Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-30 / 25. szám
PANG AZ ÉPÍTŐIPAR Piacélénkülésre várnak A minap beszélgettem egy kft, ügyvezető igazgatójával —- cégük sok mindennel foglalkozik, igyekeznek az éppen sikeresnek ígérkező üzleteket felhajtani —, aki elmondta, hogy egyelőre az építőipit- ri tevékenységüket szüneteltetik, mert abból jelenleg nem lehet megélni. A beruházások, fejlesztések. a gazdasági növekedés csökkenése következtében a 80-as évek végétől kezdődően az építési igények folyamatosan mérséklődtek. Ét a remény Ezzel egyidejűleg megindult az ágazat szervezeti struktúrájának átalakulása, gyorsulóban van a privatizáció. A régi állami építőipari vállalatok is karcsúsodnak. Példa erre a Pest Megyei Állami Építőipari Vállalat is, ahol 5-6 évvel ezelőtt még ezerötszázan- kétezren dolgoztak, s ez a mai napra már hat-nyolc- százra csökkent. A vállalaton belül több kft. alakult, amely egy-egy szakterületet fog át. Igaz. ez a szervezeti változás még nem oldotta meg gondjaikat, hiszen a megrendelésük változatlanul kevés. Bihari Béla osztályvezető elmondta. hogy régen évente 500- 1000 lakás kivitelezésén dolgoztak, Szigetszentmik- lúson, Dunakeszin, Vácott építettek lakótelepeket, Ke- rapestarcsán kórházat, s sok megrendelést kaptak a Gödöllői Gépgyártól is. Manapság azonban már csak a váci . lakótelepen akad munkájuk, egyelőre a nagy állami megrendelések hiányoznak. A cégnél most abban reménykednek, hogy a világkiállítás rendezését megkapja Magyarország, .hiszen az is hozhatna némi piaci fellendülést. Ked vezm ény A lakáskérdés sem megoldott, s így az építőipari cégek Várnáik arra is, hogy az állam által Működési zavarok a téeszekben Pénztelenség a kisgazdaságokban is Bizony ez a minitraktor nem fog tömegesen elterjedni az egyéni gazdaságokban. A miértre az ok egyszerű, hiszen a komarnói kistraktor potom 220 ezer forintba kerül (Hanesovszki János felvétele) Ahogy közeledik a tavasz, egyre inkább világossá válik, hogy a magyar mezőgazdaság valóban egy új időszaknak néz elébe. A gazdaságokban mind nyüzs- gőbb, élénkebb a hangulat, hiszen nemcsak a vezetőség, de a tagság is, köztük a vállalkozó kedvűek, a jövőben gondolkodók az új szövetkezeti és tulajdontörvény tartalmi részét kívánják mindinkább megismerni. A Pest Megyei Teszöv- ben járva megbizonyosodhatunk róla, hogy a megye szövetkezeti dolgozóinak érdekvédelmi szervezete is ráhangolta magát az új gazdálkodási és tulajdon- formákra. Dr. Gyovai Pál titkár és szűk körű stábja felkészült az átmeneti törvény értelmezésére. Jelenleg a szervezeten belül működő átalakulási bizottság véleményezi. Az új szövetkezeti és átmeneti törvényt az ügyvezető elnökségi ülésen is megvitatják. Előreláthatóan február első hetében összevont tanácskozzon, majd ezt követően területekre lebontva, úgynevezett kiscsoportos megbeszéléseken vitatják meg és értékelik az adott gazdálkodási egységekre vonatkozó elveket. Ügy hírlik, hogy számos megyei közös gazdaságot csőd fenyeget. Nagyok a pénzügyi, a működési zavarok. A megyei Teszöv titkára úgy véli, hogy mindenképpen szükség van a likviditási gondokkal küszködő gazdaságok megsegítésére. Sajnálatos módon a jajkiáltások nemcsak a szövetkezetekben, de a kisgazdaságokban is egyre erősödnek. Ahhoz nem fér kétség, hogy a tsz-ek átalakítása elkerülhetetlen. Viszont nemcsak a nagyüzemek tekintélyes hányada, de egyre több kisgazdaság is működési gondokkal bajlódik. Egyre fogynak a jövedelemtartalékok. Akik a bankoknál kilincselnek, kénytelenek 38 százalékos kamatterheket a nyakukba venni. És arra is oda kell figyelni, hogy a megyében több mint 70 ezer tsz-tag jövőjéről, megélhetéséről kell gondoskodni. Akik a saját földjükön kívánnak boldogulni, tisztában vannak azzal, hogy már az indulás időszakában szembe találják magukat a mindennapi munkákat nehezítő akadályokkal, köztük a már említett tőkehiánnyal. Ezért kell olyan növények és állatok termesztésére, tenyésztésére berendezkedni, amelyeknek van piacuk. Gy. L. finanszírozott építkezések be majd beszállhatnak. Arra nemigen gondolhatnak, hogy saját maguk fogjanak vállalkozásokba, lakásépítésekbe, hiszen ahhoz nincs megfelelő tőkéjük, s a kedvezményes hitelek sem áll nak rendelkezésükre. Nyereségesen Sok szövetkezetnek, ma gáyvállalkozásnak sem igen sikerül átvészelnie a pangás időszakát, s hiába alakul meg sok kis cég, nagy részük tönkre is megy. Csak azok tudnak manapság jól megélni az építőipari piacon, akik jó kapcsolatokkal rendelkeznek, hiszen egy- egy kiírt pályázatra sokszoros a túljelentkezés. A csődhelyzetek viszont oda vezethetnek, hogy ebben az ágazatban is egyre többen válnak majd munkanélkülivé, ami annál is szomorúbb lenne, mert a gyakorlat az, hogy az építőipar még felszívta az állástalanok egy részét. A kormány gazdaságpolitikai programjában is szerepel, hogy a korábbi nagy állami feladatokra szervezett és még meglévő állami építőipari vállalatokat át kell alakítani, s a magán- és a szövetkezeti vállalkozásokat meg kell erősíteni, Realitás az is. hogy az elkövetkező években sok beruházás épül majd külföldi tőkével, s ez hozzásegítheti a hazai építőipart is ahhoz, hogy az integrált európai piacon a jelenlegi munkaerőexporton túlmenően a vállalkozásokban is részt vegyen, s ezzel megfelelő nyereséghez jusson. A lakásépítésben, -fenntartásban — a vállalkozói építőiparnak kínálati piacot teremtve — a mainál nagyobb szervezettséggel, vállalkozói készséggel és garanciákkal tehermentesítenie kellene a házilagosan építkezőket. A készülő lakáskoncepcióban nagy fontosságot kap majd a négymilliós lakásállomány jó állapotban tartása, a paneles lakások felújítása. Az építő- és az építőanyag-ipar gazdasági pozíciója — ez előbbi folyamatok hatására is — polarizálódik, ezért néhány regionális és szakági területen válságkezelésre lesz szükség. A válságstratégia számol a szerkezeti és szervezeti megújulással, a beinduló vállalkozások, a megnyíló európai piacok munkateremtő képességével is. H. É. Biztató érdeklődés Nyugatról Nemsefk&gi ssttkériék a megyéken (Folytatás az 1. oldalról.) Kitért a beszélgetés során arra, hogy a napokban egy Afrikában dolgozó holland, valamint egy német agrár- és élelmiszer-szakértő látogatott el a megyei ön- kormányzathoz és folytatott beszélgetést egyebek között az FM Pest megyei Földművelésügyi Hivatalának vezetőjével. Élénken érdeklődtek a magyarországi, és ezen belül is a megyei mezőgazda- sági és élelmiszer-ipari eredmények iránt. Kíváncsiak voltak az agrárigazgatásra is. Dönteni kelI Jelenlétük is mutatta, hogy a Nyugat valóban rendkívüli érdeklődést mutat az átalakulóban levő magyar agrárgazdaság iránt. A vendégek utaltak arra is, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszer- ipar termékeinek csak akkor lesz valóban megfelelő a közös piaci fogadtatása, ha abban testet ölt, mondhatni kikristályosodik a minőség is. No és azzal is számolni kell, hogy nemcsak mi viszünk ki az EKG tagországaiba piacképes árut, hanem a viszonosság elve alapján a hazai piacot is ellepik majd a nyugati agráripari termékek. Feladva a leckét mind a termelőknek, mind a fogyasztóknak, hiszen adott lesz a lehetőség a versenyre, a vásárlók kegyeiért. Dr. Tunyogi Andrásból a beszélgetés során nemcsak a logikusan érvelő szakember, hanem a politizáló hivatalvezető is megszólalt. Szerinte a meglevő nehézségeket nem szabad, nem célszerű takargatni, azokról igenis szólni kell! Megítélése szerint egy rendszert könnyebb megváltoztatni, ideológiailag, gazdaságilag átalakítani, mint az emberekbe, az állampolgárokba rögződött szemléletet. A kormány, megítélése szerint, igenis támogatni kívánja az agrárszektort. Soha nem volt szövetkezetellenes, hanem a kolhoztípusú téeszek felszámolása mellett érvelt. Arra a gazdálkodási formára a személyi függőség, a föld személytelensége nyomta rá a bélyegét. Az új szövetkezeti és tulajdontörvény viszont lehetővé teszi a szövetkezetek tagságának, hogy maguk döntsenek arról, a jövőben milyen gazdálkodási formában szándékoznak dolgozni, s legfőképpen hányán! ? Olyan rémhírek kavarják meg az emberek fejét, - mint például az, hogy megszűnik a háztáji. Természetesen nem lesz rá szükség, hiszen a tagok tulajdonossá válnak. Választani, dönteni kell, hogy mielőbb ki-ki a maga, a boldogulás útját járhassa. Csak átmeneti Felvetődött az a kérdés is, hogy mi lesz, éppen a megyei sajátosságok ismeretében, az esztendő első félévére prognosztizált több tízezres agrár munka- nélküliséggel ! ? Dr. Tunyogi szerint csupán átmeneti munkanélküliség várható. Igenis vannak, lesznek olyan munkák, amelyet csak manuálisan, tehát kézi erővel lehet megoldani. Példaként hozta fel a bogyós gyümölcsök betakarítását, amelyekre ugyan ügyes masinákat konstruáltak, de a termények hatékony begyűjtését csak az aprólékos munka garantálja. A munkanélküliség jóval inkább a kétlakiakat, az ingázókat fenyegeti. Megfelelő Végül dr. Tunyogi kitért arra, hogy a megyei földművelésügyi hivatal begyűjtötte azokat az adatokat, amelyek a gazdaságok által elvetett kenyérgabonaterületek nagyságára vonatkoznák. Ebből kitűnt; hogy a búza vetésterülete Pest megyében megfelel az FM által támasztott igényeknek. Tehát jóval meghaladja az országos átlagot. Az a szólásmondás, miszerint aki vet, az arasson is, fgy érthetően nem szenved csorbát. Más kérdés viszont az, hogy majd a nyáron milyen szövetkezeti formában működő gazdaságok végezhetik az aratást. Gyócsi László Teieiosnköaselhesi Zehegényhei* Egy vállalkozás startra vár (Folytatás az 1. oldalról.) lezési munkákat pályázat útján nyerhetik el az arra érdemesültek. Fővállalkozóként ebben a telefonos „játékban” a szintén Zebe- gényben található Műszer- technika Rt. nevét emlegetik. Krebsz Ferenc, Zebegény polgármestere és szűk körű stábja nagy lelkesedéssel vállalta, hogy a lehetőségekhez képest elősegíti a telefonra várók álmának Érvényben 1992. január 29-étöl VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 131,62 140,42 Ausztrál dollár 56,99 58,23 Belga frank (100) 233,52 238,18 Dán korona 12,40 12,66 Finn márka 17,63 18,03 Francia frank 14,11 14,39 Görög drachma (100) 41,58 42,42 Holland forint 42,70 43,56 ír font 126,91 129,51 Japán yen (100) 61,03 62,23 Kanadai dollár 65,35 66,75 Kuvaiti dinár 260,63 266,13 Német márka 48,10 49,06 Norvég korona 12,36 12,50 Olasz Ura (1000) 63,97 65,25 Osztrák schilling (100) 683,91 697,51 Portugál escudo (100) 55,78 56,88 Spanyol peseta (100) 76,14 77,66 Svájci frank 54,60 55,08 Svéd korona 13,23 13,49 USA-dollár 76,39 77,95 ECU (Közös Piac) 98,18 100,14 gyakorlati megvalósítását. Elmondta, hogy a vállalkozás csak akkor indulhat be, pontosabban akkor lenne majd az említett cégek számára is kifizetődő, ha legalább tízezer telefonigénylő jelentkezne. Mivel a már említett tizenhét község lakóinak a száma megközelíti a huszonötezret, s a nyaraló-, a víkendház-tulajdo- nosok is tízezres nagyságrendben találhatók, így matematikailag elképzelhető a tízezres igénylési nagyságrend. Ráadásul az igénylők tizenötezer forintból megúsz- szák a vonalhoz jutást, s ez, ismerve például a fővárosban telefonra váróknak jelzett költségeket, több mint hízelgő. A polgármester szólt arról is, hogy 1992. március 1-jéig szabtak határidőt annak, hogy a tízezer előfizető összejöjjön, és a vállalkozás beinduljon. Zebegényben szeretnék, ha legalább félezer igénylő jelentkezne. Pillanatnyilag az önkormányzati költség- keretből finanszírozott telefonvonalakat is figyelembe véve, összesen hetvenötén érintkezhetnek az éter hullámain a külvilággal a zebegényiek közül. Információnk szerint a Magyar Távközlési Vállalat tervében ebben az évezredben nem is szerepel ennek a térségnek a telefonos fejlesztése. így mindenképpen nemcsak éveket, de jelentős pénzösszegeket is megspórolnának a készülékek re várók. Ha megvalósul a március 1-jéig tervezett tízezer előfizető, pontosabban jelentkező, akkor közel egy- milliárd forintos tőkével valóban kezdetét vehetné az a figyelemre méltó vállalkozás. A digitális rendszerű, optikai szálas kábeleken megvalósítandó technika lehetővé tenné kábeltévé, vagyonvédelmi • és számítástechnikai vonal kiépítését is. Értesülések szerint a díjbeszedést is a Börzsöny Com Rt. végezné, hiszen mi tagadás, akkor válna valóban igazán nyereséges vállalkozássá. A telefontársaságok a világban szinte mindenütt nyereségesen működnek. A legfrissebb információk szerint Nógrád megyében hetven település szánta rá magát hasonló lépésekre. Mindezek után egyszerűen felfoghatatlan az, hogy valahol valakik a háttérben, mintha nem örülnének ennek a vállalkozásnak. Olyan rémhírek terjedtek el. hogy például csak Zebegényen belül vagy a közeli településekkel lehet beszélni, érintkezni. A vállalkozók érthetően a józan észre alapozva bíznak abban, hogy már a közeli jövőben sok vidám és elégedett telefon tulaidon^ssal gyarapodik Zebegény, és a telefonos vállalkozásban szereplő tizenhét település valamennyi érintettje. (—gyócsi—)
