Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-25 / 21. szám

Az elítéltek fele Új gazdaság, régi elnök nem dolgozik Egy település, egy gazdaság (Folytatás az 1. oldalról.) —. minden jól ment, szinte ráfordítás nélkül jött a pénz. A Csepel Autónak, a FÉG-nek volt itt műhelye, ahol több száz embert fog­lalkoztathattunk. — Csupa olyan cégek, amelyek már csődbe men­tek ... — Igen, ma már látható, hogy a börtönvállalatok csak a gazdaság negatívu­mait — a látszólagos mun­kaerőhiányt, hiánygazdál­kodást — használták ki. A befolyt nyereséget pedig nem fordítottuk saját ter­melőberendezéseink fej­lesztésére, beruházásra. Voltunk ugyan jó páran, akik ezt szóvá tettük, de tudja, hogy van, amíg jött a pénz, minden jó volt. Manapság azonban már meglehetősen nehéz mun­kát szerezni, a megbízások csak csurrannak-cseppen- nek. Az udvaron szürke tömbök jelzik, a beton- elemgyártás tavasszal még folytatódhat, persze csök­kenő mértékben. Még a Taurus számára is gyárta­nak gumiabroncsokhoz való karikákat, de ez is alig har­minc embernek ad lekö­töttséget. A nyomdában már csak kisebb szórólapok készülnek, s az említett papírgyártással sem lehet megváltani a világot. — Tisztában vagyunk ve­le— mondta az igazgató —, hogy hamarosan a Dunai Vegyesipari Vállalat ellen is meginduhat a csődeljá­rás. Abba viszont nem le­het beletörődni, hogy az el­ítéltek ne dolgozzanak. Azt hiszem, a laikusok számára sem kell különösebben han­goztatni, hogy a munkának milyen nevelő hatása van. Jobiran telik az idő, a fel­adatok jellemet formálnak, s hát arról sem szabad el­feledkezni, hogy ha valaki nem dolgozik, még cigaret­tára, édességre sincs pén­ze, s ez is feszültségforrás lehet. Semmiképpen sem jó, ha életerős fiatalok ah­hoz szoknak hozzá, hogy semmittevéssel töltsék el napjaikat. — A tököli börtön hely­zete — szemben a többi hasonló intézménnyel — azért is speciális, mert itt fiatalok töltik büntetésüket, akiknek tulajdonképpen még az iskolapadban lenne a helyük. — Így van, s 1974-ben, A tököli börtönben az elítéltek nagy részének nem tudnak munkát adni. Biztosra vehető, hogy a fiatalok nem min­dig oly békésen töltik el a semmittevés óráit, mint az az egyik cellában készült fotón látszik (Erdősi Ágnes felvétele) amikor megalakították a Dunai Vegyesipari Vállala­tot, elkövették azt a hibát is, hogy itt is ugyanolyan feltételek mellett kellene működnünk, mint ahol fel­nőttek az elítéltek. Most, hogy a magyar cégeknek is a világpiacon való megjele­nés lett a mérce, remélhe­tőleg senki sem gondolja komolyan, hogy az itteni gyerekekkel fogunk export­képes termékeket gyárta­ni! Az ide kerülő fiata­lok öt százaléka analfabé­ta, csak minden második végezte el az általánost, s lámpással kell keresni azt, akinek esetleg még szak­mája is van. Ilyen összeté­tel mellett aligha lehetne elvárni, hogy piaci viszo­nyok között nyereségesen termeljünk. — Mi lehet akkor a megoldás? Hiszen abban mindenki egyetérthet, hogy a rendszeres elfoglaltságra szükség van. — Nemrégiben jártam Ausztriában egy határ melletti falu börtönében is, ahol szintén fiatalko­rúak ültek. Ott a foglalkoz­tatásukat tanműhelyszerű- en oldották meg, volt ott fodrász, kovács, kerami­kus, szabó, könyvkötő, sze­relő. Megtanulhatják a szakma alapfogásait, s ha úgy adódik, szolgáltatásai­kat még értékesítik is. A fodrászokhoz például még a faluból is járnak nyirat- kozni. Persze nekik nem nyereségre törekedve kell dolgozniuk, hiszen a fenn­tartást az állam finanszí­rozza. Nálunk is valami Érvényben: 1992. január 24-től VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 136,88 139,68 Ausztrál dollár 56,87 58,11 Belga frank (100) 231,85 236,51 Dán korona 12,30 12,56 Finn márka 17,50 17,90 Francia frank 14,00 14.28 Görög drachma (100) 41.38 42,23 Holland forint 42,37 43,23 ír font 128.79 131,39 Japán yen (100) 61,84 63,04 Kanadai dollár 66.14 67,54 Kuvaiti dinár 265,98 271,48 Német márka 47,72 48,68 Norvég korona 12,17 12,41 Olasz líra (1000) 63,42 64,70 Osztrák schilling (100) 678,40 692,00 Portugáli escudo (100) 55,40 56,50 Spanyol peseta (100) 75,58 77,10 Svájci frank 53,86 54,94 Svéd korona 13,13 13,39 USA-dollár 76,99 78,55 ECU (Közös Piac) 97,43 99,39 hasonlót tudok csak elkép­zelni, noha tudom, hogy napjainkban mindenre ke­vés a pénz. Maga a börtön költségvetése is meglehető­sen szűkös, a zárkák zsú­foltak, s nem telik épület­felújításra sem. Mégis úgy vélem, hogy erre áldozni kell az állami költségvetés­ből, hiszen a társadalom­nak nem mindegy, hogy a börtönökből milyen elítél­tek szabadulnak ki. Szo­morú, hogy a megváltozott viszonyok mellett — ami­kor sok mindent már sza­badabban csinálhatnánk — most a pénztelenség fogja le a kezünket. —hargitai— (Folytatás az 1. oldalról.) chenyi. Így megvalósulni látszik az említett települé­seken élők vágya, álma: az egy település, egy szövet­kezet! A kőröstetétleni gazdaság nyugdíjasaival együtt 19(1, a jászkarajenői nagyüzem pedig 480 tagot számlálhat soraiban. A kisebb téesz 1909, míg a nagyobb szö­vetkezet 6 ezer 500 hektá­ron gazdálkodik. Az 1991. november 25-én, a szétválást kimondó köz­gyűlési határozatot köve­tően, az akkor érvényben lévő szövetkezeti törvény szellemében hozzáláttak a vagyonmegosztáshoz. A leg­apróbb szempontokra is te­kintettel, mint például az állatok lemérése, a gépek, alkatrészek darabonkénti átválogatása, a termény ki- dekázása, s egymás közötti szétosztása révén már az egykori anyaszövetkezet vagyonának több mint 90 százalékát felosztották. Ez azt jelenti, hogy a 300 mil­lió forintot kitevő téesz- vagyon mintegy 32 százalé­ka jutott Kőröstetétlenre, ahol tegnap a tagság bevo­násával közgyűlést tartot­tak, s titkos szavazáson megválasztották a szövet­kezet vezetőségét. A köz­gyűlésen megjelent 120 tag közül 115-en éltek a szava­zati jogukkal, s egv érvény­telen szavazat mellett az új szövetkezet tagsága elnö­kéül azt a dr. Lakos Lász­lót választotta, aki a szét­válás előtt, a jászkarajenői Árpád Tsz elnöke volt. így nemcsak a téesz neve, de az elnök személye is vál­tozatlan maradt! Megvá­lasztották a hattagú vezető­séget is. Dr. Lakos azt ígérte a közgyűlésen, hogy most végre közel kerül egymás­hoz a vezetőség és a tagság. Ez majd az eredményekben, a jövedelemben is nyomon követhető lesz. Az elnök nem tagadta, nem tudnak mindenkinek pillanatnyi­lag munkát biztosítani, s itt az építési részlegükre cél­zott, de közölte, hogy már­ciustól már nem fenyegeti őket a tétlenség réme. Elhangzott az is, hogy az új Árpád, valamint a Szé­chenyi Termelőszövetkezet egyaránt bejelentette a va­gyonváltozást a cégbíróság­nak. Nem kísérték a szétválást személyes konfliktusok — mondotta Töröcsik István, a Széchenyi Szövetkezet el­nöke. A tagság viszont igényli, hogy ezentúl való­ban tulajdonosa legyen an­nak a gazdaságnak, annak a vagyonnak, ahol dolgozik. Utalt arra, hogy még közös bankszámlán szerepel a két szövetkezet, de néhány hó­napon belül ez is megszű­nik, hiszen nagy valószínű­séggel kft.-ként működnek majd tovább. Gyócsi László Eleve esélytelenül? Ami előny, nr a hátrány (Folytatás az 1. oldalról.) felülvizsgáltunk, áttanul­mányoztunk, s a feltételek­nek megfelelőket továbbí­tottuk; az első rosta tehát itt működött. Sajnos elég sok megalapozatlan, üzleti koncepciót nem tartalmazó igényléssel találkoztunk, nem beszélve arról, hogy a legtöbb pályázat a kereske­delem és a szolgáltatási szféra fejlesztését, s nem a prioritást élvező termelő te­vékenység finanszírozását célozta. Holott tapasztaljuk, a butikok támogatás nélkül is virágoznak, ellenben a termék-előállításra a szük­ségesnél kevesebben vállal­koznak. S hogy ml várható az idén? Az igazgató szerint a múlt évihez hasonló nagy menetre lehet számítani. A Start-hitel az egyetlen olyan konstrukció ugyanis, amely a törzstőke növelésére is fordítható, amely tehát a cégalapítást is lehetővé te­szi. Ugyanakkor rendkívül kedvező kamatfeltételeket biztosít, tehát kiugróan vonzó. De ebből származnak hát­rányai is. A túljelentkezés lehetetlenné teszi még az arra érdemesek igényeinek teljesítését is; erre egysze­rűen semmiféle garancia nincs. Pirisi Ferenc szerint egyképpen lehetne meg­szüntetni az ellentmondáso­kat, ha minden évben más és más szektort preferálná­nak. így nem lenne szük­ség az eleve esélytelenül in­dulók fölösleges kiadásaira, hiszen az illetékek lerová­sa tetemes költség a vállal­kozóknak — s haszon az ipartestületeknek és az egyéb hivataloknak —, jól­lehet a legtöbb esetben ki­dobott pénz. Érthető, hogy mindenki szeretne kölcsön­höz jutni, de a kört szűkí­teni kell. Sajnos, hogy így van, hogy a profitorientált bankok ma még képtelenek igazán előnyös és a nagy tömegek számára hozzáfér­hető hitelkonstrukciókkal előállni, s előnyöket bizto­sítani. Ez a mai viszonyok között csak óhaj. A pályázók a Budapest Bank Rt. ceglédi fiúját is megrohanták. S mint má­sutt, itt is megszívlelendő tapasztalatokat összegez­hettek a munkatársak. — Sokan úgy hitték — meséli Godóné Tóth Erzsé­bet előadó —, hogy ezzel a konstrukcióval könnyen le­het nagy pénzhez jutni. Amikor a megalapozatlan pályázatokat áttanulmá­nyozva egyeseket az üzleti terveikről kérdeztük, azt válaszolták, ha ez nem megfelelő, csinálhatnak mást is ... Ceglédre egyéb­ként az ország távolabbi pontjairól is érkeztek je­lentkezők, így valóban nagy teher hárult a fiókra. De érthető az érdeklődés, hi­szen rendkívül nehéz köl­csönhöz jutni a vállalko­zóknak. S nem azért, mert az igénylők gyengén állnak anyagilag, nincs mögöttük fedezet és háttér. A Start­hitel nagy lehetőség — de csak azoknak, akik megala­pozott üzleti koncepciót hoznak. Ezt az elvet a jö­vőre nézve is érdemes meg­szívlelni. Ya. É. Erdélyi nyugdíjasokkal találkoztak Fehérasztalnál agrárkérdésekről Visszatérő szép hagyo­mány, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulaton belül működő Agrár Klub tagjai évente, általában az esztendő első hónapjában, baráti beszélgetésre gyűl­nek össze. Ezen érthetően szó esik az agrárágazatban folyó munkákról, s az utób­bi néhány évben mindin­kább tapasztalható szerve­zeti, szerkezeti változások­ról. Az idei találkozót az Agroteknél tartották meg, ahol kellemes környezetben, fehérasztalnál, a finom va­csora elfogyasztását köve­tően társaloghattak a klub tagjai egymással és vendé­geikkel. Utóbbiak Erdélyből, még pontosabban Csíkszeredáról érkeztek. A három agrár szakember beszámolót tar­tott a Romániában, s ezen belül Erdély-szerte tapasz­talható, s különösen a me­zőgazdaságot érintő válto­zásokról. Utaltak a téeszek felbomlására, a téeszvagyon sorsára. No és szóltak ar­ról is, hogy nemcsak kör­nyékükön, de egész Romá­niában mindenütt nagy a bizonytalanság, hogy végül is mennyire sikerül majd talpra állítani a mezőgazda­ságot, az agrárszférát! Az erdélyi agrár szakem­bereket vendégül látta a Pest Megyei Földművelés- ügyi Hivatal is. Dr. Tunyo- gi András, a hivatal veze­tője ismertette a vendégek­kel a hivatal szervezeti rendszerét, működésének feltételeit és a megoldan­dó feladatokat. Ezen a tar­talmas és a kölcsönös tájé­koztatást elősegítő találko­zón is elhangzott, hogy szükség van a szakmai is­meretek, tapasztalatok át­adására, a szakembercse­rékre. Egyébként a MAE Pest megyei szervezete az elmúlt évben is több alka­lommal szervezett szakmai csoportokat Erdélybe, így többek között Csíkszeredá­ra. Ugyanakkor Erdélyből érkezett szakemberek ke­reshettek fel több Pest me­gyei közös gazdaságot, és nyerhettek bepillantást a kistermelésbe, az alakuló farmergazdaságok munká­jába. Gy. L. Átalakuld termelőszövetkezetek (IV.) Ha megosztják a vagyont A szervezeti változás kezdeményezését követően a szövetkezet vagyonát — a közgyűlés döntésétől füg­gően — vagy szakértői becsléssel, vagy egyszerű­sített vagyonértékeléssel kell felmérni. Ennek alap­ján lehet meghatározni az egyes üzletrészek névérté­két is, majd a közgyűlés kétharmados többséggel dönt — először a gazdasá­gilag önállóan működtet­hető vagyontárgyakat el­különítve — a vagyon cso­portosításáról. A szövetkezet követelé­seit és tartozásait termé­szetesen meg kell osztani az egyes vagyontárgyak között: azok értékének ará­nyában, s arra is figyelem­mel, hogy a követelés, il­letve tartozás melyekk»’ kapcsolatban keletkezett. / vagyoncsoportosításhoz, p tartozások megosztásához és átvállalásához persze a szövetkezet hitelezőinek hozzájárulása is szükséges. A szövetkezet megszűné­se esetén már más a hely­zet, ekkor a közgyűlés egy­hangúan megszavazott ha­tározattal dönt a vagyon megosztásáról. Gazdasági társasággá álalakulás ese­tében pedig a belépő tagok egyszerű szótöbbsége, illet­ve valamennyi be nem lé­pő tag egyhangú szavazata szükséges. A szövetkezet szétválásához, illetve vala- 1 mely egysége kiválásához e szervezetekbe kerülő tagok egyszerű szótöbbsége kell, míg az egyén kiválásához — akár a vagyonrésszel együtt is — nem szükséges közgyűlési beleegyezés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom