Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-25 / 21. szám

GÖDÖLLŐI „vIX. íwVOBYAM, 21. SZÁM 1992. JANUÁR 25., SZOMBAT Ha éjszaka jön a vásárló Pizsamában, fogkeféért Véletlenül vettük észre, hogy van. Meleg, kora őszi estén tartottunk hazafelé, amikor vegyes összetételű kis cso­portba botlottunk. Vásárlók voltak: kik már végeztek, de még maradtak, kik sorukra vártak ráérősen, beszél­getve. Akkor tudtuk meg: éjjel is nyitva tartó vegyes­bolt üzemel a Patak téren. Vajon minek? Vajon ki­nek? Érdemes-e? Érde- kes-e? A kérdésekről tél év elteltével p napokban beszélgettünk az üzlet ve­zetőjével. — Anyagbeszerzőként ko­rábban sokfelé jártam az országban, s mindenütt ta­lálkoztam nonstop üzle­tekkel. Gondoltam: Gödöl­lő elég nagy lélekszámú vá­ros ahhoz, hogy itt is legyen rá igény — utalt a kezde­tekre Széphegyi Géza, aki szeptember 5-től vezette be az éjszakai nyitva tartást. Mára bebizonyosodott, hogy valóban van rá igény. Mig napközben 70 százalékban az alapvető élelmiszereket — zsírt, olajat, kenyeret — viszik, éjjel fele-fele arány­ban fogy az ital, s a ciga­retta, illetve az élelmiszer — utóbbiból ilyenkor legin­kább a felvágottak, szend­vicsek. • Kik jönnek ilyenkor? — A város minden pont­járól, a legvegyesebb össze­tételben. Tíz óra után az esti műszakban dolgozók, a Budapestről HÉV-vei ér­kezők jönnek napi bevá­sárlásra, az ő kedvükért igyekszünk úgy rendelni, hogy ilyenkor is legyen még tej, kenyér. A szórakozni indulók, vendéget várók italt, ennivalót visznek. A fiatalok diszkóba menet ci­garettáért, italért, hajnal­ban pedig enni jönnek, mert megéheztek az ugrálásban. Megdöbbent és elkeserít, hogy — vásárlásukból {t#Ir ve —; li-lii éves gyerekek komoly ‘ h úszatokat túrta-, nak. • Élőfordulnak extra ese­tek is? Hogy valaki éjjel beállít mondjuk egyetlen szappanért? — Fogkeféért például jöt­tek már éjszaka. A közel­ben lakók közül pedig a legváratlanabb időpontok­ban, pizsamában is lefutnak egyesek, mert mondjuk haj­nali kettő és három között megkívánnak egy sört. Ilyenkor drágábban adják? — Budapesti példára, az első időben éjszakai felárat vezettünk be, de nem tet­szett a vevőknek, morgolód­tak, hát megszüntettük. Mi nem napszakonként, hanem árufajtánként differenciá­lunk. Nálunk a legolcsóbb az egész városban a kenyér, s a tej is az átlagár alatt van, ugyanakkor az italo­kat drágábban adjuk, füg­getlenül attól, hogy nappal vagy éjjel vásárolják. © Milyen az éjszakai áru­sítás hangulata? Más, mint a nappalié? — Egészen más. Egyrészt hangulatosabb, mert az em­berek ráérősebbek, elbe­szélgetnek velünk és egy­mással. Ugyanakkor sajnos félelmetes dolgokat is pro­dukálhat ez az időszak. Yi­Január 25-én: Gödöllő, művelődési ház: Szárnyát vagy comb­ját. Francia filmvígjáték. 17 és 19 órakor. A frekveneiavideo aján­lata: Tökéletes szépség és kón- dició. Szinkronizált ameri­kai aerobicfilm. 10 órakor. A gyilkos apáca. Szinkro­nizált amerikai horror­film. 16 órakor. A sogun zsoldosai. Szinkronizált ja­pán kalandfilm, 18 és 20 órakor. Január 26-án: Kutyaparadicsom. Szink­ronizált amerikai vígjáték, 10 órakor. A jövő emlékei. Szinkronizált angol sci-fi, 16 órakor. Mentősök. Szink­ronizált amerikai vígjá­ték, 18 és 20 órakor. ta, veszekedés, verekedés is lehet, amelyek bizony el­riaszthatják a békés vevő­ket. Egyre többen szeretné­nek hitelre vásárolni, és az elutasításra agresszív fel lépéssel reagálnak. Egy al­kalommal dulakodássá fa­jult egy szóváltás itt bent az üzletben, azóta éjjel csak egy kis ablakon át szolgá­lunk ki. Ez nem jó sem ne künk, sem a vevőknek, : de legalább biztonságos. • Szerencsére közel van a rendőrség ... — Igaz, de őket . sem riaszthatjuk állandóan! Jó a kapcsolatunk velük, jár­őreik, amikor csak tehetik, elnéznek erre, de egyszerre nem lehetnek jelen a város minden pontján. Nagy gond Gödöllőn a Idizbiztonság, jó lenne, ha többet tudna se­gíteni e téren az önkor­mányzat. Mi, kereskedők sem zárkóznánk el valami­féle támogatástól, a rendőr­ségi létszámbővítés, s ezál­tal az üzlet nyugodt éjsza­kai üzemeltetése érdeké­ben. • Önöknek is sok em­berre lehet szükségük a folyamatos nyitva tartás­hoz ... — Nem kell ide sok em­ber, ám aki van, az sokát dolgozik! Éjszakára csak férfiakat osztunk be, s ilyen­kor vállalnak munkát al­kalmanként a családi, bará­ti körből kikerülő „beug­rók" is. • A csendes éjszakát szeretik, vagy a forgalma­sat? — Gyorsabban telik az idő, ha gyakran jönnek. Persze minden éjjel vannak üresjáratok. Három óra után viszont mindig meg­élénkül az élet: ilyenkor jönnek a szállítók és a ko­rán kelők. • Megérte megnyitni ezt a boltot? — Ezt most még nem tudjuk. Ami biztosnak lát­szik: milliomosok nem le­szünk. —Pillér— Tanulva szórakoztak, szórakozva tanultak Nem csak születésnap A terítési versenyen — ki hitte volna? — fiúk is részt vettek Madách Imré születés­napján Gödöllőn és környé­kén ezerháromszáz diáknak drukktól mentes az ébredé­se. Az ember tragédiája szerzőjének nevét viseli ugyanis városunk szakkö­zépiskolája, szakmunkás- képző és speciális szakisko­lája. Hagyomány, hogy ezen a napon nincsen tanítás, ez a Madách-naip, a tanulva szórakozás és szórakozva ta­nulás napja. A kollégiumi megnyitó, ünnepi műsor, a pályázatok és tanulmányi versenyek díjainak átadása után ve­télkedők sora kezdődött, s volt annyiféle agytorna, hogy mindet felsorolni ta­lán a legnehezebb kérdés lenne. Az iskolában — amely ta­valy bővült négy tanterem­mel — annyi szakmát ok­tatnak, hogy a tanárok sem tudják kapásból megszá­molni. Mint Fatter Mihály­né, a nőiruha-készítők má­sodik és harmadat évfolya­mának osztályfőnöke el­mondta, már érzékelik az iskolák között kibontakozó versenyt a tanulókért. Ezért kell mindig kitalálni va­lami újat. A nőiruha-készí­tő szakmát tanulók zöme egyébként az Apolló Kft. tanműhelyében sajátítja el a gyakorlati ismereteket. Mint minden szakma ta­nulói, ők is kiállították leg­szebb munkáikat. Az egyik teremben a Szo- bafestő-Mázoló, Tapétázó Országos Ipartestület mu­tatkozott be, többek között a legkorszerűbb, a piacon még nem is ismert festé­kekkel, illetve tapétákkal. A gödöllői festőtanulók már tagjai ennek a szervezetnek, hasonlóképp a leendő fod­rászok is szakmájuk ipar- testületének. A Madách-nap egyben pályaválasztási nap is. A kiállításokat nem csak a más szakmát tanuló diák­társak tekintik tehát meg, hanem a környék hetedike­sei is, amennyiben iskolá­juk él a felkínált lehető­séggel. B. G. Götz Mariann másodikos nőiruha-készítő tanuló kéré­sünkre levette a kiállított munkák közül a sajátját — egy blúzt — a tanterem fa­láról, és magára öltötte (A szerző felvételei) Méltó helyen Hangverseny a kápolnában „A zene láthatatlan aranyhíd, amely összeköti a föld valamennyi embe­rét.” Mindnyájan ezt érez­tük a gödöllői Grassal- kovich-kastély kápolnájá­ban megrendezett hangver­senyen. A nagytarcsai Ju­hi! áte kórus és a gödöllői városi kamarazenekar pro­dukciójának lehettünk fül­tanúi, melynek magas szín­vonalához Sümegi Eszter, Shulcz Katalin és Flier La­jos szólóénekesek is hoz­zájárultak. Felcsendült Bach kan­tátája. Vajon mi, hallgatók, mire gondoltunk a ^zene hallgatása közben? Talán arra, hogy Bach bonyolult polifon műveivel kortái'sai szemében konzervatív kí­vülállónak számított, aki áz értelmet megmozgatja ugyan, de a szívet hidegen hagyja? Nem hiszem, hogy aki ezt a kantátát hallotta, csupán az észnek hajtana GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. 9 A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. 0 Munkatárs: Pillér Éva. 0 Postacím: Gödöllő, Pf. 14, 2100. Telefax és telefon: (28) 20-7S6. 9 Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-töI 13 óráig. 0 Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-tó! 13 óráig a szerkesztőség­ben. A Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik rangos gö­döllői programja lesz an­nak az óceániai néprajzi gyűjteménynek a bemu­tatója, melyet a városból elszármazott gyűjtő, és kutató, Ignác/. Ferenc aján­dékozott Gödöllőnek. Az immár egy esztendeje megérkezett gyűjtemény zöme a melanéz és polinéz szigetvilág törzsi kultúrájá­ról ad az európai szemnek egzotikus képet, s a több száz eszköz, használati tárgy, és öltözék mellett az anyag kiegészítődön bota­nikai és állattani kuriózu­mokkal is. A gyűjtemény, melyet ezernyi diafelvétel, fotók és hangzóanyagok, valamint angol nyelvű szakirodalom tesz teljessé, a művelődési központ és a múzeum ösz- szefogásával kerül a város közönsége elé. A kiállítás tervezett helyszíne a mű­velődési központ galériája, Az Ignácz-gyíijtemény kiállítása A felfedező szemével ahol előreláthatóan már­cius közepétől május végéig tart nyitva a tárlat. A kiállítás három célt szolgál. Egyrészt köszöne­tét kíván kifejezni az aján­dékozónak, aki évtizedek nem veszélytelen gyűjtő­munkával összeállította és szülővárosának adomá­nyozta ezt az egyedülálló kollekciót. Másrészt az anyagot természetszerűleg be kell mutatni á város közönségének, harmadrészt pedig a gyűjtemény tudo­mányos értéke is indokolja, hogy tágabb körben megis­merjék, és ezzel kutatható­ságát a kiállítás, mint a be­mutatás eszköze, elősegitse. E hármas elvet követik majd a kiállítás megren­dezésének technikai meg­oldásai is. Az anyag kurio­zitásának megfelelően a lei- állítás lényegében egy kör­nyezetimitáció lesz, és csak a tárgyak egy része kerül vitrinbe. A kiállításlátoga­tók is inkább valamiféle barangoláson vesznek majd részt, mintsem a klasszikus módon „megtekintik a ki­állított műveket” — talán úgy is fogalmazhatunk, hogy kicsit a felfedező sze­mével ismerkednek meg a gyűjtejnény legszebb darab­jaival. A tudományos megismer­tetés eszköze lesz a bemu­tatóra készülő katalógus, amely pontos adatokkal fel­sorolást ad a teljes gyűjte­ményről, így biztosítva a hozzáférhetőség első fázisát (a gyűjtemény a kiállítás után a múzeumban bárki számára kutatható lesz). A katalógushoz Ignácz Ferenc Ausztráliából kül­dött bevezető sorokat. Mi­vel maga valószínűleg nem tud „hazaugrani” a megnyi­tóra, azt a tervek szerint március 14-én, 17 órakor Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazga­tója fogja tartani, értékelve az anyag jelentőségét. A ren­dezők nem titkolt szándéka, hogy a kiállítás révén szponzorok keresésével a gyűjtemény további —’és majd végleges —, köz­kinccsé tételét is megolda­ni próbálják. Az anyag teljes feldolgozása, nívós kiadványban történő meg­jelentetése és állandó kiál­lítása ugyanis pénzigényes munka, mélyhez a' források csak részben állnak rendel­kezésre. Varga Kálmán fejet. Mind a szövegkife­jezés, mind a zene harmó­niája, a kontrasztok és fo­kozások alkalmazása mind­mind olyan zenei kifejezők, amelyek nemcsak az értel­met hívják ki, hanem fel tudják melegíteni a szivet, bele tudnak hatolni érzé­keinkbe. ....■* Körbenézve arra is gon­dolhattunk, hogy mennyi-' re vonzza a gödöllői embe­reket Bach vagy Haydn muzsikája. Zenekedvelők, zenészek, szülők és gyere­kek zsúfolásig betöltik ezt a kis kápolnát, amelyet 1749-ben szenteltek fel, a főoltár képe pedig egy cso­dálatos 18. századi Nepo- muki Szent János-fest- mény. Gondolatainkban ne fe­ledkezzünk el a hangsze­rek királynőjéről, az orgo­náról sem, amely már a középkorban bekerült a templomokba. Akik rend­szeresen járunk szentmisé­re, már hallottuk ennek a2 orgonának a játékát, de Bach és Haydn művében a hangszer, a zenekar és kó­rus, kórusfúgák egysége le­nyűgöző szépséget aLkot. FIdndel Concertóját él­vezve — amelyet gyakran oboaversenynek neveznek — a középső, lassú tétel­ben hallhattuk leginkább az oboa fájdalmas, lágy dal­lamát. A városi kamaraze­nekar előadásában most hallottam először ezt a té­telt olyan csodálatosnak, ahogyan talán Händel meg­írta és elképzelte. A hangverseny végén Kátai Géza atya köszöne­tét mondott a muzsiku­soknak, remélve, hogy e zeneszerzők műveinek mél­tó helyen, a kápolnában való tolmácsolására gyak­rabban sor fog kerülni. Mi, hallgatók is köszönjük ezt az élményt, hiszen a zene mindig jelen volt és jelen is lesz életünkben. Sári Erika

Next

/
Oldalképek
Tartalom