Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-22 / 18. szám

Kisgazda-frakció A jövő héten várható a döntés Remélhetőleg a jövő hét közepén dönt a parlament két bizottsága a kisgazda­képviselőcsoporton belüli illetékességi vitával kap­csolatban — mondta Kónya Imre, az ügyrendi bizottság elnöke. Ha a törvényelőkészítő munka megengedi, az al­kotmányügyi és az ügyren­di bizottság várhatólag a jövő hét egyik bizottsági napján, szerdán vagy csü­törtökön tart együttes ülést. Ezen szándékoznak dönteni azokban a házszabály-értel­mezési és alkotmányos problémákban, amiket az FKGP frakcióján belül ki­alakult helyzet felvet. Kó­nya Imre emlékeztetett ar­ra. hogy a két illetékes bi­zottság még novemberben, a kisgazda-képviseiőcsoport kettéválása után tárgyalt erről a kérdésről. A hon­atyák akkor úgy határoz­tak, hogy dönteni csak megfelelően előkészített ülésen fognak. ÉT-M&5- 7A MA CSXQZAS Fogyasztási helyett Az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) illetékes bizottsága már januárban asztalhoz ül a fuvarozók érdekképviseleti szervezetével, hogy tárgyalást kezdjen az üzemanyag árszerkezetének megváltoztatásáról — jelentették be azon a sajtótájékoztatón, melyet kedden az IPOSZ szék­házban tartottak a Magánfuvarozók Országos Ipartestü­letének képviselői. Mint mondották, azt ja­vasolják, hogy a fogyasztási adó helyett annak egy ré­szét általános forgalmi adó­val helyettesítsék. Akkor ugyanis lehetővé válna, hogy a vállalkozók vissza­igényeljék az üzemanyagra fordított költségek egy ré­szét. A fuvarozók nem há­ríthatják tovább az üzem- anyagár-emeiés miatt meg­emelkedett költségeiket, hi­szen már így is igen vissza­fogott a piac. Az általuk ja­vasolt megoldás viszont lé­nyegesen enyhítene a hely­zeten. Többek között ez lesz az egyik fő témája annak a kétnapos országos szakmai tanácskozásnak, amelyet Balatonaligán -rendeznek pénteken és szombaton. Tervezik azt is, hogy amennyiben megszületik a döntés, aláírásgyűjtésbe fognak, hogy nyomatékosít- sák véleményüket. A szakma gondjai közé tartozik, hogy kevés a kor­szerű jármű, a bankoktól pedig nehéz megfelelő hite­leket felvenni. A személy­szállításban a szabályozat­lanság okoz problémákat, túl sok a személyszállító, miközben a belföldi piacon a fizetőképes kereslet to­vább csökken. A kétnapos szakmai ta­nácskozásra a közlekedési tárca vezetőjét is várják, és' az előzetes információk sze­rint előadást tart a részt­vevőknek Minarik György, az APEH elnöke, Balogh György, a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancs­nokságának vezetője. Palo­tás János, a Vállalkozók Országos Szövetségének el­nöke, és Székács Anna, a Pénzügyminisztérium fő­osztályvezetője. Lejáratják a cigányságot „Szövetségi politikára törekszünk" Sajtótájékoztatóra invi­táló meghívókat kaptak a szerkesztőségek a Magya- országi Cigányok Igazság Szövetségétől, Dob utcai épületükbe. A tájékoztató tárgya botrányt sejtetett: a Magyarországi Roma Par­lament jelenlegi vezetősé­gének leleplezését ígérték. Az elhangzott beszédek alapján kétségek támadtak a jelenlévőkben a vádak megalapozottságát illetően. Dr. Nádai Gyula — akár­csak a sajtótájékoztató má­sik három résztvevője — bevezetőjében a jelenlegi vezetők diktatórikus mód­szereit bírálta. Szerinte a parlament eddigi, egyéves működése sokat ártott a cigányság egészének, és a belpolitikának is. A bírá­lat érintette az egyes veze­tőket is. Állítása szerint Osztojkán Farkas Béla, a jelenlegi főtitkár a múlt­ban nem politikai, hanem köztörvényes cselekede­teiért volt elítélve. Újságírói kérdésre vála­szolva „bizonyítékként” csak a dolog közismertsé­gére tudott hivatkozni. A parlament szóvivője. Zsígó Jenő ellen az a kifogás, hogy túl gyakran hivatko­zik az SZDSZ vezetőségé­nek támogatására, név sze­rint a Havas Gáborral meg­lévő jó viszonyra. Nádai Gyula és a parlament je­len lévő alelnöke, Haduly József szerint ez azért apo- litikus és felelőtlen visel­kedés, mert a cigányság ér­deke a mindenkori kor­mánnyal kialakítandó szo­ros és kölcsönös együttmű­ködés. Egyetlen pártra hosszú távon építeni rossz befektetés. A tavaly áprilisban, Osz­tojkán íróasztalából eltűnt, közel egymillió Ft sorsáról semmit sem tudnak. Rácz Sándor szerint a vezetőség az ügyet elhallgatja. A pénz abból a tíz és fél millióból hiányzik, amelyet állami költségvetésként utaltak a szervezetnek. Az ügy annak idején nagy visszhangot kel­tett a sajtóban, a nyomozás eredménye azonban máig sem ismert. További vád a jelenlegi vezetőség ellen, hogy áz államtól kapott pénzt továbbáramoltatják, a Phralipe nevű cigányszer­vezetnek, amelynek egyéb­ként mindhárman tagjai. Az elhangzottakból lehet ugyan visszaélésekre kö­vetkeztetni, a nagy leleple­zés • azonban elmaradt. A hét végén, szombaton kerül sor a Roma Parlament kö­vetkező ülésére, “melyen a vezetőség mandátuma auto­matikusan lejár. Ez nagy lehetőség arra, hogy tiszta lappal, új vezetők irányít­sák a cigányság legnagyobb érdekvédelmi szervezetét. M. G. A FKGP ELNÖKSÉGE TILTAKOZIK Az FKGP elnöksége Né­meth Béla főtitkár aláírá­sával közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben tiltakozik amiatt, hogy csak a miniszterelnök sajtóirodá­jának közleményéből érte­sült az államigazgatásban tervezett változásokról, az­az arról, hogy Botos Kata­lin kap megbízást az állami bankfelügyelet irányításá­ra, Szabó Tamás pedig tárca nélküli miniszter lesz. Az FKGP a koalíció tagja­ként tiltakozik az eljárás ellen amiatt, hogy a párttal ismételten nem egyeztettek, és megállapítja: a nemzet- gazdaság irányításában be­következő ilyen jellegű vál­toztatás terheli a koalíciós együttműködést. A B7K ÚJRAALKOTÁSÁT SÜRGETIK Ismét emelik a családi pótlékot A parlament kedden dél­előtt megkezdte a köztiszt­viselők jogállásáról szóló törvényjavaslat új változa­tának általános vitáját. Morvay István belügymi­nisztériumi államtitkár, a törvényjavaslat előterjesz­tője kifejtette, hogy az ér­demeken alapuló előmene­teli rendszerre épül a köz- tisztviselők illetményének jövőbeni szabályozása. A besorolási osztályokon belül az egyes fizetési fokozatok­hoz szörzószámok tartoz­nak, s a középfokú végzett­ségű pályakezdő tisztvise­lők szorzószáma lesz az egyes. Az egyes szorzó, azaz az alapilletmény mértékét az elképzelés szerint min­den évben az Országgyűlés állapítaná meg a költségve­tési törvényben. Az előké­szítés során 14 400 forint alapilletménnyel számoltak — jelentette ki az államtit­kár. Az új illetményrend­szer bevezetése minimáli­san 8 milliárd forintot igé­nyelne, de ez jelenleg nem biztosítható. Ezért a kor­mány annak elfogadását kéri — hangsúlyozta Mor­vay István —, hogy tör­vényjavaslat szerinti bére­ket 1995. január 1-jéig be­zárólag lehessen teljeskö- rűen bevezetni. Az MSZP frakcióvezetője felszólalásában arra muta­tott rá. hogy ha a politikai közeg nem változik meg, akkor a tervezett törvény révén sem sikerül semleges, stabil, pártatlan és szaksze­rű. köztisztviselői réteget létrehozni. SZIGORÚ ELŐÍRÁSOK Az általános vita kor­mánypárti hozzászólói az MSZP képviselőivel ellen­tétben a tervezet alapvető pozitívumait emelték ki: a tisztviselők alkalmazási fel­tételeinek szigorú előírá­sait, az objektív kritériu­mokra épülő előmeneteli rendszert és az összeférhe­tetlenség szabályait. Pap András (MDF) egyúttal ki­fogásolta, hogy az ellenzéki képviselők a jelenlegi állam gyakorlatára vonatkozó ál­lításaikban egy totális ál­lam rémképét vázolják fel. A tervezet egyes paragra­fusaiban megfogalmazot­takkal ugyanakkor a kor­mánypárti képviselők sem értettek mindenben ej^vet. KONCEPCIÓT A köztisztviselők jogállá­sáról szóló törvényjavaslat általános vitájának elna­polása után a büntető jog­szabályok módosításával kapcsolatos tervezet általá­nos vitájára került sor. A vitában — amit kedden le is zárt a T. Ház — különö­sen a szabaddemokrata képviselők az egységes jog­alkotási koncepciót hiá­nyolták és sürgették a Btk. teljes újraalkotását. Ezt követően a munka tör­vénykönyvéről szóló tör­vényjavaslat általános vi­tájában elsősorban a vég- kielégítéssel, valamint a munkavállalói jogokkal kapcsolatos kérdések ke­rültek terítékre. A rövid tárgyalást követően a tör­vényjavaslat általános vi­táját elnapolták. Délután az interpelláció­kat követően a képviselők lezárták az árak megállapí­tásáról szóló törvény módo­sítását célzó jogszabály- tervezet általános vitáját, és a javaslatot részletes vitára bocsátották. A javas­lat szerint szűkülne a ható­sági ármegállapítási kör, és bővülne az önkormányza­tok ármegállapító lehetősé­ge. Az előterjesztés a szi­lárd tüzelőanyagok eseté­ben szükségtelennek tartja a hatósági ár fenntartását, és javasolja a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej maximált hatósági árának megszün­tetését is. Az önkormány­zati ármegállapító hatás­kör a távfűtéssel és a távmelegvíz-szolgáltatás- sal kapcsolatban bővülne. A javaslat az említettek mellett hatósági ármegálla­pítás alá vonná a közszol­gálati műsorsugárzás díját. A Kereszténydemokrata Néppárt és á Magyar De­mokrata Fórum parlamenti képviselői sajtótájékoztatót hívtak össze a vallási mű­sorok rádiós sugárzásának változásai miatt. Az Országház gobelin­terme zsúfolásig megtelt újságírókkal, nem véletle­nül. hiszen a honatyák egy sokakat érintő kérdésben kérték a segítséget. Neve­zetesen abban: legalább 5-6 millió embert érdekei­nek ma Magyarországon a rádión hallható istentiszte­letek, igehirdetések. Az egyházak alaposan meg­szenvedték a diktatúra év­tizedeit, országosan ismert és elismert lelkipásztorok nem kerülhettek mikrofon­közeibe. Aki mégis az éter hullámain át szólhatott egy országnyi nyájhoz, annak a beszédét hat-hétszeres cen­zúra ellenőrizte. A két évvel ezelőtti sza­bad választások után a független Magyar Rádió elnöke az egyházi adásokat a diktatúra évtizedeit felül­múló módon, „átszervezés” címén, igen hátrányos helyzetbe taszította — álla­pította meg Szűcs M. Sán­dor. Füzessy Tibor, Tóth Sán­dor, Tóth Tihamér és Tóth Albert lelkész képviselők Szerint a Petőfi hullám­hosszairól az URH sávjai- ra áthelyezett adásokat az ország nagy részén képte­Rejtett üldözés ? A honatyák tiltakoznak lenség fogni. Nem beszélve arról; nagyon sok ember­nek nincs lehetősége rá­dióját korszerűre kicserél­ni. Holott hívő diákok, többgyermekes családok, betegek, kisnyugdíjasok, alacsony keresetűek vagy éppen munkanélküliek, de a határainkon túj élő ma­gyarok is hálásak a szere­tet ilyen megnyilvánulá­sáért. Márpedig a Bartók rádió nagyon sok helyen egyáltalán nem hallható. A honatyák tehát tiltako­zásukat fejezték ki. Rejtett üldözést emlegettek. Ügy érzik, a rádió vezetői gesz­tusként ítélik meg a némi­leg kibővített adásidőt, a régi félórás műsorok he­lyett már egy-egy órában hallhatók a vasárnapi is­tentiszteletek. De ez nem egyéb, mint a háttérbe szo­rításuk — vallják. Ami most történik, az a belső szabadság korlátozá­sa — állították. Salamon lÁszló képviselő kimondja: jogi és alkotmányjogi prob­lémával állunk szemben, a rádiósok mostani rendelke­zése ellentmond az alkot­mány 8. és 60. szakasza idevonatkozó pontjaival; melyek leszögezik: az em­ber sérthetetlen, rendíthe­tetlen. a rádió pedig köz- szolgálati funkciókkal megbízott média. Több millió ember perifériára szorítása épp ezért meg­engedhetetlen. Végezetül hozzáfűzte, ebben a kér­désben nemcsak a keresz­tény felekezeiek, de a ma­gyarországi izraeliták is ezt az álláspontot vallják. , Tóth Albert lelkész kép­viselő külön kiemelte: ez a hét — immár hosszú évek óta — rendszeresen megtartott ökumenikus imahét. A mostani perió­dus vezérigéje a misszió­parancsból indul ki: te­gyetek tanítványotokká minden népeket... A képviselő szerint az evan- geíizació terjesztésébe ve­tett hitnek is ellentmond a rádió vezetőségének dön­tése. Annak idején az ateizmussal vívott küzde­lem kialakított finom esz­közöket. Ezúttal azonban az evangélium tanainak terjesztése ellen alattomos, ravasz módon járnak el. Cinikus álláspontnak tartották a sajtótájékozta­tót tartó képviselők, hogy a rádió vezetése szerint né­hány forintért bárki meg­kérhet egy szerelőt az URH-sáv áthangolására. A honatyák szerint ez nem le­het válasz és megoldás a vidéken, magányosan élők­nek. Anyagi és szervezési okok miatt is kivitelezhe­tetlen ez nagyon-nagyon sok ember számára. „Adja isten, hogy kitűnő készülé­kekkel rendelkezzék ez az ország!” — mondották, de siettek hozzáfűzni, ehhez még sok időre van szük­ség. Szűcs M. Sándor azzal fejezte be mondandóját: le­hetséges, a rádió vezetősé­ge úgy gondolja, népünk lelkileg jó állapotban van. Azonban gyakorló lelki- pásztorként megállapíthat­ja, ez. koránt sincs igv, ez az. állapot inkább tragi­kusnak mondható. S aki mindezt nem látja, az érzé­ketlen az emberi sorsok és gondok iránt. Az arculcsa- pottakat illene megkövetni. Végezetül szégyenkezését fejezte ki amiatt, hogy mindennek egyáltalán el kellett hangzania. — fi — A vitában a szabaddemok­raták a minimálárak beve­zetése helyett védőárak vagy küszöbárak életbelép­tetése mellett érveltek. Soós Károly Attila kijelen­tette, hogy a szénárak ese­tében minimálár bevezeté­sét szorgalmazzák, míg a tejár liberalizálását csak áz év közepétől — a megfelelő ellentételezési lehetőséget nyújtó szociális törvény el­fogadása után — tartják el­fogadhatónak. Ezt követően az Ország- gyűlés 234 szavazattal hatá­rozatot hozott a családi pótlék emeléséről. A kihir­detése napján hatályba lé­pő törvénymódosítás értel­mében a családi pótlék ha­vi összege visszamenőleg január 1-jétől gyermeken­ként : egygyermekes csa­ládnak 2370 forint, egy­gyermekes egyedülállónak 2820 forint, kétgyermekes családnak 2820 forint, két­gyermekes egyedülállónak 3250 forint, három- és több- gyermekes családnak 3250 forint, három- és többgyer­mekes egyedülállónak 3400 forint. A tartósan beteg, illetve testi vagv értelmi fogyatékos gyermekek után 4350 forint családi pótlék jár. TERMÉKDÍJJAL Az ülésnap utolsó napi­rendi pontjaként a T. Ház megkezdte az üzemanya­gok környezetvédelmi ter­mékdíjáról szóló törvény- javaslat általános vitáját. A miniszteri expozét tar­tó Keresztes K. Sándor azt hangsúlyozta, hogy a ter­mékdíj bevezetése elősegíti a motorizáció okozta kör­nyezeti károk mérséklését. A gépjárművek felelősek a legnagyobb mértékben a levegő szennyezettségéért, és az ezáltal okozott egészség­károsodás, a megbetegedé­sek gyakorisága megsok­szorozódott az utóbbi évek­ben. A benzinnél a lite­renkénti 50 fillért jelentő termékdíj a javaslat sze­rint a környezetvédelmi alapba kerül, amelyen be­lül is elkülönítetten kell kezelni. A felhasználási cé­lok között a miniszter töb­bek között a gépjárművek korszerűsítését, a közleke­dési infrastruktúra, a hul­ladékfeldolgozás, valamint a környezetbarát technoló­giák fejlesztését említette. A vitában felszólalók többsége elfogadta a díj bevezetésének szükségessé­gét, ugyanakkor számos módosító indítvány hang­zott el. Többen is kifogá­solták, hogy a javaslat megvitatására olyan idő­szakban kerül sor, amit megelőzően már jelentős mértékben nőttek az üzem­anyagok adóterhei. Az SZDSZ-frakció például csak akkor szavazná meg a törvényjavaslatot, ha a termékdíj összegével csök­kentenék az üzemanyagok fogyasztási adóját. Sokan szorgalmazták, hogy min­den környezetszennyező termékre rójanak ki ter­mékdíjat, és sürgették a környezetvédelmi törvény mihamarabbi elfogadását is. Az elnöklő Szűrös Má­tyás a jelen lévő képvise­lők kis létszámára és arra való tekintettel, hogy a környezetvédelmi bizottság felszólalója is kérte, az ál­talános vitát elnapolta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom