Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-31 / 26. szám

MAI SZAMUNKBAN: Önsegély a takarék- szövetkezetekért (1. oldal) Volt egyszer egy tüntetés (5. oldal) Megtorpanásról nemigen beszélhetünk (7. oldal) Heti rádió- és tévéműsor (13. oldal) XXXVI. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Ára: 11,50 forint 1992. JANUAR 31., PÉNTEK Márciustól görög-magyar vegyes vállalat Százmilliót hozott a len A Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat, amely az egész magyar lenipart átfogó önálló külkereske­delmi joggal rendelkező vállalat, az átalakulás óta az ötödik gazdasági évet kezdi meg. Honti László Vezérigazgató arról tájékoz­tatta lapunkat, hogy 1988. október 1-jével az 1975-ös évben kiadott és az átala­kuláskor még hatályos tör­vény alapján alakítottak hat részvénytársaságot. A Budaflax a nyers­anyag-termeltetéstől a kon­fekcionálásig terjedő tevé­kenységet a magyar Ipari lenművelés közel százéves hagyománnyá alakult. A kellemes tapintású, télen- nyáron megfelelő viseletre alkalmas lenruházat az utóbbi évtizedek természe­tességét kultiváló öltözkö­dő divatja helyezte a kö­zéppontba. De termékei nemcsak ruházatban, ha­nem lakberendezéshez, háztartásban vagy akár az iparban is sokoldalúan használható fel. 1988 ok­tóberében a magyar textil­iparon belül először alakí- (Folytatás a 2. oldalon.) Hasznot kozó ötkt lerne Mercedes megkérte Ikarus kezét A Mercedes A. G. részese­dést kíván szerezni az Ika­rus Részvénytársaságban. Erről csütörtökön az.Álla­mi Vagyonügynökségen folytatlak tárgyalást a rész­vénytársaság alapítóival. Mint Ilegyi László, az ÁVU szakértője az MTI tudósító­jának elmondta: a Merce­des A. G. korábban a Nem­zetközi Gazdasági Kapcso­latok Minisztériumánál és az Állami Vagyonügynök­ségnél jelezte együttműkö­dési terveit, illetve szándé­kát, fyogy az Ikarus részvé­nyeinek körülbelül 20 szá­zalékát a ÁVÜ-től megvá­sárolná. Jelenleg az Ikarus részvényeinek 70 százaiéira van az Állami Vagyonügy­nökség tulajdonában. Hegyi László hangsúlyoz­ta, hogy az ajánlat egyelőre inkább ötletfelvetésnek te­kinthető, mintsem szándék- nyilatkozatnak, hiszen szá­mos kérdést kell még tisz­tázni és végiggondolni. Ä Mercedes ajánlata- elől az alapítók nem zárkóztak el, sőt azt nagyon komoly megfontolásra érdemesnek találják. Az ajánlat hama­rosan az Állami Vagyon­ügynökség igazgatótanácsa elé kerül, s az itt kialakí­tott vélemény, valamint a részvénytársaság alapítói­nak és,a szaktárcáknak az állásfoglalása alapján foly­tatódnak a tárgyalások a német autógyárral. Nagymarosi helyreállítás Verseny a megbízáséit A nagymarosi munkagö­dör helyreállítására és a térségben szükséges fo­lyamszabályozásra tett olasz javaslat figyelemre méltó, ám a nagymarosi munkákra a tervek szerint szeptemberben nemzetközi tendert írnak — mondták az MTI érdeklődésére a Dunai Rehabilitációs Iro­dánál. Az olasz konzorcium természetesen szintén in­dulhat a versenypályáza­ton, melynek elbírálásakor a műszaki szempontokon túl fontos tényező lesz, hogy a kivitelezők milyen pénzügyi hitelkonstrukciók Ha a „C” variáns belépne Toiogafh&tó h®fér? A Cseh és Szlovák Szö­vetségi Köztársaság kül­ügyminisztériuma jogászá­nak véleménye szerint a bősi vízlépcsőnél alkalma­zott, úgynevezett „C” va­riáns, vagyis a Duna egy­oldalú elterelése a szlovák területen nem jelenti a trianoni és a párizsi béke- szerződésben rögzített el­vek, az államhatár meg­sértését. Valki László, a nemzet­közi jog szakértője az MTI érdeklődésére a kérdéssel kapcsolatban elmondta, a trianoni és párizsi béke­/) Kamionzár'- feloldás Legkorábban hétfőn old­ják fel a görögországi ka- mionos határzárat — tudta meg az MTI csütörtökön este. A Fuvarozók Nemzetkö­zi Szövetségének (IRU) mind Magyarország, mind Görögország tagja. A gö­rögországi szövetség arról tájékoztatta magyar part­nerét, hogy a blokád felol­dása hétfőn várható, akkor kezdődnek tárgyalások a csehszlovák és a görög partnerek között. A hírek szerint a magyar féllel szerdán kezdődnek meg az egyeztető megbeszélések. A hármak egyeztetett lépése Árualapban nincs hiány Elegendő mezőgazdasági és élelmiszeripari termék áll rendelkezésre a FÁK segélyprogramjában való magyar részvételhez — tá­jékoztatta az MTI-t Rieger László, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kereskedelmi főosztályának vezetője. Mint elmondta, hazánk a számítások szerint több mint egymillárd dollár ér­tékű mezőgazdasági és élel­miszeripari termékkel kap­csolódhat be a Független Államok Közösségének megsegítésére indított nem­zetközi segélyprogramba. Problémát okoz viszont az, hogy a részvételi feltételek tisztázatlanok. Példaértékű viszont az a tény, hogy a Közös Piac or­szágai által a FÁK számára juttatandó mintegy 1,25 milliárd ECU-s segély 50 százalékát — ez 625 millió dollár — a közép-kelet- európai régiókban történő vásárlásokra fordítják majd, gyakorlatilag ebből szerzik be a segély egy ré­szét. Hazánk á tervek szerint kezdeményezi a visegrádi hármak mezőgazdasági szaktárcáinak vezető tiszt­ségviselői tanácskozását a segélyprogrammal kapcso­latos teendők megvitatásá­ra. Nő e kisipar szerepe A szakképzési töyvény alapelveiről, a mestervizs­gák szabályozásáról írt alá megállapodást ä Munkaügyi Minisztérium és az Ipar­testületek Országos Szövet­sége. A megállapodás ér­telmében a kisipar részvé­tele a szakképzésben növe­kedik. Három szakmában: az autószerelőknél, a kő­műveseknél és a szobafestő- mázoló-tapétázóknál elké­szültek az új tantervek, és megkezdődött az oktatás az úgynevezett IPOSZ-osztá- lyokban. szerződés egyértelműen fo­galmaz: a határ a két or­szág között a mindenkori hajózási fővonal. A bős—nagymarosi beru­házás korábbi elképzelései szerint nem csupán a ha­józási fővonalat, de a ha­tárt is eltolták volna, meg­felelő cserékkel kiegyenlít­ve a terület-nyereségeket, -veszteségeket. Az 1977-es államközi szerződés viszont már — közös megegyezés alapján — arról rendelke­zik, hogy a határ marad­jon az eredeti helyén, s csak a hajózási fővonalat helyezzék át. A jelenlegi egyoldalú lépésnél viszont nincs hasonló megegyezés. Attól függetlenül tehát, hogy egy nemzetközi folyót nem lehet csak úgy egy­szerűen elterelni, a megol­dás ellentétes az említett békeszerződésekben foglal­takkal is. Az egyoldalú el­terelés elméletileg azt a íurcsa helyzetet is ered­ményezheti, hogy Magyar- ország határa északra el­tolódna, új területekhez jutnánk. Ezt így természe­tesen egyik fél sem kíván­ja. szerint vállalják a munká­kat. A tender kiírásáig elké­szülnek a részletes tervdo­kumentációk, melyekhez felhasználják a közelmúlt tervpályázatának díjazott és megvásárolt tervjavasla­tait is. A kivitelezőknek számos munkát kell majd elvégezniük ahhoz, hogy jövő év őszén, a kisvíz ide­jén már a körtöltés elbon­tását is megkezdhessék. A bontás és helyreállítás be­csült költsége 4-5 milliárd forint. A terület helyreállí­tásával együtt mindenkép­pen el kell végezni leg­alább néhány kilométeren a folyószabályozási munká­kat is. Ez természetesen csak a legsürgősebb tenni­valókra vonatkozik, hiszen a Duna duzzasztás nélkül megoldandó szabályozása a teljes, Rajikától Budapestig terjedő szakaszon megol­dásra vár. Csupán e nagy folyószabályozási feladat tervezése mintegy 150 mil­lió forintot igényelne. Ha­zánk a tervezési munkák­hoz nemzetközi segítséget is igénybe vehetne, ha Cseh-Szlovákiával közösen rendelné meg azokat. Honvédelmi érdekegyeztető tanács KÖZÖS NEVEZŐRE JUTOTTAK A Honvédelmi Miniszté­rium, valamint a Magyar Honvédség Parancsnoksága képviselői — Raffay Ernő politikai államtitkár és Bi­ró József vezérőrnagy, a honvédvezérkar főnöké­nek első helyettese vezeté­sével — találkoztak a Ka­tonák Érdekvédelmi Szö­vetsége (KÉSZ), a Bajtár­si Egyesületek Országos Szövetsége (BEOSZ). vala­mint a Honvédségi Dolgo­zók Szakszervezet» (HODOSZ) érdekvédelmi szervezeteinek vezetőivel. A tanácskozás résztvevőt közös nevezőre jutottak abban, hogy kidolgozzák a három érdekvédelmi szer­vezet, a HM és az MH-pa- rancsnokság együttműkö­désének alapvető szabá­lyait. Megállapodtak to­vábbá abban, hogy 1992. március 1-jéig létrehoznak egy tárcaszintű érdek­egyeztető tanácsot, amely rendszeres időközökben ülésezik és egyeztet a sze­mélyi állomány szolgála­ti. élet- és munkakörül­ményeit érintő kérdések­ben. Magyar—román tárgyalás KOMPROMISSZUMKÉSZSÉG Csütörtökön délután be­fejeződött a magyar—ro­mán alapszerződésről foly­tatott szakértői tárgyalások első fordulója — tájékoz­tatta az MTI-t Herman Já­nos, a Külügyminisztérium szóvivője. A megbeszélése­ket nyílt, oldott, konstruk­tív szellem jellemezte. Mindkét részről kompro­misszumkészség nyilvánult meg. A felek egyeztették a tervezett alapszerződés cik­kelyeinek nagyobbik ré­szét. A két küldöttség en­nek nyomán elégedetten állt fel a tárgyalóasztaltól. Megegyeztek abban, hogy a szakértői tárgyalások má­sodik fordulójára később egyeztetendő konkrét idő­pontban — várhatóan egy hónap múlva — Bukarest­ben kerül sor. VI IMIIMÉ fÍHÍE SOMA Ezekben a napokban újra hosszú sorok kígyóznak az Állami Könyvierjesző Vál­lalat üzletei előtt. Most nem bestsellerekre várnak a könyv szerelmesei, hanem a nagyarányú, az 59, 00, sót a 70 százalékos árleszállítás vonzza a szegénységük elle­nére is tartalmas művelődésre, az olvasásra várók tömegét, (Hancsovszki János felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom