Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-23 / 19. szám
n SZEMMYIT©GMTO Tf A vagyonúnkról van szó Mennyire lehet partner a képviselő cs az önkormányzat, üzem leltári értéke csupán miként segítheti a lakosságot az ilyen összefogás — ezt példázta az a nagygyűlés, melyet dr. Fodor István országgyűlési képviselő és Manger Henrik. Üjhartyán polgármestere közösen szerveztek a helyi Móricz /.sigmond Művelődési Házban a minap. A gyűlés témáját a közelmúltban megszavazott s/íi- \ etkezeúi átalakulási törvény szolgáltatta, ezt. kívánták a szervezők „átvilágítani”, megértetni a szép számmal összegyűlt lakosságnak. Az érdeklődésre jellemző, zsúfolásig megtelt a. terem, mégvála- szolnivaló is akadt bőven. Egy törvényt sokféleképpen lehet érteni, értelmezni. s az sem ritkaság, hogy akik alkalmazzák, itt-ott a jurfangot is bevetik. Arra számítva, hogy a törvényben járatlanok nem veszik észre a döntések szövegének sorai közt megbúvó félreérthető passzusokat. Ezzel kapcsolatban — bevezetőként —; Manger Henrik elmondta a Hernádi Március 15. Tsz december * 20-ai közgyűlésének tapasztalatait, ahol a baromfifeldolgozó üzem kft.- vé való átalakításáról (is) döntöttek. Az IS szó azért lényeges, mert a polgár- mester szerint — aki maga is tsz-tag — a napirendeket szándékosan összemosták, melynek az volt ä célja, hogy a tagságot megzavarják. A játszma arra ment ki, hogy az alapító szerepét o vezetőség szerezz; meg, s ezzel kiszorítsák a tagságot egy sor jogából. Például az irányításból, és ellenőrzésből. Manger Henrik ma is fenntartja, az alapító oklevelet másképp értelmezi a tagság és másként a vezetőség, s csupán a viharossá alakult közgyűlés határozatán múlt, hogy a jelenlegi jogosítványokkal csak az újabb, áprilisi közgyűlésig élhet a vezetőség. A fentieket egy figyelmeztető mondattal zárta Üjhartyán első embere: A vagyonúnkról van szó emberek, vigyázzunk! E bevezető u.ún került sor dr. Fodor István törvényismertető _ előadására. Mintegy másfél órán keresztül magyarázta a jelenlevőknek, kit miiyen jogok illetnek meg, mire kell odafigyelni (megakadályozandó a közös vagyon menet közbeni elherdálását, avagy a vagyonátmentési praktikát, amikre már vodt példa). Dr. Fodor elmondta, a szövetkezeti átalakulási törvény applikálásának négy lépcsőfoka van. Az első — és ez a leglényegesebb — a vagyon nevesítése, utána a vagyonmegosztás. Ezt követi az alap- szabályzat elfogadása, majd az új képviselők (vezetők) megválasztása. A nevesítés pontosan meghatározza az egyes tagok vagyonrészét, erről a taggyűlés dönt, melyről 15 napon belül a tag írásos értesítést kap. A vagyonrészt vagyonjegyként (részvénykén1) kezelik, s ezzel n tulajdonos tetszése szerint rendelkezik, például abba az önálló vagyoncsoportba lép be, mely számára a legkedvezőbb (hernádi példával élve; a sertéstelepről átigazolhat a cs'rkekollető csoporthoz). Lényeges: a nevesítés alapját az 1091 decemberi mérleg képezi, a szövetkezeti vagyonba a föld mint érték nem számít bele. A mérleg eredménye nem zárja ki a vagyontárgyak (ingó és ingatlan) esetleges új rafátértékelését. Erre , többnyire szükség lesz. s erre is egv hernádi példa: a baromfifeldolgozó NEHÉZ ÉV ELÉ NÉZ A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG — A korábbi esztendőkben is a legnyereségesebb termelési ágazatból vonták el a legtöbbet, s ez a folyamat folytatódik. A magyar mezőgazdaság 1991-ben 2,6 milliard dollár értékű terméket exportált, s ha ebből levonjuk a mezőgazda- sági termeléshez felhasznált importot, meghaladja az 1,7 milliárd dollárt az az összeg, amivel az agrárágazat hozzájárult az ország fizetési mérlegének javításához. Ilyen mértékű mező- gazdasági teljesítésre még soha nem volt példa — mondta Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter szerdán Miskolcon a Tudomány és Technika Házában rendezett fórumon. A miniszter szólt árról, hogy a magyar mezőgazdaságnak igen nehéz esztendőre • kell felkészülnie, amely azonban választóvíz lesz történetében. Az ország teljes mezőgazdasága tőkehiánnyal küzd, ez az átalakulások egyik legfőbb gondja — mondotta a miniszter. Védelmet, kiállást Amit lehet: tárgyalással ..A meglévő súlyos gondok ellenére jelentős eredményt értek el az érdekvédelemben a szakszervezetek” — jelentette ki Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke szerdán Nyíregyházán, ahol a húsipari vállalat múnkásgyűlésén szólalt fel. Sikerként értékelte a minimális végkielégítés rendszerének bevezetését, az energiaár-emelés kétszeri kompenzációját, valamint a nyugdíjak 1992-re tervezett emelését. Hasonlóképpen az MSZOSZ érdemeként könyvelte el azt is, hogy az új évre megszűnt a központi keresetszabályozás, és működésbe léphetett a béralku mechanizmusa, illetve sikerült visz- szaállíttatni az egyszeri kedvezményes utazás rendszerét, s elérni a családi pótlék emelését. Végül az MSZOSZ elnöke fontos teendőnek tartotta az eredményesebb béralku elérését, s egy szociális törvény megalkotásának gyorsítását. Hangsúlyozta, az alapállás a tárgyalásokon nyugvó megoldás, s csak végső esetben a keményebb eszközök. a napi valós érték 30 százaléka. Ez az eltolódás nyilván másra (és más tsz- rrél) is érvényes. Kinek jár vagyonrész? Itt keli alaposan figyeljenek az érdekeltek. Aki 1991-ben tagja volt a szövetkezetnek és a nevesítés idején is az, annak hivatalból jár, nem kell külön kérnie. Más a helyzet azoknál, akik öt évig tagok voltak, függetlenül, hogy mikor. Ezeket — valamint örököseiket — úgyszintén megilleti a vagyonrész, ám ezt már kérni kell, a kérvényhez a kérés jogosultságát igazoló iratokat is hozzácsatolva. (A jogosultságra'' vonatkozó rendelkezések ennél bonyolultabbak, ezért jó beszerezni és áttanulmányozni őket.) A tájékoztató utáni kérdések, felszólalások világosan tükrözték, a tsz-tagság nyitott szemmel jár, s a vezetők több — eddigi — döntését sérelmezik, köztük tíz traktor kiárusítását és a takarmánykeverő kft. alakítását. Arra a kérdésre, hogy később, ha a föld- tulajdont rendezik, a megmaradt géppark elég lesz-e a négy társközség földjeinek megmunkálására — egyértelmű és megnyugtató válasz nem hangzott el. Dr. Fodor István nemcsak Űjharlyánon tartott „szemnyilogató” tájékoz'.a- tót, az elkövetkező napokban a választókörzetéhez tartozó többi települést felkeresi,. I-íernádot, Dabast, Örkényt és Öcsát is. Malula Gy. Oszkár Bizottságok felügyelik a tb-alapokat i Az Országgyűlés szociális, egészségügyi és család- védelmi bizottsága szerdán zárt ülésen tárgyalta meg a társadalombiztosítási alapok felügyelő bizottságaiba megválasztandó hat-hat-tag jelölését. Mint Kis Gyula (MDF), a bizottság elnöke az MTI munkatársát tájékoztatva elmondta: a tb- alapokat felügyelő nyugdíja biztosítási és egészségbiztosítási bizottságok várhatóan egy évig, a (b-önkor- mányzátok létrejöttéig tevékenykednek — többek között — az önkormányzati választások megszervezésének, a társadalombiztosítás működésének felügyelése céljából. A bizottságok tíz-tíz tagot számlálnak, közülük egyet-egyet a Népjóléti s a Pén zügym in isztéri um, kettőt-kettőt pedig az Érdekegyeztető Tanács jelöl. A további hat-hat személy kiválasztása pedig a parlament kompetenciájába tartozik. Mivel a törvény nem szabályozza pontosan a jelölés módját, így a szociális bizottság döntése értelmében konszenzus alapján történik azon személyek kiválasztása, akiket — remélhetően — a frakciók vezetői és a házbizottság is elfogadnak. A szerdai ülésen egyébként megfogalmazódott az a közös szándék is, miszerint a jelölteknek a nyugdíj- és az egészségügyi alap működését ismerniük kell, s választásuk során semmiféle páríszempontok CSUBM ISTVÁN R MÄMÄR BÁBÉRÓL „A KORMÁNY CSAPDÁBA ESETT GOMBÁR KINEVEZÉSÉVEL” A Hitel Klub vendége volt kedd este Csurka István az MDF XI. kerületi székhazában. Megjelent Püski Sándor, Csurka kiadója is, aki a politikus író nemrég megjelent Üj magyar önépítés, és a Vasárnapi jegyzetek c. könyveiről mondott néhány szót. Ezután mindjárt a megjelentek kérdései következtek. Legtöbben a rádió és televízió műsoraival kapcsolatos problémákra vártak választ a képviselőtől: Csurka mindenekelőtt leszögezte: a kormány rossz döntésének eredménye Gombár Csaba uralma a Magyar Rádióban. Kinevezésekor, mondotta, nem hittük, hogy ekkora árulásra is képes lesz. Gyanúllansá- gunkat az is megerősítette, hogy Gombár ott volt az első lakjtelki találkozón. Külön kérdésekre válaszolva, a rádió vallási műsorainak URH-sávra terelésével kapcsolatban az volt a véleménye, hogy ezzel a lépéssel az egyházak nyilvánossága a rendszerváltozás előtti helyzetbe került. Ismét „kifeszült az ideológiai ernyő”", felkészületlen riporterek fecsegéssé alacsonyítják a műsorok nagy részét. A rádió tiszta erkölcsű és jó szándékú munkatársait háttérbe szorítják a vérszemet kapott baloldali erők, az .átszervezések ezek eltávolítását célozzák. — Van-e remény a helyzet megváltoztatására? — kérdezték sokan. Természetesen igen, hangzott a válasz, .hiszen ezek az esték, az itt elhangzott vélemények is biztosítanak arról, a társadalom egésze nem esett újra a régi közönybe. Amíg az új médiatörvény meg nem születik (ez még az első félévben várható), a vezetőséget nem le- . hét elmozdítani, hisz pozícióikat kétharmados törvény védi. De addig is hallatjuk szavunkat, elégedetlenségünket és jobbító szándékunkat aláírásgyűjtéssel, a tiltakozás egyéb formáival is kifejezhetjük. — A magyar demokraták még mindig előbb magyarok, és csak azután demokraták? — kérdezte valaki az ellenzék oldalúról. .— Hogyan tud együttműködni olyan reformkommunistákkal, mint Bíró Zoltán, vagy Kulin Ferenc? Nincá más lehetőségünk, mint a demokratikus utat választani, fejtette ki válaszában Csurka István, ezért a demokrata jelző mindegy, hová kerül. — Magyarságunkat pedig azért keli hangsúlyoznunk, mert ilyen minőségünkben ér minket a legtöbb támadás. Ami a reformkommunistákat illeti, az én meghatározásom szerint azokat illeti ez a jelző, akik a változások idején . előkészítették az átmentést, meghozták az átalakulási törvényt, akik elfogadható szerepet keresve akarnak a szociáldemokraták helyébe lépni. Sem Bíró, sem Kulin nem tartozik ezek közé. Nagyon remélem, folytatta, hogy Szabó Tamás tárca nélküli miniszterré kinevezésével új lendületet vesz a gazdasági visszaélések felderítésében, az elszámoltatásban végzett eddigi munkánk. Mocsonoky Gábor nem érvényesülhetnek. Ezek szerint az egészség- ügyi felügyelőbizottság tag- jelöltjei: Bamberger Mária közgazdász s Benois György, Mikola István, Szepesi András, Szócska Miklós és Zsombori Gábor orvosok. A nyugdíjbiztosítási felügyelőbizottság tag- jelöltjei: Augusztinovics Mária közgazdász, Balló Róbert orvos, Bőd Péter matematikus, Nagy László jogász, valamint Szepesi György és Tóth István György közgazdászok. Szerdai ülésén a külügyi bizottság a Tőkés László református püspököt ért sútyos fenyegetések ellen tiltakozott, s az erről szóló nyilatkozatot a testület egyhangú határozattal fogadta el. A tanácskozáson számos honatya figyelmeztetett arra, hogy a püspököt ért atrocitásokon túl a magyarság hátrányos megkülönböztetéséről tanúskodó jelek is szaporodnak. Ebbe a folyamatba illik a délkeleti szomszédunknál megejtett „népszámlálási cirkusz” is, amelynek célja nem más, mint a Romániában élő magyarság megosztása. Az ezzel kapcsolatos magyar kifogásokról — hangzott el az ülésen — levélben tájékoztatják a román törvényhozás külügyi bizottságát. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága szerdai ülésnapján fontos törvényjavaslatok megvitatása mellett meghallgatta a miniszterelnök által a Jegybanktanácsba jelölteket, valamint Szabó Tamást, akit a privatizációért felelős tárca nélküli miniszternek javasol Antall Jó- zsef. A bizottságban egyik jelölttel szemben sem emeltek kifogást. A gazdasági bizottság tagjai öt támogató, öt ellenző és négy tartózkodó szavazat mellett általános vitára alkalmatlannak nyilvánították a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvényjavaslatot. Heves vitát váltott ki a bizottság ülésén a nemrég elfogadott szövetkezeti törvényhez benyújtott MDF-, KDNP- és FKGP-frakcióvezetői módosító javaslat. A módosító indítvány általános vitára bocsátását a kormánypárti képviselők támogatták, a kisebbségben lévő ellenzékiek azonban határozottan elutasították. Az Alkotmánybírósághoz fordult a Nyilvánosság Klub Alkotmányellenes a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló törvény- erejű rendelet frissen beiktatott szabálya, amely a művelődési és közoktatási minisztert bízza meg azzal, hogy „gondoskodjon” az egykori állampárt iratainak kutathatóságáról. Ezt állítja egyebek között a Nyilvánosság Klub ügyvivői testületé az Alkotmánybírósághoz küldött, január 21- én kelt beadványában. Az indítványozók szerint a volt állampárt iratainak tavaly év végén elrendelt — önmagában helyeselhető — államosítása, majd a pártarchívum januári lezárása hívta fel a figyelmet arra, hogy a levéltári dokumentumok megismerésének, tudományos kutatásának jelenlegi jogi szabályozása ellentétes az információs szabadságot és a tudományos élet szabadságát garantáló alkotmányos rendelkezésekkel. Ezt bizonyítva állítják, hogy a témával kapcsolatos különböző hatályos jogi normák sértik az alkotmány 61. és 70/G paragrafusaiban meghatározottakat. Kérik az Alkotmánybíróságot, hogy „a történelmi múltra is vonatkozó, mindannyiunkat megillető információs szabadság érvényesülése érdekében”, a kifogásolt rendelkezéseket minősítse alkotmányellenesnek, és azokat semmisítse meg. Befejezte tárgyalásait a BIE delegációja Az elmúlt két nap alatt az összes napirenden szereplő kérdést sikerült áttekintenie a Világkiállítások Nemzetközi Irodája (BIE) Budapesten járt héttagú delegációjának. Marcel Ga- lopin, a küldöttség vezetője szerda esti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy 48 óra alatt rengeteg kérdést tettek fel, s természetesen nagyön sok választ is kaptak a magyar szakemberektől. Mint leszögezte: nincsenek olyan kérdések, amelyekben komoly kétségek merültek volna fel, így többek között a finanszírozást illető érdeklődésükre is minden infoi'má- ciót, megkaptak. Marcel Galopin a továbbiakban elmondta: látogatásukkal a folyamat még nem zárult le, hiszen feladatuk most csak arra korlátozódott, hogy tapasztalataik alapján jelentést terjesszenek a BIE Végrehajtó Bizottságának február 20-i ülése elé. Az 1996-os budapesti F,xpo jövője az ezt követő február 27-i rendkívüli közgyűlésen dől el; ahol a BIE 43 tagországa teszi le szavazatát a végleges bejegyzésről. A rendezés jogának elnyeréséhez egyszerű többségre, vagyis 50 százalék plusz egy szavazatra van szükség. Baráth Etele, az Expo kormánybiztosa egy kérdésre válaszolva kijelentette: a kormány és a fővárosi önkormányzat között az utóbbi időszakban létrejött konszenzusban semmiféle változás nem történt, tehát továbbra is maradt az egyetértés. A BIE-delegáció csupán néhány pontosítást vár, ami a lényegen azonban nem változtat. ^ 3
