Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-13 / 10. szám
RÖ SI XXXVI. ÉVFOLYAM, 10. SZÄM 1992. JANTJÄR 13., HÉTFŐ MEGSÁRGULT LAPOKRÓL Mire jó a városkapu? ISMÉT REFORMÁTUS GIMNÁZIUM LESZ Nincs ok a félelemre Az újságban is olvashattuk, s a városban többfelé beszélik: a református egyház visszaigényli azokat a javait, amelyeket az államosításkor elvettek tőle. A parlament törvényt fogadott el az államosított tulajdonok visszaadására, s Nagykőrösön is bizottságok alakultak mind az önkormányzat, mind az egyházak kebelén belül az ügyek rendezésére. PROBLÉMÁK A legfontosabb: nincs okuk félni a más felekezetű tanároknak, hogy elbocsátják őket a református gimnáziumból. A református egyház nem kíván jogtalansággal válaszolni arra, hogy hajdan elvették tőle a több száz éve birtokában lévő iskolát. A lelkipásztorok kiemelték: Arany János tanársága idején is voltak más felekezetű tagjai a tantestületnek, s a mai református egyház folytatni kívánja ezt a jő hagyományt. még korai beszélni, továbbá az is, hogy a református egyház messzemenően egyetért az iskola 6 évfolyamos gimnáziummá történő átszervezésével. Megnyugtató volt azt is hallani, hogy a református egyház elfogadja: a más vallású tanárok saját vallási ünnepeiken a maguk templomába járjanak. TÖRVÉNY HÍRŐS TRIÓ Hangverseny A kecskeméti illetőségű Hírős Trió hangversenyezik Nagykőrösön, a zeneiskolában, este 6 órai kezdettel január 13-án, hétfőn. A kiváló művészek bemutatkozása fontos zenei esemény, minden bizonnyal érdemes lesz a zeneértő közönségnek elmenni az iskola nagytermébe. Keresett cikk az almabefőtt — hallottuk a konzervgyárban. Főként a német piacokon kedvelik c gusztusos és jóízű kompótot. A gyümölcs tisztításához visszahozták a már régen nem használatos almaesztergákat. Az ügyes masinák naponta és egyenként másfél tonna almáról hántják le a héjat. {Erdősi Agnes felvétele) falvak idemenekült lakosságának is. Ilyen hely volt Nagykőrös is. Nemcsak az írásokban olvasható róla, hanem az 1958 óta a városban folytatott mélytalaj- munkák során feltárt bizonyítékok is igazolták. A szennyvízelvezetés, a gázvezetékek lehelyezése, a vízvezeték-hálózat kiépítése és a Ceglédi, Jókai, Kossuth utcai és Széchenyi téri szennyvízelvezető Almacsztergályozás A nagykőrösi városkapu építményeinek csak írott emlékekben találhatók nyomai. A piac és vásártartó helyeket kerítették be kőfallal vagy sáncokkal. Ezek a helyek idővel királyi vagy mezővárosok lettek. Építményeikben nem különböztek a falutól. Az alföldi városokat sánc vette körül, egy vagy két párhuzamos vizesárokkal és egy vagy két töltéssel. A töltések az árkokból kiemelt földből készültek és mindig az árkön belül., voltak, melyeket kívülről tüskés bozóttal ültettek be, hogy akadályozza a városba való bejutást. Az árokszélesség 5—30 méter között volt. VESZÉLY Ezen a védművön hidakon és kapukon át lehetett bejutni, melyek leginkább a négy égtáj felé nyíltak. Az egész építmény alkotta a külső védművet. A belső védmű a templom és a tégla- vagy kőkerítés, esetleg a kerítésen kívüli sánc. A templomkerítés fala a templom körüli temető külső szélén épült. A templomkerítésen is kapuk nyíltak, melyeket ajtószárnyak fedtek és keményfából készültek. A sáncárkon pallódeszka hídon lehetett a kapukig jutni. A kerítésen lőrések voltak, melyeken a védők kileshettek és kilőhettek. Veszély idején a pallóhidakat felszedték, így a kerítést megközelíteni nem volt könnyű. Veszélyt a bandákba verődött rablók, portyázó ellenséges katonák és veszedelmes ragályos betegségek jelentették. A templom a nép értékei, gyermekek és nők védelmét szolgálta. Nagyobb veszély, a háborús veszedelmek idején az ilyen helyek oltalmat adtak a védtelen mélycsatorna metszetei igazoltak 1968—1974-ig. A városmag keleti felén az árkolásnyomok bronzkori eredetűek, melyeket a magyarság idetelepülése utáni évszázadokban nagy veszély idején felújítottak és a város növekedésével nyugati irányba bővítettek. Ezeknek az ősi eredetű ár- koiásöknak a nyomai a Zrínyi, Lőcsei, Bajza út és a Csillag utca vonalán mentek. Ezt bővítették a Tündér utca, a Búvár, a Petőfi utcák vonalával, északon a Hétvezér, a Dózsa, a Damjanich utcák vonalát a Tázerdei és Magyar utcák vonalával kötötték össze. A város XV. századi nagyobbítása, a Hunyadi és Schweidel utcákig terjedt, majd a Csip- vári és Fokos utca vonalánál találkozott a Damjanich utcai árkolással. Egyidejű lehet a felszegi akiok városhoz való árkolá- sa. ÁRKOK A Kossuth Lajos utca 65—69. számokig, három ék alakú bevágás volt látható. A külső 10, a középső 6 és a belső 7 méter széles árok volt. Ezek az árkok átmentek a Földvári utcán a Bárány utca irányába, dél felé, a Világos utca vonalában folytatódtak és a Mátyás és Thököly utcák között és Bethlen utcán keresztül a Petőfi utcára kanyarodtak. A város tehát a középkor végéig keletről nyugatra növekedett. A Budai utcán, mely folytatódott a Széchenyi téren, a mai filmszínház előtt és a Kossuth Lajos utcán egészen a Cs. Kiss iskoláig. Az első kapu a Jókai utca nyugati végénél és a Tázerdei utca nyílása között volt, a második á Kossuth utcán a Hunyadi utca irányában és a harmadik a Kossuth utca 65. számú telek irányában. Az újabb árkolással egyre jobban nyugatabbra nyílott a Budai kapu. A Ceglédi kapu a Ceglédi utcán a Hétvezér utca irányába, a Szolnoki kapu a Szolnoki úton a Szalag és Lőcsei utcák között és a Kecskeméti kapu a Kecskeméti utcán a Búvár és Tündér utcák vonalában állott. TÉRKÉP A mély talaj munkák a Ceglédi kaput tárták íöl. A töltés vonalában állott a hat méter hosszú és ugyanolyan széles kapuház, mely előtt kívülről 30 méter széles vizesárok, melyen háromlábú fahíd vezetett a kapuházba. A kapuház olyan magas volt, hogy a megrakott szénásszekér be tudott rajta menni. A tetejét gúla alakú nádfödél fedte. A padlózata az aj tónyílást elfedő csapóajtó, melyet nappal leeresztve tartották és csak az esti barangozás végével húztak föl és a hajnali harangszókor eresztették le. Ez így ment télen-nyá ron, míg az árkokat fenntartották. A XVIII. század végefeléig, mikor már az árkok a város fejlődését akadályozták, a város fokozatosan a töltéseket az árkokba húzatta, a kapu kát szétszedett^, az anya gukat árverésen eladta. A sáncolás nyomait a II. Jó- zsef-féle térkép még jelzi és a Ceglédi, a Szolnoki és a Kecskeméti kapuknál jelzi a hidakat is. Dr. Bálán yi Béla A visszaigényelt objektumok között van az Arany János Gimnázium is. Ez utóbbi téma fontosságát mutatja, hogy az átvétel ügyében találkozón vett részt az iskola tantestülete és a református egyház néhány képviselője. Az iskola tanári szobájában tartott megbeszélésen Tóth Tibor igazgató köszöntötte a vendégeket, és felvetette azokat a problémákat, amelyek az átadással kapcsolatban nyugtalanítják a tanárokat, illetve a város közvéleményét. Két ilyen fontosabb kérdés van. Az egyik: mi lesz az átvétel után azokkal a tanárokkal, akik nem református vallásúak; a másik: hogyan tanulhatnak majd a református gimnáziumban a más felekezetű tanulók. A választ Fodor Ferenc és Pintér Gyula lelkipásztorok adták meg. HÉTFŐN Kamara alakul Nagykőrös és környéke vállalkozói tevékenységének segítésére helyi gazdasági kamarát kívánnak létrehozni. Január 14-én, 13.30-kor a MTESZ-székházba várják az érdeklődőket. Hogy többen legyenek, felsoroljuk az önkéntes szervezőket: a dokumentumot Huszár Kálmán, Berta László, Baj- czár Imre, Nagy István és dr. Bognár Gyula jegyzik. Az egyház természetesen együttmunkálkodást vár el a tanároktól az általa meghirdetett humanisztikus elképzelések megvalósításában, valamint abban is, hogy az iskola régi dicsőségét visszaállítsák. Ha kizáró ok merül fel, az nem lehet felekezeti hovatartozás, hanem egyedül szakmai felkészületlenség vagy rosszul végzett munka. KÉRDÉSEK A második kérdésre szintén megnyugtató választ adtak a református egyház képviselői: a leendő református gimnázium nem csukja be a kapuját a más vallású tanulók előtt. Ahogyan az iskolának a régi időben is voltak katolikus vagy zsidó vallású tanulói, most is lehetnek. A más felekezet- hez való tartozás nem lehet kizáró ok a felvételkor. Sőt arra is lehetőség nyílik, hogy a más vallásúak saját hittanórákra járjanak. A testület tagjai több más kérdést is felvetettek. Fodor Ferenc, Pintér Gyula és a presbitériumot képviselő Csernus Tamás, továbbá az önkormányzat képviseletében jelen levő Karsay Istvánná ezekre is válaszolt. Kiderült, hogy az iskola átvételének időpontjáról A kérdésekre adott válaszok egyértelműen azt bizonyították, hogy a református gimnázium, melynek visszaállítását törvény teszi lehetővé, nyitott iskola lesz, ahol a munka és az eredmény áll majd a középpontban, és a református egyház nem kíván felekezeti kérdéseket kiélezni az oktatás területén, ÚJRA Nívó(s) napok Óriási érdeklődés mellett zajlott le a Nívó kisszövetkezet akciója novemberben: nagy ár- leszállítást rendeztek mindenféle kabátokra. Most — éppen az érdeklődés miatt — megismétlik az akciót. Ruházati téli vásárt rendeznek január 14-től, keddtől, csak három napig, a volt Tigáz-helyi- ségben, a Tömöri utcában. Azt az információ: kaptuk, hogy még az eddigieknél is nagyobb árleszállítások lesznek. Érdemes lesz tehát felkeresni a nívós Nívóboltot ... ü§ Piaci jelentés Szegényesen Az év végi nagy bevásárlásokat sokára heverik ki a januári hetipiacok. Legutóbb pénteken is igen gyér volt a felhozatal, a kínálat legjavát a kereskedőknél találták meg a háziasszonyok. A déligyümölcsök közül a narancs 80-100, a mandarin 130, a citrom 78-100, a banán 90 forint volt. A savanyú káposztát 30-ért mérték. A fehér paprika 20, a hegyes 13-16 forint volt darabonként. Az alma 26-50, a körte 50-60, a gomba 180, a zeller 40, a sárgarépa 20, a petrezselyemgyökér 25-30, a karalábé 20, a kelkáposzta 25-30, a fehér 15-16, a krumpli 16-18, a vöröshagyma 18-20, a fokhagyma 140-150 forintba jött. A héjas diót 150-ért mérték, a szárazbabot pedig 100-ért. A baromfipiac nagyon szegényes volt. Szép pár kakast és tyúkot 360-ért, arrébb kövér tyúkpárt 650-ért, illetve 400-ért árultak. Volt, aki kilóra adta a baromfit, nála 100 forintot kóstáltak így a tyúkok. A tojás 7-8-9 forintért elment. A kocsis piacra sok tűzifát hoztak. Akaeluskót 330-ért, vágott akácot 300» ért, nyárfát 200 forintért lehetett venni. A vesszőseprű ára 150 forintnál tart. Mozi Január 13-án a nagyteremben: Osztálytalálkozó. Színes olasz vígjáték. Előadás 6 és 8 órakor. KÖZLEMÉNY Kiváló minőségű import ruhák árusítása a művelődési házban január 13-á.n reggel 6- tól 18 óráig. (93 060/2K) NAGYKŐRÖSI HÍRLAP Nagykörös, Széchenyi tér 17. A szerkesztőség vezetője: BaHai Ottó. Munkatárs: Miklay Jenő. © Postacím: 2750 Nagykörös, Pf. 23. Telefax és telefon : (20)-51-398. © Hirdetésfelvétel: kedden 10—13, csütörtökön 14—16 óra között. © Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10 óráig várunk.
