírül adta, hogy az Állami Vagyonügynökség jóváhagyta, a Pevdi részvénytársasággá alakuljon át. Amikor aztán Terhes Lajos vezérigazgatótól a részletek iránt érdeklődtünk, kiderült, hogy a közölt információ csak részben fedte a valóságot. — Az igaz, hogy átalakultunk, de nem részvény- társasággá — mondja a vezérigazgató. — December 20-i keltezéssel megkaptuk az ÁVÜ határozatát, amely engedélyezi, hogy a vállalat négy gyára kft.-vé alakuljon át. Ezzel párhuzamosan januárban az ÁVÜ o vállalat központját államigazgatási felügyelet alá vonja, majd kezdeményezi a Pevdi jogutód nélküli felszámolását. A kft.-be be nem vitt vagyontárgyak értékesítéséből befolyt pénzt a cég tartozásának csökkentésére fordítják. Ez azt jelenti, hogy a szükséges ügyek elintézése után a vállalati központ megszűnik. Az átalakításra azért volt szükség, mert a Pevdi piaci pozíciói az utolsó egymásfél évben alapvetően megrendültek. A szovjet megrendelések kiesése, az Ikarus nehéz helyzete minket is csődközeibe sodort. Ezt költségcsökkentéssel nem sikerült ellensúlyozni, erre csak a szervezet teljes átalakításával lehetett válaszolni. A struktúraváltással a gyárak is megszabadulhatnak a vállalati központ nyűgétől, a fenntartásából származó költségektől. így a gyárak önállósága teljessé válik, s mivel a kft.-be be nem vitt vagyon — természetesen ami nem a termeléshez kell — eladása az adósságokat csökkenti, azt jelenti, hogy a társaságoknak az indulásnál nem kell hitelt felvenniük. Azt hiszem, az átalakulásinak ez a formája a legtisztességesebb, hiszen eljátszhattuk volna azt is, hogy a központot még egy ideig mint vagyonkezelő szervezetet mű- ködt etjük. O Mekkora törzstőkével alapították a kft.-ket? — A ceglédi Konfekciógyárból alakult kft.-t 161 millióval, s nekik a nagy- kátai, dabasi. abonyi és monori varrodáik is megmaradtak. Pilisszentivánon 145 millió, míg Gyomron 280 milliót tesz ki ez a tétel, s a legkevesebb — 65 millió — pedig Solymáron. A 91/33. törvény alapján a területileg illetékes önkormányzatoknak — az apportként beszámítható föld értékének alapján — az ÁVÜ üzletrészeket ad, s ez várhatóan a törzstőke öt százalékát sehol sem éri el. □ Milyen személyi változásokkal jár az átalakulás? — Három kft.-nél — Cegléden, Pilisszentivánon, Solymáron — a gyárigazgatókból lettek az ügyvezető igazgatók, csupán a gyömrői vezetői posztra neveztünk ki új embert, őt pályázat útján választottuk ki. Solymáron és Pilis- szentivánon egy nagyobb mértékű létszámleépítéssel lehet számolni, s nemrégiben Kerepestarcsán is megszűnt egy bőrdíszműüzemegység. Az elbocsátások egyébként nem az átalakítás miatt. következtek be, hanem az említett piacvesztések kényszerítették ki ezt a lépést. Az elmúlt időszakban egyébként már a központ apparátusát is fokozatosan lecsökkentettük, s gondolom, a felszámolás lebonyolítására már csak egy öt-hattagú gárda marad. □ A tamáskodók azt mondhatják, semmi sem változott, a gyárakban csak a cégtáblákat cserélték ki, hiszen az egyszemélyes, állami tulajdonból alapított kft.-k sem tekinthetők valódi tulajdonosoknak. — Ez igaz, s ezért az ÁVÜ is támogatja, hogy a társaságok külső vevőkkel is tárgyaljanak, s 92-ben már igazi tulajdonosok is beszálljanak a kft.-kbe. Az új ügyvezetők arra fognak törekedni, hogy úgynevezett stratégiai befektetőket találjanak, olyanokat, akik nemcsak a pénzüket akarják kamatoztatni, hanem a gyártást, kereskedést akarják felpezsdíteni, s úgy megforgatni a pénzüket. Legfontosabb az, hogy piacot hozzanak, mert a kiteknek elsősorban erre lenne szükségük. □ Vannak már a láthatáron ilyen befektetők? — A ceglédiek már tárgyalásban állnak egy francia céggel, akiknek már jelenleg is dolgoznak, s akik hajlandóak lennének társ- tulajdonosok lenni. A solymári, műanyag ablakokat gyártó kft. iránt is van érdeklődés, ott a külföldi cég 100 százalékos tulajdont akar szerezni. A menetet egyelőre lassítja, hogy a külföldiek általában sokallják a megállapított vagyonértéket, s névértóken alul akarnak vásárolni. Döntő lehet, hogy e kérdésben majd a kormány milyen álláspontot fog kialakítani. —hargitai—
