Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-18 / 15. szám

JÁRMŰVEL TEGNAP ES MA A hódító Puli Robog a Puli, a hódme­zővásárhelyi Puli Kft. ál­tal gyártott miniautó a francia utakon. A bevá­sárló, tehát rövid távú köz­lekedésre konstruált jár­művek tetszetősek, és ezért elsősorban a nők, a házi­asszonyok körében kedvel­tek. A 65 kilométeres vég­sebesség is jelzi, hogy ezek­kel a kocsikkal nem lehet eszeveszetten száguldozni. Az utóbbi néhány évben a franciák 200 darab Puli dízelhez jutottak. A piaci érdeklődés adott, de a dí­zel helyett már az elektro­mos változatot gyártják. Pikali Sándor, a kft. ügy­vezető igazgatója elmondta, hogy az utóbbi egy évben 400 darab Puli talált gaz­dára Svájcban és Német­országban. Az erőteljes piackutatás eredményeként adott a vásárlói kedv, olasz, osztrák, ausztrál, izraeli és skandináv kereskedők ér­deklődnek. IS 'Megtudtuk, a kétszemé­lyes, zárt és nyitott kivite­lű. valamint teherautó válto­zatban gyártottakból az utóbbi két típus mintada­rabként készült csak el, míg a zárt kivitelűeket fo­lyamatosan gyártják. A 65 kilométeres végsebesség mindenképpen megfelel a céloknak, közölte az ügyve­zető igazgató. A továbbiak­ban utalt arra, hogy az ák- kumulátoros működtetés révén 80-100 kilométeren egyszeri feltöltés mellett a használónak a Puli 276 fo­rintjába kerül, magyar pénzré átszámítva. Bezzeg a Puli ára jóval borsosabb. Ha a svájci értékesítésről van szó, akkor a hódmező­vásárhelyiek 11 ezer 100 svájci frankért adnak túl járművükön, amelyet a ke­reskedő *16 ezer frankért forgalmaz. Németországban 19 ezer 900 márkáért for­galmazzák a járművet, amelyet a Puli Kft. 12 ezer 500 márkáért ad el. Idén már 600 darab Pulira szer­ződést kötöttek a vevőkkel. Sőt február közepétől már a hazai érdeklődők is hoz­zájuthatnak a zárt kivite­lű Pulihoz, potom 212 ezer forint plusz áfáért. A hazai piackutatási előrejelzések szerint 50-60 Pulira bizto­san találnak jelentkezőt. Az üvegszál erősítésű, poliész­terből álló karosszériák jól bírják a strapát. SZAKMAI E1Ö A hazai járműgyártás­ban — mint a fenti példa is bizonyítja — fellelhető egyfajta szerkezetváltás. A rokon szakágak korszerű­södése, köztük a számítás- és elektrotechnikáé is, bizta­tást adhatnak ennek az ágazatnak a fejlődéséhez. Néhány évtizeddel ezelőtt a * magyar járműiparon belül az Ikarus, a Magyar Va­gon- és Gépgyár, valamint a Csepel Autógyár vált a járműgyártás műszaki­gazdasági letéteményesévé. A hetvenes évek közepé­től kezdődően a potenciá­lis vásárlóvá előlépett Szovjetunió mellett néhány nyugati országban, köztijk az USA-ban is megjelen­tek a városi tömegközleke­désben az Ikarus buszok. Aztán elmúltak a lendület, a piaci térnyerés évei, és mindinkább szükségessé vált a műszaki felzárkózás, a nemzetközi színvonallal történő találkozás. A nyu­gati országokban tapasztal­tak hazai elterjesztéséhez azonban alapvetően tökére volt és van szükség ma is. A Csepel Autógyárban pél­dául komoly jelentőséget tulajdonítottak a kooptevá- cis együttműködésekben rejlő szakmai erőnek. En­nek eredménye lett aztán a kapcsolatkiépítés a Cum­mins Autógyártó céggel. A CSA-nak 6 éves múltra te­kint vissza partneri kapcso­lata az említett céggel. A Cummins skóciai gyárának már két évvel ezelőtt is 1200 darab Cummins-motor­hoz szükséges alkatrészt készítettek a szigetszent- miklósiak. Értesülések sze­rint ez a tevékenység to­vábbra is adott, hiszen idén is előreláthatóan a sziget- szentmiklósiak a Cummins alkatrészszíikségletének 25- 30 százalékát biztosíthat­ják. Még akkor is, ha saj­nálatos módon egyre pan- góbbá vált az üzleti együtt­működés. Az erőfeszítése­ket, a Csepel Autógyár szakembereinek műszaki eredményeit egyébként né­hány éve a Világbank kép­viselői is elismerték, külö­nösen nagyra értékelve a skót céggel kialakított együttműködésüket. A SPECBÁUST A Csepel Autógyárban mostanság mind kevesebb autóbuszalváz készül. Job­bára speciális járműveket, mint például tűzoltó- vagy sörszállító autókat állíta­nak elő. Két-három évvel ezelőtt még legalább 40 te­hergépjármű-típust készí­tettek, amelyek egyik jel­lemzője volt, hogy 9 tonna hasznos teherbírással ren­delkeztek. Jelenleg, értesü­lések szerint, mintegy tu­catnyira zsugorodott a vá­laszték, s jobbára egyedi igényeket elégítenek ki. Információk arra enged­nek következtetni, hogy a jövő hónapban részvénytár­sasággá átalakuló CSA- ban majdan speciális teher­gépjárműveket gyártanak. Arra a szakemberek nem vállalkoztak, hogy akár jóslatként is választ tudja­nak adni arra, hogy lesz-e valaha személygépkocsi­készítés a szigetszentmik- lósi jármű fell eg vár ban!? így minden bizonnyal a hódmezővásárhelyi Puli Kft.-nek. s az ott dolgozó 150 embernek nyílhatnak biz­tató kilátásai a jövőre néz­ve. Mert a Puli változatla­nul sikeres piaci fogadta­tásoknak néz elébe. Gyócsi László AHOGYAN MA ÉRDEMES VÁLLALKOZNI Könyörtelen felszámolás? (Folytatás az 1. oldalról.) Bizony, az üzletemberek élete sem fenékig tejfel, s a kezdőknek talán nem ha­szontalan meghallgatni egy olyan vállalkozó tapaszta­latait, aki még az úgyneve­zett hőskorban kezdte tevé­kenységét. Beszélgetőpart­nerem Lakó Antal, a Duna- color Kft. ügyvezető igaz­gatója volt. — Mi még valóban az el­sők között, 1987-ben ala­kultunk. Három fontos alap­elvet mindvégig szem előtt tartottunk, s talán ennek is köszönhető, hogy még min­dig talpon vagyunk. Az el­ső az volt, hogy csak kész­pénzzel szállhatott be vala­ki a kft.-be, épületet, mű­helyt nem fogadtunk el ap­portként. Elmondhatom azt is, hogy mi megvalósítottuk a már közhelyszámba me­nő közgazdasági fogalmat, a több lábon állást. Nem egy tevékenységre szakosodtunk — ami több szempontból kényelmesebb lett volna —, hanem több kisebb vállal­kozást működtetünk, a bú­torgyártástól egészen a ven­déglátásig. Pest megyében például Pomázon van egy kerámiaműhelyünk, Péce- len a kárpitosrészlegünk dolgozik, Ecseren kerítésfo­nással, burkolással foglal­kozunk, s Budaörsön van egy ingatlanforgalmazó iro­dánk. Ezenkívül még Nóg- rád megyében és a főváros­ban is vannak üzleteink, ahol többek között a saját termékeinket is árusítjuk. Harmadik szempont az is. hogy nagyon odafigyelünk, mire adjuk ki a pénzt, az irodánk költségeit is igye­keztünk a minimálisra le­faragni. Sok magánvállal­kozó már az első pillanat­ban nyugati kocsival furi­kázik, mi egyelőre nem já­runk csodaautóval, de sze­retnénk még túlélni azt az egy-két évet, amíg tart a gazdasági válság. Nálunk kifizetés csak a befolyt ösz- szeg arányában lehetséges. © A több lábon állás azt is jelenti, ha az egyik üz­letrészük nem nyereséges, akkor azt könyörtelenül fel­számolják? — Ha egy negyedévig veszteséges egy ágazatunk, akkor azt megszüntetjük, s megnézzük, esetleg milyen másik tevékenységbe lehet­ne kezdeni. Most a ruháza­ti cikkeket készítő részle­günk van bajban, s mivel kevés a fizetőképes keres­let, egyelőre az építőipari tevékenységünket is szüne­teltetjük. Nálunk egyébként alapelv az is. ügyelünk arra, hogy a TB és az APEH felé ne legyen tartozásunk. Sajnos a velünk üzleti kapcsolat­ban álló cégek közül jó né­hány mór nem ilyen buzgó fizető. Jó néhányszor mi is ráfáztunk, s most már csak készpénzért adunk árut, szolgáltatást. Már az előleg sem biztosíték, hiszen van, aki utána már elfelejti ki­egyenlíteni a számlát. Vé­delem viszont nincs, jogi úton pedig nagyon nehéz visszaszerezni a pénzt. A Pest Vidéki Gépgyár pél­dául már másfél éve tarto­zik nekünk százkilencven- ezer forinttal, fogalmam sincs róla, mikor jutunk majd hozzá. De nemcsak a nagyvállalatok, hanem a magáncégek is szeretnek fi­zetés nélkül lelépni a szín­ről. Megmondom őszintén, mi már kisszövetkezetek­kel, szakcsoportokkal nem állunk szóba, olyan rossz tapasztalatokat szereztünk. Vannak olyan szövetkeze­tek, amelyek szinte nyom­talanul eltűntek, innen ered az aktatáskás cégek elneve­zés is. Gondolhatja, hogy egy kezdő vállalkozót meny­nyire tönkreteheti, ha a ve­vői nem fizetnek. O Mennyire vállalkozás- barát ön szerint a mai gaz­dasági környezet? — Vállalkozásélénkítő in­tézkedésekkel nemigen ta­lálkozhattunk, hiszen az el­vonások mértéke nem csök­kent, s a hiteleket válto­zatlanul olyan uzsorakamat terheli, amelyet lehetetlen kigazdálkodni. Mi szeren­csére nem vettünk fel köl­csönöket, de megdöbbenve tapasztaltam, hogy a boltok privatizációjánál egyes üz­letek 5-600 ezer forintos kikiáltási ár után több mil­lióért keltek el. Az új tu­lajdonosok bankhitelre li­citáltak, de szerintem nem igazán tudták, hogy mire vállalkoztak. A beruházás­hoz, fejlesztéshez, a mun­kahelyteremtéshez feltétlen kedvezményt kellene adni. Nem vagyok túl optimista, szerintem az idei gazdasági év is nagyon nehéz lesz, sok magánvállalkozás fog elvérezni, s az élénkülő nyugati kapcsolatok sera igazán segítenek a kisvál­lalkozókon. Ha kezdő len­nék, bizony csak akkor mernék belevágni egy üz­letbe, ha olyan ragyogó öt­letem lenne, amire persze piac is van. © Önök milyen új vál­lalkozáson törik a fejüket? — A föld privatizációja után valószínűleg többen akarnak majd a mezőgaz­daságból megélni, ahhoz vi­szont kisgépek kellenek, azokat viszont majd szervi­zelni is kell. Ez is lehet egy lehetőség. —hargitai— Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 135.71 138,51 Ausztrál dollár 57,45 58.69 Belga frank (100) 230,75 235,41 Dán korona 12,26 12,52 Finn márka 17,43 17,83 Francia frank 13,95 14,23 Görög drachma (100) 41.19 42.03 Holland forint 42.20 43,06 ír font 127,66 130,26 Japán yen (100) 60,40 61,61 Kanadai dollár 67.00 68,40 Kuvaiti dinár 266,32 271,82 Német márka 47,53 48,49 Norvég korona 12,10 12,34 Olasz líra (1000) 63,16 64,44 Osztrák schilling (100) 675,77 689,37 Portugál escudo (100) 54,97 56,07 Spanyol peseta (100) 75,07 76,59 Svájci frank 53,63 54,71 Svéd korona 13,06 13,32 USA-dollár 77,33 78,89 ECU (Közös Piac) 96.98 98,94 Fénymagexportőr Lehasított szelet kék A Magyarországon ter­melt köles, napraforgó, lenmag igen kedveltek a nyugat-európai madártar- •tók körében. Évente több ezer tonnányi kerül ezekbe az országokba. Egykoron a Termelőszövetkezeteket Szervező Kereskedelmi Közös Vállalat monopol­helyzetet élvezett az úgy­nevezett fénymagvak for­galmazásában. Az időköz­ben kereskedőházzá, majd különböző apróbb cégekké átalakuló Tszker bizonyos utódcégei ugyan még min­dig termékforgalmazási listájukon tudhatják az ap­rómagvakat, de a piac szá­mukra — mint hírlik — már nem a régi. A gomba módra szaporodó kereske­delmi vegyes vállalatok, a bizonyos termékféleségek­re specializálódott kft.-k jó része már lehasította maga külpiaci szeleikéit. A Monori Állami Gazda­ságból kivált Monori Mag Kft. az egyik legjelentő­sebb hazai fénymagex­portőrnek számít. A cégtől szerzett információk sze-' rint idén a tavalyinál jobb értékesítési lehetőségekre van kilátásuk, mivel jel­zések szerint a nyugat-eu­rópai raktárak már kiürül­tek, s több mint 2 ezer ton­nányi madárcleségre tar­tanak igényt a kereskedők. Ezt a terményt érthetően meg kell termelni, de an­nak nem lehet különösebb akadálya, hiszen a tavalyi­hoz hasonló nagyságú te­rületeken folyhat a ter­mesztésük. Jóval nagyobb gondot okoz a Monori Mag Kft.- nek az, hogy; itthon egyre növekvőbb az eladósodott partnereik száma, köztük számos megyei téesz, illet­ve ÁG. A kft. így kényte­len banki kölcsönöket igénybe venni, s kamatter- heik meghaladták a 80 millió forintot! Ennél a vegyes vállalatnál azonban bizakodóak, s nem látják akadályát annak, hogy a kintlevőségeket, ha más­képpen nem, hát peres úton, de behajtsák. Gy. L. Foglalkoztatási Alap Á megyéknek is jut Az idén 16,5 milliárd fo­rinttal rendelkező Foglal­koztatási Alapról tárgyal az Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottsága. Az összeg egy részének már megvan a helye, ám 12 milliárd forint sorsáról még határozni kell. A Mun­kaügyi Minisztérium r javasolta a testületne hogy a válságtérségekre milliárd forintot, a foglal­koztatási társaságok támo­gatására 1,8 milliárd forin­tot tegyenek félre. A fenn­maradó 9 milliárd forint nagy részét a megyei mun­kaügyi tanácsok kapják. <Jú'rlan

Next

/
Oldalképek
Tartalom