Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-27 / 22. szám
C E GLÉDI ^jfírfap XXXVI. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1992. JANIJÁÉ 27., HÉTFŐ Teljesen felújítják a kórházat A megvalósítás óriási próbatétel lesz Oroszul tanul a hangyás hölgy Konyakos meggy Ukrajnából A belvárosi családi ház irodának berendezett szobája ajtaján kopogok. Középkorú asszony nyit ajtót. — A hangyás hölgyet, keresem — mondom tétován, s nyomban beigazolódik, hogy jó helyen járok. Hlus- kó Mihályné személyében tapasztalt üzletasszony hozta létre az 50-es számú Beszerző és Értékesítő Hangya Szövetkezetét. Régebben az ÁFÉSZ kebelében kereskedett, majd önálló vállalkozó lett,, és .több mint egy éve tizenhat ismerős kereskedővel, kisvállalkozóval — tagonként háromezer forint beugróval —■, létrehozta a Hangyát, amely összhangban áll az új szövetkezeti törvénnyel. Nemzetközi árucsere Ebből a szerény összegből éppen csak a bejegyeztetés körüli procedúrára futotta. Hluskóné a saját lakását nevezte ki irodának, alkalmazottat nem tartanak, némi pénzmagra mégis szükség lenne a továbblépés érdekében, így aztán nemzetközi barterkereske- désbe vágott. Mint régi üzletember, tudja, hogy a jó vállalkozó először kipuhatolja, milyen szükséglet kielégítésére lehet építeni, s onnan" kezdi szervezni az üzletet. Csak így van esély a boldogulásra. Nonprofit szövetkezetei hoztak létre, a nyereséget nem veszik ki. (Ö maga sem kap fizetést.) Inkább befektetik, fejlesztik az infrastruktúrájukat. Nem sokkal a megalakulás után véletlenül belecsöppent egy ukrán—magyar közös vállalat szervezésébe, ami ugyan kútba esett, de neki sikerült egy megfelelő kereskedelmi partnerre szert tennie, akivel üzletet kötött. Borsot, cementet hoz Mindkét fél igyekezett alaposan kipuhatolni egymást, hiszen bizalom nélkül kockázatos és nehézkes megállapodásokat kötni. Egy szép napon azon vette észre magát, hogy egy harmincötezer tagot számláló mamutszövetkezet főnökénél jár vendégségben, s családi körben szövik, szövögetik üzleti terveiket. A viszonosság úgy kívánta. hogy legközelebb, itthon, 6 lássa vendégül üzletfelét. Saját zsebre ez nem semmi, de a társaiban is volt kurázsi, tapintatosan naponta kézről kézre adták, és úri módon megoldották a vendéglátást. Lám, min nem múlik a megalapozott, tartós üzleti kapcsolat. Ez az ukrajnai, dunántúl- nyi területű szövetkezet, amely élelmiszer-feldolgozó üzemeket működtet, jó partnernek bizonyult. Egyik konzervgyárukkal jutottak megállapodásra, melynek értelmében Húszmillió forintos keretben cserélnek árut. A Hangya nagy meny- nyiségű konyakos meggyet görgetett át a határon, meg jóféle lekvárokat. Ezeket a Budapesti Csokoládégyár vette meg. Az ukránoknak viszont cserébe konzervipari feldolgozógépekre és korszerű csomagolóalkalmatosságokra volt szükségük. Azt Ausztriából szerezték be. Miután importból származó forintbevételre tettek szert, jogosultságot nyertek nyugati valuta vásárlására. így jutottak hozzá ahhoz a schillingkerethez, amiből a gépet megvehettek. Ez az ügylet jó alkalom volt arra, hogy „élesben” szerezzen az ember külkereskedelmi tapasztalatokat. Igaz, hogy közben elúszott a lekváros cipő akció, mert ötven kiló marmelád járt volna egy pár topogóért. Egy másik csereüzlet viszont most körvonalazódik. Fűszerborsot szeretne behozni Hluskóné és cementet. Megfelelő helyzetisme- rettel, kemény alkuval el lehet érni olyan árakat, hogy tisztességes nyereség legyen a bolton. Keleti és nyugati láb Nem cél üzleti apparátus kiépítése, ehelyett inkább számítógép beszerzésére lesz szükség. Ahhoz, hogy kiegyensúlyozott legyen a kereskedés, a keleti láb mellé kell egy nyugati is, hiszen helyzeti előnyünk, hogy betölthetjük az összekötő kapocs szerepét. Hluslcó Mihályné — látva a kedvezőtlen belpiaci helyzetet — szert tett egy orosz nyelvkönyvre. Szent elhatározása, hogy még az idén megtanul oroszül, mert a tolmács sokba kerül, az üzletnek pedig menni kell. (tamasi) Csaknem két esztendeje, hogy a Toldy-kórházban igazgatótanács kezdte meg tevékenységét. Induláskor szomorúan konstatálhatta — a felmérések tanúsága szerint —, hogy a megyei és országos intézetekhez képest a ceglédi legalább két- szer-háromszor rosszabb pénzügyi helyzetben van. Nagyon elmaradott a műszerezettség; az épületeket megviselte az idő, a betegellátó részlegek komfortja is kívánnivalót hagy maga után. Az irányító testület kidolgozta a kórház jövőjének stratégiáját, s ennek egyik legfontosabb pontjaként a műszerfejlesztést jelölte meg. Egyebek mellett ezt tudtuk meg dr. Mohos György igazgatótól beszélgetésünk elején. 9 Az efféle fejlesztés minden intézetben vágyálom. aminek természetesen az egyre apadó pénz szabja meg a határait. Önök mire alapoztak? — A műszerfejlesztésre három lehetőségünk van: az önkormányzat évi támogatása; ezt egészíti ki a megyei keret, valamint a Budapest Bank Rt. és az ÁFÉSZ által létrehozott alapítvány. E három pénzforrásból 1990-ben és 1991- ben jelentősen gyarapodtak eszközeink, berendezéseink. Az idén hatvanmilliót remélünk. Ezzel az összeggel elérhetnénk, hogy korszerűen felszerelt intézményünk legyen. Voltaképpen a korábbi elmaradottság már a múlté. Eleddig Kecskemét, Szolnok. Jászberény és Budapest kórházaiba kellett küldeni betegeinket egy-egy speciális vizsgálatra. Alapvetően a diagnosztikára helyeztük a hangsúlyt, ami a betegség megállapításának modern lehetősége. Ezért fejlesztésünkben elsősorban a laboratórium, a röntgen, a patológia; az endoszkópja, valamint az ultrahang dominált. A laboratórium új automatáival pici vérmennyiségből gyorsan, rendkívül pontos eredményt lehet produkálni. A röntgen — és az ehhez kapcsolódó ultrahangvizsgálat — két világszínvonalú berendezéssel gazdagodott. Akárcsak a kardiológia, amely a közelmúltban — alapítvány segítségével — hasonló nívójú műszerrel. És persze a gyomor-, bélrendszer teljes diagnosztikáját is olyan endoszkóppal készíthetjük el, ami elsőrangú. A fejlesztés következő programjában a terápiás műszerek beszerzését tűztük ki. 9 Lehangolóak-e a működési feltételeik? — Takarékosabb gazdálkodásra szorít(ott) bennünket az, hogy a kiadásainkat az úgynevezett automatizmus — amivel évente emelik a működési költségvetésünket — messze nem fedezi az inflációt. Az utóbbi az egészségügyben — a gyógyszerek, kötszerek, gyógyászati anyagok és segédeszközök jelentősebb árnövekedése miatt — még nagyobb, mint az élet más területén. Kerestük a belső tartalékokat — ezek egyre kisebbek —, hogy szerényebbek legyenek a kiadásaink. Ebben az évben gondot jelenthet az ötszázalékos emelt költségvetés, kérdés, hogy ezzel a tavalyihoz hasonló színvonalú ellátást tudunk-e produkálni. Ami örvendetes — s ezt az • országban kevés intézmény- ■ ben mondhatták el —. 1991- et úgy zártuk, hogy a társadalombiztosítástól kapott működési kereten bélül maradtunk. • 9 Azt hallottam, hogy rossz á dolgozóik hangulata ... — Mindenkiben — vezetőkben, beosztottakban — van némi bizonytalanság. Mert valamennyien érezzük, tudjuk, hogy a korábbi módon nem működhetünk. Ezt a költségvetés nem tudja finanszírozni. Azt is mérlegelni kell, hogy a jövőben szükség lesz-e ennyi dolgozóra, avagy kevesebben is megoldhatjuk az ellátást. Vannak szakmai terveink a fejlődésre. Hosszabb távon arra lehet számítani, hogy csökkenteni kell az ágyszámot, és nem lesz szükség minden szakdolgozóra és orvosra. Ugyanakkor az intézmény hatékonyabban fog működni, mint a korábbiakban. Egyébként a szakmai felkészültség eddig is lehetővé tette a magasabb színvonalú munkát. Ezt bizonyítja az, hogy ebben az évben a megyei tiszti főorvos három kollégánkat kinevezte megyei szakíőorvosnak. Dr. Sebök János kandidátust pedig az országos patológiai, míg dr. Őze Bélát a kardiológiai szakmai kollégium tagjának választották. Ez a megbecsülés jelzi az itteni szakértelmet — a modern műszerek jó kezekbe kerültek, 9 A létesítmény az elmúlt több mint két évtizedben igencsak lepusztult. Reménytelen eset a rekonstrukció? — A teljes rekonstrukció huszonkét év után immár elkerülhetetlen. Az ön- kormányzat jóváhagyásával ebben az esztendőben elkészíttetjük a tanulmánytervet. Ami tartalmazza az épületek felújítását, valamint szakmai fejlesztési programokat. A 2000-ik évhez méltó modern kórházat szeretnénk megvalósítani. Az elképzelésünk szerint a kivitelezés három-öt év alatt készülne el, A beruházás költségei körűikéiül fél- vagy egymilliárd forintot emésztenének fel. A saját, illetve az: önkormányzat . fejlesztési alapjából meglehetősen szerény ősz- szeget adhatunk. Ennek-, a rengeteg pénznek a zömét az állami költségvetésből- — elsősorban a népjóléti kormányzattól — címzett és célzott támogatásokkal szeretnénk elnyerni. Ez szükségeltetik ahhoz, hogy körülbelül öt év múlva városunkban egy kisebb ágyszámú, korszerű kórház legyen. A megvalósítás óriási próbatétel lesz mindany- nyiunknak. Mert közben az intézetnek működnie kell, úgy, hogy a betegek ne érezzenek meg semmit —■ vagy legalábbis keveset — a felújítás kellemetlenségeiből. ' , F. F. Az alakulás meghatározó motívuma volt, hogy a hölgy szenvedélyes olvasója a legfrissebb közgazdasági, és marketing-szakirodalomnak, s az ismerőseinek mindig azon frissiben elmesélte, „tudjátok, most ezt olvastam ...” Szó szót követett, és összeszövetkeztek. Főhadsegéd a könyvtárban Január 30-án, csütörtökön 18 órakor a ceglédi könyvtárban a Liberális Klub szervezésében találkozót tartanak Pick Ró- berttel, a köztársasági elnök főhadsegédjével és Podkoniczky István SZDSZ- ügy vivő vei, külügyi szakértővel. A Szabadság filmszínházban január 27-én, 28-án, 29-én, hétfőn, kedden, szerdán: Csupasz pisztoly 2 1/2 (amerikai vígjáték). Az előadások este 6 és 8 órakor kezdődnek. Kivágták a fákat Abony külterületén, a Kőröstetétlcn felé vezető 46-os számú út mentén kivágták a derékvastagságúra megnőtt akácfákat. Képünkön: a közúti igazgatóság ceglédi üzem- mérnökségének dolgozói elszállítják a felfűrészclt rönköket az út mellől, így javul a közlekedés biztonsága ezen a keskeny, ám fontos útszakaszon (Hancsovszki János felvétele) Városi tévéműsor Január 29-én, szerdán este 6 órakor jelentkezik következő kísérleti adásával a városi televízió. A műsort másnap, csütörtökön este 10 órakor megismétlik. A programból: Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere Cegléden; interjú az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagy- követségének kereskedelmi tanácsosával; karácsonyfasirató; Lezsák Sándor, az MDF-alelnöke Cegléden; a „Pódium-portré” vendége Sass Sylvia; ceglédi irodalmárok találkozója a könyvtárban; a Turini Százas Múzeumbaráti Kör közgyűléséről; báli híradás; bemutatkozik a pénzügyi csoportvezető; végül: sport. Abosiyi közmeghallgatás Január 31-én, pénteken 15-től 20 óráig az abonyi önkormányzat képviselőtestülete közmeghallgatást tart a polgármesteri hivatal dísztermében. KÖZLEMÉNY Zsadony I,ászlót 1992. január 27-én délután három órakor a ceglédi Üjvárosi evangélikus temetőben helyezzük örök nyugalomba. A gyászoló család Gyorsvonat Koncz-est Január 31-én, pénteken 19 órakor a Kossuth Művelődési Központ kamaratermében Gyorsvonat címmel Koncz Gábor érdemes művész önálló estjét rende- j zik meg a pódiumbérlet j harmadik előadásaként I CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. O Munkatársak: Tamasi Tamás és Rozgonyi István. • Postacím: Cegléd, PL 19. 3701. Telefax és telefon: (20) 11-400. 9 Telex: 22-6353. O Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Telefon: (20) 10-763.
