Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-31 / 26. szám
Kétszer nyújtották a markukat 61 milliós adóssággal indultak Rapavi József, Kerespes- tarcsa polgármestere a lényegre téf, amikor beszélgetni kezdünk: — 1990. október 20-án kezdtük el a tényleges munkát. A 19 képviselő-testületi tag közül 10 tagja a koalíciónak, köztük az SZDSZ és a Fidesz képviselői is. A csapat minden tagja a gyors, hatékony változás híve, ennek eredményeképpen sikerülhetett a tanácsi rendszertől örökölt mintegy 61 milliós hiányt megszüntetni, sőt az önkormányzatnak tartalékai is .vannak. A már elavultnak tekinthető dél-budai települések középfeszültségű hálózatának felújítását végzik az Elektromos Müvek dolgoséi. A még «ok helyütt az 50-eg években kiépített vezetékek már nehezen birkóznak meg a megnövekedett fogyasztási igényekkel, így a budai kirendeltség Rengeteg fölösleges, pazarló kiadástól mentettük meg a település pénztárcáját. Például a bölcsődék költségvetésének vizsgálatakor kiderült, minden dolgozóra két gyermek jutott, mivel óvodás korúnkat is besoroltak a legkisebbek közé. A volt költségvetési üzem és a gamesz külön folyószámlái ellenőrizhetetlenné tették a kiadásokat. A családsegítő szolgálat is külön vezette számláit, így alkalom nyílhatott visszaélésekre. Előfordult, hogy a jogosultak egy része kétszer ú jelvette járandóságát. A nemcsak vastagabb keresztmetszetű kábeleket és új tartóoszlopokat cserél, de helyenként az oszloptranszformátorokat is. Ez pedig azt jelenti, hogy biztonságos lesz az energiaszolgáltatás. Felvételünkön a hálózatszerelő egy oszlopon Érd és Biatorbágy közötti szakaszon (Vimola Károly felvétele) külön számlák megszüntetésével ezeknek lehetőségét kizártuk, a teljes költségvetés ellenőrizhetővé vált. — Ezek nem voltak népszerű intézkedések. — Számoltunk is ezzel, de a település érdekeit kell szem előtt tartanunk. A felduzzasztott apparátus létszámát a szükségesre csökkentettük, a sok külön épületből egy helyre költöztettük a közigazgatást. Alaposan utánanéztünk annak is, kik jogosultak a különböző szociális juttatásokra. Sok életerős, munkaképes jiatal ostromolja segélyért irodánkat. Legtöbbjük nem jogosult erre, de rajtuk is segíteni próbáltunk. Bevezettük a közmunka intézményét, a munkanélküli-segélynek megfelelő fizetésért közterületeinken dolgozhatnak mindazok, akik ezt az átmeneti lehetőséget elfogadják. Elkezdtük a település közművesítését. Ebben az évben 12 utca kap új burkolatot. Az ehhez szükséges anyagokat már megvettük, a kivitelező verseny útján nyerte el megbízatását. Az itt lakóknak nem kell hozzájárulni a költségekhez. Az egész lakosságot érinti, hogy nem'vezetünk be helyi adókat. — Nem esnek így el túl nagy bevételtől? — Semennyitől sem. Az adózási rendszerben annyi a kiskapu, hogy a befolyt pénzt mindjárt vissza is kellene áramoltatni. Ha nem lehet bevezetni az arányos közteherviselést, inkább nem kísérletezem vele. Az elmaradt bevételt alapítványok formájában meg tudjuk szerezni. Ilyen forrásból épül például a szilaslígeti kápolna, s hasonlóképp így tudjuk támogatni az iskolákat is. — Hogyan értékelik az eddig elért eredményeket az itt élők? — Természetesen sokféleképpen. Az átszervezés sok embert érintett, közülük kevesen hitték, hogy vége az örökösnek hitt kiváltságoknak. Ők másképp ítélik meg munkánkat, mint azok,, akiknek munkát, béremelést biztosítunk. M. G. Hálózatrekonstrukció Szabadverseny - korlátok nélkül? Kiskereskedők kis háborúja de az ellen természetesen örvendetes, "hogy a nehézségek ellenére sem csökkent a vállalkozói kedv Magyarországon. A magánkereskedelem térhódítása nemcsak jobb ellátást eredményez, a kialakuló versenyszellem az árakat is lefele szorítja. De Magyarországon bajok vannak a versenyszellem körül. Egy elkeseredett dunaharaszti kereskedő panaszolta: — öt éve nyitottam meg az üzletet Dunaharasztin a Némedi úton — kezdi történetét Palyoga Ferenc. — Kis üzletünkben vetőmagot, műtrágyát, kerti szerszámokat árusítunk. Az esztendők során kialakult egy vevőkör, igényeik alapján fel tudom mérni a várható forgalmat. Az üzlet szerény jövedelmű, de öttagú csalúdom eltartásához elegendő. Ezt az anyagi biztonságot veszélyezteti a szomszédos üzlet, amely mostantól szintén árusít vetőmagot. Ezt én az üzleti etikához méltatlan dolognak tartom. — Ez az üzlet a szomszédságában van. Eddig mit árusított? — Vegyes iparcikkeket. Most, hogy kft.-vé alakult, bővítette árukínálatát. A főúton ugyanennek a kft.- nek van egy másik üzlete. Ott is tartanak vetőmagot, semmi kifogásom sincs. Az önkormányzatnak szerintem mérlegelnie kellene, hogy kinek mire adja meg az árusítási engedélyt, hiszen ekkora községnek nincs szüksége több, az enyémhez hasonló profilú üzletre. Arról nem is beszélve, hogy a „szomszéd” Dunaharaszti legolcsóbb veícmagboiíja- ként reklámozza magát, ami egyszerűen nem igaz. Ha az idei, előre felvásárolt készletemet nem tuA BEJELENTÉS A VÁLLALKOZÓK ÉRDEKE Új munkaközvetítő nyílt Űj munkaközvetítő iroda nyílt Pilisvörösvárom január közepén. Létrehozója a Pest Megyei Munkaügyi Központ budaörsi kirendeltsége. Az iroda ennek a kihelyezett ügyfélszolgáia- taikértt működik. A vörösvári kihelyezett részleget azért hozták létre, mert a pilisi medence településem élő munkanélküliek és vállalkozók közlekedési, utazási és földrajzi szempontból nehezen tudták megközelíteni a budaörsi kirendeltséget. Mivel a Pilis környékét is mind erőteljesebben sújtja a munkanélküliség, elodázhatatlan volt a vörüisvári iroda megnyitása. A Pest megyei munkanélküliség növekvő ütemét jelzi, hogy a tavaly januári 160 jelentkezővel szemben idén januárban, már ennek pontosan a tízszerese, azaz 1600 állástalan vagy az állási» lanság küszöbén áMő vette igénybe a budaörsi kirendeltség segítségét. A pilisi körzetben élők sajátos foglalkoztatási problémája, hogy a régió három legnagyobb fő munkáltatója — a PEMÜ, a PEVDI és az Országos Érc- és Ásványbányák — mostanában tömegesen bocsátja el dolgozóit. A gond abból fakad, hogy még a legnagyobbak se tájékoztatják rendszeresen és teljes körűen a munkaügyi irodát leépítéseik létszámáról, idejéről és az egyes szakmák iránti igényekről. A munkaadók csekély együttműködési készségének okait legföljebb találgatni lehet. Az égjük, hogy ma semmiféle jogszabály — a foglalkoztatási törvény néhány mellékes passzusát kivéve — nem írja elő, hogy a munkáltatók a munkaügyi irodát kötelesek tájékoztatni a munkaerőigényük változásáról. A másik nyilvánvaló ok, hogy a vállalkozók, a kft.-k és, egyéb munkahelyek még mindig azt hiszik, jobban boldogulnak a munkaügyi iroda segítése nélkül, jobban járnak, ha azt kikerülve „fekete” munkaerőt próbálnak szervezni. Holott ma már egyáltalán nem ez a helyzet, bár néhány hónappal ezelőtt kétségtelenül így volt. Most, hogy a minisztérium vezényletével országszerte beindult a rendszeres és fokozott munkaügyi ellenőrzés, és minden egyes megyében ellenőrök járják a terepet, hogy leleplezzék az esetleges visszaéléseket, már a „feke- te”-mühka se olyan csábító, mint annak előtte, sokkal nagyobb a lebukás kockázata is. A féloldalas munkaerőközvetítés egyértelműen a munkadók lelkén szárad, ezért kívánatos, hogy bölcs belátással, a saját jól felfogott érdeküket is szem előtt tartva, a munkaadók, a vállalkozók, a váBatatolí, a kft.-k folyamatosan tájékoztatnák a pilis vörösvári irodát létszámváltozásaikról és munkaerőigényeikről is. Bár a vörösvárj ügyfél- szolgálat a munkanélkülieket és a potenciális munka- nélkülieket már1 név szerint levélben értesítette megalakulásáról, egyúttal arról is tájékoztatta őket, hogy má mindenben segíthet; ez csak a dolog egyik oldala. A másik oldal, a munkaadók azonban egyelőre sehol sincsenek, vagy csak nagy ritkán csurran- cseppen tőlük egy-egy részadat, llj-en feltételiek közt pedig aligha képzelhető el kiegyensúlyozott, gyors és hatékony munkaerő-közvetítés. A pi- lisvörösvári iroda szívesen elintézi a munkanélküli-járadék, az előnyugdíj hivatalos tennivalóit, foglalkozik az átképzés lehetőségeivel, a pályakezdőkkel, ezenkívül munkalehetőségekét kínál, ám ez utóbb; a munkaadók nagyobb adatszolgáltatói készsége nélkül nem képzelhető el. —kk— A rochda/e-i takácsok példájára Önsegély a takarékszövetkezetekért Amikor a rochdale-i takácsok 1844-ben Nagy-Rrl- tanniában létrehozták az első tartósnak bizonyult szövetkezetei, aligha gondolhatták, hogy működési alapelveik csaknem 150 év múlva is a szövetkezeti mozgalom klasszikus alapelveinek számítanak majd. Erre hivatkoztak a Takarékszövetkezetek Országos Tanácsának azon az ülésén is, ahol 261 takarék- szövetkezet és 2 millió takarékszövetkezeti tag képviseletében az Önsegélyező Alap létrehozásának feltételeiről tárgyaltak. Az előterjesztő Szatmári Károly alelnök volt, aki Pest megyét képviseli a tanácsban, egyúttal a Nagykáta és Vidom eladni, nagy bajban leszek, hiszen a magvaknak lejár a szavatossági idejük. Megkerestük a másik felet is, és megkérdeztük, hogy mi a véleményük az üzleti etikáról. Barát Józsefire, a Centerpik Kft. ügyvezető igazgatójának felesége csodálkozik, mi kifogásolni valója van Palyoga Ferencnek az áfubő- víféssel kapcsolatban. Szerinte így kettejük közt verseny indul majd a vásárlók kegyeiért, és ez alacsony szinten tartja az árakat. Ami a két üzlet közelségét illeti, ő sincs más helyzetben, vasüzlete mellett nemrég másik kettő nyílt. Ot ez nem zavarja, áraival úgyis „megveri” majd őket. Tulajdonképpen versenyhelyzet alakult ki, és ennek akkor örvendenénk igazán, ha a vásárlók nyernének az üzleten! Moesonokj Gábor déke Takarékszövetkezet elnöke. Tőle érdeklődtünk: mi a célja az önsegélyezésnek? — A klasszikus szövetkezeti összefogás, szolidaritás gyakorlati megvalósításáról van szó, amelyre most különösen nagy szükségünk van. A takarékszövetkezeteket annak idején a falusi lakosság, döntően a parasztság pénzügyi megsegítésére hozták létre. A tsz- ek megszervezésével azonban megszűnt az egyéni kisparaszt megtakarítása, termelőtevékenysége visz- szaesett. Jogszabályokkal alakították ki az állami támogatás mechanizmusát, amely feladatot az OTP látta el. A takarékszövetkezetek lényegében 1985-ig ki voltak zárva a városokból, nagyobb településekről. Azért mindvégig működtünk, csak éppen a legellátatlanabb területek maradtak nekünk. Ami önköltség oldaláról egészen más kategória, mint ha egy-egy nagy bank mondjuk 10 millió forintos vállalkozói betétet fogad el egyetlen szerződéssel. Mi ugyanazt 3-500 forintonként szedjük össze a lakosságtól. Másfelől pedig a falusiak igényeinek megfelelő kis összegeket hitelezünk. Magyarán: sok a veszteséges takarékszövetkezet, s azért kell az önsegély? — Nem veszteséges, inkább nehéz helyzetben lévő szövetkezeteink vannak. Az előbbieket ugyanis tetézte, hogy 1985-től bekapcsolódhattunk ugyan az állami lakásépítés finanszírozásába, de nem úgy ám, hogy az állam pénzt adott hozzá. Megengedte, hogy saját forrásból, betéteinkből adjunk a lakosságnak építési kölcsönt. A betétkamatok pedig már akkor is magasabbak voltak, mint a 3 százalékos hitel. Eleve veszteségforrást vállaltunk. Ilj-en előzmények után, ilyen körülmények között a versenyben hátrányos helyzetbe kerülhetnénk, hiszen ugyanazt a betéti kamatot nekünk is adni kell, mint más banknak. A legkedvezőbb hitelt is igénylik. A nehéz helyzetből való kilábalásra hoztuk létre az alapot. A központi fejlesztési alapból 40 millió forintot csoportosítottunk ide, amit a takarékszövetkezetek várható év végi mérlegfőösszegük 0,5 ezrelékével egészítenek ki Csak az pályázhat, aki ezt befizeti. Pest megyéből mind a 17 szövetkezet hozzájárult, vissza nem igényelt senki támogatást. Az országból 17-en viszont pályáztak. Nekik kilábalási tervet kellett készíteniük két-há- rom évre, amit a kijelölt patrónussal beszéltek meg. A megyében működő takarékszövetkezetek . betét- és értékpapír-állománya egyébként összesen 7,5 milliárd forint. Ebből a teljes hitelállomány 3,6 milliárd forint. Ezen belül 1 milliárd a lakásépítésre jut. Országosan, de Pest megyében is több mint duplájára — ez utóbbiban 416 millióról 743 millióra — növekedett a vállalkozói kihelyezések állománya 1991-ben, Vagyis a fokozódó verseny s a bizonytalanságok ellenére a takarékszövetkezetek tevékenységét a pozíciók megtartása, erősödése jellemzi. Az önsegélyező Alap létrehozása ezt a folyamatot garantálhatja. (tóth)
