Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-15 / 12. szám

G O Q Q L LO I K^Círia EZ !S PECEL A község másik arca ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1992. JANUÁR 15., SZERDA Csak az illetéktelenektől védik ~ Bekerítve, de nem kizárva — Tessék, most még ezt is elkerítik! Egyszerűen kizár­ják az embereket. Felháborító! — dohogott két úr a IIÉV-en, elhaladva a kastély parkja mellett. Sokaknak szemet szúrt Gödöllőn az őszi kerítésépí­tés, megjegyzéseket tettek, morogtak az arra járók, valakik romboltak is az éj leple alatt. -A kerítés azért csak elkészült az ellenérzés pedig megmaradt. . — Senkit sem zártunk ki a parkból azzal, hogy kör­bekerítettük — közölte ér­deklődésünkre az Országos Műemléki Felügyelőség képviseletében Péter Anna­mária építészmérnök, aki jó néhány felháborodott til­takozó levelet és telefont kapott ez ügyben. — A ke­rítésre a park védelme miatt volt szükség. A tilta­kozók emberi szabadságjo­gokra hivatkoztak, ám nem hiszem, hogy a szabadság azt jelenti, hogy szippan- tóskocsi járhat a területen, hogy mutatványosok ver­hetnek ott tanyát, hogy szabadon folyhat a rongá­lás, hogy szemétdombbá változhat a környék. Ez a park érték, amit védeni, őrizni kell. U Vagyis nem látogat­ható? — Dehogynem, A világ minden táján meghatáro­zott bejáraton, meghatáro­zott időpontban látogatha­tók a kastélyparkok, ezt mindenütt természetesnek tartják, s Magyarországon is számos példát találha­tunk rá. A főbejáraton át itt is bárki betérhet a park­ba, csupán a csavargóktól, rongál óktól szeretnénk megvédeni. Utóbbiak sajnos már eddig is — csak a ke­rítés kidöntögetésével — körülbelü egymillió forint kárt okoztak. ■ Olyan vádak is el­hangzottak, miszerint a ke­rítés építésével párhuzamo­san az értékes növényeket is kiirtották. — Valóban kellett irtani a kerítés vonala mentén, de csak a bozótot. A kertterv által megjelölt értékes nö­vényekre természetesen vi­gyáztunk. P Ön szerint elvi vagy gyakorlati okokból tiltakoz­nak a gödöllőiek a bekerí­tés ellen? — fordultunk a Amíg tudott, dobozott Nem csak egy sírhant Nagy részvét mellett kí­sérték utolsó útjára a 75 éves korában elhunyt ár. Antal Sándort, a körzeti sport közismert személyisé­gét, egykori játékvezetőt és akti v istát. 1916-ban született, 1927- tői lakott Veresegyházon. A gödöllői premontrei gim­názium diákja volt. 1935- ben érettségizett. A Páz­mány Péter Tudományegye­temen szerzett jogi doktorá­tust. Veresegyházon aszott és vízipólózott. Műkedvelő szí­nész, a diálktársadalom mo­torja, a híressé vált nyári bálok egyiik szervezője volt. Katonának a hegyivadá­szokhoz Rahóra hívták be. A háború befejezése után Berettyóújfalun, a demok­ratikus rendőrség keretén belül városi rendőrkapitány lett, itt Ismerkedett meg ké­sőbbi feleségével. A zavaros politikai helyzetben helye­sebbnek látta, ha hazaköl­töznek Veresegyházra. Jogi------------------------------------------­GÖ DÖLLŐI HIEL.VP Gödöllő, Szabadság tér 10. ú A szerkesztőség vezető­doktorátusa és várományos vitézi címe nem sok jóval biztatta további életpályája és érvényesülése terén. A MÁV-nál, a Nyugati pályaudvaron helyezkedett el fizikai állományban, és így is dolgozott nyugdíjaz­tatásáig. Amikor már job­ban lett volna lehetősége jo­gi tudásának hasznosításá­ra. akkor sem kívánt abban a rendszerben Szellemi pá­lyára átváltani. Hódolhatott nagy szenve­délyének. a labdarúgásnak. Játékvezetőd vizsgát tett. 1956-ban kiterjesztette tevékenységét: utazott, be­szerzett,. mindent megtett, hogy ne éhezzen senki Ve­resegyházon. Érszűkület es betegsége ledöntötte a lábáról. Először az egyik, majd a másik lá­bát is amputálták, és ezzel szobájának a rabja lett. Minthogy elváltaik, lányánál és két unokájánál maradt, akiknél nagy szeretetben és gondos ellátásban részesült. Volt premontrei diáktársad munkához is segítették. Egykori munkatársat, a sportolók és a vasutastársak ! je Bal ázs Gusz táv. e n«m keresték fe 1. és ez fői. stací rs: Pillér : Gödöllő, Éva, © Pf. í-3. da’masan érin jp­te. Még be­Icíax és te lefon: tegen is dóig ot<t: a Ma­h.P. slzcJiV: dártani E gyé± ii etilek volt L3 óráig O Hirdet esíelvé­aktív tagja. 13 ózá ig kanapékon a szerke Jiésés­i Állapota hit 'te ten for duft ben. rosszra. Kórhá Zb a. v iit'tél t. de aesaKm Zl—i áaatmsn másnap örök, szemét. De behü nyta Egy sírhanttal több. egv lelkes baráttal, munkatárs­sal kevesebb! Fazekas Mátyás helyi viszonyokat jobban ismerő Katona István épí­tészmérnökhöz. — Valószínűleg mindket­tő közrejátszik — mondta az építészeti és városrende­zési iroda munkatársa. — „A miénk, nem?!” — mondják az emberek régi beidegződéssel, és felhábo­rodnak, hogy mégis elkerí­tik „előlük”. Praktikus okok is indokolhatják az ellenke­zést: sokan az itteni ösvé­nyeken rövidítették le útju­kat munkahelyükre vagy a HÉV-hez. Ez most meg­szűnt. ■ Ön is egyetért a beke­rítéssel? — Igen, szerintem is szükség van erre: hazánk kiemelKedő műemlékének parkját mindenképpen vé­deni kell. Tudomásul kell venni, hogy a kastélyegyüt­tes nemcsak a gödöllöieké, hanem egyben a magyar és az egyetemes kultúra része is. Ezért a műemlékegyüt­tes a korábbi szocialista ál­lami „köztulajdonból'’ nem önkormányzati, hanem tar­tósan állami — kincstári — tulajdonba kerül. Helyreál­lítását az eredeti terek, funkciók és berendezések lehető legnagyobb hűségé­vel, a kulturális tartalma­kat előtérbe állító haszná­lat keretében — a kastély és parkja látogatottságának biztosításával — szükséges megvalósítani. Addig is — mivel az idő kíméletlen —, az oly gyorsan pusztuló épí­tett és természeti értékek megóvása közös kötelessé­günk. P. É. Pár héttel ezelőtt elmarasztaló írás jelent meg Pécelről, amely a viharos önkormányzati ülésről, sárdobálásról, kultúrálatlan vitáról szólt. Péeelnek azonban más arca is van. Csodálatos, színes település, ahol a 6 rivalizáló párt mellett legalább ugyanannyi egyház és még több társa­dalmi szervezet, klub, egyesület, baráti kör működik. Rövid áttekintést szeretnék nyújtani az utóbbiakról, mégpedig alakulásuk sorrendjében. Legrégebben, 1910-ben alakult meg a Polgári Da­lárda, a mai Petőfi Sándor Férfikórus elődje. 1945 után munkásdalárda jelleggel működött, majd a hetvenes évek elején új karnaggyal és a szövetkezetek anyagi támogatásával megalakult a Péceli Szövetkezetek Petőfi Sándor Férfikara. Törté­nelméről részletesebben 1990-ben olvashattak a Pest Megyei Hírlap hasábjain. Jelentős eredmény A 80. évforduló alkalmá­ból a kórus minősítő bizott­ság elé állt, és a fesztivál­díjas kórus minősítést is­mét megszerezte. Jelentős eredmény ez, ha figyelem­be vesszük az egyre csök­kenő férfikórusok számát A sepsiszentgyörgyi Ma­gyar Férfi Dalárda megala­kulásának 70: évfordulója alkalmából rendezett nagy­szabású hangversenyére — 1991. április 26—27-re — meghívta a péceli kórust is. Három vendégkórus mellett fellépett a rétyi fúvószene­kar is őket augusztus 18. és 21. között láttuk vendé­gül. Augusztus 20-án köz­ségünk hat pontján zenés ébresztővel hívogatták pol­gárainkat a Szent Lstván- napi ünnepélyünkre. Október 4. és 6. között láttuk vendégül a sepsi­szentgyörgyi férfidalárdát. Október 5-én, szombaton, közös hangversenyen mu­tatkozott be a székely fér­fikórus. A másik, Pécelen jelen­tős társadalmi szervezet a — művelődési ház kereté­ben — a nyugdíjasklub, amely több mint 10 éve mű­ködik sikeresen. Száznál több taggal a legnépesebb társadalmi szervezet. Uta­zásokat, kirándulásokat szerveznek, múzeumokat, fürdőket látogatnak, kultu­rális és egészségügyi elő­adásokat hallgatnak. Ön­maguk szórakoztatására egyesek verseket írnak, köl­teményeket mondanak, fel­olvasásokat tartanak és da­lolnak. Az önkormányzat anyagi támogatásban része­síti a nyugdíjasokat és a férfikart is, amelynek tá­mogatója a Fáy András Gazdakör is. A 10 éve alakult Ráday Klub nyitott, magasabb szellemi igényeket kielégítő kulturális egyesülés. A klub ■már a pártállam idején is helyt adott a liberális és nemzeti eszmék kifejtésé­nek. Olyan előadókat hívott meg, mint Benda Kálmán történész, Domokos Péter professzor, Lengyel László közgazdász, Hankiss Elemér szociológus, László Gyula régész, Beke Kata reform- pedagógus, Zombori Ottó, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója. Segíti a rászorulókat 1983-ban alakítottuk meg a magyar—finn baráti kört. Célul tűztük ki a finn nép kultúrájának, történelmé­nek, gazdasági és társadal­mi viszonyainak ismerteté-r sét, a személyes kapcsola­tok ápolását. A fenti prog­ram keretében kórusokat, zeneiskolásokat, finn művé­szeket, követségi tisztségvi­selőket, hazai finnszakértő­ket, nyelvészedet, írókat, történészt fogadtunk ven­dégül. Néhány éves szerveződé­sű a péceli Egymást Segítő Egyesület, az ESE. Segíti a rászorulókat. 1991-ben fel­építette székházának első részét. Az önkormányzat, hasonló gondolkodású hol­land állampolgárok, a saját tagjai, valamint más támo­gatók segítségével jutott el az ESE idáig, miközben folytatta karitatív tevé­kenységét, a rászorultak megsegítését. Két éve létesült a Csök- mei Kör országos szervező­désként, Karácsony Sándor, a nagy református gondol­kodó, reformpedagógus szel­lemi és pedagógiai öröksé­gének ápolására. A mint­egy 100 tag és 20-30 érdek­lődő részvételével három ízben tartottak 1—3 napos konferenciákat. Kétéves a zeneiskolát tá­mogató Harmónia Alapít­ványunk, mely zenekedve­lők és a zenei oktatást tá­mogatók körére épül. Ado­mányainkkal a zeneiskola felszereltségét kívánjuk fej­leszteni. A tanulók is A legújabb szerveződésű az 1991-ben alakult Tájak, Korok, Múzeumok Egyesü­lete, amely a magyar ha­gyományok és értékek is­mertetését, múzeumok láto­gatását tűzte ki célul. Mint­egy 50 tagja van. A csoport látványosan mutatkozott be, mivel Széchenyi születésé­nek évfordulója alkalmából a volt Ráday-kastély, a mai MÁV-kórház falára az ön- kormányzat támogatásával emléktáblát helyezett el szeptember 20-án. A kórház vezetőinek és a TKME tag­jainak, valamint néhány érdeklődőnek jelenlétében leplezte le nagyközségünk polgármestere azt a már- ványtáblát, amely hirdeti: 1820. szeptember 20-án itt járt gróf Széchenyi István. Működik még községünk­ben a Nagycsaládosok Egye­sületének péceli csoportja, amely a nagycsaládosok gondjain kíván enyhíteni. A múlt évben alakult meg a PAM, azaz a Péceli Al­kotó Műhely, amely az al­kotóművészek kezdemé­nyezése. Tanulók is részt vesznek a munkájában, is­merkednek a festészettel és más képzőművészeti ágak­kal. A községi önvédelmi csoport a közbiztonságot kí­vánja erősíteni. íme, ez az a másik Pécel, amelyről szintén hírt kell adni. Sebők István nyugalmazott ált. islc. tanár Evangélikus hírek - Gödöllőn! Fizetés nélküli szolgálatban Körülbelül két héttel ezelőtt Evangélikus hírek címmel egy viszonylag terjedelmesebb írás jelent meg a gödöl­lői oldalon Feresik Mihály tollából. Mindenekelőtt sze­retném megköszönni neki ezt a kedves gesztust, hogy hírcsokrot állított össze a Gödöllő környékén lévő gyü­lekezetek életéből az elmúlt esztendőre visszatekintve. Nagyon jó lenne a római katolikus, református vagy baptista gyülekezetek, egy­házközségek életének a fon­tosabb, kiemelkedőbb ese­ményeit hasonlóan leírhi, abba „beavatni” más fele­kezetűeket vagy éppen nem vallásos embereket is. Ám más miatt ragadtam tollat. Az említett írásban nem szerepel semmi a gö­döllői evangélikus gyüle­kezet életéről. Vajon miért? Könnyű volt persze rájön­ni, mert Feresik Mihály a híreket az éppen nemré­gen megjelent 1992. lanSéíikus Naptárból Az pedig közisi gy hivatalos egyház ványokban még mi m törik magukat eg zi vezetőink azért, hog. gödöllői vonatkozású dolgo­kat népszerűsítsék ... Azért persze Feresik Mihály erre rájöhetett volna, de termé­szetesen nem hibáztatom őt. Ezennel hadd pótoljam az elmaradást, s csupán két múlt évi kiemelkedő ese­ményt hadd említsek meg. Az egyik, bár sokan tudnak róla, mégis jólesik leírni, megint „fölemlegetni”, azt a június 30-i istentiszteletet a magyar szabadság nap­ján, mely ugyan ökumeni­kus volt, de három evangé­likus leikész szolgált rajta, négy római katolikus lel­kész testvér, három refor­mátus — és 'köztük Tőkés László. Az oltárt az evan­gélikus gyülekezet oltárterí­évi tő.iév«l díszítet tűk fel, az vet­evangél ikus templomból őért hoztuk a fesz ületet. is , és jrí _ végül i: s az is teníiszte! [etet QrJí g a güdül iői eva ngélikus lel­,'há^ kész SZÍ ?rvezte és állít otta r a össze. ( Sokan tudni Vi élik, hogy a harangot is ő húz­ta.) De még egy, számunkra felejthetetlen és drága ün­nepet szeretnék megemlíte­ni: 1991. szeptember 8-án hálaadó istentiszteleten ün­nepeltük a Petőfi téri evan­gélikus templomunk építé­sének 60. évfordulóját. Ezen az istentiszteleten Roszik Mihály aiberti evan­gélikus lelkész hirdette az igét. A nagyszámú gyüle­kezetben jelen voltak a vá­ros vezetői is, de megtisz­telte ünnepünket jelenlété­vel Alexander Arnot, Né­metország nagykövete is, aki- történetesen evangéli­kus vallású. Az ünnepi al­kalmon felolvasásra került a gyülekezet története is, melyet még Erős Sándor, a gyülekezet 40 évig hűséges lelkipásztora írt a Mustár­mag története címen. Még egy megjegyzést sze­retnék tenni. Ama bizonyos írásban, fnely miatt most jelentkezem, szerepelt még egy hír. Nevezetesen az, hogy a gödöllői gyülekezet lelkészé, Roszik Gábor, je­lenleg országgyűlési- képvi­selő — fizetés, nélküli sza­badságon van. Tudatom, ez az egyházi vezetők vágya, nem felel meg a valóságnak. Pontosabban, a hír csak félig igaz, s jó, ha ezt is tisztáz­zuk. A gyülekezet lelkésze — vagyis e sorok írója —, immár kettő és fél éve fi­zetés nélküli szolgálatban van, hiszen amióta 1989. jú­lius 22-én megválasztották országgyűlési képviselőnek — noha végezte a lelkészi szolgálatok nagy részét —. nem vette fel a fizetését egyetlen alkalommal sem, de még az útiköltség-hozzá­járulást sem. Hála istennek, szeptem­ber 16-től állandó helyettes lelkésze van a gyülekezet­nek, ami nagy segítséget jelent nekem. Azóta keve­sebb szolgálatot végeztem Gödöllőn, de sok meghívást is kaptam azóta. Szolgáltam — többször is — Alberti­ben, Bánrévén, Kemenes- sömjénben, Mányon, Sátor­aljaújhelyen, Kocséron és Budapesten. S remélem — Isten ke­gyelméből — ez így is megy tovább! Roszik Gábor Roszik Gábor kiegészítő levelét köszönettel közöl- .jük. Hivatkozott cikkünk­ben is megírtuk, „körze­tünk evangélikus gyüleke­zeteiben is jóval élénkebb, eseményekbe n gazdagabb ’ az élet, mint az a naptár híradásaiból kitűnik”, de hát ebben az esetben hozott anyagból dolgoztunk, az Evangélikus naptár króni­káját ismertettük. B. G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom