Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-14 / 11. szám

I Háziorvost választhatok Ismét egy „demokratikus választás” ígérete! Szaba­don megválaszthatom, ki­nek a kezébe teszem le a magam és családom egész­ségét, életét. Magyarorszá­gon ez különösen jelentős tény, hiszen itt „betegeb­bek” az emberek, mint más országokban. És azért is, mert sokan sorolhatnák múltbeli csalódásaikat a különböző szintű orvosi el­látással kapcsolatban. MÁSOK VÉLEMÉNYE A választás lehetősége il­lúzió ugyan, mégis jólesik. Illúzió, mert kisebb falvak­ban örülhet az ember, ha 10 kilométeren belül egyál­talán orvoshoz jut, nem hogy válogathatna. Illúzió azért is, mert nem igazán tudjuk, melyik orvos mi­lyen orvos. Harmadszor azért is csalóka ez a nagy szabadság, mert a kórház­ban senki nem választhatja meg a kezelőorvosát. Mégse legyünk ünepron- tók, örüljünk a lehetőség­nek. Milyen orvost szeret­nénk ? Amikor megbeteg­szünk, az a legfontosabb, hogy a szakember hamar ismerje fel a betegség pon­tos mibenlétét, és erre megjelelő gyógykezelést ta­láljon. Ebben, azonos vég­zettség esetén is, igen nagy különbségek vannak az egyes orvosok között, mivel a szaktudás, a tehetség, az érzék, a tapasztalat nem egyforma mértékben van meg az emberekben. Egy- egy orvosnál ezt megítélni csak hosszasabb személyes tapasztalat vagy mások egybehangzó véleménye alapján lehet. A szűkén vett szakmai tudáson kívül van néhány egyéb, nem kevésbé fontos tulajdonság, mely meghatá­rozza szerencsés választá­sunkat. Például az odafi­gyelés, a törődés, a lelkiis­meretesség. Hasznos a gyors döntés képessége, a határozottság, de az ellen­kezője is elengedhetetlen: a töprengés, a mérlegelés, a kételkedés, az önkritika. Még jelentősebb a kap­csolati tényezők szerepe. Majdnem mindannyian ül­tünk már fogorvos széké­ben, a kórházi ágyról, a műtőasztalról nem is be­szélve. Ilyenkor roppant ki­szolgáltatott az ember, még akkor is, ha nem nagyon szenved, vagy nincs életve­szélyben. Tapasztaltuk, mennyire fokozza a szoron­gást, a fájdalmat, a kiszol­gáltatottság érzését, ha az orvos durván érint, nyer­sen szól, vagy csupán csak mogorván hallgat, miköz­ben fájós testünkkel foglal­kozik. Mindenki érezte már, milyen kellemesen enyhíti a rossz érzést, ha az orvos tekintete őszinte érdeklő­dést tükröz, ha barátságo­san beszél, ha biztatni pró­bál szavakkal és gesztu­sokkal. Az emberi kapcso­latokban — így az orvos­beteg viszonyában is — igen nagy kincs az empátia. az a képesség, mellyel bele­éli magát egyik ember a másik helyzetébe, lelkiálla­potába, szenvedésébe, és annak megfelelően bánik vele. Az orvos-beteg kapcsolat ősidőik óta ún. aszimmet­rikus kapcsolat volt. Az emberek felnéztek a gyó­gyítóra, tudásában nem ké­telkedtek, utasításait meg­fogadták. Az orvos ennek megfelelően „atyai stílus­ban”, kissé lekezelő, de pártfogó módon tárgyalt a pácienssel. Az utóbbi évtizedekben világszerte zajlik egy de­mokratizálódási folyamat, az emberekben megnőtt a szimmetrikus kapcsolatok iránti igény. Egyre kevésbé tűrik a szigorú hierarchiát, a tekintélyelvű kapcsolato­kat (a politikai életben sem, a munkahelyeken egyre ne­hezebben, a családban is alig). Egyre határozottabb az igényük, hogy ellenőriz­zék a saját gyógyításuk fo­lyamatát. Igyekeznek tájé­kozódni orvosuk képessé­gei, személyisége felől, nem fogadják el vakon a véle­ményét. Tudni akarják sa­ját diagnózisukat, kitartóan faggatják az orvost bajuk „miértjei” felől. Nem tűrik, hogy „tárgyként” kezelje bárki is őket, és egyenran­gú bánásmódot kívánnak. Tevékeny részesei akarnak lenni a gyógyítási folyamat­nak. AGRESSZÍV HANG Az orvosválasztásnál ezek a szempontok is érvénye­sülni fognak. És mi történik, ha nem esik egybe a barátságos magatartás, az empátiás vi­szonyulás a baj megállapító tehetséggel? Szerencsére ez a ritkább eset, úgy tapasz­taltam,. legtöbbször együtt járnak. A kevésbé tehetsé­ges vagy nem kiegyensú­lyozott személyiségű embe­rek, akik lelkűk mélyén szakmailag vagy emberileg bizonytalanok, hajlamosab­bak arra, hogy agresszív hangvétellel, lekezelő visel­kedéssel próbáljanak tekin­télyt kiharcolni maguknak. Ezt különösen a velük nem egy „súlycsoportba” tarto­zó, kiszolgáltatott szemé­lyekkel teszik szívesen, AKI AKARJA Én tehát azt az orvost választom, aki a ki nem mondott félelmemet is megérzi; aki néha azt is ki meri mondani, hogy „nem tudom”; aki a szúrást mo­sollyal enyhíti; aki őszintén beszél, és nem biztat alap­talanul; aki érezhetően akarja, hogy meggyógyul­jak. Dr. Ignác/ Piroska Balfasz (anyagok a táplálkozásban Természetes életmód Az emberi szervezet a növényi táplálékok egy ré­szét nem tudja feldolgozni. Ezek az anyagok kiválasz­tódnak a szervezetből. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a ballasztanyagok ha­szontalanok a szervezet számára. A ballasztanyagok pozi­tív hatást fejtenek ki a következő megbetegedések esetén: 1. Székrekedés és bél­megbetegedések. A bal­lasztanyagok természetes módon elősegítik az emész­tést. Mozgásba hozzák a beleket, és megakadályoz­zák a bélrenyheséget. Bal- lasztanyagok fogyasztásá­val elkerülhető az arany­ér-megbetegedés is. Has­hajtók helyett fogyasszunk több ballasztanyagban gaz­dag élelmiszert. 2. Túlsúlynál. A sok bal­lasztanyagot tartalmazó élelmiszer nagy terjedelmű, megtölti a gyomrot, amel­lett ezek emésztése is több energiát igényel. A növé­nyi rostok sok vizet képe­sek felvenni, és ezáltal az elfogyasztott étel térfogata megnövekszik a gyomor­ban és a bélben. így ter­mészetes étkezési és ener­giabeviteli fékként hatnak a ballasztanyagok. 3. Szív- és érrendszeri megbetegedések. A bal­lasztanyagokban gazdag ét­rend hatására csökken a vér koleszterinszintje. így megelőzhető az általános érelmeszesedés, mely leg­gyakoribb oka a szívin­farktusnak és az agyvér­zésnek. A sok ballasztanya­got tartalmazó táplálkozás következtében a magas vérnyomás is normalizáló­dik. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy vegetáriánu­sok között kevesebb a szív­es érrendszeri megbetege­dés. Hogyan növelhetjük ét­rendünkben a ballaszt­anyagok mennyiségét? — Reggelire fogyasszunk müzlit, tejjel vagy joghurt­tal. — Együnk sok nyers gyümölcsöt, zöldséget, salá­tát. — Főzelékek, szószok, mártások készítésénél a liszt egy részét helyettesít­sük búzakorpával. — Fogyasszunk fekete vagy barna kenyeret, ma­gos vagy korpás péksüte­ményeket. Reménykedhet a magyar újszíves Beszélgetés dr. Szabó Zoltán professzorral Az első magyar szívátül­tetést végző orvoscsoport vezetője, dr. Szabó Zoltán egyetemi tanár, a Szív- és Érsebészeti Klinika igazga­tója exkluzív interjút adott az MTI-Press munkatársá­nak a műtét hátteréről, tu­dományos, orvosi és em­beri vonatkozásairól. (!) Professzor úr, egy hét­tel az ön által végrehajtott első magyar szívátültetés után milyen állapotban van most a beteg? — Megfelelő az állapota, pénteken volt egy komo­lyabb szívbiopsziás vizsgá­lat. A mintavétel eredmé nye nem utal kilökődésre. Az első két-három nap volt a legkritikusabb, de szerencsére gyors kilökő­dés nem lépett fel. ® Az első, Christian Bar­nard által végzett műtét­hez viszonyítva mennyivel könnyebb ma szívátültetést végezni? — Akkor még sok isme­ret nem állt rendelkezésre, és a technika, bár kidolgo­zott volt, kutyákon kísérle­teket végeztek, de az em­ber immunrendszerének is­merete még nem volt ilyen magas fokú, hiszen a szív- átültetés alapvetően immu­nológiai kérdés. 'Műtétileg ennél jóval komolyabb és egyszerűbb operációk is vannak. Az általunk vég­zett műtét egy kicsit nehe­zebb volt az átlagosnál, mert a szívet szabni kel­lett. A fő ütőér, a tüdő­verőér át van vágva, de a pitvarok és a sövény hátsó fala megmaradt. A donor szívét is ehhez kellett ki­szabni, a pitvarokat és a sö­vényt egyesíteni. 9 Milyen szívbetegsé­gekben alkalmazható a szívátültetés? — Szívátültetés azoknál a betegeknél jön szóba, akik a szívbetegség végső szakaszában vannak, akik­nél a szívizomkárosodás olyan fokú, hogy a szív pumpa funkcióját gyógy­szeres kezelés ellenére már alig tudja .ellátni, s akik­nek várható élettartamuk fél és egy év alatti. Ezek lehetnek veleszületett vagy szerzett szívbetegségek, amelyeknél a koszorús erek áljárhatósága áthidaló mű­tétekkel sem biztosítható, és a veleszületett szívbeteg­ségek szűkebb körében, olyan elhanyagolt esetek­ben, amikor nem került sor időben szívműtétre, 6 Milyenek a szíváiül- tetéses betegek életkilátá­sai? — Drámai változást ho­zott a 980—Cyclosporin ne­vű gyógyszer alkalmazása. Ez az egész immunrend­szerre hat, és ma már az egyéves túlélés esélye 80 százalékos, és az ötévesé meghaladja a 60 százalékot is. 9 Mi volt az a döntő Szempont, ami eldöntötte, hogy Schvartz Sándor le­gyen az első hazánkban, akinek testébe idegen szí­vet ültessenek be. — Ennek, az a háttere, hogy négy beteg volt a vá­rólistánkon, és az adott do­norra ő volt a legmegfele­lőbb. 9 A donort mikor kezd­ték vizsgálni szervátültetés­re való alkalmasság szem­pontjából? — Amikor az erre jogo­sult bizottság megállapítja az agyhalál bekövetkezését, és ezután kapunk jelzést, és készülünk fel a szerv fo­gadására. A nehézséget az okozza, hogy legfeljebb négy óra áll rendelkezésre az átültetésre, és csak fiata­labb személyek alkalmasak szívdonornak. Átmeneti műszerekkel rövid ideig életben lehet tartani a be­teget, amíg megérkezik a beültethető szív. • Milyen életkilátásai lettek volna Schvartz Sán­dornak szívátültetés nél­kül? —* Egy éven belül meg­halt volna, de lehet, hogy Új karrier, 60 évesen Caterina Valente tanít Hatvanesztendős Cate­rina Valente. Párizsban született. Artista szülök gyermeke. Apja „Di Zazzo” művésznéven zenevirtuóz­ként bejárta szinte az egész világot. Anyja, Mária, ze­nebohócként ért el nagy si­kereket. Bár a szülők igen elfog­lalt emberek voltak, mégis nagy gondot fordítottak gyermekeik nevelésére, ta­níttatására. „Soha nem érez­tem a szeretet és gondos­kodás hiányát” — emléke­zik vissza gyermekkorára Caterina. Fivére, Silvió Francesco nemzetközileg elismert zenész és zene­szerző. Most, 60, évesen, Caterina ötvenöt éves szín­padi tevékenységre tekint­het vissza. Karrierje során 1500 slágert, dalt és sanzont énekelt hanglemezre tizen­két nyelven, ezer tv-fellé- pése volt, sok, még ma is népszerű filmben játszott. Fiatalosan ünnepelte 60. születésnapját a virágok tengerében. A sok barát és tisztelő mellett két férfi állt az ünnepelt mellett: Erik fia (32 éves), aki az első házasságából, és Alexander fia, aki az an­gol zeneszerzővel, Roy Búd­dal kötött második házas­ságából született. Férj nem ünnepelt velük. A híres színésznő mindkét férjétől elvált. Első férjével, Eric von Aro zsonglőrrel igen boldogan és példamutatóan éltek. Ö volt Caterina me­nedzsere, ő segítette a nem­zetközi hírnév eléréséhez. Tizenkilenc évi házasság után váltak el, és Caterina egy évvel később, 1971-ben összeházasodott egy nála 16 évvel fiatalabb angollal, akitől hétévi házasság után vált el. Most, hatvanévesen, új karriert kezd az olasz— spanyol sztár, aki francia születésű, svájci lakos, né­met állampolgár, és hat nyelven beszél folyékonyan. Alapító tagja és profesz- szora lett az úgynevezett „Show-Uni” azaz Szóra­koztató Művészetek Főisko­lájának, Mannheimben. A művésznő igen boldog, hogy ifjú tehetségeknek adhatja át tapasztalatát és tudását. Caterina az alábbi né­hány jó tanácsot adja ol­vasóinknak: 9 Tartsunk mindenben mértéket, az evésben, ivás- ban, sportban, játékban és a munkában is. 9 A rendszeresség jót tesz a szervezetnek. Tehát együnk rendszeresen, ne hagyjunk túl nagy időközö­ket az étkezések között. In­kább együnk ötször napon­ta keveset, mint két-há- romszor sokat. 9 Mindig változatos le­gyen az étlapunk, mert így jó marad az étvágyunk. Az evés az életörömök közé tartozik. Ha szívesen, öröm­mel eszünk, a táplálékot is jobban hasznosítja szerve­zetünk. 9 Vigyázzunk a zsira­dékkal. A legtöbb élelmi­szer úgynevezett rejtett zsírt tartalmaz (például a kolbász, a sajt általában 40 százalékot). Fogyasszunk diétás margarint, ezzel könnyítünk a szíven és a vérkeringésen, és nem emelkedik a koleszterin­szintünk. 9 Szénhidrátból keveset fogyasszunk. A cukor és liszt csak hizlal, és kevés értékes tápanyagot tartal­maz. 9 Ne spóroljunk a vita­minokkal, fogyasszunk friss gyümölcsöt, gyümölcslét, salátát a főétkezések kö­zötti időben. ® Igyunk bőségesen ás­ványvizet, teát, gyümölcs- leveket, tejet vagy tur­mixot. Egy-egy pohár al­kohol csak akkor fogyaszt­ható, ha egészségesek va­gyunk, és orvosunk nem el­lenzi. K. Gy. előbb. Szeptember óta sú­lyos, ágyhoz kötött állapot­ban volt. ® Az egész országban körülbelül hány olyan em­ber van, akin ez a fajta műtét segítene? — Pontos számot nem tudok mondani, de a sta­tisztikák szerint Magyar- országon körülbelül, ha minden esetet ismernék, 100 ember lehet, de a mi nyilvántartásunkban jelen­leg három beteg van, aki erre a műtétre vár. 9 Hány orvoscsoport van az országban, akiknek jogosítványa van, illetve a feltételek rendelkezésre állnak szívátültetéshez? — Több évvel ezelőtt mi kezdtük ezt a munkát, is­mereteim szerint Szegeden dolgozik még hasonló cso­port, de mi jobb infrastruk­turális körülményekkel rendelkezünk. A szívátül­tetés kritikus pontja min­denképpen a szervezés. A szervkivevő csoportok jel­eik, hogy ha van egy agy- halott, és felajánlják a mi kritériumainknak megfele­lő szervet. 9 A beteg saját immun- rendszerének működése gyógyszeresen gyengítve van. Hogyan védekezhet így a saját magában lévő vírusokkal szemben? — A kilökődés és a fer­tőzés veszélyét kell mindig egyensúlyban tartani, s ez az egyensúly most megvan. De hogy mikor lép fel egy nem várt fertőzés, azt nem lehet tudni. De gyógysze­rek adagolásával igyekez­nek ezt a veszélyt távol tartani. 9 Hogyan készült fel professzor úr, a sokévi gyakorlaton túl, erre a tí­pusú műtétre? — Végigéltem egy egész korszak kudarcait és sike­reit, és amikor a szívátül­tetési programot meghir­dettük. az intézet sebészei kirajzottak, és valahol kül­földön, egy-egy orvoscso­port tagjaként gyűjtöttek tapasztalatokat. 9 Miért veszi körül még ma is misztikum a szívát­ültetéseket? Esetleg tisztá­zatlan etikai problémák vannak a szívátültetés kö­rül? — A magyar jog rendel­kezései ebben a tekintet­ben igen modernek, előre­mutatónak mondhatóak, nincsenek akadályai a do­norszerv igénybevételének — hacsak valaki magával hordott donorkártyával egyenesen nem tiltja meg szerveinek felhasználását. 9 Hogyan készítették fel a beteget pszichikailag erre a műtétre? — Nyilvánvaló, hogy sokkal több lelki előkészí­tésre van szükség. Fel kell világosítani a beteget a le­hetőségekről, és meg kell nyerni a beleegyezését, mint bármely más műtét­nél. Sokan vissza is lép­tek, és meg is haltak, nem vállalták a műtétet, hiszen gyakran, ha valami új kez­dődik, senki sem szívesen az első lenni, de minden­képpen a beteg dönt. , 9 Elképzelhető, hogy munkaképes lesz az újszí­ves beteg? — A szívátültetésen át­esettek általában jól re­habilitálhatók, volt, aki versenyfutást is nyert az új szívével, és teljes értékű életet élhetett. Dürr János (MTI-Press)

Next

/
Oldalképek
Tartalom