Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-15 / 12. szám
G O Q Q L LO I K^Círia EZ !S PECEL A község másik arca ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1992. JANUÁR 15., SZERDA Csak az illetéktelenektől védik ~ Bekerítve, de nem kizárva — Tessék, most még ezt is elkerítik! Egyszerűen kizárják az embereket. Felháborító! — dohogott két úr a IIÉV-en, elhaladva a kastély parkja mellett. Sokaknak szemet szúrt Gödöllőn az őszi kerítésépítés, megjegyzéseket tettek, morogtak az arra járók, valakik romboltak is az éj leple alatt. -A kerítés azért csak elkészült az ellenérzés pedig megmaradt. . — Senkit sem zártunk ki a parkból azzal, hogy körbekerítettük — közölte érdeklődésünkre az Országos Műemléki Felügyelőség képviseletében Péter Annamária építészmérnök, aki jó néhány felháborodott tiltakozó levelet és telefont kapott ez ügyben. — A kerítésre a park védelme miatt volt szükség. A tiltakozók emberi szabadságjogokra hivatkoztak, ám nem hiszem, hogy a szabadság azt jelenti, hogy szippan- tóskocsi járhat a területen, hogy mutatványosok verhetnek ott tanyát, hogy szabadon folyhat a rongálás, hogy szemétdombbá változhat a környék. Ez a park érték, amit védeni, őrizni kell. U Vagyis nem látogatható? — Dehogynem, A világ minden táján meghatározott bejáraton, meghatározott időpontban látogathatók a kastélyparkok, ezt mindenütt természetesnek tartják, s Magyarországon is számos példát találhatunk rá. A főbejáraton át itt is bárki betérhet a parkba, csupán a csavargóktól, rongál óktól szeretnénk megvédeni. Utóbbiak sajnos már eddig is — csak a kerítés kidöntögetésével — körülbelü egymillió forint kárt okoztak. ■ Olyan vádak is elhangzottak, miszerint a kerítés építésével párhuzamosan az értékes növényeket is kiirtották. — Valóban kellett irtani a kerítés vonala mentén, de csak a bozótot. A kertterv által megjelölt értékes növényekre természetesen vigyáztunk. P Ön szerint elvi vagy gyakorlati okokból tiltakoznak a gödöllőiek a bekerítés ellen? — fordultunk a Amíg tudott, dobozott Nem csak egy sírhant Nagy részvét mellett kísérték utolsó útjára a 75 éves korában elhunyt ár. Antal Sándort, a körzeti sport közismert személyiségét, egykori játékvezetőt és akti v istát. 1916-ban született, 1927- tői lakott Veresegyházon. A gödöllői premontrei gimnázium diákja volt. 1935- ben érettségizett. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi doktorátust. Veresegyházon aszott és vízipólózott. Műkedvelő színész, a diálktársadalom motorja, a híressé vált nyári bálok egyiik szervezője volt. Katonának a hegyivadászokhoz Rahóra hívták be. A háború befejezése után Berettyóújfalun, a demokratikus rendőrség keretén belül városi rendőrkapitány lett, itt Ismerkedett meg későbbi feleségével. A zavaros politikai helyzetben helyesebbnek látta, ha hazaköltöznek Veresegyházra. Jogi------------------------------------------GÖ DÖLLŐI HIEL.VP Gödöllő, Szabadság tér 10. ú A szerkesztőség vezetődoktorátusa és várományos vitézi címe nem sok jóval biztatta további életpályája és érvényesülése terén. A MÁV-nál, a Nyugati pályaudvaron helyezkedett el fizikai állományban, és így is dolgozott nyugdíjaztatásáig. Amikor már jobban lett volna lehetősége jogi tudásának hasznosítására. akkor sem kívánt abban a rendszerben Szellemi pályára átváltani. Hódolhatott nagy szenvedélyének. a labdarúgásnak. Játékvezetőd vizsgát tett. 1956-ban kiterjesztette tevékenységét: utazott, beszerzett,. mindent megtett, hogy ne éhezzen senki Veresegyházon. Érszűkület es betegsége ledöntötte a lábáról. Először az egyik, majd a másik lábát is amputálták, és ezzel szobájának a rabja lett. Minthogy elváltaik, lányánál és két unokájánál maradt, akiknél nagy szeretetben és gondos ellátásban részesült. Volt premontrei diáktársad munkához is segítették. Egykori munkatársat, a sportolók és a vasutastársak ! je Bal ázs Gusz táv. e n«m keresték fe 1. és ez fői. stací rs: Pillér : Gödöllő, Éva, © Pf. í-3. da’masan érin jpte. Még beIcíax és te lefon: tegen is dóig ot<t: a Mah.P. slzcJiV: dártani E gyé± ii etilek volt L3 óráig O Hirdet esíelvéaktív tagja. 13 ózá ig kanapékon a szerke Jiésési Állapota hit 'te ten for duft ben. rosszra. Kórhá Zb a. v iit'tél t. de aesaKm Zl—i áaatmsn másnap örök, szemét. De behü nyta Egy sírhanttal több. egv lelkes baráttal, munkatárssal kevesebb! Fazekas Mátyás helyi viszonyokat jobban ismerő Katona István építészmérnökhöz. — Valószínűleg mindkettő közrejátszik — mondta az építészeti és városrendezési iroda munkatársa. — „A miénk, nem?!” — mondják az emberek régi beidegződéssel, és felháborodnak, hogy mégis elkerítik „előlük”. Praktikus okok is indokolhatják az ellenkezést: sokan az itteni ösvényeken rövidítették le útjukat munkahelyükre vagy a HÉV-hez. Ez most megszűnt. ■ Ön is egyetért a bekerítéssel? — Igen, szerintem is szükség van erre: hazánk kiemelKedő műemlékének parkját mindenképpen védeni kell. Tudomásul kell venni, hogy a kastélyegyüttes nemcsak a gödöllöieké, hanem egyben a magyar és az egyetemes kultúra része is. Ezért a műemlékegyüttes a korábbi szocialista állami „köztulajdonból'’ nem önkormányzati, hanem tartósan állami — kincstári — tulajdonba kerül. Helyreállítását az eredeti terek, funkciók és berendezések lehető legnagyobb hűségével, a kulturális tartalmakat előtérbe állító használat keretében — a kastély és parkja látogatottságának biztosításával — szükséges megvalósítani. Addig is — mivel az idő kíméletlen —, az oly gyorsan pusztuló épített és természeti értékek megóvása közös kötelességünk. P. É. Pár héttel ezelőtt elmarasztaló írás jelent meg Pécelről, amely a viharos önkormányzati ülésről, sárdobálásról, kultúrálatlan vitáról szólt. Péeelnek azonban más arca is van. Csodálatos, színes település, ahol a 6 rivalizáló párt mellett legalább ugyanannyi egyház és még több társadalmi szervezet, klub, egyesület, baráti kör működik. Rövid áttekintést szeretnék nyújtani az utóbbiakról, mégpedig alakulásuk sorrendjében. Legrégebben, 1910-ben alakult meg a Polgári Dalárda, a mai Petőfi Sándor Férfikórus elődje. 1945 után munkásdalárda jelleggel működött, majd a hetvenes évek elején új karnaggyal és a szövetkezetek anyagi támogatásával megalakult a Péceli Szövetkezetek Petőfi Sándor Férfikara. Történelméről részletesebben 1990-ben olvashattak a Pest Megyei Hírlap hasábjain. Jelentős eredmény A 80. évforduló alkalmából a kórus minősítő bizottság elé állt, és a fesztiváldíjas kórus minősítést ismét megszerezte. Jelentős eredmény ez, ha figyelembe vesszük az egyre csökkenő férfikórusok számát A sepsiszentgyörgyi Magyar Férfi Dalárda megalakulásának 70: évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású hangversenyére — 1991. április 26—27-re — meghívta a péceli kórust is. Három vendégkórus mellett fellépett a rétyi fúvószenekar is őket augusztus 18. és 21. között láttuk vendégül. Augusztus 20-án községünk hat pontján zenés ébresztővel hívogatták polgárainkat a Szent Lstván- napi ünnepélyünkre. Október 4. és 6. között láttuk vendégül a sepsiszentgyörgyi férfidalárdát. Október 5-én, szombaton, közös hangversenyen mutatkozott be a székely férfikórus. A másik, Pécelen jelentős társadalmi szervezet a — művelődési ház keretében — a nyugdíjasklub, amely több mint 10 éve működik sikeresen. Száznál több taggal a legnépesebb társadalmi szervezet. Utazásokat, kirándulásokat szerveznek, múzeumokat, fürdőket látogatnak, kulturális és egészségügyi előadásokat hallgatnak. Önmaguk szórakoztatására egyesek verseket írnak, költeményeket mondanak, felolvasásokat tartanak és dalolnak. Az önkormányzat anyagi támogatásban részesíti a nyugdíjasokat és a férfikart is, amelynek támogatója a Fáy András Gazdakör is. A 10 éve alakult Ráday Klub nyitott, magasabb szellemi igényeket kielégítő kulturális egyesülés. A klub ■már a pártállam idején is helyt adott a liberális és nemzeti eszmék kifejtésének. Olyan előadókat hívott meg, mint Benda Kálmán történész, Domokos Péter professzor, Lengyel László közgazdász, Hankiss Elemér szociológus, László Gyula régész, Beke Kata reform- pedagógus, Zombori Ottó, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója. Segíti a rászorulókat 1983-ban alakítottuk meg a magyar—finn baráti kört. Célul tűztük ki a finn nép kultúrájának, történelmének, gazdasági és társadalmi viszonyainak ismerteté-r sét, a személyes kapcsolatok ápolását. A fenti program keretében kórusokat, zeneiskolásokat, finn művészeket, követségi tisztségviselőket, hazai finnszakértőket, nyelvészedet, írókat, történészt fogadtunk vendégül. Néhány éves szerveződésű a péceli Egymást Segítő Egyesület, az ESE. Segíti a rászorulókat. 1991-ben felépítette székházának első részét. Az önkormányzat, hasonló gondolkodású holland állampolgárok, a saját tagjai, valamint más támogatók segítségével jutott el az ESE idáig, miközben folytatta karitatív tevékenységét, a rászorultak megsegítését. Két éve létesült a Csök- mei Kör országos szerveződésként, Karácsony Sándor, a nagy református gondolkodó, reformpedagógus szellemi és pedagógiai örökségének ápolására. A mintegy 100 tag és 20-30 érdeklődő részvételével három ízben tartottak 1—3 napos konferenciákat. Kétéves a zeneiskolát támogató Harmónia Alapítványunk, mely zenekedvelők és a zenei oktatást támogatók körére épül. Adományainkkal a zeneiskola felszereltségét kívánjuk fejleszteni. A tanulók is A legújabb szerveződésű az 1991-ben alakult Tájak, Korok, Múzeumok Egyesülete, amely a magyar hagyományok és értékek ismertetését, múzeumok látogatását tűzte ki célul. Mintegy 50 tagja van. A csoport látványosan mutatkozott be, mivel Széchenyi születésének évfordulója alkalmából a volt Ráday-kastély, a mai MÁV-kórház falára az ön- kormányzat támogatásával emléktáblát helyezett el szeptember 20-án. A kórház vezetőinek és a TKME tagjainak, valamint néhány érdeklődőnek jelenlétében leplezte le nagyközségünk polgármestere azt a már- ványtáblát, amely hirdeti: 1820. szeptember 20-án itt járt gróf Széchenyi István. Működik még községünkben a Nagycsaládosok Egyesületének péceli csoportja, amely a nagycsaládosok gondjain kíván enyhíteni. A múlt évben alakult meg a PAM, azaz a Péceli Alkotó Műhely, amely az alkotóművészek kezdeményezése. Tanulók is részt vesznek a munkájában, ismerkednek a festészettel és más képzőművészeti ágakkal. A községi önvédelmi csoport a közbiztonságot kívánja erősíteni. íme, ez az a másik Pécel, amelyről szintén hírt kell adni. Sebők István nyugalmazott ált. islc. tanár Evangélikus hírek - Gödöllőn! Fizetés nélküli szolgálatban Körülbelül két héttel ezelőtt Evangélikus hírek címmel egy viszonylag terjedelmesebb írás jelent meg a gödöllői oldalon Feresik Mihály tollából. Mindenekelőtt szeretném megköszönni neki ezt a kedves gesztust, hogy hírcsokrot állított össze a Gödöllő környékén lévő gyülekezetek életéből az elmúlt esztendőre visszatekintve. Nagyon jó lenne a római katolikus, református vagy baptista gyülekezetek, egyházközségek életének a fontosabb, kiemelkedőbb eseményeit hasonlóan leírhi, abba „beavatni” más felekezetűeket vagy éppen nem vallásos embereket is. Ám más miatt ragadtam tollat. Az említett írásban nem szerepel semmi a gödöllői evangélikus gyülekezet életéről. Vajon miért? Könnyű volt persze rájönni, mert Feresik Mihály a híreket az éppen nemrégen megjelent 1992. lanSéíikus Naptárból Az pedig közisi gy hivatalos egyház ványokban még mi m törik magukat eg zi vezetőink azért, hog. gödöllői vonatkozású dolgokat népszerűsítsék ... Azért persze Feresik Mihály erre rájöhetett volna, de természetesen nem hibáztatom őt. Ezennel hadd pótoljam az elmaradást, s csupán két múlt évi kiemelkedő eseményt hadd említsek meg. Az egyik, bár sokan tudnak róla, mégis jólesik leírni, megint „fölemlegetni”, azt a június 30-i istentiszteletet a magyar szabadság napján, mely ugyan ökumenikus volt, de három evangélikus leikész szolgált rajta, négy római katolikus lelkész testvér, három református — és 'köztük Tőkés László. Az oltárt az evangélikus gyülekezet oltárteríévi tő.iév«l díszítet tűk fel, az vetevangél ikus templomból őért hoztuk a fesz ületet. is , és jrí _ végül i: s az is teníiszte! [etet QrJí g a güdül iői eva ngélikus lel,'há^ kész SZÍ ?rvezte és állít otta r a össze. ( Sokan tudni Vi élik, hogy a harangot is ő húzta.) De még egy, számunkra felejthetetlen és drága ünnepet szeretnék megemlíteni: 1991. szeptember 8-án hálaadó istentiszteleten ünnepeltük a Petőfi téri evangélikus templomunk építésének 60. évfordulóját. Ezen az istentiszteleten Roszik Mihály aiberti evangélikus lelkész hirdette az igét. A nagyszámú gyülekezetben jelen voltak a város vezetői is, de megtisztelte ünnepünket jelenlétével Alexander Arnot, Németország nagykövete is, aki- történetesen evangélikus vallású. Az ünnepi alkalmon felolvasásra került a gyülekezet története is, melyet még Erős Sándor, a gyülekezet 40 évig hűséges lelkipásztora írt a Mustármag története címen. Még egy megjegyzést szeretnék tenni. Ama bizonyos írásban, fnely miatt most jelentkezem, szerepelt még egy hír. Nevezetesen az, hogy a gödöllői gyülekezet lelkészé, Roszik Gábor, jelenleg országgyűlési- képviselő — fizetés, nélküli szabadságon van. Tudatom, ez az egyházi vezetők vágya, nem felel meg a valóságnak. Pontosabban, a hír csak félig igaz, s jó, ha ezt is tisztázzuk. A gyülekezet lelkésze — vagyis e sorok írója —, immár kettő és fél éve fizetés nélküli szolgálatban van, hiszen amióta 1989. július 22-én megválasztották országgyűlési képviselőnek — noha végezte a lelkészi szolgálatok nagy részét —. nem vette fel a fizetését egyetlen alkalommal sem, de még az útiköltség-hozzájárulást sem. Hála istennek, szeptember 16-től állandó helyettes lelkésze van a gyülekezetnek, ami nagy segítséget jelent nekem. Azóta kevesebb szolgálatot végeztem Gödöllőn, de sok meghívást is kaptam azóta. Szolgáltam — többször is — Albertiben, Bánrévén, Kemenes- sömjénben, Mányon, Sátoraljaújhelyen, Kocséron és Budapesten. S remélem — Isten kegyelméből — ez így is megy tovább! Roszik Gábor Roszik Gábor kiegészítő levelét köszönettel közöl- .jük. Hivatkozott cikkünkben is megírtuk, „körzetünk evangélikus gyülekezeteiben is jóval élénkebb, eseményekbe n gazdagabb ’ az élet, mint az a naptár híradásaiból kitűnik”, de hát ebben az esetben hozott anyagból dolgoztunk, az Evangélikus naptár krónikáját ismertettük. B. G.