Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-13 / 10. szám
Nagyobb támogatás az önkormányzatoknak ^ A közoktatási törvénytervezetről hónapok óta ^ folyik a vita az oktatási intézményekben. Az el- ^ múlt hetekben lapunkban is helyt adtunk egy-egy ^ véleménynek, így például a törvénytervezetben is ^ szereplő iskolaszék megalakításával és jövőbeni s jogaival kapcsolatosan. Mint azt a Művelődési és § Közoktatási Minisztériumban megtudtuk, folyama- | tosan értékelik a másíél-két hónapja beérkező vé- § leményeket. Az értékeléssel, elemzéssel az Okta- ^ táskutató Intézetet és az Országos Közoktatási In- ^ tézetet bízták meg. A minisztérium rendkívül íon- ^ tosnak tartja, hogy a törvény valóban nemzeti $ összefogással és egyetértéssel jöjjön létre. Budaörsön szeptember óta működik a közösségi házban a magániskola, s mint megtudtuk, ez az intézmény is megkapta az önkormányzattól a megemelt, az általános iskolai tanulók után járó támogatást (Erdősi Ágnes felvétele) A zsámbékiak emlékeztek Bepillantás a múltba A társadalmi és szakmai szervezetek véleményüket még január 31-ig eljuttatják a minisztériumhoz. A közeli napokban tizenöt fős munkabizottság alakul, amelyben minden — a törvény-előkészítésben érdekelt —* szervezet képviselteti magát. A pedagógusszervezetek, tantestületek részéről négy, a szakszervezetek részéről és az önkormányzatok részéről három, a szülők, illetve a diákszervezetek részéről egy-két képviselőt várnak a bizottságba. A beérkezett vélemények alapján már történtek változtatások. Az iskolaszék felügyelete például abban az esetben kötelező, ha azt kifejezetten a szülők vagy az iskolák kérelmezik. Megszüntették a területi oktatási központok hatósági szerepét is. A változtatásokról az ország valamennyi óvodáját, iskoláját és önkormányzatát folyamatosan tájékoztatják, hogy a törvénytervezetet újra és újra megvitathassák. A végleg elkészült közoktatási törvény- tervezet előreláthatólag márciusban kerül a kormány elé. Érdeklődtünk a művelődési tárca költségvetésének a parlamenti vita során történt pozitív változtatásairól is. Mint ismeretes, a költségvetési irányelveknek a tárcára vonatkozó irányszámait a minisztérium nem fogadta el. Az ezt követő pénzügyminisztériumi egyeztetések során sikerült a tárcának egymilliárd forintot visszaszereznie, ám a parlament elé kerülő tervezet még itt sem tükrözte a tárca elképzeléseit. A képviselők a tárca segítségére siettek, és így a lehetőségekhez képest kedvező eredményeket sikerült elérni az oktatási és kulturális költségvetésben. Az igények kielégítésére felhasználható 8.3 milliárd forintból végül is 4,5 milliárd jutott a művelődésügynek. A helyi önkormányzatok feladataihoz nyújtott állami hozzájárulás keretében az idei harmincezerről harminchatezer forintra nőtt az általános iskolai tanulók „fejkvótája”. A gimnazisták fejkvótája negyvennégyezerről a tervezett negyvenkilencezerrel szemben ötvenegyezer forintra nőtt. A fogyatékos gyermekek oktatásához nyújtott támogatás gyermekenként hatvanötezer lesz, szemben a tervezett hatvanezerrel és az előző évi ötvenhatezerrrel. A diákotthoni ellátás támogatása hatvankétezer forintra nőtt. Az intenzív továbbképzésben részt vett pedagógusok bérjavítására harmincnégymillió forintot szavaztak meg a költségvetést elfogadtató képviselők. A pedagógusok, a művészeti és közművelődési dolgozók szeptember 1-jei kétezer forintos béremelésre szánt összegét a Pénzügyminisztérium biztosítja az 1992-es esztendő tízszázalékos automatizmusán felül. A pénzügyminiszter és a felsőoktatás ügyeit intéző rektori konferencia képviselői között még decemberben létrejött találkozáson elvi egyetértés született az új felsőoktatási rekonstrukciós terv körvonalait illetően. Ez a megállapodás az európai színvonalhoz való felzárkózást szolgálja. A rekonstrukciós terv első szakasza 1993-ban indul, és öt évig tart. Lehetővé teszi a hallgatói létszám százezer fővel való emelését. A program az állami költségvetés mellett más forrásokkal is számol, például a külföldi kölcsönök és segélyek koncentrálásával, az egyetemek ingatlan vagyonának konvertálásával. A pénzügyminiszter és a rektori konferencia képviselői egyetértettek abban, hogy mindehhez egyszeri, erre az időszakra vonatkozó beruházás szükséges, és megállapodtak abban, hogy a határozott tervek 1992. júniusáig elkészülnek. Deák Attila Kerek, szomorú gyermek- szemek. Az ágyrácsok mögött a parányi arcocskákon néha felcsillan egy-egy ma- szatos mosoly ... Tiétek a jövő? címmel kiállítás nyílt a napokban a Vigadó Galériában Edvi Péter és Horváth Ernő fotóiból. A képek romániai gyermekotthonokban készültek. Megörökítve az élet sivárságát: a játékok hiányát, a gondozatlan helyiségeket, azt a léleknél- küliséget, mely a gondozó felnőttekből árad. Tragikus sorsok, megrázó képek. S felrázóak, mert a fotók láttán felmerül az emberben, vajon mi módon lehetne segíteni ezeknek a gyeAz elmúlt esztendő egyik rangos megyei kultúrtörténeti eseménye volt a „zsámbékiak világtalálkozója”. Sokak számára valóban nagy esemény volt, hogy újra üdvözölhették az egykor kényszerrel elszakított honfitársakat. Legtöbben Németországból, Baden-Württemberg tartományból jöttek, de voltak itt Hessenből is. Jöttek Kanadából, Angliából, Svédországból, a világ minden tájáról, ahová a történelem sodorta őket. Ahogy a magyar rádió egyik riportere is elismerte, ez valóban világtalálkozója volt az egykori és a mai zsámbekiak- nak. Megilletődéssel írtak az eseményről külföldön is, példaképül állítva az ilyen rendezvényt más országoknak, ahol sok magyar él kisebbségben. A program az 1739-es pestisjárvány elmúlásával emelt hálaszobornál kezdődött. Itt visszaemlékeztek a zsámbékiak az elődeinkre, akiket országépítő feladatra hívtak be Magyarországra rekeknek. Azért, hogy ők is úgy élhessenek, ahogy élniük kellene. Gyermekként, intézetben bár, de egy kicsit boldogabban. Másokban is felöllődött ez a gondolat, mint kiderült a kiállításon. Még tavaly májusban alakult meg hazánkban a Nemzetközi Gyermekmegmentő Szolgálat Magyar Egyesülete, a hannoveri hasonló nevű szervezet mintájára és támogatásával. A szolgálat célja — mint megtudtuk — a fizikailag és szellemileg sérült, az árva és más, rászoruló gyermekek felkarolása, segítése, életkörülményeik javítása, önkéntes alapon működik, s ez idáig segélyt vittek több tucat romániai gyermekotthonba és kórházba. Közreműködtek a csegődi kastély felújításában — ez a helységnév talán ismerős mindazok számára, akik vagy két esztendeje látták a Panoráma című műsort, Ahol azt a gyermekintézményt mutatták be, ahol az AIDS- beteg apróságokat ápolják. Szakértőik részt vettek az UNESCO és az UNICEF romániai segélyprogramjának kialakításában. Támogatták a hazai Fogócska Utcai Általános Iskolát, a fóti gyermekvárost. Egyéni segélyt nyújtottak és a jövőben is szeretnének nyújtani több gyereknek. Hamarosan befejezik a magyarországi egészségügyi gyermekotthonok felmérését, s ezeket az intézményeket gyógypedagógiai fejlesztőeszközökkel szeretnék ellátni. S hogyan került ilyen egyesület egy kiállításra? Többek között úgy, hogy a szolgálat egyik alelnöke, Edvi Péter készítette a bemutatott képeket. S természetesen ez a kiállítás egyben arra is alkalmas, hogy újabb támogatókat nyerjenek meg tevékenységükhöz. Remélhetően sikerül a tervük. S valamivel javulhatnak az élet feltételei a képeken látható otthonokban ... —jisz— a török hódoltság után. Alig néhány éves itt-tartóz- kodás után a pestisjárvány elpusztította a lakosságnak szinte a felét. Abba a temetőbe látogattak el az utódok, ahová annak idején a pestisjárvány, majd mintegy 100 évvel később a kolerajárvány áldozatait is eltemették. így a kegyeleti park, mely a Baden-W ürttemberg tartományban élő zsámbékiak finanszírozásával készült el, méltó emlékhely mindenkinek, hiszen a sírkeresztek alatt őseik csontjai porladnak. E helyen szabadtéri szentmisét mutattak be. E programdús nap német —magyar íolklóresttel ért véget. A következő nap kétnyelvű szentmisével kezdődött, utána a vendégek kiállításokat tekinthettek meg a művelődési házban és a Szent Vendel domborműves házban. Martin A. Jelit páter diavetítést tartott a régi zsám- békiakról, s a falu régi életéről. Sajátos varázzsal hatott olyanokra is, akik nem is ismerték a régi zsámbékia- kat és a régi Zsámbékot. Bepillantást nyújtott a múltba. Láthatták, hogy ennek a faluközösségnek szokásrendje, erkölcse, törvényei, kultúrája és hagyo- mányszeretete volt és van. D. A. Olvashattuk a lapokban: újabb — s igen távoli; hongkongi — vendégszereplésre indul a Katona József Színház társulata. Debrecenből a már rég klasz- szikusnak számitó magyar nagyoperett, a Csárdáskt- rálynő utazik Németországba, Svájcba, Dániába. Nemrég járt nyugat-európai országokban az Operaház társulata. Felfoghatjuk úgy is: ez a külföldi vendégeskedés, a világjárásnak ez a formája teljesen normális dolog, a nevesebb társulatok, kiemelkedő produkciók nemzetközi forgalmazása manapság mindennapos. A színház világában is —, de ugyanígy „mozognak” a balett- és operaprodukciók, ugyanígy turnéznak ismert és kitűnő szimfonikus zenekarok. A világ nyitott minden érték számára, bárhonnan származik is. Legfeljebb időnként meglepődnek valamelyik világvárosban : hogyan, hát ezek ezt is tudják? A világ nyitott, s a világ felé mi is nyitottak vágjunk. Ide is jönnek együttesek, színházak, zenekarok. Nem nagyon gyakran, sajnos. Az ok nagyon egyszerű; ezeket az együtteseket csak igen tekintélyes összegű valutáért lehet megszerezni. Es nemcsak a bécsi vagy a berlini saimionikusok kérnek kemény valutát. Ma már a volt szocialista országokból sem rubelért, leváért, zlotyért jönnek a művészek. Doiíár. márka, svájci frank nélkül szóba se igen állnak a szervezőkkel. impresszáriókkal. Ez Bécsben vagy Zürichben nem olyan nagy gond. mint nálunk, mert hiszen ott „helyben” van a valuta. Nálunk meg mégsem ad- hatiuk csak konvertibilis valutáért a jegyeket az olasz színház, a holland balett, vagy az orosz zenekar Az Akadémiai Kiadó tervei Márai-sorozat Az Akadémiai,,. Kiadó mintegy 200 könyv kiadását tervezi 1992-ben. Az idén jelenik meg többek között a magyar Larousse enciklopédia második és a Világirodalmi lexikon tizenharmadik kötete. Az év egyik tudományos érdekessége lehet a Nem Petőfi! című kötet, amely a bargu- zini „Petőíi-csontvázat” vizsgáló akadémiai bizottság tagjainak tanulmányait és a felkért szakértők írásait tartalmazza. Folytatódik a Márai Sándor-sorozat, idén újabb három kötet jelenik meg: a „Napló 1958—1963” az „Ihlet cs nemzedék” és a „Szegények iskolája". A reprint sorozatban Gratz Gusztáv két munkája, a dualizmusról irt kétkötetes műve és ,,A forradalmak kora” lát napvilágot. Szelényi Iván Harmadik út? című tanú Imán ja egy 1971-ben elkezdett kutatássorozat terméke: az urbanizáció hatását vizsgálta, a magyar vidék és az aprófalvak helyzetét elemzi a szocialista viszonyok között. Az Akadémiai Kiadó tervei között szerepel Grétsy László és Kemény Gábor képes diákszótára, valamint Krausz Tamás és Szilágyi Ákos munkája, az Oroszország és a Szovjetunió XX. századi képei történeti kronológiája. Idén jelenik meg a Magyar néprajz harmadik kötete is, amely a kézművességgel foglalkozik, a háziipartól a céhes iparosságig. előadásaira. A forint meg (egyelőre, s még egy darabig) nem konvertibilis. Tehát a szervezőirodáknak, impresszárióknak nálunk ..ki kell termelnie” azt a keményvalutát, amibe a vegdógegyüttesek kerülnek —. s ez nem is olyan egyszerű feladat. Mindamellett: a világot járni kell. Ügy is, hogy a mi művészeink mennek ki a világba, akár egyénileg, akár együttesben, társulatban. Ez kettős hasznú szomszédolás. Egyfelől megismertetik a külföldet a magyar eredményeikkel, a magyar művészet színvonalával. Másfelől a magyar művészek ismerkednek meg a világban zajló művészi folyamatokkal. az elért eredményekkel, vagy akár a látványos kudarcokkal. Ahhoz, hogy tudják, hol tartanak, ismerni kell azt is. hol tartanak a többiek. És úgy is kell járni a világot, hogy a világ jön el hozzánk. Akinek nincsen rá módja, hogy a nagy kulturális centrumokban személyesen ismerkedjen meg előadásokkal, bemutatókkal. zenekarokkal, művészekkel — és honfitársaink közüli csak nagyon kevésnek van rá módja —, annak nagy jótétemény, ha „házhoz jön” a világ előadó-művészetének, zeneművészetének színe-java. Már persze, ha az ilyenkor eukért jegyárakat meg tudjuk fizetni. Mostanra ugyanis a hazai előadások is elérhetetlenné váltak sok kispénzű néző számára. A Madáchban például a Cabaret, az új bemutató, egy jobb helyen 460 forintért tekinthető meg. A híresebb vendégszereplővel (vendégszereplőkkel) tartott opera-előadások jegyárai meg elérik ennek a többszörösét is. így aztán a „helyben világjárás” öröme sem adatik meg mindenkinek ... Takác3 István ADÁSHIBA Amióta a műsorújságok jelzik, hogy egy adott sorozat hány részből áll, és az adott napon hányadik fejezetet látjuk, a magyar tévénéző megszokta, hogy az utolsó résznél befejeződik a történet, megoldódik a konfliktus, megtalálják a gyilkost, a főhős elnyeri méltó jutalmát, vagy büntetését. Ezért is hatott kissé mcllbevágólag, hogy a Twin Peaks című amerikai tévéfilmsorozat VIII 8. részének utolsó kockáin, a bonyodalom kellős közepén, eldördült egy pisztoly, nem tudni, kinek a kezében —, s ezzel számunkra, ki tudja, meddig, lezárult a sorozat első fejezete. A lövés itt visszhangzik még a fülünkben, „és közben folyton szól a zene”, de hogy a Magyar Televízió megvette-e egyáltalán a többi részt, és ha igen, mikor szándékozik vetíteni, arról méla csend. Az a magyar állampolgár, akinek ma már egyetlen luxusa, hogy felemelt előfizetési díjért és villanyszámláért tévét nézhet, talán joggal berzenkedik. Ha már az MTV ilyen szokatlanul furcsa sorozat megvételére kényszerül, adhatna némi eligazítást nézőinek. Bár, amint az az egyes részek tartalmi ismertetőiből kiderült, maguk a szerkesztők sem tudták igazán követni az eseményeket. Egy ilyen zavaros történetnél egy hét szünet is sok, és lehet, hogy amire az új sorozat elindul (?), addigra a nézők végleg elveszítik a cselekmény fonalát. Sokat, persze, nem veszítenek vele. Csak az a bosszantó, hogy az ember lassan minden este azzal áll fel a karosszekbői: a fenének kapcsoltam be ma is a tévét! A Twin Peaks-sorozatban kuszasága ellenére is, sok kérdésre legalább sejthető volt a válasz, a televízió mostani új keletű műsorszerkesztési módszerei viszont megfejthe- tetlenek. KAIT Fotódokumentációs kiállítás A fótiakat is támogatják ■ Színházi levfT~Bfi Yilágjárás Ki felügyeli az iskolaszéket?
