Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-25 / 21. szám
Az elítéltek fele Új gazdaság, régi elnök nem dolgozik Egy település, egy gazdaság (Folytatás az 1. oldalról.) —. minden jól ment, szinte ráfordítás nélkül jött a pénz. A Csepel Autónak, a FÉG-nek volt itt műhelye, ahol több száz embert foglalkoztathattunk. — Csupa olyan cégek, amelyek már csődbe mentek ... — Igen, ma már látható, hogy a börtönvállalatok csak a gazdaság negatívumait — a látszólagos munkaerőhiányt, hiánygazdálkodást — használták ki. A befolyt nyereséget pedig nem fordítottuk saját termelőberendezéseink fejlesztésére, beruházásra. Voltunk ugyan jó páran, akik ezt szóvá tettük, de tudja, hogy van, amíg jött a pénz, minden jó volt. Manapság azonban már meglehetősen nehéz munkát szerezni, a megbízások csak csurrannak-cseppen- nek. Az udvaron szürke tömbök jelzik, a beton- elemgyártás tavasszal még folytatódhat, persze csökkenő mértékben. Még a Taurus számára is gyártanak gumiabroncsokhoz való karikákat, de ez is alig harminc embernek ad lekötöttséget. A nyomdában már csak kisebb szórólapok készülnek, s az említett papírgyártással sem lehet megváltani a világot. — Tisztában vagyunk vele— mondta az igazgató —, hogy hamarosan a Dunai Vegyesipari Vállalat ellen is meginduhat a csődeljárás. Abba viszont nem lehet beletörődni, hogy az elítéltek ne dolgozzanak. Azt hiszem, a laikusok számára sem kell különösebben hangoztatni, hogy a munkának milyen nevelő hatása van. Jobiran telik az idő, a feladatok jellemet formálnak, s hát arról sem szabad elfeledkezni, hogy ha valaki nem dolgozik, még cigarettára, édességre sincs pénze, s ez is feszültségforrás lehet. Semmiképpen sem jó, ha életerős fiatalok ahhoz szoknak hozzá, hogy semmittevéssel töltsék el napjaikat. — A tököli börtön helyzete — szemben a többi hasonló intézménnyel — azért is speciális, mert itt fiatalok töltik büntetésüket, akiknek tulajdonképpen még az iskolapadban lenne a helyük. — Így van, s 1974-ben, A tököli börtönben az elítéltek nagy részének nem tudnak munkát adni. Biztosra vehető, hogy a fiatalok nem mindig oly békésen töltik el a semmittevés óráit, mint az az egyik cellában készült fotón látszik (Erdősi Ágnes felvétele) amikor megalakították a Dunai Vegyesipari Vállalatot, elkövették azt a hibát is, hogy itt is ugyanolyan feltételek mellett kellene működnünk, mint ahol felnőttek az elítéltek. Most, hogy a magyar cégeknek is a világpiacon való megjelenés lett a mérce, remélhetőleg senki sem gondolja komolyan, hogy az itteni gyerekekkel fogunk exportképes termékeket gyártani! Az ide kerülő fiatalok öt százaléka analfabéta, csak minden második végezte el az általánost, s lámpással kell keresni azt, akinek esetleg még szakmája is van. Ilyen összetétel mellett aligha lehetne elvárni, hogy piaci viszonyok között nyereségesen termeljünk. — Mi lehet akkor a megoldás? Hiszen abban mindenki egyetérthet, hogy a rendszeres elfoglaltságra szükség van. — Nemrégiben jártam Ausztriában egy határ melletti falu börtönében is, ahol szintén fiatalkorúak ültek. Ott a foglalkoztatásukat tanműhelyszerű- en oldották meg, volt ott fodrász, kovács, keramikus, szabó, könyvkötő, szerelő. Megtanulhatják a szakma alapfogásait, s ha úgy adódik, szolgáltatásaikat még értékesítik is. A fodrászokhoz például még a faluból is járnak nyirat- kozni. Persze nekik nem nyereségre törekedve kell dolgozniuk, hiszen a fenntartást az állam finanszírozza. Nálunk is valami Érvényben: 1992. január 24-től VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 136,88 139,68 Ausztrál dollár 56,87 58,11 Belga frank (100) 231,85 236,51 Dán korona 12,30 12,56 Finn márka 17,50 17,90 Francia frank 14,00 14.28 Görög drachma (100) 41.38 42,23 Holland forint 42,37 43,23 ír font 128.79 131,39 Japán yen (100) 61,84 63,04 Kanadai dollár 66.14 67,54 Kuvaiti dinár 265,98 271,48 Német márka 47,72 48,68 Norvég korona 12,17 12,41 Olasz líra (1000) 63,42 64,70 Osztrák schilling (100) 678,40 692,00 Portugáli escudo (100) 55,40 56,50 Spanyol peseta (100) 75,58 77,10 Svájci frank 53,86 54,94 Svéd korona 13,13 13,39 USA-dollár 76,99 78,55 ECU (Közös Piac) 97,43 99,39 hasonlót tudok csak elképzelni, noha tudom, hogy napjainkban mindenre kevés a pénz. Maga a börtön költségvetése is meglehetősen szűkös, a zárkák zsúfoltak, s nem telik épületfelújításra sem. Mégis úgy vélem, hogy erre áldozni kell az állami költségvetésből, hiszen a társadalomnak nem mindegy, hogy a börtönökből milyen elítéltek szabadulnak ki. Szomorú, hogy a megváltozott viszonyok mellett — amikor sok mindent már szabadabban csinálhatnánk — most a pénztelenség fogja le a kezünket. —hargitai— (Folytatás az 1. oldalról.) chenyi. Így megvalósulni látszik az említett településeken élők vágya, álma: az egy település, egy szövetkezet! A kőröstetétleni gazdaság nyugdíjasaival együtt 19(1, a jászkarajenői nagyüzem pedig 480 tagot számlálhat soraiban. A kisebb téesz 1909, míg a nagyobb szövetkezet 6 ezer 500 hektáron gazdálkodik. Az 1991. november 25-én, a szétválást kimondó közgyűlési határozatot követően, az akkor érvényben lévő szövetkezeti törvény szellemében hozzáláttak a vagyonmegosztáshoz. A legapróbb szempontokra is tekintettel, mint például az állatok lemérése, a gépek, alkatrészek darabonkénti átválogatása, a termény ki- dekázása, s egymás közötti szétosztása révén már az egykori anyaszövetkezet vagyonának több mint 90 százalékát felosztották. Ez azt jelenti, hogy a 300 millió forintot kitevő téesz- vagyon mintegy 32 százaléka jutott Kőröstetétlenre, ahol tegnap a tagság bevonásával közgyűlést tartottak, s titkos szavazáson megválasztották a szövetkezet vezetőségét. A közgyűlésen megjelent 120 tag közül 115-en éltek a szavazati jogukkal, s egv érvénytelen szavazat mellett az új szövetkezet tagsága elnökéül azt a dr. Lakos Lászlót választotta, aki a szétválás előtt, a jászkarajenői Árpád Tsz elnöke volt. így nemcsak a téesz neve, de az elnök személye is változatlan maradt! Megválasztották a hattagú vezetőséget is. Dr. Lakos azt ígérte a közgyűlésen, hogy most végre közel kerül egymáshoz a vezetőség és a tagság. Ez majd az eredményekben, a jövedelemben is nyomon követhető lesz. Az elnök nem tagadta, nem tudnak mindenkinek pillanatnyilag munkát biztosítani, s itt az építési részlegükre célzott, de közölte, hogy márciustól már nem fenyegeti őket a tétlenség réme. Elhangzott az is, hogy az új Árpád, valamint a Széchenyi Termelőszövetkezet egyaránt bejelentette a vagyonváltozást a cégbíróságnak. Nem kísérték a szétválást személyes konfliktusok — mondotta Töröcsik István, a Széchenyi Szövetkezet elnöke. A tagság viszont igényli, hogy ezentúl valóban tulajdonosa legyen annak a gazdaságnak, annak a vagyonnak, ahol dolgozik. Utalt arra, hogy még közös bankszámlán szerepel a két szövetkezet, de néhány hónapon belül ez is megszűnik, hiszen nagy valószínűséggel kft.-ként működnek majd tovább. Gyócsi László Eleve esélytelenül? Ami előny, nr a hátrány (Folytatás az 1. oldalról.) felülvizsgáltunk, áttanulmányoztunk, s a feltételeknek megfelelőket továbbítottuk; az első rosta tehát itt működött. Sajnos elég sok megalapozatlan, üzleti koncepciót nem tartalmazó igényléssel találkoztunk, nem beszélve arról, hogy a legtöbb pályázat a kereskedelem és a szolgáltatási szféra fejlesztését, s nem a prioritást élvező termelő tevékenység finanszírozását célozta. Holott tapasztaljuk, a butikok támogatás nélkül is virágoznak, ellenben a termék-előállításra a szükségesnél kevesebben vállalkoznak. S hogy ml várható az idén? Az igazgató szerint a múlt évihez hasonló nagy menetre lehet számítani. A Start-hitel az egyetlen olyan konstrukció ugyanis, amely a törzstőke növelésére is fordítható, amely tehát a cégalapítást is lehetővé teszi. Ugyanakkor rendkívül kedvező kamatfeltételeket biztosít, tehát kiugróan vonzó. De ebből származnak hátrányai is. A túljelentkezés lehetetlenné teszi még az arra érdemesek igényeinek teljesítését is; erre egyszerűen semmiféle garancia nincs. Pirisi Ferenc szerint egyképpen lehetne megszüntetni az ellentmondásokat, ha minden évben más és más szektort preferálnának. így nem lenne szükség az eleve esélytelenül indulók fölösleges kiadásaira, hiszen az illetékek lerovása tetemes költség a vállalkozóknak — s haszon az ipartestületeknek és az egyéb hivataloknak —, jóllehet a legtöbb esetben kidobott pénz. Érthető, hogy mindenki szeretne kölcsönhöz jutni, de a kört szűkíteni kell. Sajnos, hogy így van, hogy a profitorientált bankok ma még képtelenek igazán előnyös és a nagy tömegek számára hozzáférhető hitelkonstrukciókkal előállni, s előnyöket biztosítani. Ez a mai viszonyok között csak óhaj. A pályázók a Budapest Bank Rt. ceglédi fiúját is megrohanták. S mint másutt, itt is megszívlelendő tapasztalatokat összegezhettek a munkatársak. — Sokan úgy hitték — meséli Godóné Tóth Erzsébet előadó —, hogy ezzel a konstrukcióval könnyen lehet nagy pénzhez jutni. Amikor a megalapozatlan pályázatokat áttanulmányozva egyeseket az üzleti terveikről kérdeztük, azt válaszolták, ha ez nem megfelelő, csinálhatnak mást is ... Ceglédre egyébként az ország távolabbi pontjairól is érkeztek jelentkezők, így valóban nagy teher hárult a fiókra. De érthető az érdeklődés, hiszen rendkívül nehéz kölcsönhöz jutni a vállalkozóknak. S nem azért, mert az igénylők gyengén állnak anyagilag, nincs mögöttük fedezet és háttér. A Starthitel nagy lehetőség — de csak azoknak, akik megalapozott üzleti koncepciót hoznak. Ezt az elvet a jövőre nézve is érdemes megszívlelni. Ya. É. Erdélyi nyugdíjasokkal találkoztak Fehérasztalnál agrárkérdésekről Visszatérő szép hagyomány, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulaton belül működő Agrár Klub tagjai évente, általában az esztendő első hónapjában, baráti beszélgetésre gyűlnek össze. Ezen érthetően szó esik az agrárágazatban folyó munkákról, s az utóbbi néhány évben mindinkább tapasztalható szervezeti, szerkezeti változásokról. Az idei találkozót az Agroteknél tartották meg, ahol kellemes környezetben, fehérasztalnál, a finom vacsora elfogyasztását követően társaloghattak a klub tagjai egymással és vendégeikkel. Utóbbiak Erdélyből, még pontosabban Csíkszeredáról érkeztek. A három agrár szakember beszámolót tartott a Romániában, s ezen belül Erdély-szerte tapasztalható, s különösen a mezőgazdaságot érintő változásokról. Utaltak a téeszek felbomlására, a téeszvagyon sorsára. No és szóltak arról is, hogy nemcsak környékükön, de egész Romániában mindenütt nagy a bizonytalanság, hogy végül is mennyire sikerül majd talpra állítani a mezőgazdaságot, az agrárszférát! Az erdélyi agrár szakembereket vendégül látta a Pest Megyei Földművelés- ügyi Hivatal is. Dr. Tunyo- gi András, a hivatal vezetője ismertette a vendégekkel a hivatal szervezeti rendszerét, működésének feltételeit és a megoldandó feladatokat. Ezen a tartalmas és a kölcsönös tájékoztatást elősegítő találkozón is elhangzott, hogy szükség van a szakmai ismeretek, tapasztalatok átadására, a szakembercserékre. Egyébként a MAE Pest megyei szervezete az elmúlt évben is több alkalommal szervezett szakmai csoportokat Erdélybe, így többek között Csíkszeredára. Ugyanakkor Erdélyből érkezett szakemberek kereshettek fel több Pest megyei közös gazdaságot, és nyerhettek bepillantást a kistermelésbe, az alakuló farmergazdaságok munkájába. Gy. L. Átalakuld termelőszövetkezetek (IV.) Ha megosztják a vagyont A szervezeti változás kezdeményezését követően a szövetkezet vagyonát — a közgyűlés döntésétől függően — vagy szakértői becsléssel, vagy egyszerűsített vagyonértékeléssel kell felmérni. Ennek alapján lehet meghatározni az egyes üzletrészek névértékét is, majd a közgyűlés kétharmados többséggel dönt — először a gazdaságilag önállóan működtethető vagyontárgyakat elkülönítve — a vagyon csoportosításáról. A szövetkezet követeléseit és tartozásait természetesen meg kell osztani az egyes vagyontárgyak között: azok értékének arányában, s arra is figyelemmel, hogy a követelés, illetve tartozás melyekk»’ kapcsolatban keletkezett. / vagyoncsoportosításhoz, p tartozások megosztásához és átvállalásához persze a szövetkezet hitelezőinek hozzájárulása is szükséges. A szövetkezet megszűnése esetén már más a helyzet, ekkor a közgyűlés egyhangúan megszavazott határozattal dönt a vagyon megosztásáról. Gazdasági társasággá álalakulás esetében pedig a belépő tagok egyszerű szótöbbsége, illetve valamennyi be nem lépő tag egyhangú szavazata szükséges. A szövetkezet szétválásához, illetve vala- 1 mely egysége kiválásához e szervezetekbe kerülő tagok egyszerű szótöbbsége kell, míg az egyén kiválásához — akár a vagyonrésszel együtt is — nem szükséges közgyűlési beleegyezés.
