Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-22 / 18. szám
C E GLÉ.DI t^xírlai) Létbizonyta lanságban Dánszentmiklós szaki tóprób áj a XXXVI. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1992. JANUÁR 22., SZÉRDA HÉTBŐL KETTEN VERSENGTEK! Végre van igazgatója a kollégiumnak Az önkormányzati testület legutóbbi ülésén egyebek mellett napirendre tűzte a Dózsa-kollégium igazgatói állására pályázók meghallgatását és az intézmény igazgatójának megválasztását. Az esemény zárt ajtók mögött kezdődött el. Csaknem íél órára mindenkit udvariasan kitcssékeltek a teremből. Voltaképpen nem kellett nagy fantázia ahhoz, hogy bárki rájöjjön, bent miről vitatkozhatnak. Alighanem az lehetett a gond, vajon nem tévedett-e a művelődési bizottság, amikor hét pályázó közül csupán két jelentkezőt talált alkalmasnak direktornak. S valóban ők lennének-e a legideálisabb jelöltek. A meghallgatás nyilvánosan zajlott le. Először Poly- hosné Babácsek Erzsébet, a Várkonyi-iskola pedagógusa avatta be elképzeléseibe a testület tagjait. Ám egy idő után — legalábbis a jelek szerint — ez néhány képviselőt különösebben nemigen érdekelt. Egyesek diszkréten purparléz- tak. Aztán kérdések hangzottak el. Menedzserszemlélet Dr. Kispéter Zsolt akként vélekedett, a tervek szépek, csak egy intézmény igazgatójának legelső teendője, hogy gondoskodjék a feladatok anyagi hátteréről. Kíváncsi volt arra, hogy a pályázóknak gyakorlatilag milyen koncepciójuk van a kollégium működésének finanszírozására. Polyhosné Babácsek Erzsébet megjegyezte, a gazdasági kérdések pályázatának utolsó pontjai között szerepeltek. A kollégium konkrét költségvetését nem látta, mivel külső pályázóként ezt nem tudta megtenni. A közelmúltban folyóiratokban megjelent fejkvóta és a kollégistalétszám alapján becsülte meg az intézmény létezéséhez szükséges összeget, kiegészítve ezt az önkormányzat esetleges támogatásával. A továbbiakban kifejtette, hogy menedzserszemlélet megvalósítására törekedne. Szeretne országos, megyei és helyi sporthivatalok, szervek által kiírt pályázatokon pénzt szerezni. Esztétikus reklámtáblák elhelyezésétől is anyagi gyarapodást remélne. Giba István afelől érdeklődött, ismeri-e a középiskolás korosztályt — hiszen az alapképzettsége tanítónő —, képes-e foglalkozni velük. A jelölt elmondotta, eleddig többnyire az általános Mozi A Szabadság filmszínházban január 23-án, 24-én, csütörtökön, pénteken: Törvényre törve (amerikai akciófilm); 25-én, 26-án, szombaton, vasárnap: Leszámolás kis Tokióban (amerikai akciófilm). Az előadások este 6 és 8 órakor kezdődnek. iskola alsó tagozatosait — nemegyszer a felsősöket és napköziseket — tanította. Az 1990—1991-es tanévben igazgatóhelyettesként tevékenykedett. Közben elvégezte a munkajogi tanfolyamot. Majd az egyetemen pedagógiát tanult, bizonyos vezetéselméletet, amiből államvizsgázott is. Tudatosan készült a középiskolások nevelésére. Kutatta ennek pedagógiáját, pszichológiáját. Azért merte vállalni a megméretést, mert elméletileg és gyakorlatilag elérkezettnek látta az időt a megvalósításra. Erős igazságérzet Ezt követően Hegedűs Ágota, a Dózsa-kollégium nevelője vázolta fel röviden koncepcióját. Persze ő sem úszta meg a bemutatkozása alatt a képviselők egymás közti csevelyét. Mácz István polgármester azzal fordult Hegedűs Ágotához — aki hét éve tevékenykedik az intézményben —, nyilván köztudott: a tantestület egy hangyaboly, a nyugtalanság miatt. Előny vagy éppen hátrány-e, hogy ismeri a kollégákat? Honnan van ekkora bátorsága? — Én úgy érzem, hogy a hangyabolyt egy ember okozza, akinek nagyon erős az igazságérzete. Azért merem vállalni a megbízatást, mert szent elhatározásom, hogy nagyon igazságos leszek. S ezzel meg tudom nyugtatni azt az egy személyt is — hangzott a válasz. Sallay Ferenc arról faggatta a pályázót, hogy amennyiben kettejük közül nem rá esne a választás, s az új igazgató felkérné, elvállalná-e mellette a he- lyettességet. A feleletből kiderült, hogy gondolkozna a kérdésen. Ha ezzel segítené a direktor munkáját és a kollégium létezését, akkor igent mondana. Giba István azt firtatta, helyes-e az információja, miszerint az intézményből jelentkező másik pályázó — feltételezve azt, ha ő nyerne — kérte, hogy Hegedűs Ágota vállalja el mellette a helyettesi pozíciót. — Erre nem kívánok válaszolni — hangzott a la- konikus felelet. — Ez is válasz volt — jegyezte meg a képviselő. Megszületett a döntés Ezután néhány percig újra zárt ajtók mögött tárgyaltak. Majd Mácz István bejelentette, hogy az önkormányzati testület Hegedűs Ágotának szavazott bizalmat február elsejétől 1997. január 31-ig. F. F. Valamely szakállas bölcsesség szerint a cseppben benne van a tenger. Való igaz, apró-cseprő dolgainkban kimutathatók azok a mozgás- és magatartásformák, amelyek országos viszonylatban is hátráltatják a kibontakozást. Vegyük csak a dánszentmiklósi parasztság ügyét. Ha lenne egy Demokrácia kezdőknek című kurzus, akkor ők a példatárba beleillenének. VERSENYBEN AZ ALMÁSÉRT Menjünk egy kicsit a történtek elébe. 1991 tavaszán súlyos fagykár vitte el Nyugat-Európa gyümölcsöseiben a termést, s az egyébként tönkresanyarí- tott magyar piacot az elmúlt nyáron egymást túllicitálva ellepték a nyugati cégek kamionjai. Számunkra ritka jó árért vitték a cseresznyét, a meggyet, a barackot és az almát. A gyümölcstermesztéséről valaha híres dánszentmiklósi Micsurin Tsz is vagy harmincmilliót árult, noha az utóbbi években szerény nyereséget vagy épphogy nem ráfizetést hozott az almáskert. Csoda-e, hogy a lejtőre jutott gazdaság félelmek és kétségek közt hányódó tagjaiban hirtelen felértékelődött ez az ágazat, mint ahogy mindig is ezt tartották a közös vagyon lelkének. Aztán eljött a december, melynek vége felé a televízió mutatta, miként tapossák egymást a sorban álló emberek a Cégbíróság előtt, hogy ripsz-ropsz létrehozott kft.-jüket még az utolsó percben bejegyeztessék. (Az adókedvezmények indokolták a nagy sietséget.) Ekkoriban jutott a tagság tudomására, hogy a tsz vezetőinek egy csoportja — az általuk kiválasztott emberek bevonásával — kft.-t alakított az almosra Krekács László tsz-elnök elnöklétével. Az értyhén szólva hiányos tájékoztatás, no meg a gyümölcsös említett felértékelődése,, továbbá a mind többeket érintő létbizonytalanság felbolydította a kedélyeket. Kellemes színfolttal gazdagodott a Kossuth Művelődési Központ színházi homlokzata: ízléses hirdetőtáblákon közlik a rendezvényeket. Érdemes lenne a régi épületrészhez is — hasonlóan illő — megoldást keresni (Apáti-Tóth Sándor felvétele) A fiatal agrárértelmiségiek egy csoportja — látva a kiszorítósdit, amelynek a főkertész is áldozata lett — kilencvenhárom tag aláírásának birtokában rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezte. (Közben az elküldött főkertész vezetésével az almáskert másik részére alakult egy ellen-kft.) 1992 januárjában a termelőszövetkezetek tágas kultúrtermében négyszáznál több jelenlévőt számoltak össze az ellenőrök. Talán még akkor sem voltak annyian, amikor azt a vörös selyemzászlót átvették, amely mind a napi napig a főhelyen trónol az alábbi szöveggel: „A IV. ötéves terv teljesítésében, a szocialista munkaversenyben elért kiemelkedő eredmények elismeréséül. 1976. május 1.” A zászlón a Magyar Népköztársaság címere, és a szimmetria kedvéért jobbról és balról még egy-egy gipsz Kádár-címer. TÁJÉKOZATLAN TAGSÁG Ezen a közgyűlésen sír- nivalóan tájékozatlan, megosztott tagság vergődött, harcolt a holnapjáért. A kilencvenhármak szerint ugyanis a tagi jövedelmek veszedelmesen eltávolodtak egymástól, ehelyett esélyegyenlőséget kellene teremteni. Ezért javasolták, hogy a tagság döntse el, bizalmat szavaz-e a tsz-ve- zetésnek. A tesze-tosza levezető elnök feladatának ellátására olyannyira alkalmatlannak mutatkozott, hogy a közgyűlés megkezdése után két órával még nem szavaztatta meg az időközben módosított napirendet. Az emberek azonban minden halogatás, csűrés-csavarás ellenére nem vesztették el a türelmüket. Nem mentek el, végig határozatképes maradt a gyűlés. Mélységes fásultságukra jellemző, hogy Krekács László elnöki beszámolójára nem is voltak kíváncsiak, levetették a napirendről. A bizalmatlansági indítvány viszont felkerült. Sokan a józan paraszti eszükkel azt firtatták, hogy lehet olyan törvény, ami lehetővé teszi a tsz-elnök- nek, hogy a közös vagyonból — a saját maga elnökletével — kft.-t alakítson. Erkölcsi érzékük ez ellen berzenkedett. Hitetlenkedve hallgatták a jogász megerősítő szavait: ez bizony lehetséges. Felvetődött olyan javaslat is, hogy a közgyűlés tiltsa meg, hogy társasági művelésbe menjen az almás. Megint mások azt akarták elrendelni, hogy a két kft. egyesüljön. Természetesen ez sem történhet meg felszólításra, csupán a társaságok tagjainak akaratából. Végül odáig jutottak, hogy erre legalább kísérletet tesznek. Amikor többé-kevésbé megértették az emberek a kft.-k mibenlétét, melyhez magyarázatul a tsz-elnök elmondta, hogy ha a kormány által szorgalmazott privatizációt hiánytalanul végrehajtják, akkor még meglévő százhetvenmillió forint körüli adósságuk jelentős részét elengedik, s ez esély a csődeljárás elkerülésére, a vagyon megtartására; valamelyest felengedtek a kedélyek. TITKOS SZAKAZÁS A titkos szavazás során 224-en voltak a vezetőség menesztése mellett. (Ahhoz, hogy ez megtörténjen, 232 voks kellett volna.) Így minden maradt a régiben. Egy bizonyos, rövid idő alatt nagy feladatot kell elvégeznie az épphogy megtartott vezetőségnek. Száztízmillió forintnyi kinnlévőség sorsáról tárgyalnak, miközben egy olyan gazdasági évről készítenek mérleget, amely több tízmillió forintos hiányt tár majd a tagság elé. Az Ünnepi pillanatok című fotótabló kellős közepéről megelégedetten pillantott a szétszéledőkre a megye egykori nagyasszonya. Tamasi Tamás Sass Szilvia estje Január 22-én, szerdán 18 órakor, a Kossuth Művelődési Központ színháztermében a magyar kultúra napja alkalmából Sass Szilvia Liszt-díjas érdemes művész ária- és dalestjét rendezik meg. Zongorán kíséri Ha- raszdy Miklós. Ezt követően a népszerű művész festményeinek bemutatója nyílik meg a ceglédi galériában. Megnyitja dr. Pogány ö. Gábor művészet- történész. Kossuth szellemisége TURINI SZÁZASOK KÖZGYŰLÉSE Január 25-én, szombaton fél-11-kor a városháza dísztermében, a: turini út 115. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. 9 A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatársak: Tamasi Tamás és Rozgonyi István. • Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Telefax és telefon: (20) 11-400. • Telex: 22-6353. • Hirdetési e.l vctel: Hírlapkiadó vállalat Közölnségszolgálala, Cegléd. Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Telefon: (20) 10-763. évfordulója alkalmából a Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör közgyűlést rendez, amelyen dr. Réti Miklós országgyűlési képviselő A Duna-medénce népeinek együttéléséről és egymásrautaltságáról Kossuth szellemiségének tükrében címmel előadást tart. Ízléses hirdetőtáblák
