Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-30 / 25. szám

CEGLÉDI XXXVI. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM 1998. JANUÁR 30., CSÜTÖRTÖK Raktárák üresek Termékeik minden héten útra kelnek Mintegy kilenc hónap telt el azóta, hogy a Penomah ceglédi exportgyárában elkezdődött a próbaüzemelés. Az elmúlt időszak eredményeiről és az idei első félév elkép­zeléseiről beszélgettünk Takács Mihály igazgatóval. — Mit hozott a tavalyi szűk esztendő? — Örvendetes, hogy az üzem műszakilag és techni­kailag beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A mun­katársak a begyakorlási idő után szintén a szigorú el- vásároknak megfelelően te­vékenykedtek. VALAMIVEL KEVESEBB — Az elmúlt évi két amerikai és egy közös piaci szemle — amelyeken sem­miféle hibát, kifogást nem találtak — is azt bizonyít­ja. hogy a technika valóban világszínvonalú, s a dolgo­zóink jól végzik a felada­tukat. A termelés mennyi­sége némiképp elmaradt a tervezettől. Ugyanis első­sorban a közös piaci „el­lenőrzés" után, a bürokrá­cia különböző útvesztőiben igencsak lelassult a ne­vünk bejelentése. Ezért a szállításokat csak szeptem­ber végén kezdtük el. Nem csupán ezért lett valame­lyest kevesebb a gyártott áru. Gondot jelentett még az is, hogy a negyedik ne­gyedév utolsó periódusában nem volt annyi feldolgo­zandó alapanyag, mint a próbaüzemelés idején. — Lehet, hogy a múlt esztendei sertésfelvásárlás kellemetlenségei balul ütöt­tek ki, s alábbhagyott az állattartói kedv? — Bizonyos értelemben még az idei esztendő ele­jén is érzékeltük a vissza­fogottabb állattartói ked­vet. Január végére alakult ki egy olyan ár. ami már szerény nyereséget nyújt a tenyésztőknek. Egyébként a világpiaci ár is azt iga­zolja, hogy a felvásárláskor egy elfogadhatóbb összeget kapnak napjainkban. Ha az állattartók ténvleg meg­találnák a számításukat — ezt igazából ők érzik —, akkor azt hiszem, stabili­zálódhatna az alapanyag­ellátás. Voltaképpen az előrejelzések szerint ez kö­rülbelül az első félév tá­ján lehetséges. — Miként alakultak az üzleti kapcsolataik? — Bemutatkoztunk min­den partnernek, amelyikre hosszú távon építeni szeret­nénk. Átvették a szállít­mányainkat. Az Egyesült Államok mellett szinte a Közös Piac valamennyi or­szágának — Németország, Belgium, Dánia, skandináv országok, Spanyolország (hogy csak a legfontosabb tételek megrendelőit említ­sem) — legnagyobb vevői vásároltak tőlünk. Elége­dettek voltak. Jelezték, hogy továbbra is igényt tartanak a hasonló minősé­gű termékekre. — Ez érezhető-e az idei megrendeléseken? Van­nak-e már konkrét ajánla­tok? — Az Egyesült Államok az ez évi fóliássonka-gyár- tásunkból ezerötszáz tonnát kötött le. Azért nem két­ezret — ami a teljes kapa­citásunk —, mert az alap­anyag nem biztos, hogy ehhez a mennyiséghez meg­lesz. mi TELJESÍTENEK — Semmiképpen sem kí­vántunk olyan szerződést kötni — még ha rajtunk kívül álló okok miatt is —, amit esetleg nem tudnánk teljesíteni. Nyugat-Európá- ba friss vagy fagyasztott húsokat szállítunk. Ezekkel a partnerekkel nem köttet­tek hosszú távú megegye­zések. Annál is inkább, mert az ár jelentősen vál­tozik a konjunktúrának megfelelően. Szóbeli meg­állapodásaink vannak nagy vevőkkel; év közben folya­fírany emlékére Versmondó diákok Arany János születésének 175. évfordulója alkalmából a városi polgármesteri hi­vatal művelődési, oktatási és sportcsoportja, a városi könyvtárral karöltve, sza­valóversenyt hirdet az álta­lános iskolás diákoknak. A tanulók az alsó és felső CEGLÉDI hírlap CeRléd, Kossuth tér 1. A szerkesztőség vezetője Fehér Ferenc. 9 Munka­társak : Tamási Tamás és Rozgonyi István. 9 Posta rím: Ceglé'd, Pl. 19. 2701. Te lefax és telefon: (20) 11-400 • Telex: 22-6353. « Hirde tésfelvétel: Hírlapkiadó Vál lalat Közülnségszolgálata Cegléd, Teleki u. 30.: ikedd csütörtök, péntek 9-től 12-ig szerda 10—17 óráig. Tele fon: (20) 10-763, matosan veszik át készít­ményeinket. — Bővül-e a termékská­la? — Alapvető változás nem lesz. Technológiánkra ala­pozva a fóliás sonkát, táb­lás bacont, valamint dara­bolt húsokat készítünk. Az eltérés csupán annyi, hogy eddig kizárólag sertéshús feldolgozásával foglalkoz­tunk. Megpróbálkozunk a marhahús darabolásával is. Ezt Nyugat-Európába szál­lítanánk. Ez véletlenül sem fő profil lenne, csak kiegé­szítő tevékenység. Elsősor­ban akkor, ha nincs ser­tésalapanyag. Hogy a dol­gozókat ne ítéljük tétlen­ségre. NAGY A KERESLET — Azt tervezték, a lét­számot gyarapítják,, hogy az üzem két azonos kapa­citású műszakban tevé­kenykedjen. — Ezt az elképzelést ed­dig azért nem valósítottuk meg, mivel várható volt — az alapanyag-ellátás miatt —, hogy nem tudnánk mindkét műszakot azono­san foglalkoztatni. Az első negyedév végére mintegy harminc-negyven személyt — főleg szakembert — kí­vánunk felvenni. Amennyi­ben mégsem működhetne két teljes kapacitású mű­szak, akkor esetleg lenne olyan hét, hogy négy napot dolgoznánk, vagy fizetett, netán fizetés nélküli sza­badságot adnánk. Ezt meg­beszéltük a szakszervezettel és a munkatársakkal is. Egyébként efféle megoldás­ra szerencsére csak az első héten volt szükség. Min­denesetre a jelenlegi piaci helyzet is azt mutatja, hogy áruink iránt nagy a kereslet. A raktáraink üre­sek, mert a szalagokról le­kerülő termékeink minden héten útra kelnek. F. F, Hirdetőfa Hirdetések apróban (Apáti­és nagyban! Tóth Sándor felvétele) KIFOSZTOTT ISKOLA Térültek, fordultak a betörők Szorgos betörők az el­múlt hét végén két alka­lommal is „meglátogatták” a ceglédi Malom téri úgy­nevezett piros iskolát. Első látogatásuk alkalmával az igazgatói és a tanári szobá­ban viziteltek, s elemeitek néhány értékes berende­zést. A háziak, miután észlel­ték a hívatlan vendég ott- jártát, rendet tettek. Aligha hitték volna, hogy néhány óra leforgása alatt megis­métlődik a betörés. Ekkor már nagyobb értékben vit­tek magukkal műszaki cik­keket, köztük számítógépet, magnetofont, lemezjátszót. Á rendőrség ismeretién tettesek ellen folytatja a nyomozást. Súlyadó — Úgy látom, a sógo­rod takarékosra vette a fogatot. Két szép mura­közi lovát szamarakra cserélte. Meghibbant ta­lán? — Ne hidd! Csak nem engedi, hogy túljárjanak az eszén. Valahonnan megneszelte, hogy a ház­tájiba is begyűrűzik a súlyadó... A város és Környéke Február? vásárnaptár A januári vásár nagyon csendes volt. A kirakodó árusok egy része otthon maradt, és az állatok kö­zül sem sok cserélt gazdát. Valószínűleg februárban már mutatkozik némi élén­külés. Az alábbiakban is­mertetjük Cegléd és kör­nyéke vásárnaptárát. Cegléd: február 2-án autóvásár, 4-én országos ál­latvásár. Farmos: február 9-én or­szágos állat- és kirakodó- vásár. Tápiószentmárton: feb­ruár 2-án országos állat- és kirakodóvásár. Lajosmizse: február 2-án országos állatvásár és autó­vásár. Nagykőrös: február 2-án autóvásár. Albertirsa: február 2-án országos állat- és kirakodó- vásár, autóvásár. Tápiógyörgye: február 2-án országos állat- és ki­rakodóvásár. tagozatosok korcsoportjá­ban indulhatnak. Két sza­badon választott verssel je­lentkezhetnek, amelyeket Arany János írt. Az iskolai elődöntők után az 1—4. osztályosok számá­ra március 23-án, a na­gyobbaknak március 30-án rendeznek döntőt. A neve­zéseket március 13-áig kell leadni a Gubody utcai gyer­mekkönyvtárban. 5jg_M5TjljÍB Abony, Szabadság: Ja­nuár 31-én este 6 és 8 óra­kor: Kebelbaráiok (szín. rab., fr. vígj,), február 1-jén és 2-án este 6 és 8 órakor: Szárnyát vagy combját (szín. mb. fr. vígj.). Új lehetőség a ceglédiek közlekedésében: naponta indal autóbusz Szarvasra Az új távolsági járat a következő menetrendben közlekedik: 7.55 1. Cegléd é. 15.10 8.20 j nagykörös A 14.45 8,38 Kecskemét 14.25 10.02 yf Kunszentmárton 12.58 10.40 é. Szarvas i. 12,20 Az utasoknak részletes felvilágosítással szolgálnak a ceglédi autóbusz-állomásán. CUrLét-CÍCéi CitdA i Jólesik a mosoly Ilyennek születtem Eldurvult világunk­ban, mi tagadás, jólesik, ha ránk mosolyognak, vagy ügyeink intézése közben emberi hangon szólnak hozzánk. Ki­váltképp, ha valamelyik közintézménynél, áru­házban, más kereskedel­mi egységnél részesü­lünk efféle fogadtatás­ban. Aki az Abonyban működő 226. számú ÁFÉSZ-élelmiszerkis- áruházba betér és Ju­hászáé Földi Máriával kerül üzleti kapcsolatba, nem csalódik. Amikor a fiatalasszonyt jó tulaj­donságai okáról — ba­rátságos, segítőkész — kezdem faggatni, látha­tólag zavarba jön. — Nem tudom meg­magyarázni, miért va­gyok ilyen — szögezi le egy kurta mondatban, majd később még hoz­záteszi: — ... talán ez az alaptermészetem. Ilyennek születtem. — Szemébe mondta ezt már valaki? — Mit? — Hogy ilyen, ami­lyen. Eltűnődik. Látszik, keres, kutat a múltban. Egy konkrét eset után. — ... igen. Mondták már, kedves vagyok, aranyos vagyok. De aztán semmi több .. • — És kedvetlen, szo­morú volt már? — Tanulóéveimet Szá­molva, tizedik eszten­deje vagyok kereske­delmi dolgozó, s kez­dettől fogva itt alkal­maznak. Iskolai tanul­mányaim befejezése után történt, s akkor az esetért panaszkönyvbe is beírtak, mert a vizes te­jeszacskót, amit az ille­tő kivett a tartóból, letö­röltem. Ennyi volt a „bűnöm”. Hát, ilyen em­berek is vannak. El­múlt. Ennek ellenére maradtam a régi. Szere­tek kereskedő lenni, s jói érzem itt magam. Igyekszem nem megvál­tozni. — És a vevők mind aranyosak? — Túlzás lenne ezt mondani. Az egyik vá­logatós, a másik min­denben kötözködik, de a többség rendes, és ez a fontos. — Tapasztalata sze­rint csökkent az embe­rek vásárlókedve? — Szerintem nem sok­kal. Amikor az új élel­miszer ABC-kisáruház megnyílt, néhányan el­pártoltak tőlünk, de sze­rintem sokan visszatér­tek. Ha pedig az utóbbi időszakra gondol, az élelmet ugyancsak meg­veszi mindenki. -Talán annyi változás van, hogy amíg évekkel ezelőtt a banánért képesek voltak verekedni is, most elő­fordul, néhány kilo­gramm megmarad. Ugyanez előfordult a naranccsal. A beszélgetésbe kicsit beleszövődik egy rövid életrajz. Juhászáé Földi Mária valamikor a helyi Somogyi-iskola tanulója volt. A nyolcadik osz­tály elvégzése után Üj- szászon akart továbbta­nulni, de nem vették fel. így került Ceglédre a kereskedelmibe. Ami a havi keresetét illeti, nem választott túlzottan jól, hiszen, mint kide­rült, a nyolcézer-egy- néhányszáz forint nem valami „nagy” fizetés. Elbeszélése szerint a ke­reskedelmi dolgozók nincsenek jól megfizet­ve. Aztán a beosztás sem olyan, hogy reggel nyolctól délután négyig, vagy fél ötig. Gyakran szombaton, sőt egy hó­napban egyszer vasár­nap is dolgozni kell. — Ezt tanultam, ezt szeretem csinálni — mondja végezetül. (gyuráki)

Next

/
Oldalképek
Tartalom