Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-30 / 25. szám

G ÖD ÖL LŐ I ^oiitop PETŐFI-GIMNÁZIUM Nem csak az egyházon múlik ibi v a’ tiiújfÁM» 25. SZÁM 1992. JANUÁR 30., CSÜTÖRTÖK Harminc évvel a hátuk mögött Takarítanak és költöznek A második világháborút követő években egyre erő­sebb volt az a szándék, hogy Gödöllőt várossá kell fejleszteni. Különösen az­után, hogy a „Közületeket Elhelyező Bizottság” az 1950. július 3-án hozott 10 000 1950. számú határoza­tával a premontrei szerze­tesrend gödöllői intézmé­nyeit állami tulajdonba vet­te, a kezelői jogot az Ag­rártudományi Egyetem kapta. A határozattal lehe­tővé vált az egyetem Gö­döllőre való költözése, me­lyet 1949-ben határoztak el. Gödöllőn ebben az idő­ben két hely jöhetett szá­mításba, a Grassalkovich- kastély és a premontrei szerzetesrend épülete, mely­ben gimnázium és intemá- tus is működött. A válasz­tás a premontrei épületre esett. Az azt körülvevő ha­talmas terület lehetőséget kínált a fejlesztésre, a to­vábbi nagy építkezésekre. (Hála a rendszerváltozás­nak, azóta a premontreiek visszatérhettek, s szeptem­berben újra kezdődik a gimnáziumi oktatás is!) Elkezdődött a lakótele­pek, a Ganz Árammérő- gyár, a Gépgyár, a Humán, a Gyógyért, a Lati építése, a csatornázás. Felvonult az állami és a szövetkezeti építőipar. Gödöllő vonzóvá vált a munkavállalók számára, mivel sokféle lehetőséget kínált. Az emberek való­sággal fürkészték az épít­kezések haladtát. 1965 utol­só napja határideje lett Gödöllő várossá szervezé­sének. Nemcsak rangot ka­pott a helység, de újabb beruházásokat is, melyek kivitelezésében nagy fel­adat hárult az ÉM. 25. Sz. Állami Építőipari Vállalat­ra és annak utódjára, a PÁÉV-re. A toronyházak az Alsóparkban és a vá­rosközpontban, a művelő­dési központ és sok más épület megvalósítása a ne­vükhöz fűződik. Gödöllő je­lentett számukra életet, itt keresték meg mindennapi kenyerüket, sokan innen mentek nyugdíjba, és ami­kor elmennek egy-egy épü­let, létesítmény mellett, Talajkutatás a Palotakertben 1971 márciusában. Azóta 634 lakás készült ezen a területen így épült a Stromfeld-lakótelcp (A szerző felvételei) gOdOllOi hírlap Gödöllő, Szabadság tér 10. @ A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. @ Munkatárs: Pillér Éva. ® Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-75S. (2) Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-töl 13 óráig. Q Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-től 13 óráig a szerkesztőség­ben. büszkén mondják: ezt mi építettük. Igaz, hol itt, hol ott beleharaptak a város parkjaiba is, s ezt sem fe­ledik a lokálpatrióták. Maguk után hagyták a L umnitzer utcai betonke­verő telepet és anyagtáro­lót. Jő ideje nem folyik itt már munka, most takarít­ják, majd felszámolják. Szarka László rendészeti vezető 27 éven ót töltötte be ezt a munkakört. — Gödöllőn befejeztük már az utolsó munkát is, és ez a magára hagyott te­lep nem mutat szép képet — mondta. — A polgár- mesteri hivatal határidőt szabott a költözködésre. Pakolunk és megyünk. Ügy érzem, nincs szégyenkezni­valónk, még akkor sem, ha voltak panaszok. Hogy ho­vá mit építettünk, azt nem ml határoztuk meg. A terv beszélt, nekünk ahhoz kel­lett ragaszkodnunk, na de ez már a múlt. Amit mi és a többi vállalatok építet­tünk, egészségben, boldog­ságban lakják, használják, ez a kívánságunk. Csiba József Egy újságkivágást és egy levelet mutat dolgozószobá­jában Frajna Miklós, az aszódi Petőfi Sándor Gim­názium és Gépészeti Szak- középiskola igazgatója. Az előző hírt ad árról, hogy a magyarországi evangélikus egyház pályázatot hirdet a Budapesti Evangélikus Gimnázium tanári állásai­nak betöltésére. Evangéli­kus vallású, egyházhű, pe­dagógiai elhivatottsággal és tudományos érdeklődés­sel rendelkező személyek jelentkezhetnek különböző szakok betöltésére. Az Űj Magyarországban megjelent információ végén ezt olvashatjuk Űjházy György tollából: „Ide kí­vánkozik még a hír, hogy előreláthatólag ismét egy­házi iskolaként működik majd a közeljövőben a je­lenleg állami kezelésben levő egykori Aszódi Evan gélikus Gimnázium. Min­den bizonnyal majd ott is lesznek a fentiekhez ha sonló egyházi-tanári állás- lehetőségek.” A Frajna Miklósnak írt levél feladója egy másik újság híradása alapján kér­dezi az igazgatótól, hogy valóban indul az evangéli­kus gimnázium szeptem­berben? Mint lapunkban már megírtuk, az evangélikus egyház visszakérte régi épületét Aszódon. A múlt őszön az aszódi képviselő­testület úgy döntött, hogy a városnak szüksége van világi középiskolára is amely számos képzési for mát nyújt. — Én őszintén csak örül­ni tudnék annak, hogyha egy új gimnázium vagy más oktatási intézmény kezdene működni Aszódon az evan­gélikus egyház igényeinek megfelelő módon, a várost, a térséget — és egyben az egyházat is — gazdagítva — mondja az igazgató. — Ez azonban aligha fog má­ról holnapra megvalósulni. A városi képviselő-testület december 10-i ülésén ugyanis megtárgyalta a déli egyházkerület által vissza­kért egykori egyházi ingat­lanok kérdését és kialakí­totta álláspontját, amit is­mertetett dr. Harmati Béla püspökkel is. A püspöknek írt levél szerint — amiből egy pél­dányt tájékoztatásként Frajna Miklós, az önkor­mányzat nevében az egyház képviselőivel tárgyaló ad hoc bizottság tagja is meg­ISASZEG FOGADÓÓRA Január 31-én, pénteken 10 órától fogadóórát tart Isaszegen Kőrösfj, L&r-’ó, megyei listás országgyűlé­si képviselő a közösségi házban. Kézilabda Döntetlen Tököllel Hölgyeink a hét végén Budaörsön léptek pályára Tököl csapata ellen. A két együttes jól ismeri egymást, mivel mindketten a megyei bajnokság északi csoportjában játszanak. A legutóbbi összecsapáson a Tököl diadalmaskodott ha­zai pályán. Lányaink a visszavágásra fogadkoztak. De nézzük a mérkőzés krónikáját! Az első tíz percben ma­gabiztosan játszottunk, há­romgólos előnyre tettünk szert. Ám elég volt egy kis megingás, kihagyott hét­méteresek, és máris szoros lett az eredmény. Így is 11-10-es állással fordulhat­tunk. A második játékrész ele­jén felváltva születtek a f'ó’ok, A félidő közene tá­jától lányaink részéről rendegeteg labdafogási hi­ba, kihagyott ziccerek és hétméteresek, valamint kapkodás jellemezte a já­tékot. Védekezésünk fog­híjasnak bizonyult. Sajnos az elhalászott labdákkal sem tudtunk mit kezdeni. Szerencsénkre még így is döntetlenre futotta a csa­patnak. Nagyon látszott az össze­szokottság és az erőnlét hiánya. A bajnokság befe­jezése óta sajnos terembe jutni nem tudtunk. Remél­jük, a héten teremproblé­mánk megoldódik, amit ezekben a sorokban köszö­nök meg az isaszegi „öreg iskola” igazgatónőjének. Isaszeg—Tököl 17-17 (11-10) Isaszeg: Antók A. (ka­pus) — Szűcs 1., Kelemen Cs., Szlifkáné, Szűcs M., Kurucz, Vigh M. Csere: Burjánná. Cserven József kapott — az 1931-ben épült gimnáziumi szárnyat a tu­lajdonos aszódi önkormány­zat nem tudja önként visz- szaadni a visszaigénylőnek. — Mi történik ebben az esetben? — kérdezem az igazgatót. — Ismereteim szerint, ha az önkormányzat nem tud megegyezni az egyházzal, akkor kormányszerv előtt folytatódik az ügy. Itt két dologról lehet szó: kártala­nítani az egyházat, vagy kisajátítani az öreg épüle­tet és az önkormányzatot kártalanítani. (Erre komoly összeget tartalékol a költ­ségvetés.) Az így kapott pénzből a város vagy elhe­lyezi középiskoláját egy másik épületben, vagy újat épít. Lehet, hogy naiv va­gyok, de szerintem az utób­bi esetben mi csak akkor költözünk el innen, ha az felépül. Mindenképpen elítélem a félrevezető információkat, még akkor is, ha egy-egy mondatban a bizonytalan­ságot egyszerre az „előre­láthatólag”, a „majd” és a „közeljövőben” szavakkal palástolják. Az újságokat ugyanis nem csak én olva­som, hanem kollégáim, az itt tanuló diákok szülei, és persze a gyerekek is. Az aszódi önkormányzat állás­pontjának ismeretében jó volna, ha mindenki akkor nyilatkozna és írna, amikor pontos mondandója, közöl­nivalója van. A képviselő- testület levele is arra utal, hogy „az eredményes okta­tás egyik elemi feltétele az egységes, nyugodt légkör az intézményekben”, B. G. Túra iák Leányfalun Nyugdíjassikerek A kedves meghívást Győri Istvánná hozta Leányfaluról, illetve Ta­kács Józsefnétől, Veronka nénitől. A meghívásból ki­tűnt, hogy a magyar kul­túra napján szeretettel' meghívják és várják" a tú­rái nyugdíjasklub öntevé­keny műkedvelőit. A ren­dezvényre meghívást kap­tak szentendreiek, érd­parkvárosiak, nagykőrösiek, esztergomiak, mikebudaiak és gödöllőiek is. A leányfalui, mintegy száz tagot számláló nyug­díjasklub nevében Veronka néni köszöntötte a megje­lenteket meleg szavakkal, majd az általa vezetett szavalókör három tízentú- lija mondott szép Petőfi- verseket. Megjelent a ren­dezvényen Leányfalu pol­gármestere is, Adorján Ist­vánná, aki szintén üdvözöl­te az összesereglet előadó­kat. A helybeliek érdeklő­dése mérsékelt volt, de a nyugdíjasklub néhány tag­ja ott izgult a közönség so­raiban. A gödöllői Életet az éveknek nyugdíjasklub képviseletében Kóczián Fe- rencné jött el, hogy kultu­rált, kedves éneklésével hódítsa meg a közönséget. Ha rangsorolni kellett volna a produkciókat, bi­zony nehéz dolga lett volna a zsűrinek. Itt azonban nem vérre ment a játék, hanem mindenki egyfor­mán örült a saját produk­ciója mellett a másokénak is. Főleg nagy elismeréssel kell nyilatkozni arról, hogy sok fellépő nyugdíjas saját szerzeményével szerepelt, saját versét vagy saját szerzeményű dalát adta elő. A túrái nyugdíjasklub önálló blokkban adta elő műsorát. Mindenekelőtt a szavalok mutatkoztak be. Győri Istvánná két saját versét hallhatta a lelkes közönség, Miatyánk és Szent Erzsébet betegei cím­mel. Lukács Józsefné ei- csukló hangon adta elő me­séjét az élet szépségeiről. Ezután a vegyes kórus Galga menti dalaiban gyö­nyörködhettek a nézők. Néhány pere múlva már a közönség minden tagja együtt énekelt a 30 tagú együttessel. Voltak olya­nok is, akik felálltak he­lyükről, és a széksorok kö­zött táncra perdültek a dalok hallatán. A műsor pergett tovább. Újabb versek, újabb dalok hangzottak el a kedves, idős emberek ajkán. Külön meg kell említeni a mike- budai cigánytáncot, ame­lyet két nyugdíjas hölgy adott elő. A műsort a szentendrei citerazenekar zárta Pócsik Dezső vezeté­sével. Miközben a citerák ked­ves húrjain felcsendültek a magyar tájak jól ismert melódiái, a közönség lassan félrehúzta a székeket, és máris mindenki ropta a táncot, együtt énekelt a szereplőkkel. Azt hiszem, azt még el kell mondani, hogy a pol­gármester asszony végig­örülte ezt a délelőttöt, sőt a sok szép szavalat halla­tán maga is verset mon­dott, hiszen — mint mond­ta — gyermekkorában so­kat verselt. Takács Pál Két jegyes, két bérletes Minden korosztálynak! Négy színházi előadást kínál a gödöllői közönség­nek februárban a .városi művelődési központ. A legkisebbeket — a Me­seszínház Bérletek sorozat keretében — Óz, a nagy varázsló várja 7-én, 14.30 és 17 órakor a Budapesti Kamaraszínház előadásá­ra. Ugyancsak e korosz­tály számára mutatja be a Mesenincs királyfi című ze­nés mesejátékot 21-én 14.30 órakor a Közép-európai Táncszínház. Előadásuk be­lépőjeggyel látogatható, amelyek árusítása megkez­dődött A Diákszínpad „A” és „B” bérletével rendelkezők tekinthetik meg Szophok- lész Antigonéját 20-án 14.30 és 17 órai kezdettel a Füg­getlen Színpad előadásában. A felnőttkorosztály fi­gyelmébe ajánljuk a kapos­vári Csiky Gergely Színház február 11-i vendégjátékát, amikor is Ivó Bresan: Pa­raszt Hamlet című darabját mutatják be Babarczy László rendezésében. Az előadásra jegyek már vált­hatók a művelődési köz­pont pénztárában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom