Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-04 / 3. szám

Mit érez egy zöSdszsves? Figyelj magadra! A Zöld Szív Ifjúsági Ter­mészetvédő Mozgalom fel­hívásaival, rendezvényekre invitáló szórólapokkal egy­re gyakrabban találkozni megyénkben is. A Zöldszív- küldi című kiadvány szer­kesztősége Pomázon székel: £ azt tartják magukról, hogy „zöldszívesnek” lenni küldetés. Most egy tizen­négy éves pomázi „zöldszí­ves”, Gulyás Linda vallo­mását olvashatják. „Engem is valósággal »zöldszívüvé« varázsolt ez a mozgalom. Ennek érzé­keltetésére elmesélek egy apró változást, amit ma­gamon figyeltem meg. Mielőtt zöldszíves lettem, a rovarokkal csak kelle­metlen élményeim voltak. Ha megláttam egv pókot-, még a gyomrom is reme­gett, annyira undorodtam tőle, és sivalkodva futottam a lakás túlsó sarkába. De Így történt ez más rovarok­kal szemben is. Visítottam, hogy tüntessék el őket. s ilyenkor apu, ha olyan rit­ka példányról volt szó, mint mondjuk a rózsabogár, in­kább fogta és kitette az er­kélyre. Ilyenkor napokig nem mertem kilépni oda. Miután beléptem a Zöld Szív-mozgalomba, egyre inkább azt vettem észre, hogyha rovarokat látok az Utcán, már nem rohanok el sikítva, hanem csendben továbbsétálok mellettük. Kezdem megérteni, hogy a rovarokat is olyanoknak kell elfogadni, amilyenek. Egyáltalán nem csúnyák és nem is mind kártevők. Ezeket a gúnyneveket csupán az ember rótta rá­juk. És most mar közelebb merek menni hozzájuk anélkül, hogy undorodnék tőlük. Ma az erkélyen egy egészen pici pókocskát fe­deztem fel. Odavittem a nagyítót, és közelebb hajol­tam hozzá. Régen álmom­ban sem gondoltam volna, hogy egyszer ilyet teszek. így kitűnően meg tudtam figyelni. Zöld volt a poíro- ha; a feje és a lábai pedig élénksárgák. Ekkor levettem a polcról a Pókok, skorpiók című könyvet, amit azelőtt érin­teni sem mertem. De most lapozgatni kezdtem, és egé­szen addig folytattam, amíg a pókocskámat meg nem találtam benne. Kiderült, hogy zöld keresztespók a neve, és mindössze két és fél milliméteres nagyságú. Szerintem minden ember meg tudna változni, csak oda kellene figyelni. Mivel azonban ennyi figyelő szem nincs a világon, ezért csak az tud igazán megváltozni, aki magára figyel.” Az ember jusztics Nápoly egyik külvárosá­nak tanítója, Marcello D’Orla összegyűjtötte kis­diákjainak dolgozatait, és ebből közreadott hatvanak A könyv több mint húsz kiadást ért meg Olaszor­szágban. Az Európa Kiadó gondozásában megjelent kötetből — Magyarosi Gi­zella fordításában — mu­tatunk be egy fogalmazási gyöngyszemet, ami így, a disznóvágások idején még külön érdeklődésre is szá­mot tarthat: Nekem az én kedvenc ál­latom a disznó! A disznó az egy sertés, a disznóólban él, mocskos disznó, belehentereg a sár­ba meg minden undokság- ba, és maga csiklandozza magát. A disznó direkt imádja a ganyét! A családja a vadkan- disznóból meg a vízilóból all. Én ha egy vízilót meg­látok, elfog a röhögés. A sertésnek gyászos egy évszak a tél. Januárban, mikor szép kövérre hízott, üt a végórája. Olyan, mint­ha hangot hallott volna, hogy: „Le akarnak vágni! Le akarnak vágni!”, és ak­kor megmakacsolja magát, mint a szamár, és minden­áron meg akarja úszni a le­vágást. De az ember jusz- tios jön, fogja húzza vony- nya üti veri, csavargatja a farkát, és a végin megöli. Mikor megölte, még min­dig nem elég neki! Ezerfelé vagdalja és kolbásznak, sonkának, szalonnának, bőrkének, svátlinak, csü­löknek, vérpörköltnek, zsírnak, sót fogkefének csi­nálja fel. Nekem azért ő, a disznó a kedvenc állatom, mert mindenfélét lehet belőle csinálni 1 Mi voii a képen? Ha érdekel, kösd össze a számokat, az 1-estol kiindulva! Sokat tehet az orvos Ártalmatlan szemölcsök? Az anyajegyek — mint nevük is mutatja — velünk született szépséghibák. El­távolításuk szigorúan orvo­si feladat. Ügyeljünk, hogy az olyan anyajegyeket, amelyek erősen pigmentál- tak és néhány szőrszál is kinő belőlük, ne bolygassuk azzal, hogy a szálakat csi­pesszel kirángatjuk. Csak óvatosan, ollóval nyírjuk le azokat. A szemölcsök vírusfertő­zés következményei. Külö­nösen a felázótt, laza hám­réteg hajlamos az ilyen fer­tőzésekre, s a vírus ilyen­kor a közvetlen környezetet is fenyegeti. Például, ha kö­zös a törülköző. A szemöl­csök egy része gyakran ön­magától is elmúlik, vagy pszichés hatásra megszű­nik. A leggyakoribb, ami­kor eltávolításukhoz szak- orvbs szükséges. Ilyenkor néhány hetes helyi keze­léssel, hámlasztó és edző­szerek alkalmazásával a szemölcsösödés megszüntet­hető. Eltávolításuk kimetszés­sel, kiégetéssel, mélyfa- gyasztássai vagy kikaparás­sal történhet, de ilyenkor csak a bőr túlburjánzását' szüntetik meg. A vírus to­vábbi szemölcsöket képez­het. Ártalmatlan kötőszöveti túlburjánzások az úgyneve­zett fibrómák, amelyek gyakran kocsányos bőrle­benyként csúfítják el az arcot, nyakat. Eltávolításuk okvetlenül szükséges, nem­csak visszataszító mivoltuk miatt, hanem sérülékenysé­güknél fogva is. A műtét egy szerű, érzés t elení t hető és könnyen gyógyul, A rezes (rosaceás) bőr oka, hogy az orr és az or­cák bőrfelületében levő haj­szálerek rosszul működnek. Ha pangó vérbőség tapasz­talható az erekben, akkor a felületi bőr kékes elszi- neződésű, ha aktív a keringés, akkor vörösen tet­szenek át az erek. Mind­kettő szembetűnő szépség­hiba, okuk elsősorban a táplálkozás helytelenségé­ből ered, de lehet idegi, sőt öröklött hajlamú is. Övni kell ezt a bőrfelületet a hi­deg-meleg ingadozásától, az időjárási ártalmaktól. Aki­nek ilyen bőre van, ne igyon szeszes italt, ne egyen erős fűszereket és forró ételt. Kozmetikumai között legyenek bőrnyugta­tó, tápláló krémek, és soha ne törölje alkohollal. Ken­dőzőszerekkel, színes alapo­zókkal, púderekkel elpalás­tolható a szépséghiba, de célszerű előbb a kiváltó okot megszűntetni. Utána a nagyon kirívó hajszálereket kozmetológiai beavatkozás­sal ki lehet égettetni. A kendőzés csak mindezek után javasolható. Deák Attila PEST MEGYÉBEN A rossz emlékű ötvenes években egy ügybuzgó ri­porter a következő kérdést tette fel Kodály Zoltán­nak: — Mester, ön melyik tő- megszervezet tagja? Kodály egy kicsit töp­rengett, majd így vála­szolt: — Kossuth-díjas vagyok. S T Ludas Matyi Pűtszilvíezter! CIRKUSZ A JAVXBÓL! Pótszilveszt*r! Mindazok «zárosra, akik 'fison a t:. zanyo* »ámorító, évfsrdí. tó tjszakín. lemaradtak* a Nagy Ö«eznépl Je' we-bálról, folyó hó 32-ón Pótazilveaz*éri Bulit «aervatUnk, kié hazánk óasz-a helységeiben! FAKULTATÍV PROGRAMOK:- 'ötórai tea, piknik aiepoa- kerékasztal-táncoltatea * id ám expávita- Meglepetés! /zenés ügynöki ist«/ ­- helyiienfutás- íj fáikor; háziorv53 válás »tájai ttSNEPI TOTVACSORAÍ • lágy tojás kemény fori írt, APSH-seláta » «eurgított lives, olé' pneerSj jal- »itfcláth-tál, káther.n. töfcls. éggel • szár»», its lak /kttlön- fíls |>«*«£;?porak/ ® fegj’itablet It 1 Uttlll LiSZLd Allúzió*] run KHír.r (fcViúItjincí* J iziMt eySr.cy ) rtn.ms'r rím ( • sn b ad a 1 órau v » % %) #*iárvendég* 6ÖNCZ infttf «MESE 5'3RIK /e*sk • ftspifi »»*&)kbánf/ A 5? KISGAZDA «kro'eí f i k» j 0 rxcentyiki soltj MROSS Tífim [iiomíiám j Kisárt t s*;;fzs*sKAji x Lemaradtak, mert helyette árszóois*talvokkal hsdsko-Ztak, detaxikáló állomásokon pajzánkodtak, st l«pie alatt új frakciót szerveztek, éppen átültek aas*íové, »agy - <&, még elgondolni ie ezÖrrryfl - a tévékészülékek előtt g»kbssztet- tak, satöbbi, satöbbi, stb. IbnyÖrgdirk, r»e hagyja ki ßafvjs Ki nyu»»«t»n..• a rOrsz uv z? er a a juh uíutalási fcdk) Mcaptadiékok 1. Mi marad' a napipa­rancsból, ha Maigret kive­szi belőle a pipáját? 2. Mi marad a patriótából, ha a háromtagú együttes otthagyja? 3. Mi marad, ha az ember elvtelenül nyelvel? 4. Mi marad, ha a ter­mészet esztelen? 5. Mi marad a kalaposból fundamentum nélkül? 6. Mi marad a kaparóka- nálból vendéghaj nélkül? 7. Mi marad a varázsból, ha nem ráz? 8. Mi marad a takaróból, ha nem óhajt? 9. Mi marad a megfélem­lítésből, ha'nem léi? 10. *Mi marad az aiktivá- ból, ha az íve összeomlik? 11. Mi marad a küldött hírből muzsika nélkül? 12 Mi marad a költőből, ha nem varr? Megfejtés: •<<t-ilo->0 »VI 711 •U-suaz-n) tj u •(*-AI-}5|e) biw Oi •(l!Iut3-ia,-Ssro) tuui.iS.;i\ -g • (o-jküib-,) o.E. -* Ms-zya-eA) -i • (ieti-ettojed-4í3i) |vm •(so-deir-ti) sojj -s 1 (t3-7S.t-VtI.Ktt) 13UÜ3.J, •(t3-A(3-AU) 13\V ■£ • (et-out-ed) eted ■% •(sraurj-sdtcl-KU) ssuvjdn ‘l Ha kopog, eszik Nemcsak nagy, denevér- szerű fülei miatt különle­ges állat a ritka aye-aye (Daubentonia madagasca- riensis), hanem táplálékát is egészen egyedülálló mó­don szerzi. Ez a félma jóm hosszú, középső ujjával ko­pogtatja a fák kérgét, és így állapítja meg. vannak-e ro­varlárvák a kéreg alatti üregekben és járatokban. Még a lárvák mozgása sem marad rejtve előtte. Táplálékának helyét fel­derítve, hegyes, állandóan utánnövő szemfogával megbontja a fák kérgét, é* hosszú középső ujjúval 'ki­kotorja a lárváikat, megeszi őket. Étlapján a rovarlár­vákon kívül gyümölcsök és mogyoró is helyet kap. Hallásán kívül az ujjai közötti finom bőr is detek­torként szolgál a fa meg­változó tt ru galmasságá n ak megállapítására, és ezzel tápláléka vélhető helyének kiderítésére. Gyermekrejtvény Gyerekek! Beck Ö. Fülöp (1873—1945) festő és éremmű­vész két ismert alkotását ta­láljuk mai rejtvényünkben. 4 % M 5 & 1 e a »0 44 ta 0 44 *5* d •q 10 24 VL XM itt Ve zr VÍZSZINTES: 1. Egyik nagy kő.sz©bra. 8. fer­telem. 19. Terméketlen talaj. 12. Heréit kos. 13. Lakószobában van a helye. 15. Kis istálló. 16. Nagyon fél. 19. Ehhez hasonló. 20. Páros duda. 22. A föld is­tennője (GF.A). 23. Rock *r»d . . . Modern társastánc. 24. Rómában van. 26. Vetíthető állókép. 27. Petőfi Pál ura. FÜGGŐLEGES: I. Gravíroz. 2. Tokaj nemes bora. 3. Egy másik kőszobra. 4. Ragadozó hal. 5. Ruhafélét koptat. «. Bemutatőszefcrény a kiállítóteremben. 7. Elmebajos. II. Börtön régi népies szóval. 13. Munkacsapat. 14. Az egyik legjobb női focicsapat. 17. Alapvető. 18. Mértani test, a piramis is ez. 21. .Magyar kár­tyalap. 23. opusz rövidítése. Gyerekek! A megfejtett szo­borneveket a többi januári megfejtéssel együtt — egy le­velezőlapon — február l0-:g küldjétek be a szerkesztőség­hez. Már egvetJen heti helyes megfejtéssel is lehet nyerni! KICSIKNEK, NAGYOKNAK

Next

/
Oldalképek
Tartalom