Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-13 / 10. szám

LENNI VAGY NEM LENNI (IV.) Demokrácia és abortusz A régóta húzódó és egy­re jobban eldurvuló abor­tuszvitában természetesen szót kell kapniuk azoknak is, akik hivatásból, intéz­ményesen képviselik a ma­gyar nők egy részének ér­dekeit. A két éve alakult Magyar Nők Szövetsége, amely ezt a szerepet betölti, természetesen saját véle­ményt alakított ki e kérdés­ről is. A szervezet ügyvivő­jét, Újvári Ibolya szocioló­gust arról kérdezem, sze­rinte milyen abortusztör­vényre van szükségük a magyar nőknek. — Olyanra, amely meg­fogalmazza: az állam le­mond a demográfiával kap­csolatos kényszerítő és bün­tető jogáról. Ennek a tör­vénynek egyúttal azt is ki kéne mondania, hogy. az abortusz elkerülésének fő eszköze a megelőzés. A hangsúlyt erre kell helyez­ni, és nem a főként a nő­ket sújtó megtorló intézke­désekre. Az alapkérdés azonban az, hogy kinek a joga az abortuszról dönteni. Szerintem elsősorban az anyáé. Ezt is meg kéne fo­galmazni a törvényben. Szeretném, ha a jogalko­tók ebben a kérdésben a fejlett polgári demokráciák szellemében járnának el, azon belül is a francia mo­dellt követnék. A francia abortusztörvény nemrég egyértelműen kivette az áliam kezéből a demográ­fiával kapcsolatos kénysze­rítő és büntető eszközöket, ugyanakkor helyette hang­súlyozottan kiemeli és pro­pagálja a meggyőzést és a megelőzést mint célraveze­tő módszert. Nekünk, ma­gyaroknak is olyan abor­tusztörvényre van szüksé­günk, amely ésszerű család- és gazdaságpolitikával ösz­tönzi a családokat, kedvet csinál a gyerekvállaláshoz. — A Magyar Nők Szö­vetsége fél éve felmérte, tagjainak és tagszervezetei­nek mi a véleménye ezek­ről a kérdésekről. A több mint ezer válasz alapján azt a közös véleményt ala­kítottuk ki, hogy a szerve­zetünkbe tartozó nők igen­is gyerekpártiak, csak job­bára gazdasági kényszerből, éppen a gyerekük — gye­rekeik —, a családjuk iránt érzett felelősség miatt nem vállalkoznak az anyagi ere­jüket meghaladó újabb gyerek szülésére. Vagyis, voltaképpen az abortuszt kényszerből, és nem család- ellenességből fogadják el. A válaszadók egyúttal szeret­nék, ha a magyar társada­lom a felvilágosítással, az is­kolai és az iskolán kívüli szexuális és egyéb nevelés­sel fokozottabban élne. — Ha történetesen olyan törvényt fogadnának el, amely nem adná meg a magyar nőknek a szabad döntési jogot, azt miként értékelné? — Feltétlenül a nők em­beri, állampolgári jogainak korlátozásaként is. Munka­körömnél fogva ugyan tíz éve a nők helyzetével fog­lalkozom, de a férfiak ér­dekeit is szem előtt tartom. Őket is éppúgy sújthatják különféle jogi korlátozások, mint a nőket. Az abortusz se a női vagy a férfinem jogi kérdése, hanem az em­beri és az állampolgári jogoké. Ráadásul az abor­tusztörvény a férfiakat is érinti majd, csak nem olyan nyílt formában, mint a nő­ket. Ha a törvény a nő jogá­vá teszi, hogy ő dönthet az abortuszról, az befolyásol­4 . ja majd a családi életet, és várhatóan nő a válások szá­ma. Ezért mondom, hogy­ha a nők joga lesz a döntés, az a férfiakat is érinti, per­sze, áttételesebben, rejtet­tebben, a családi viszonyok megváltoztatásával. — Mikortól tekinti a magzatot élőlénynek? — Szándékosan kerültem ezt a témát, nem véletlenül. Az erről kezdett vita óta a lehető legtöbb tudományos anyagot tanulmányoztam át. Ezekben a legkülönbö­zőbb nézetek fogalmazód­nak meg. Van például, aki szerint a fogamzás pillana­tától, van, aki szerint a születés pillanatától. és van, aki szerint a szü­letést követő harmadik naptól tekinthető a mag­zat embernek. Ezeket a né­zeteket tudományos szakte­kintélyek képviselik, ezért nehéz döntenem. Bevallom, én éppen ezért nem tud­tam letenni egyik mellett se a garast. Az e körül ki­alakult vita azért is kétség­beejtő, mert olyan kérdés­ben akar dűlőre jutni, amely voltaképpen egyér­telműen nem dönthető el. De ha mindenképpen színvallásra kényszerítenek, akkor az a véleményem, a magzat a születés pillanatá­tól tekinthető -embernek. — Mit tesz a Magyar Nők Szövetsége, hogy keve­sebb legyen az abortusz? — A terhesség művi megszakítását szervezetünk szükséges rossznak tartja. Végső, és ráadásul nem is a legjobb módszernek a nem kívánt terhesség ellen. Éppen ezért jó lenné, ha a magyar nők alaposabban megismernék a saját testü­ket, és okosabban élnének a fogamzásgátlás lehetősé­geivel is. Magyarországon ma csaknem negyvenféle fogamzásgátló van forga­lomban, tehát van miből válogatniuk. Ezeknek a le­hetőségeknek a széles körű megismertetésére át­fogó felvilágosító előadás- sorozatot indítottunk ta­valy ősszel. A négyrészes sorozat első összejövetelét novemberben, a szövetség­ben tartottuk. A témája a női egészség volt. A máso­dik előadás most február­ban, szintén a szövetségben lesz. Itt például az anya­ságról, a születésszabályo­zásról, a terhességről, a női mentális egészségről és a méhnyakrákról hallhatunk. — Szüfrazsettnek tartja-e magát? — Amint mondtam, az emberi és az állampolgári jogok csorbításával nem ki­zárólag a nőket, hanem a férfiakat is sújtják. Az abor­tuszkérdés — bár látszólag a női jogok kérdése körül forog —, valójában az em­beri és az állampolgári jo­gok kérdése. Bár tíz éve harcolok a nők jogaiért és érdekeiért, tudom, hogy ez csak az emberi és az ál­lampolgári jogharc álruhá­ja. Azt hiszem, emiatt nem szüfrazsettnek, hanem pol­gárjogi harcosnak tartom magam. Kocsis Klára NE M/mMBJMNMM MAGUKRA Testületek nem tárgyalták Olyanok vagyunk, mint a dugó. Lebegünk a leiszínen, csak azt nem tudjuk, hogy meddig. így fogalmazott a gyári jogtanácsos, akinél a mun­kanélküliség felől érdeklőd­tem. Arra lettem volna kíváncsi: Ha el kell vala­kit bocsátani, csak a szigo­rú törvényes és a szakmai szempontokat nézik? Vagy az is számít, ki hány éves? Talál-e még ma­gának egzisztenciát? Hány gyerek neveléséről kell gondoskodnia? — Jó órában mondjam, ezen még nem kellett gon­dolkodnunk — válaszolta, s egy kis szorongással tette hozzá: jó lenne, ha elkerül­hetnénk az efféle helyzete­ket. Lenne itt munka — Ügynökösködöm — magyarázkodott a fiatal, létszámcsökkentéskor szol­gálaton kívül helyezett ka­tonatiszt. Arról panaszko­dott, hogy lelkileg szinte elviselhetetlen, ha az em­ber a legjobb férfikorában válik fölöslegessé. A Pest Megyei Munka­ügyi Központ körzeti kiren­deltségein nyilvántartják az álláskeresőket, folyósít­ják a segélyeket, közvetí­tik az ajánlatokat. Ez azon­ban kevés. Általános az a nézet, hogy a helyi önkor­mányzatok többet tehetné­nek a munkahelyteremtés érdekében. — Csakhogy ahhoz tud­nom kellene, kik, hányán lettek munkanélküliek a Idén be kellene fejezni; de... A tököli kerozinmezőn A Környezetvédelmi Mi­nisztérium vízminőségvé­delmi osztályának főmun- katársa szerint legkevesebb 9-12 fagymentes hónapra van szükség, hogy a tököli . volt szovjet repülőtér szennyezett talaját és talaj­vizét az okozott környeze­ti szennyeződéstől megtisz­títsák. A teendők azért sürgetők, mert a tavaly decemberben készült szakvélemény sze­rint a repülőtér mellett olyan területek is vannak — például a kerítés mellett fekvő hobbitelkek és a déli bejáratnál lévő lakóházak —, amelyeket 1-2 év alatt elér a szennyeződés. Igaz, a kerozin a Fővárosi Vízmű­vek halásztelki víznyerő kútjait csak 8-13 év múlva szennyezheti el, ám ha egy éven belül, vagyis ez év vé­géig nem fejezik be a mun­kát, a lakott területek és a talajvíz mindenképpen kárt szenved. A talajvízbe ke­rült kerozin ugyanis éven­ként 90-100 méteres sebes­séggel halad, és terjedésé­vel hatványozottan nőnek a mentés nehézségei. Tavaly ősszel hírül ad­tuk, hogy a dán kormány 14 millió forintos segítsé­gével, saját szivattyúi és szakemberei közreműködé­sével megkezdődött a re­pülőtér kerozinszennyezett talajvizének tisztítása. A dán .segítség azonban csak kezdete annak a nagysza­bású környezetmentési munkának, amelyet a ma­gyar tárcaközi kormánybi­zottság tervei alapján to- . vábbi tisztítóberendezések bekapcsolásával várhatóan január 25-étől folytatnak. A talajt ugvanis nemcsak a kerozintól, hanem az egyéb szénhidrogénektől — pél­dául fáradt olaj — és a nem szénhidrogén alapanyagú szeméttől — ólomakkumu­látorok — egyaránt meg kell tisztítani. Ezért a kor­mánybizottság, ha január 25 után elfogadta a módo­sított komplex tervet, azonnal pályázatot ír ki. Ennek alapján választja ki, mely külföldi és hazai cé­geket bízza meg a további munkákkal. Bár még a döntés előtt vagyunk, sok érv szól amellett, hogy a dánok továbbra is részt kapjanak a munkákból. A tárcaközi bizottság a kivitelezők kiválasztása után import gépeket sze­rez be, néhányat pedig itt­hon. készített el. Mivel az importgépek beérkezési ide­je legkevesebb két hónap, és mint ahogy említettük, a munkák befejezéséhez mi­nimum 9-12 fagymentes hó­napra van szükség, erősen kétséges, év végéig be tud­ják-e fejezni az egész terü­leten a tisztítást. kk községünkben? — mondja Mócsai János, Szigetmo­nostor polgármestere. — Sajnos, erről nem kap­tunk tájékoztatást, pedig a községben volna elég ten­nivaló. Többeket máris tud­nánk foglalkoztatni. Ha is­mernénk a rászorulókat, akár a segélyekkel is eny­híthetnénk valamit a gond­jaikon. Sajnos, a bürokrá­ciával mi magunk termel­jük ki Magyarországon a munkanélküliséget — je­lenti ki indulatosan. Azt sorolva, hogy még mindig mennyi rendezetlen kér­dés akadályozza a golfpá­lya területének értékesí­tését. Végre sikerült meg­egyezniük a tahitótfalui Kék Duna Szövetkezettel a használatukban lévő föld­terület átadásáról. A köz­ségi és magántulajdonban lévőkkel együtt vagy 460 millió forint áramlana be a faluba. Ám a kiismerhetet­len szabálylabirintus miatt a vásárló külföldi cég nem tudja behozni a pénzét, hogy fizessen. Pedig ha sínre kerülne a dolog, egy­ből száz alkalmazottat fog­lalkoztatna a sportvállal­kozás. Messze a város A közlekedési költségek szüntelen emelkedése miatt egyre távolabb kerülnek egymástól a települések. Ráckeve nemrég még pe­remvárosnak számított. Ám most sokan azért kénysze­rülnek visszautasítani a budapesti állásajánlatot, mert sok újonnan alakult kft. nem téríti meg a napi bejárás költségeit. A HÉV- tarifa ugyanúgy emelke­dik, mint a vasúté, s a kör­nyékről naponta bej.utni Budapestre, egy hónap alatt, havi háromezer forintot is felemészt. — Ha a munkahely és a lakás közti közlekedés nem tart tovább napi három óránál, akkor az állásaján­latot a rendelet szerint kö­teles az illető elfogadni — mondja Győri Judit, a me­gyei központ ráckevei ki- rendeltségének munkatár­sa. — És nem tart tovább?. — kérdezem, mert tudom, hogy sokszor megáll, lassan cammog a nem éppen ti­nédzserkorú kocsikból ösz- szeállított szerelvény a kö­zel ötven kilométeres sza­kaszon. — A peremkerületek üze­mei talán elérhetők. Csak, hát egyre kevesebb igényt jelentenek be, nincs mit ajánlani az embereknek. —- Mekkora most a mun­kanélküliségi ráta? — Az aktív korú lakos­ság 6,5 százaléka volt de­cember elején, de ez a szám emelkedni fog. Már az esztendő első napjaiban is sok új elbocsátott je­lentkezett be hozzánk. Van­nak köztük szakmunkások, középiskolát végzettek, de legtöbb a segéd- és betaní­tott munkás. A Csepel Autógyárban újabb elbo­csátási hullám várható. Helyben szinte semmire sem lehet számítani. Lét­számot csökkentett az ÉGSZI, az Aranykalász Ter­melőszövetkezet. az átala­kulások rendszerint kar­csúsítással járnak. Hivatali kapcsolatok — Bármikor adunk tájé­koztatást, ha kérik az ön- kormányzatok, csak neve­ket nem közölhetünk. Ti­zennégy község tartozik hozzánk, akiket havonta informálunk — mondja Győri Judit. Részükről te­hát nincs akadálya annak, hogy helyzetismerete bir­tokában munkahelyterem­téssel kísérletezzen bárme­lyik település önkormány­zata. Adorján lstvánné, Leány­falu polgármestere előbb megkérdezi a jegyzőt, csak aztán jelenti ki, hogy ők bizony nem kapnak hiva­talos tájékoztatást sehon­nét sem. Hozzávetőlegesen tudják viszont, hagy a fa­lu 1 ezer 406 lakosa közül közel negyvenen kerültek mostanában ebbe a szoron­gatott helyzetbe. A műve­lődési ház igazgatója át­képző tanfolyamot tervez a számvikra. Ez ugyan nem jelenti a teljes megoldást. Azon sem segít, hogy soku­kat nyáron foglalkoztatták a vendéglátóiparban, de a téli szezonra ismét kéz­hez kapták a felmondó le­velet. Viszont, aki nagyon a Ivar dolgozni, annak talál­nának megoldást a faluren­dezéssel járq tennivalók között. Csakhogy azt nem nagyon vállalják az embe­rek. Szégyellnek kiállni az utcára, söprűvel a kézben. Az önkormányzatok na­pirendjén sehol sem szere­pelt még ez a téma. Olya­nok vagyunk, mint a dugó — mondta a gyári jogtaná­csos. Kovács T. István Az autósok népes tábo­rából különösen sokan érezhetnek úgy, bizony, rá- juk-ránk jár a rúd manap­ság. Noha el is felejtettük már a korábbi véleménye­ket, amikor luxuscikknek nyilvánították a kocsit. Státusszimbólumnak, kér­kedésre alkalmasnak tar­tották sokan a négykere­kűeket. Mára változott a helyzet, hiszen a kocsik száma már több millió. Bár útjainkon poroszkálnak még szidott kétütemű jár­gányok, meg rozsdás, rezgő karosszériájú példányok is, de nem ritkák a sokmil­liós, sokhengeres álomcso­dák sem. Közös vonásuk, hogy a fenntartásuk mára igén- csak sokba kerül. A köte­lező felelősségbiztosítás mellé bizony felsorakoztak egyéb tételek; a súlyadó, az előírt környezetvédelmi vizsga, meg a lassan nyu­gati árat verdeső üzem­anyagtarifák. Éppen ezért nem árt tudnunk, hogy leállíthatjuk gépkocsinkat és az időre EZERSZÁMRA LEÁLLÍTOTT ŰÉPKGCSIK Fiókban pihenő rendszámok mentesítést élvezünk e ter­hek alól. Eddig több ezren éltek is e lehetőséggel. Nem kell mást tennünk, mint a területileg illetékes rend­őrkapitányságon ezt beje­lenteni. Háromszáz forint illetékbélyeg lerovása mel­lett a forgalmi engedé­lyünkbe beírják a kocsi pi­henőidejének kezdetét. Mi­nimum 2 hónap ez az idő, de előfordul, hogy valaki több évig sem kíván autó­jával közlekedni. A beje­lentést követő naptári hó­nap első napján lép életbe a szüneteltetés, tehát a kö­telező biztosítást csak attól a dátumtól kezdődően nem kell fizetnünk. - Ellenben, amelyik hónap akármelyik napján jelentkezünk a rendőrségen, hogy ismét szeretnénk kocsinkkal útra kelni, akkor arra a hónap­ra is — és teljes összegű — díjat kell fizetnünk a 20 90-es jogszabály alap­ján. Amennyiben tehát szü­neteltetésért jelentkezünk a rendőrségen, akkor a rend­számunk alapján megkü­lönböztetett az eljárás: ha még a régi, kétbetűs, négy­számos változatúak, akkor azokat ott őrizetbe veszik mindaddig, amíg nem kér­jük az ismételt üzembe helyezést. Mivel azonban az új rendszámtáblák — a hárombetűs, háromszá­mos kivitelűek — már. a mi állampolgári tulajdo­nunkat képezik, ezért nyi­latkoznunk kell erről, vá­laszthatunk is, otthagy­juk-e, átmeneti ideig, vagy a saját felelősségünkre, ha­zavisszük. (Utóbbi esetben, ha netán bármilyen okból illetéktelenekhez kerül, s ne adj’ isten!, problémák adódnának a visszaélésből, hát azok sajnos az eredeti tulajdonost sújtják.) Mivel már csak fél év van hátra egy újabb elő­írt dátumig, jó előre sze­retnénk figyelmeztetni autósiársalnkat: ez év jú­lius 1-jétől 1995. decem­31-ig valamennyi személy- gépkocsi — az esedékes mű­szaki vizsgán — megkapja az új rendszámtáblát. Míg az egyéb közlekedési esz­közölt 1993 végéig hozzá­jutnak a hárombetűs, há­romszámos táblához. Így végre 1993. január elsején már minden egyes, az út­jainkon közlekedő jármű az új rendszámmal felsze­relt lesz. 1 F. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom