Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-11 / 9. szám
Lakáshitel-törlesztés változó kamattal VÁLÁS UTÁN Hitelt kaphat a folyószámlára (Folytatás az 1. oldalról.) ban, mikor és hány ilyen készüléket állítanak fel. Újdonság az is, hogy szintén január 1-jétől megváltozott a kamatszámítás módszere az OTP-nél. Eddig minden hó 26-án havi átlagot, azaz 17 százalékot, vagyis megemelt, látra szóló kamatot fizettek az ügyfélinek. Ezentúl naponkénti kamatot számítanak és fizetnek. Az OTP megyei igazgatóhelyettese szerint ebben a« a ráció, hogy minden ügyfél pontosan annyi kamatot kap, ahány napig van benn a betétje. Ha tehát valaki csupán két-három napra teszi be a pénzét, akikor az nem méltányos, hogy ugyanannyi kamatot kapjon rá — magas kamatláb mellett! —, mint aki egy teljes hónapra köti ie a pénzét a bankban. Ez az OTP- nek veszteséget jelentett eddig, főként nagyobb asz- szegű betéteknél. A naponkénti kamatátírásra való áttérés Pest megyében zökkenőmentesen, gépesített ügymenettel folyik. Az áttérés semmifajta veszélyt nem jelent a lakosoknak, hogy ezzel megnyirbálják, csökkentik korábbi betétük után járó 17 százalékos kamatukat. Felesleges tehát félelemből vagy tájékozatlanságból azonnal megrohamozni az OTP-fióikokat, hogy rögtön kamatosítsák bent lévő betéteiket. Ezt mindennemű anyagi veszteség nélkül ezután is bármikor megtehetik. Az OTP-lakáshitellel rendelkezőket érinti az a változás, hogyha 3,5. százaléknál nagyobb — 6, 8, 10 és 12 százalékos — kamatuk van, és a törlesztésnél nem vállalták a változó kamatot, 1992. január 1-jétől 15 százalékos kamatot fizetnek. A korábbi feltételeknek megfelelően ezentúl is mód van a fennálló OTP-lakáshitel kedvezmény es törlesztésére. K. K. A XI. kerületben, a Móricz Zsigmend kül téri OTP-fiók- nál nemcsak a fővárosiaknak, hanem igen sok Pest megyei lakosnak van betétje, számlája. Mégse kell sorba állniuk, mert a korszerű adatfeldolgozó gépek két perc alatt elvégzik egy ügyfél kamatszámítását. Ez a helyzet megyénkben is (Vimola Károly (elvétele) VÁLLALKOZÓ TEXTILESEK Eladják fejűk fölül a gyárat? (Folytatás az 1. oldalról.) rom évvel ezelőtt a Hazai Fésűsfonó egyik gyára volt. A névadó holdingként működött tovább, míg az önálló kft.-k az ingatlant és a termelőberendezéseket is a holdingtól bérlik, s az indulásnál a készleteket kamatmentesen kapták meg. A Ikalmazkodní — Amikor megalakultunk, mi vezetők sem voltunk teljesen tisztában azzal, mibe csöppentünk bele — mondja Laczonyi László ügyvezető igazgató. — Emlékszem, akkoriban megvásároltuk a Társasági Törvénykönyv című kiadványt, s abból tájékozódtunk, hiszen a negyven-öt- ven éves korosztály tagjai ezekről nem tanulhattak az egyetemen. Üj volt az is, hogy magunknak kellett kipuhatolni, mit igényel a piac. Régen a vezetők ahhoz szoktak hozzá, a központban megmondták, hogy miből mennyit kell gyártani, s annak az elkészüléséről kellett gondoskodni. A kereskedésen kívül az önálló pénzügvi, költségelszámolási rendszerrel is meg kellett barátkoznunk. — A jelek szerint sikerrel, hiszen az egyre-másra csődbe jutó textilescégek között önök még mindig talpon maradtak. — Tavaly is hétmilliós nyereséget értünk el, s úgy, hogy a gyapjú iránti kereslet visszaesett. Nekünk pedig a legértékesebb üzemrészünk a gyap- júfésülö volt, amely évtizedekig szinte nonstop üzemelt, most pedig jó, ha a kapacitásának húsz százalékát ki tudjuk használni. Ma már leszoktunk arról, hogy hosszabb távra készítsünk terveket, vevőink főleg kisiparosok, akik szintén nem rendelnek előre, hanem alkalomszerűen vásárolnak. Ehhez kell alkalmazkodnunk, ha kell, vasárnap is dolgozunk. Egyik hétről a másikra élünk, de hát ez is hozzátartozik a piacgazdasághoz. — S persze az is, hogy a kihasználatlan területeiket is igyekeztek hasznosítani. Jobban járnak — Erre kezdettől fogva készültünk, hiszen nem mindegy, hogy mennyi a költségünk. Láthatta, a volt szociális létesítményeink manapság már másként festenek, mint cgy-két évvel" ezelőtt. Az üzemi étkezőből étterem lett, amelyet először magunk üzemeltettünk, de rájöttünk, jobban járunk, ha kiadjuk bérbe. Hasonlóképpen cselekedtünk a volt leányszállással is, ahol ma már egy szeretetotthon működik. A volt bölcsődeióvodai részt is átalakítottük, s ott diszkontáruházát nyitottunk, amelyet mi működtetünk, s havonta egy-kétmilliós forgalmat bonyolítunk le, s mellette hamarosan megnyílik egy önkiszolgáló fonalboltunk is. Persze ne higgye, hogy ezek a vállalkozások eltartanak egy textilgyárat, de arra mindenképpen jók, hogy ezeknek a fenntartása nekünk nem okoz pluszköltséget. — Miközben úgy tűnik, már ráéreztek egy újfajta gazdálkodás ízére — s közben még nagyobb arányú létszámleépítést sem kellett végrehajtaniuk —, az sem hallgatható el, hogy a jövőjük meglehetősen biIsmét önállóak a tököljek (Folytatás az 1. oldalról.) csatlakoztak az öntöde és dobozüzem dolgozói is, csupán a Betonüzem tagjai döntöttek úgy, hogy ők az Épszar Rt.-vel válnak ki a Duna Tsz-iből. Kelemen Pál elmondta, hogy jó néhány éjszakába nyúló megbeszélés után megszületett a megegyezés- a kiválni szándékozó egységek között, s ezt november közepén a. Duna Tsz tagsága is elfogadta. Végül is a tököli tagi csoport 249 fővel vált ki a Dunából, s a tulajdonukba került a dobozüzem, a vasipari és a tehenészeti telep, a hozzájuk tartozó gépekkel és berendezésekkel együtt. Ami a tőidet illeti, Kelemen Pál hozzátette, bogy a kárpótlási törvény szerint a Duna Tsz földalapja 7700 aranykorona- értéket képvisel. A megegyezés szerint a tököli eket — a hivatásszerűen földből élő tagokat — 30 aranykorona-értékű föld illeti meg. Megállapodás született abban is, hogy ameddig véglegesen nem rendeződik a kárpótlási törvény végrehajtása, addig az aranykorona szerint felosztott földeket a jelenleg használó tagi csoportok ingyenesen művelhetik. Ennyi a válás rövid története, de ennél sokkal ér- dékesebbnek ígérkezik a jelen és a jövő, hiszen januártól a tököldek már önállóan gazdálkodhatnak. Február közepén tartanak közgyűlést, amikor is eldőlhet, hogy a kivált tsz-tagok akamak-e a jövőben is önkéntes alapon szövetkezeti keretek között működni. Nem kis izgalommal várják Tökölön a földügyek zonytalanná vált, hiszen ismert, hogy az anyavállalat ellen megindult a felszámolás. — Igen, ez valóban így van, hiszen a Hazai vagyona az általa alapított kft.- kben fekszik, így várható, hogy a gyárakat — nemcsak Kistarcsán, hanem Vácott, Pomázon és Bodaj- kon is — értékesíteni fogják. Még a felszámolás közzététele előtt mi már készítettünk egy úgynevezett privatizációs tervet, amelyet számításokkal is alátámasztottunk, s ez már arról szól, hogy lehetne kisebb területen, kisebb stábbal tevékenykedni. Persze ezek után kérdés, hogy ezt még meg tudjuk-e valósítani. — Nem foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy az itt dolgozók vegyék meg a gyárat? Sok a kérdés — Ennek a lehetőségeit is vizsgáljuk, persze, sok még a bizonytalanság. S ha elindul egy licitálás, nem biztos, hogy mi leszünk a befutók, az a győztes, aki többet tesz le az asztalra. Azt mondanom sem kell, hogy a textiliparban dolgozók sem tudtak az elmúlt évtizedekben komoly tőkét felhalmozni. Egyébként meggyőződésem, ha nincs a felszámolás, a gyárat akkor is előbb-utóbb eladnánk, hiszen az a törekvés, hogy a kis- és középvállalatoknak valódi tulaidonosa legyen, s ehhez, ha tudunk, nekünk is alkalmazkodnunk kell. — hargitai — rendezését is, amit — egyeztetve a helyi pártok képviselőivel és a polgár- mesteri hivatallal — szeretnének egy lépcsőben végrehajtani, amikor az arra jogosultak visszakapiiatnák az őket megillető földjüket. Természetesen a legtöbben a község melletti táblákban szeretnének termőterülethez jutni, s azon gazdálkodni. Az immár önállóvá vált tököli tsz — amennyiben a tagság a termelőszövetkezet megalakítása mellett voksol — szolgáltatási díj ellenében kész művelési eszközökkel, szakmai tanácsadással segíteni a magángazdálkodókat, s as alapanyag-beszerzés ben, terményértékesítésben is elképzelhető közöttük as együttműködés. H. a Érvényben: 1992. január 10-töt VAÍ.yTAÁ9SraiYAM9K Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 138.12 140.92 Ausztrál dollár 55.94 57.18 Belga frank (100) 236,18 240.84 Dán korona 12.53 12,79 Finn márka 17,86 18.26 Francia frank 14,26 14.54 Görög drachma (100) 42,20 43.04 Holland forint 43,21 44,07 ír font 130.33 132.93 Japán yen (100) 60.25 61,45 Kanadai dollár 65.82 67,22 Kuvaiti dinár 266.34 271.84 Német márka 48.64 49,60 Norvég korona 12.37 12.61 Olasz líra (1000) 64,27 65,55 Osztrák schilling (100) 691,88 705,48 Portugál escudo (100) 55,79 56,89 Spanyol peseta (100) 76,42 77.94 Svájci frank 51,56 55,64 Svéd korona 13.36 13,62 US \-dollár 75.83 77.39 ECU (Közös Piac) »8,88 100,84 A kényszerszabadságnak vége Újra dolgozhatnak A közvélemény figyelme az elmúlt napokban a bányász-! szakszervezet és a kormány tárgyalásai felé fordult. Csütörtökön megállapodás született, az azonnali bányabezárások veszélye elmúlt, s a bányászoknak egyelőre nem kell tartaniuk attól, hogy munkanélkülivé válnak. Az egyeztető tárgyalásokat nemcsak a föld alatt dolgozók kísérték figyelemmel, hanem azok a cégek is, amelyek a szénbányáknak szállítottak különböző késztermékeket. Ezek közé tartozik a budaörsi Porkorit Szerszám- és Porkohászati Gyára is, ahol Kelemen Ernő igazgató fellélegezhetett, hogy a két bányaüzemen kívül újabbakat nem csuknak be. A Porkorit ugyanis különböző fúró- és fejtőszerszámokat szállít a szénbányáknak, s a megegyezés azt jelenti, hogy erről az üzletről ezután sem kell lemondaniuk. A mai gazdasági viszonyok között ennek a jelentősége nem elhanyagolható, hiszen olvasóink is emlékezhetnek rá, hogy a Por- korit éppen megrendeléshiány miatt kénysz.erült november közepén leállásra. A hét elején sikerült újraindítaniuk a termelést, s egyelőre tudnak munkát adni az ott dolgozóknak. Az igazgató arról is beszámolhatott, hogy egy olasz céggel is sikerült még az óév végén üzletet kötniük, s húsz-huszonötmillió forint értékben szállítanak hidegalakító húzószerszámokat Itáliába. Tárgyalásban állnak egy másik potenciális olasz vevővel is, s ha sikerülne megállapodást kötniük, az jóval többet hozna a konyhára. A Porkolitban reménykednek abban is, hogy a járműipari vállalatok — Ikarus, Csepel Autó, Rába — helyzete is rendeződik, s tőlük is kaphatnak újra megrendelést. A nehéz piaci viszonyok mellett a porkohászati gyárat az is nyomasztja, hogy különböző cégek több mint kilenc- venmillió forinttal tartoznak nekik. Teljesen bizonytalan, hogy mikor juthatnak a. pénzükhöz, hiszen ha egy céget felszámolnak, először a bank követeléseit egyenlítik ki, Az igazgatótól megtudtuk azt is, készülnek a gyár privatizációjára. A vagyonértékelés már megtörtént, s egyelőre úgy tűnik, hogy zártkörű részvénytársasággá alakulnak át. Kelemen Ernő elmondta, szeretné, ha a dolgozók is részvényesek lennének, mert így feltételezhetően másképpen dolgoznának, s az belső hajtóerőt jelenthetne, ha éreznék, ők is tulajdonosok lettek. Arra a kérdésre, hogy terveznek-e külföldi tőkebevonást, az igazgató elmondta, megpróbáltak már befektetőt keresni, a cégükről szóló ajánlatot többfelé elküldték, de egyelőre ez nem járt eredménnyel. Az igazgató szerint Nyugat-Euró- pában is érződik egy gazdasági recesszió, s ilyen helyzetben a tőkebefektetők is visszafogottabbak, óvatosabbak. II. ij&ritsn 5
