Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-04 / 3. szám

VÁCI XXXVI. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 1992. JANUAK 4., SZOMBAT Vác csodálatos főtere Ügynevezett nívócsopor­tok működnek a szödligeti általános iskola felső tago­zatos osztályaiban. Az 1991/ 92-es tanévben, a hagyo­mányos osztálykeret meg­hagyásával, párhuzamos csoportokat alakítottak ki, s egy osztályon belül két­féle. módon oktatják a ma­gyart és a matematikát. Mint az iskola igazgató­jától megtudtuk, ez nem egyfajta elitképzést jelent, s nem állítja szembe a ta­nulók két csoportját. Célja az, hogy az oktatás módja alkalmazlcodjon a gyerekéi; tempójához, teljesítőképes­ségéhez — tehát egyaránt szolgálja a tehetséggondo­zást és a felzárkóztatást. A határok pedig nem mere­vek : az egyik csoportból át lehet kerülni a másikba. Az iskola, ahogy az ön- kormányzat oktatási, mű­velődési és sportbizottságá­nak elnöke megfogalmazta, a huszonegyedik századnak képezi a fiatalokat. Ennek érdekében szeretnék a pe­dagógusok és a diákok lá­tókörét is szélesíteni. Fel­vették a kapcsolatot egy Sankt Pölten-i általános is­kolával — amelynek tan­testülete már látogatást is tett Sződligeten —, s ez a kapcsolat, sok más mellett, a csereüdültetést is lehető­vé teheti. Szokatlan, ám minden­képpen hasznos és haté­kony módját találták ki egy tanulmányi kirándulás megszervezésének. Ugyan­is a détUszlovákiai, Mik­száth- és Madách-emlóke- ket kutató irodalmi tú­rán pályázat alapján ve­hettek részt a diákok. Ez nem egyszerű kirándulás volt, fel kellett készülni rá — így, akik részt vettek a túrán, már az olvasmá­nyaikból ismert helyekre menték. Az iskolában két nyel­vet is tanítanak, a németet és az angolt. Ez utóbbi nyelv alapjait, második Viszonylag nyugodtan teltek az ünnepek Ügy gondoljuk, hogy az idei szilveszter után is el­döntetlen marad a kérdés: tudunk-e felszabadultan, mégis kulturáltan, civilizált emberekhez méltóan ünne­pelni. Ugyanis, aki decem­ber 31-én délután vagy es­tefelé a fővárosi aluljáró­ban kerülgette a petárdá­idat. kapkodta fejét a kisebb-nagyobb robbanások miatt, nem mindig érezte igazán kulturáltnak a szó­rakozást. Aztán amikor hajnalban, szintén a fővá­rosiban, látta a mulatozás néhány nyomát, akár el is keseredhetett: összetört lámpabúrák és lámpák, s vandálok egyéb nyomai ta­núskodtak szórakozásunk civilizáltságáról. Bevallva vagy titkon, a Váci Tűzoltóság is tartott attól, hogy a mar kará­csony táján megjelenő pe­tárdák szilveszterkor már komoly gondokat okoznak. Szerencsére, nem így tör­tént. Mint Baráth Sándor őrnagytól, a váci tűzoltók parancsnokától megtudtuk, mindössze egy konyliatűz- hpz riasztották őket. Kultüráltságuník bizonyí­téka a zeneiskolában meg­rendezett szilveszteri kon­cert: a terem zsúfolásig telt meg. (Erről az évzáró hangversenyről, részlete­sebben is beszámoltunk la­punkban.) Azt ugyan senki nem ál­lítja, hogy a bűnözök is inkább a koncerten vettek részt, mintsem hogy akció­ra Induljanak, mindeneset­re az ünnepek viszonylag nyugodtan teltek el. Mint Szabó Jenő századostól, a Váci Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetőjétől megtudtuk, az ünnepnapok nyugodtabbak voltak szá­mukra, mint általában. Ez persze nem jelenti azt, hogy néni volt például néhány betörés, elsősorban, a lakatlanul álló hétvégi házakban. Sajnos egy ha­lálos végű vasúti baleset is az elmúlt napok mérle­gébe tartozik. Arról, . hogy Vácon és környékén hány lámpa, szemetesedény vagy tábla sínylette meg a szilveszte­ri mulatozást, nincs ada­tunk. Klub magányosoknak A magányosok számára szervez klubot a Váci Re­ménység Egyesület, s ter­veik szerint, vasárnapon­ként kerülne sor az össze­jövetelekre. — Előrehala­dottabb a különböző tánc- tanfolyamok szervezése: ja­nuár első napjaiban már el kívánják indítani balett-, dzsesszbalett-, népitánc- és társastánc-tanfolyamaikat. (Az érdeklődőket és jelent­kezőket mindennap, dél­előtt 9—12 óra között és délután 16—18 óra között várják a Csányi krt. 58. szám alatti székházuk­ban.) éve, már a község óvodá­jában is elsajátíthatják a négy-ötéves gyerekek, s er­re épülhet az iskolai nyelv- oktatás. A következő tan­évben bővül a tanulható nyelvek köre: az olaszt is választhatják a gyerekek. Remélhetőleg nem tarto­zik a huszonegyedik szá­zadra való felkészüléshez az iskola egy további ter­ve, hogy a 14-16 éves fia­talok számára — akik nem tudják középiskolában foly­tatni tanulmányaikat, és munkalehetőségük sincs —, kétéves pótló foglalkozást szervezzenek. Ez, a kidol­gozott tanterv szerint, szin­ten tartó foglalkozásokat je­lentene a közismert tár­gyakban, s egyfajta pálya­orientációt is szolgálna, mégpedig a faipari szak­mára. Erre a foglalkoztató— szinten tartó tanfolyamra álékor kerülne sor, ha a községben már húsz fölé emelkedne azoknak a fia­taloknak a száma, akiket nem vettek fel középfokú oktatási intézménybe. <b.) (Fejér Ferenc grafikája) A második szám Töretlen hidd Még karácsonykor jelent meg a Váci Keresztényde­mokrata című helyi lap második száma. Az Újvári István szerkesztette kiad­vány — amelynek felelős kiadója Läufer József vá­rosi kereszténydemokrata képviselő —, első oldalán Bartos Ferenc polgármes­ter írását közli, Töretlen hittel címmel. Ez a töret­len hit a város ügyelnek intézésében, működtetésé­ben is megnyilvánul, ahogy a polgármester írásából ki­derül. A szeretet ünnepéről Re- gyep János vall, a Bogányi családot Újvári István mu­tatja be a lap hasábjain. Lapozgató Cházár András segítője A Hallássérültek című ér­dekvédelmi és rehabilitá­ciós mazagin legutóbbi szá­ma közli llosvai Ferenc terjedelmes írását A sike­tek ismeretlen jótevője címmel. A szerző szerint talán még a 180 évvel ez­előtt alapított váci intézet mai gyógypedagógusai sem igen tudják, hogy Cházár Andrásnak, az iskolaalapí­táshoz szükséges pénzek előteremtésében, milyen ko­moly segítője akadt. llosvai családi dokumen­tumok után kutatva talál­kozott ózdi Sturmán Már­ton nevével, aki 1757. szep­tember 15-én született. Már fiatal korában nagy ember­barátnak bizonyult s mint vallásos, nemes szívű fér­fiú, számos árvát és sze­gényt gyámolított. Emberbaráti gondolkodá­sának fényes tanújeiét ad­ta, amikor Cházár András ismert kezdeményezését támogatva, ő is tekintélyes. összegeket gyűjtött össze. Ez tette lehetővé, hogy 1302-ben megnyílhasson Vác főterén a hallássérül­tek első hazai - Iskolája, máig is virágzó tanintézete. P. K. 143 éve történt Görgey Artúr váci nyilatkozata JANUÄR 5-ÉN lesz Gör­gey és hadserege váci nyi­latkozatának száznegyven- harmadik évfordulója. En­nek a nyilatkozatnak je­lentősége az, hogy nem bomlott fel Görgey hadse­rege. A téli hadjáratban igazi katonává váltak Gör­gey tábornokkal együtt. Ezért idézzük fel röviden az eseményeket. A kormány, az ország- gyűléssel együtt, 1849. ja­nuár elsején Debrecenbe költözött. Görgey fel-dunai hadseregének bizalma meg­inog a kormányban, sőt magában az ifjú tábornok­ban is. A tisztek, törzstisz­tek egész hada hagyja el a hadsereget. Görgey fel-du­nai hadseregét a felbomlás veszélye fenyegeti. Ezek a körülmények sok más egyébbel együtt Görgey fő­vezért arra kényszerítik, hogy megfogalmazzon va­lamit. Az ingadozókba lel­ket kell önteni, meg kell őrizni a hadsereg egységét, a győzelembe vetett hitét — hogy van cél, amiért küzdenek. Ezért január 5-én, Vácott nyilatkozatot intézett a hadsereghez. Ez a sokat vitatott és emlegetett kiáltvány, Gör­gey Artúr váci nyilatkoza­ta, annak idején —• 1849. január 5-én — napiparancs­ként jelent meg. A főha­diszállás a püspöki palotá­ban volt, itt kereste fel Görgeyt Szegedy Imre ez­redes. Elmondja maga és társai aggodalmát. A fel­dunai hadsereg bizalma megingott a kormányban, mert az cserbenhagyta a hadsereget. Magában Gör­gey fővezérben sem bízik a hadsereg, azért Szegedy Imre ezredes véleménye az, hogy Görgeynek tenni kell valamit az ezredakben való forrongás lecsillapítására és az aggódó törzstisztek meg­nyugtatására! Görgey, aki a szabadságharc egén üs­tökösként tűnt fel, belátta a kényszerhelyzetet. Meg kellett menteni a fel-dunai hadsereget a felbomlástól, ezért határozottan cseleke­dett. Mint azt tudjuk, Gör­gey nyilatkozott a maga részéről a törzstisztek előtt. Ezután javasolta, hogy a hadsereg is nyilatkozzon a maga részéről. A két nyi­latkozat nyomtatásban is megjelent, mikorra Lévára értek. Néhány gondolat erejéig kitérünk a két nyilatkozat-' ra. A két okmány szövegé három fő. kérdéskör köré csoportosul: a dunántúli hadjárat; a december 30- tól január 4-ig történtek; a további teendők. Görgey­nek ezek megfogalmazása­kor két dolgot kellett szem előtt tartania: a sereg har­ci kedvének fenntartása érdekében, be kellett bizo­nyítania, hogy a hadsereget ért kudarcokért nem a had­sereg, még csak nem is az ellenséges túlerő a felelős, hanem a politikai vezetés. Mindezt úgy kellett meg­fogalmaznia, hogy az egy­részt a tisztikarnak az Or­szágos Honvédelmi Bizott­mánnyal elégedetlen részét kielégítse, tehát megadja az ellenzés látszatát, de ne je­lentsen tényleges szakítást az Országos Honvédelmi Bizottmány és a hadsereg között, s a politikai élvek­ben ne ellenkezzen az OHB elveivel. Mindkét okmány­ból kitűnik, hogy kiadásu­kat elsősorban a tisztikar­ban levő morális válság, il­letve az ennek továbbgyű- rűzésétől való félelem indo­kolta. A napiparancsban Gör­gey úgy hibáztatja magát, hogy közben az OHB nya­kába forrja a hadsereg hiá­nyosságait. A Dunántúl fel­adását és a Buda előtti üt­közet elmaradását, s ugyan­ezt teszi a nyilatkozatban Is. A nyilatkozat szerint a hadsereg minden tőle telhe­tőt megtett a Dunántúl megvédéséért, abban a re­ményben, hogy a honvédel­mi bizottmány legalább egyet lelkiismeretesen kike- rülend, tudniillik, a hadse­reget kétes értelmű hely­zetbe hozni nem fogja. A NYILATKOZAT célja a törzstiszti kar megtartása volt, s ez sikerült is. Az ön­védelmi harc ügyét vállaló, de az Országos Honvédelmi Bizottmány iránt ellenér­zéssel viseltető tisztek bi­zalmának és elhatározásá­nak megerősítését jól szol­gálta. A hadtest két had­osztálya még január 6-án elindult, az egyik Rétság, a másik Nagymaros felé. A másik két hadosztály ja­nuár 7-én reggel hét óra­kor hagyta el Vácot. Ter­mészetesen a nyilatkozat híre eljutott Debrecenbe is. Percei . Mór tábornok — Görgey őröl; ellenlábasa —, küldött híradást Kisújszál­lásról, január 15-én Kos­suthnak. Először aggasztot­ta Kossuthot a nyilatkozat, de később a tiszafüredi tá­borban március elején be­látta — amikor Görgeyvel beszélgetett — annak szük­ségességét o hadseregre nézve. Bercznai László VÁCI HÍRLAP Vác, Dr. Csányi László krt. 45« • A szerkesztőség ve­zetője: Borgó János. 9 Munkatársak: Dudás Zol­tán és Halász Erzsébet. O Postacím: Vác, Pf. 32. 2601. Telefax és telefon: (27) 10-095. Telex: 282 297. H Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. § Hirdetésfelvétel a szerkesztösegben naponta délelőtt S-töl 11-ig, vala­mint a váci hirdetöirodá- ban (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután 14-től 17 óráig. A szödligeti iskolában A huszonegye# századra készítik fel a gyerekeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom