Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-03 / 2. szám

JANUÁRTÓL KFT. SÉNT MŰSMNA: KOCSSBYM n—i ■» «iiwi ■■^mimvimnfKXKtniáMTL Üfiniiwi ■ mnewmm A/. évkezdéstől általában mindenki valamilyen for- dulatot. kedvező változást remél. A megújulás bizony a magyar gazdaságra is ráférne, s a mélypontról való felemelkedéshez min­den bizonnyal hozzájárul­hatna az is. ha az a sok­szor emlegetett privatizáció gyorsabb ütermben haladna. A tapasztalat ugyanis egyelőre azt mutatja, hogy az még meglehetősen döcö­gősen megyeget. Példa er­re 3 Szentendrei Kocsigyár esete is. Nevük szerepelt már az első privatizációs csomagtér eben is, s tfz ügy­menet már jó néhány hó­nappal ezelőtt megindult, a dolgok azonban még ko­rántsem záródtak le. Január elsejétől ugyan már Kocsi­gyár Kft. néven működnek, de a 43.3 milliós vagyon 90,7 százaléka még az Ál­lami Vagyonügynökségé, s csak 0,3 százalékában ré­szes az a huszonöt dolgozó, aki úgy döntött, hogy hajlandó lenne meg­venni a gyárat. Hogy* az t üzem vásárlásra jelentkezők mikor tudják majd az AVü-től megvásárolni a vagyonrészüket, azt egyelő­re még a kft. vezetői sem tudták pontosan megmon­dani, hiszen még nem egy pénzügyi, illetve jogi pro­cedúra áll előttük. Természetesen ahhoz, hogy a ..huszonötök’’ valódi tu­lajdonosok legyenek, az is kellene, hogy a cég talpon tudjon maradni. Ez pedig nem könnyű, még akkor sem, ha a kocsigyár már jó előre profilt váltott, s a mezőgazdasági gépek he­lyett már elárusítókocsik­ban, utánfutókban „utaz­nak”. Az üzletkötések azon­ban nem mindig probléma- mentesek. Mint azt dr. Nagy István Péter főmér­nök elmondta, a hazai part­nerek közül akadnak, akik­nek ugyan szükségük len­ne az árura, de fizetni nőm tudnak, s a nyugati üzlet­felekkel sem olyan rózsás az üzletkötés, mint. azt so­kan hiszik. Akadnak ugyan­is olyan nyugati cégek is, amelyek az együttműködést meglehetősen sajátosan ér­telmezik, s kihasználva gaz­dasági bajainkat, érdekeik egyoldalú érvényesítésére törekednek. Ha követelmé­nyekről van szó, akkor meglehetősen magasra te­szik a mércét, de a fize­tésnél előfordul — ki hin­né —, hogy ők sem mindig jeleskednek. A Kocsigyár Kft.-ben mindenesetre az új évben a vezetőség néhány új in­tézkedést is hozott, s a költségek csökkentése ér­dekében műhelyösszevoná- sokat is végrehajtattak. Az éietbsn maradás nemcsak a leendő gyártulajdonosok­nak érdekük, hanem a többi száz alkalmazottnak is, hiszen manapság már Szentendre környékén sem könnyen lehet munkát ta­lálni. . II. É. Sokszel; torú és sokrétű 'agrárgazdaságot szeretne látni, méghozzá mihama­rabb dr. Tunyogi András, a Pest Megyei Földműve­lésügyi Hivatal vezetője. Megítélése szerint a mező- gazdasági nagyüzemek, a szövetkezetek átalakulása valóban nagy feladat, de bízik abban, hogy az átme­net zökkenőmentes és za­vartalan lesz. Dr. Tunyogi András sze­rint sokan türelmetlenek, hogy még mindig késik a szövetkezeti, a tulajdontól’- vény' parlamenti elfogadá­sa, s ez komoly zavarokat okozhat az egykori szocia­lista nagyüzemek majdani átalakulásában Nem érti az aggáíyoskodókat, mert mint mondta, a tavasszal esedékes kárpótlási és kár- rendezési igények kielégíté­sének időszakában már ja­vában folyhat a szövetkeze­tek átalakítása is. Azon egy­szerű oknál fogva, mert ad­digra már lesz egy minden bizonnyal alaposan meg vi­tatott és az Országgyűlés ál­tal szentesített új szövet­kezeti törvény. A kárpótlással kapcso­latban arról szólt, hogy ár­verési szabályzata már van az Állami Vagyonügynök­ségnek, de a licitálásra még nem született meg az idevonatkozó szabályozás. A megyei földművelésügyi hivatal munkatársai, együttműködve a megyei kárrendezési , hivatallal. minden szükséges szakmai segítséget megadnak az ar­ra rászorulóknak Dr. Tunyogi András és stábja hetente két-három napot vidékre utazásokkal kíván eltölteni, hogy a gya­korlatban. a helyszínen tá­jékozódjanak a leendő gaz­dálkodókat foglalkoztató go n dókról, n ehézségekről. Utalt arra is, hogy mind . több lesz ... olyan kister­melő, aki mellesleg az iparban is dolgozik, mint­egy megőrizve a szadiéra még mindig biztonságo­sabbnak ítélt- alapvető megélhetési forrást. Prog­nosztizált jövőképéből nem hagyta.ki a hobbikerteket, a családok számára sok helyütt már évek óta meg­lévő és művelt paránvi birtokokat. A már említett sokszek- torú mezőgazdaságban to­vábbra is helyük lesz az ál­lami gazdaságoknak. Pél­daként említette a Százha­lombattán található Tem­perált Vizű Halszaporító Gazdaságot, valamint ,a Ceglédi és Gödöllői Állami Tangazdaságokat. A felso­roltak 50 százalékban álla­tni tulajdonban maradnak, míg felerészben privatizá­lásra kerülnek. Az Apajon lévő Kiskunsági Állami Gazdaság, amint az várható volt, teljes egészében a privatizálandó gazdaságok listájára kerül. A céget sújtó több tízmilliós kör­nyezetszennyezési bírság, s a mind súlyosbodó likvidi­tási nehézségek mind sür­getőbbé teszik a gazdaság privatizációját. Dr. Tunyogi András ha­tározottan kijelentette, hogy az aggályoskodókkal ellentétben egyáltalán nem félti a már meglévő és szü­letendő farmergazdaságo­kat. Jó részük ugy'anis be­szerezte a szükséges, az in­duláshoz elengedhetetlen erő- és munkagépeket. A cél egyértelműen az. hogy a művelés alá eső földeken hatékony és egyúttal piac­képes termelés legyen. Gy. I,. KhTÖBBET,KI,KEVESEBBET, FIZET Régi adó - űj köntösben £_ December végén az Or­szággyűlés új törvényt fo­gadott el a földadóról. Az elfogadott törvény meg­szünteti az eddigi különb­séget a mezőgazdasági nagy- és kisüzemek földadó­kötelezettségében, vagyis egy' egységes és szektorsem­leges földadóra tesz kísér­letet. Ez azt jelenti, hogy' a nagyüzemek ezentúl több, a kisüzemek pedig keve­sebb adót fognak fizetni földjeik után. ELŐSZÖR - 1993 BAN A földadó megfizetésének szabályairól Vámosi Nagy Szabolcsot, az APEH ille­tékes osztályvezetőjét kér­dezte az MTI-Press mun­katársa. — A törvény 1992. január 1-jétöl lépett hatályba. Ez a/.t jelenti, hogy a mező- gazdasági kistermelőknek valójában csak 1993 elején kell majd érdemben- foglal­kozniuk a földadóval. Az .Országgyűlés által elfoga­dott szabályozás úgy ren­delkezik, hogy a földadót a személyi jövedelemadó be­vallásával és fizetésével együtt kell majd bevalla­niuk, illetve megfizetniük a mezőgazdasági kisterme­lőknek. Itt fontos az a ki­tétel — amiről szintén a törvény rendelkezik —, hogy az adót nem a föld tulajdonosa, hanem annak használója fizeti. Az adóha­tóság az I993-ra készülő adóbevallási íveket már úgy' fogja elkészíteni, hogy külön helyet ad a földadó­val kapcsolatos adatoknak is. A földadó fizetése és megállapítása az úgyneve­zett önadózó rendszer sze­rint történik majd. Ez azt jelenti, hogy az adófizető­nek magának kell majd meghatároznia, hogy mi­lyen adót kell fizetnie az általa megművelt föld után, s ennek alapján teljesíti majd adófizetési kötelezett­ségét. AZ ÖNADÓZÁS MÉRTÉKE Az odó mértéke több té­nyezőtől is függ. Egyrészt a művelési ágtól, vagyis at-. tói, hogy az adott föld szántó, kert, gyümölcsös­kert, gyep, illetve nádas-e. Másrészt függ a föld minő­ségétől is, amit az arany­korona-érték fejez ki. A legtöbb adót a szántóföldek után kel) fizetni. Tíz aranykoronáig adómentes a Hópárnára vár a határ (Folytatás az 1. oldalról) A kenyérgabonafélék közel 40 százaléka egysze­rűen minősíthetetlen, fej­lődési szintjük nem érté­kelhető. Ebben sajnálatos mórfon közrejátszottak a késői szántások és magágy- előkészítések éppen úgy, mint a termőtalajba jutta­tott kevesebb tápanyag, és a már említett, s különösen a tartós fagyó!; időszaká­ban nem létező hópárna. Ami megnyugtató vi­szont, hogy Pest. megyében országos összehasonlítás­ban is több mint 52 ezer hektárnyi termőföldet szán­tottak fel, s a kenyérgabo­nák vetésterülete szinte a tavalyival azonos nagyság- rendű. Ehhez' a határszemléhez sajnos az is hozzátartozik, hogy még mindig alzad be­takarítani való cukorrépa és kukorica. Utóbbiaknak minden bizonnyal az erdők, mezők vadjai örülnek a leginkább. Gy. föld. A fizetendő tétel 40 aranykorona-értékig folya­matosan emelkedik, és 40 aranykoronánál éri él a maximumot. Ezenfelül az adózó aranykoronánként és hek­táronként 82 forintot fizet. Ez 40 aranykorona esetén éves adóban hektáronként 3280 forintot jelent. A szőlő- és gyümölcster­melésre szolgáló területe­ken az adómentes mérték 24 aranykoronáig terjed, s a legjobb földeknél 48 aranykorona felett 43 fo­rintot kell fizetni hektáron­ként és aranykoronánként. A 48 aranykoronás föld után fizetendő évi adó hek­táronként 2304 forint. Azok a művelési ágak. amelyek a telepítés után csak hosszabb időszak el­teltével hoznak hasznot, művelési ágtól függően 1- től 10 évig terjedő ideigle­nes mentességet élveznek. A HÁZTÁJI NEM FIZET Gyep 'és nádas esetén szintén 10 aranykoronáig terjed az adómefites sáv. Ebben a művelési ágban is fokozatosan emelkedik a fi­zetendő adó mértéke. A legmagasabb fizetendő adó, 20 aranykorona felett hek­táronként és aranykoronán­ként 12 forint. Ez 28 korona esetén évi 336 forint fizeté­sét jelenti. Az úgynevezett háztáji­nak minősülő nagyságú, 0,6 hektárnál kisebb földekre nem kell adót fizetni. A törvény kedvezményeket biztosít egyes tulajdonos­rétegeknek is. Három évig mentesülnek az adó megfi­zetése alól azok a gazdák, akik 1990. január 1-jélől a személyi jövedelemadó-tör­vény szerint egyéni mező­gazdasági vállalkozásba fogtak, illetve önállóan gazdálkodnak. Ezen túl a földadó fizetésére kötele­zett magánszemélyek a földadó összegét bizonyos feltételek megléte esetén le­vonhatják mezőgazdasági tevékenységük után befize­tett jövedelemadójukból. (MTI-Press) Zöld levelű nádszálak ringatóztak. Az áttetszőén tiszta víz alatt fürge hal­rajok sddottak. Kis zöld tahidról gyönyörködtünk a látványban. Első emléke­met így szereztem meg a Kis-Dunáról. Zsombok Tímár György, Budapest XX. kerületének alpolgármestere más klipet festett a közelmúltban er­ről a tájról, a Budapest és Tass közölt húzódó 57 kilo­méternyi Soroksári Duna- ágról. Budapest és Pest me­gye közös gondjai és érde­kei találkoznak ezen a vi­déken, amely szerinte a fő­város Balatonja lehetne. Turizmust fejlesztő közös tervekét szövögetnek, ám közben súlyos prózai gon­dok zökkentik ki gondola­taikból a jövendő megala­pozóit. December közepén mint gyakran, ismét meg­állt a vízmozgás, ilyenkor nem terül szét a-szennyvíz által érkező idegen anyagok tömege. Romlik az ivóvíz, pusztul a hal, súlyos kör­nyezeti károk keletkeznek. Halott viz . Bevallom, az efféle lát­ványnál szívesebben kép­zelném most magam elé a Szigetszentmiklós alatt el­terülő Hókonyok sejtelmes világát, vagy akár Rácke­ve frontális városképét. Az optimista terveztetések el­lenpontjaként most viszont A Kis-Duna-táj aggodalmai Ahol a sirályok vijjognak olyan kijelentést is kell hallanom: halott vízzé vál­hat a Kis-Duna. — Miért? — Köztudott — emlékez­tet rá Zsombok Tímár György, hogy a Kvassay és a tassi zsilip szabályozza a víz szintjét, folyását. Ezzel a természetes mozgása szinte megszűnt, esetenként állóvíznek tekinthető. Elérték a határt Arra meg később-a szak­ember emlékeztet, hogy ac 1838-as nagy pesti árvíz miatt kellett Kt beavatkoz­ni. Addig két ágon szelte át a vadregényes vidéket a folyó, de szigetek, zátonyok zárták el az útját. A század elején szabályozták az áramlását. Á mostani ki­sebbik ág az egész hosszán sem lejt többet ht^minc centiméternél. A mélysége 1 méter OO centimétertől 2 és fél méterig váltakozik, majd Tassnál már a 8 mé­terig is mélyül. Szolgál ha­jóidat, ad ivóvizet, a mező- gazdaság f.ó szezonjában szivattyúk csápjai nyúlnak a mederbe. Az alpolgármester úr szerint az a legfőbb baj, hogy a három kerület szennyvizét ide szállító Dél-pesti Szennyvíztisztító Üzem kapacitásának már a felső határát is elérték, A túlterhelt Kis-Duna helyett át kellene emelni az innen érkező vízmennyiséget a fő ágra. — Tudni kell még ' — folytatja —, hogyha a Nagy- Duna vízállása alacsony, akkor a Kvassay zsilipnél kell működésbe hozni a szi­vattyúkat, hogy mozgásba hozzák a Kis-Duná víz- szintjét. Máskülönben a be­engedett szennyvíz dugót képez. Ilyenkor, különösen nyáron, a mozdulatlan fel­színen megjelenik a kékal­ga, pusztul a hal, a nö­vényzet, eltűnnek az érté­kes úszó lápok. Az igen költséges szivattyúzáshoz a rendszerváltásig központi támogatást adott a vízügy­nek az illetékes miniszté­rium. A támogatás meg­szűnt, s ez a tény sok min­denre szolgál magyaráza­tul. Az elmúlt év őszén a hu­szadik kerületiek látták vendégül a megye e kör­nyékbeli vezetőit. Az ön- kormányzatok közös társa­ság létrehozásán fáradoz­nak. Egyik legsürgősebb tennivalójuknak a vízminő­ség védelmét és javítását tekintik. Összejövetel ü kön Koppány György, a Közép- Dunavölgyi Vízügyi Igazga­tóság általános igazgatóhe­lyettese tartott előadást. A minap ő közölte: — Kilenc­ven százalékig úgy áll a do­log. ahogy Zsombok Tímár György mondja. Budapest Balatonja ? Dr. Vona Ferencet, a rác­kevei választókerület or­szággyűlési képviselőjét az év végén érthető okok miatt nem sikerült elérnem. Koppány György azonban már ismeri felszólalása eredményét. A KÖVIZIG újra megkapja a szükséges támogatást althoz. hogy amikor kell, a Nagy-Duná­ból átszivattyúzhassák a percenkénti húsz köbméter frissítővizet. Ez egyetlen napon 70-90 ezer forintba kerül. A száraz, vagy csa­padékos évtől függően van úgy, hogy évente egyszer, más esztendőben hatvan- szőr, tavaly épp ennyiszer kellett rá sort keríteni. Tizenhárom nagyobb, kö­zös csatornán át 76 ezer köbméter csapadék és szennyvíz zúdul együtt a mederbe. Haj, hogy nem külön. A tisztaságot egyéb­ként a Nagy-Duna állapota is befolyásolja — összege­zi a szakember a lehangoló tényeket. — Megoldható-é. hogy a dél-pesti üzem küldemé­nyét a fő ágra emeljék át? — Meg, de az sok millió forintba kerülne — vála­szolja, k ennél többet a mai körülmények között nem mondhat. Az összekötő vasúti híd táján" zsákmányra vadászó sirályok vijjognak. Itt öm­lik be a csupán mechani­kailag tisztított ferencvá­rosi csatorna tartalma. A létrehozandó társulás szervezői közben az üdülő­övezet kialakításán tana­kodnak. Számításba veszik azt is, hogy a volt gubacsi téglagyár környékén jódos, sós hőforrások maradtak lefojtva. Tőkét akarnak szerezni a fejlesztéshez. Kovács T. István é Jfírínn 3 KIBONTAKOZÓBAN A SÓXStTŐ AGRÁRSZCKTüR Bll ».IMI Jt?'1 •’* *■ VV V5ftWWTOl*gr^-v«'*^CT«B!^ ^LCliS dí^jlCÍ © /r 0/0

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom