Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-28 / 23. szám
NÉGYSZEMKÖZT AZ ÚJ MINISZTERREL . in i jnwnifi II— - -Il|1"'1'11 Ahol az állam tulajdonos marad /■ rr A T. UAZ HÉTFŐI MUNKANAPJA Politikai okból jogfosztottak kárpótlása Mi a feladata a most hivatalba lépett új tárca nélküli miniszternek? —• kérdezte az MTI-Press munkatársa Szabó Tamástól. .— Elsősorban a privatizációval kapcsolatos törvényhozás és intézkedések összehangolása lesz .. a dolgom. A törvény-előkészítő munkában továbbra is a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium ezzel foglalkozó apparátusa végzi majd a munka java részét, és ezt a munkát jogom majd össze tárca nélküli miniszterként — válaszolta Szabó Tamás. Az Állami Vagyonügynökség által vezéreit konkrét privatizációs döntésekbe jelen körülmények között nem lesz közvetlen beleszólása a privatizációs ügyekkel foglalkozó tárca nélküli miniszternek, de részt/ vesz az igazgatósági tanács ülésein, és a tanács döntése ellen a kormányhoz fordulhat, ha szükségesnek látja — tudtuk meg a továbbiakban. Arra a kérdésre, hogy milyen konkrét elképzelések vannak a tartósan állami tulajdonban maradó vállalatok kezelésére az úgynevezett állami tulajdonosi részvénytársaság keretében, és hogy mi várható a privatizáció területén, az volt a válasz, hogy a kérdések eldöntése csak a számos, előkészületben levő privatizációs törvény meghozatala után lehetséges. A távlati célok szerint az állam tulajdonosi funkciójának két fő intézményi megjelenítője az állami tulajdonosi részvénytársaság (ÁT Rt.) és az Állami Vagyonügynökség lesz. ugyanakkor az új tárca nélküli miniszter' véleménye szerint az sem kizárt, hogy egyes speciális tulajdoni kör esetében a tulajdonosi jogokat más államigazgatási • szervek gyakorolják. Ilyen tulajdoni körök lehetnek például bizonyos infrastrukturális létesítmények. Az ÁT Rt. a jelenlegi tervek szerint reményteljesen kezdheti majd el. tevékenységét. Az állami részvénytársaság portfoliójába kerülő vállalatok termelték ki 1990-ben a magvar gazdaságban keletkező nyereség 27 százalékát, és ezzel szemben az elképzelések szerint á majd ilyen kezelési formában működő vállalatok o veszteségekből csak négy százalékban részesedtek. Hosszú távon a részvénytársaság kezelésébe kerülő állami tulajdon nem haladja meg a gazdaPRIVATIZáCSÜS LISTA Pótlólagos felvétel Űjabb vállalatokat vesznek fel pótlólagosan a vállalati kezdeményezésű, egyszerűsített privatizációs listára — döntött hétfőn az Állami Vagyonügynökség vezetői értekezlete. Az egyszerűsített eljárás első ütemében mintegy 350 vállalat kap lehetőséget a privatizáció önálló levezetésére 1— az alapítók által is támogatott kérelmek alapján. így például Pest megyében az első körben a Délegyházi Kavicsbánya Vállalat is. Ságban működő tulajdon 20 százalékát. Természetesen az. hogy egy vállalat a részvénytársasághoz tartozik, Szabó Tamás szerint még nem fogja meghatározni pontosan azt, hogy milyen formában működtetik azt. A kormány a működtetési formák kérdésében is hamarosan döntésre juthat, hiszen a privatizációs bizottság a múlt év szeptemberében kapott feladatainak többségét már elvégezte. Az új minisztertől megtudtuk, hogy előreláthatólag február 28-tól vagy február 2.9-től a jelenleg 22 százalékos jegybanki alapkamat'60, vagy 50 százaléka lesz a privatizációs hitelek éves törlesztési kamata. A két variáció között még nem döntött a kormány, de az biztos, hogy csalt e két változat egyike jöhet szóba. Ez azt jelenti, hogy kamatcsökkentésre számíthatnak azok, akik most tervezik a hitel igénylését. A csökkentés természetesen az összes eddig felvett ilyen hitelre vonatkozik majd. Vagyis: mivel már döntés született az Egzisztencia hitel és a privatizációs hitel összevonására, mind a .két, hitelfajta kamatterhei enyhülnek. A Magyar Nemzeti Bank képviselője a megbeszéléseken azt is jelezte, hogy további kamatcsökkentés is várható az év folyamán. P. P. Félmilliárdos magyar segély a FÁK-nak? Belső szállítók versenyeztetése (Folytatás az 1. oldalról.) test a segélyeket koordináló tárcaközi bizottság végzi majd, mely tényleges munkáját akkor kezdi meg, amikor a segélyprogram bizottságainak vezetői már •tárgyaltak a Szovjetunió utódállamainak illetékeseivel. Erre január 31-én Minszkben kerül sor. A segélyprogramban a NATO is szerepet kap: a szállításokat vállalja. Már a jövő héten kiépítenek egy — 50 nagyméretű katonai repülőgépből álló — légi hidat a két kontinens között. A belső tranzitszállításokat egyébként Magyar- ország és a többi középkelet-európai ország is vállalja. Bogár László végezetül elmondta, hogy Jelcin orosz elnök jelzése szerint az eddig felajánlott összes segély a volt Szovjetunió lakosságának mindössze egynapi fogyasztását fedezi. Szakértők szerint legalább 10 milliárd dollárnyi segélynek kell összegyűlnie ahhoz, hogy a teljes összeomlást meg lehessen akadályozni. A végső cél egyébként az, hogy a fejlett országok segítsék mobilizálni a FÁK köztársaságainak erőforrásait, s így valószínű, hogy a segélyezés a későbbiekben a fejlesztési hitelekre tolódik át. Hétfőn délután 3 órakor az . Országgyűlés megkezdte rendkívüli téli ülésszakának 14. munkanapját. Napirend előtti bejelentés: a kormány csütörtöki ülésén dönti el, hogy kezdeményezi-e a december 31-tíi elfogadott költségvetés módosítását. Ezt Szabó Tamás újonnan kinevezett tárca nélküli miniszter jelentette be a távollévő Kupa Mihály pénzügyminiszter helyett, azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Közlönyben az elfogadott költségvetési törvénytől eltérő szöveg látott napvilágot. A miniszteri bejelentés szerint az eltérések egy részének oka kézirat- illetve nyomdahiba, s a minden törvény nyilvánosságra hozatala után sorra kerülő hivatalos „összevető” vizsgálat befejezése után, a miniszterek tanácsa dönti majd el, hogy az egyszerű helyreigazítás mellett szükség van-e törvénymódosító javaslat benyújtására. A témában szót kárt Orbán Viktor íideszes frakcióvezető, aki megengedhetetlennek nevezte a történteket, s paritásos alapon kijelölendő parlamenti vizsgálóbizottság megalakítását követelte. Gaál Gyula két javaslat kapcsán hangsúlyozta, hogy azok szervesen kapcsolódnak az 1945 és 1963 közötti időszak törvénysértéseinek orvoslására megalkotott 1989-es és 1990. évi törvényekhez. Az 1963 és 1989 közötti időszakra vonatkozó javaslat kapcsán kiemelte, hogy ez azokra vonatkozik, akiket alapvető emberi jogok gyakorlása, és e célok megvalósítása érdekében kifejtett magatartásuk miatt ítéltek el. A javaslat eltérő vonása a korábbi törvényekhez képest, hogy gyakorlati alkalmazása a jog- alkalmazói vizsgálathoz kötődik. TIPIZÁLÁS Ezen kívül bevezeti a részleges semmisség kategóriáját is. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló javaslat kapcsán az igazságügy-miniszter az ebben átfogott 50 éves időszakban elkövetett jogsérelmek tipizálásának nehézségeire utalt, és kitért a kárpótlás módjának ismertetésére is. Rámutatott arra, hogy szándékuk szerint a kárpótlás 1992. január 1-jétői mindenféleképpen járna, függetlenül attól, hogy mikor fogadják el a szóban forgó törvényt. SZAKÉRTŐKKEL1 Az Országgyűlés egész hétfő délutáni munkáját az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának szentelte. Az elhúzódó napirend előtti felszólalásokat követően este 7-ig, a vita elnapolásáig csak a miniszteri expozéra, és a szemmel láthatóan szakértők közreműködésével készített frakcióálláspontok ismertetésére került sor. A képviselők kedden reggel 9 órakor folytatják munkájukat. Légügyi konferencia Biztonságos folyosót (SZDSZ) szintén a kormányra és a parlamenti pártokra hárította a felelősséget, részletes helyre- igazítást kért, illetőleg azt, hogy a hivatalos Icözlöny- ben megjelenő szöveg feleljen meg annak, amit az Országgyűlés elfogadott. SZERVESEN Horvátország és Szlavónia légterének a polgári légi forgalomban történő biztonságos használata érdekében nemzetközi légügyi konferencia kezdődött Budapesten. A tanácskozáson a jugoszláv szövetségi kormány, a horvát közlekedési tárca és számos nemzetközi polgári repülésügyi szervezet képviselőinek részvételével zajlott le. Balsai István igazságügyminiszter a napirend előtti felszólalások és az ülés programsorozatának elfogadása után expozét tartott az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam- és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról, és az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfösz- szottak kárpótlásáról szóló törvényjavaslatokról. MindA jó miét nem gon AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG hétfői ülése r-fi"n—ht—i rnnnTmn nirwr n>-rr [Tn-'-mmm-nnrT-Trr-i—f r mmwnrmr firmnn vrm n -ht-ttít niirri >'mi in—imrf un miunMii—mii wi > Visszamenőleg megái lapított kötelezettség Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén megkezdte azon miniszterelnöki indítvány tárgyalását, amelyben arra kérte a testületet, hogy alkotmány értelmezéssel mondja meg, köti-e a köztársasági elnököt valamiféle határidő kinevezési és aláírási jogköre gyakorlásában. Az alkotmánybírók kedden folytatják az indítvány tárgyalását. A testület határozatot hozott annak az indítványnak a- tárgyában, amely szerint • az illetéktörvény alkotmányellenesen úgy határozta meg a jogszabály hatályba lépésének időpontját, hogy ezzel egyes vagyonszerzési ügyekben visszamenőleg állapított meg illetékkötelezettséget. Az Alkotmánybíróság határozata szerint az illetéktörvény kifogásolt rendelkezése sérti a jogbiztonság követelményét azáltal, hogy a kötelezettek szűk köre tekintetében visszamenő hatállyal hátrányosabb illetékfizetési kötelezettséget állapít meg. Ezért a testület ezt a rendelkezést 1992. szeptember 30-i hatállyal megsemmisítette. Az alkotmánybírák megsemmisítették a büntetés- végrehajtási jogszabály azon rendelkezéseit is, amelyek kizárják a fellebbezést a büntetés-végrehajtási bíró végzése ellen. Az indítvánnyal kapcsolatban a testület határozatában foglalkozott a jogorvoslathoz való alkotmányos jog érvényesülésének problémáival is. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a büntető törvény- könyvnek a hanyag kezelés bűncselekményét szabályozó paragrafusát, mivel az diszkriminatív módon különbséget tesz a magán- és a köztulajdon védelme között. A testület elutasította azt az indítványt, amely szerint alkotmányellenesen hátrányba kerülnek a magasabb jövedelemmel rendelkezők azáltal, hogy az emelkedő jövedelemsávokhoz rendelt adómérték esetükben aránytalanul magas elvonást eredményez. Hamarosan Magyarországon is megkezdődik a személyautó-gyártás. Mint ismeretes, Szentgotthárdon Opeleket, Esztergomban pedig Suzukik at szerelnek majd össze. A tervek szerint a japán autó gyártása októberben indul, s hónapok óta a beszállítók közölt tartják számon a Pest Megyei Mű- anyagipari Vállalatot is. A mai napig azonban még nem dőlt el, hogy a Pemü, kontra Suzuki üzletből lesz-e valóság. Már többször úgy állt az ügy, hogy pont kerülhet a szerződésre, aztán mindig közbejött valami. Ismert, hogy a távol-keleti üzletemberek szeretik alaposan meghány- ni-vetni magukban a dolgokat, s Solymárról is hallatszottak olyan hangok, hogy a Pemünek talán nenaf is olyan jó üzlet Suzuki-be- szállítónaik lenni. Mindenesetre Solymáron Hollósi Ernő, a fröccsöntő üzletág vezetője — aki a Suzuki-ügyékért is felelős — hozzátette, hogy még nem mondtak lé az üzletről; Akad azonban még néhány vitás pont — főleg az árak körül —, ami miatt még mindig tart a bizonytalanság. Hollősi Ernő sze-' rint egyébként a szóba jöhető nagydarabok — lökhárító, műszerfal — gyártására Magyarországon csak a Pémü képes. Arra a kérdésre, hogy a Suzuki-üzleű jó-e a Pemünek, az üzletág- vezető igennel felelt, de hozzátette, hogy még nem az idén. Egyébként Solymáron megtudtuk azt is, hogy a japánokkal még a héten is tárgyalnak. Szerződéskötés ügyében pedig a legújabb variáció az, hogy áprilisban dől el véglegesen a kérdés. A Suzuki-üzlet körüli bizonytalanságok mellett egy új, de már konkrét üzletkötésről is hállottunk Solymáron. A Pemü ugyanis közvetetten a BMW részéra is szállít fogantyúkat. S bár egy-egy ilyen kis műanyag alkatrész nem kerül csillagászati összegekbe, de mivel az idei évre több mint egymillió darabot rendeltek meg"belőle, így már jó üzlet a Pemünek. H. É. te3