Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-10 / 8. szám

Egyetemisták a terepen Alit hoz 1992 BuJakalászon Felkészülés a nagy szerepre Pénz még nincs, tervek már vannak Értelmiséginek lenni több mint foglalkozás. A diplomás ember sokoldalú képessége birtokában a társadalmat szolgálja. A szaktudás megszerzésén túl erre a szerepre igyek­szik a fiatal egyetemistá­kat felkészíteni a rendsze­res téli társadalomkutató­terepgyakorlat is, melyre a harmincadik alkalommal kerül sor. Az ELTE oktatási és tu­dományszervezési osztálya által koordinált program­ban több egyetem hallgató­ja vesz részt. A fiatalok számos megye falvaiba, városaiba rajzanak ki. Részben maguk választa­nak olyan témát, amit tíz­napi ottlétük alatt alapo­san igyekeznek megvizs­gálni, s tapasztalataikat Írásba foglalni. Másrészt az is előfordul, hogy a he­lyi szervek kérnek segítsé­get témák kutatásához, fel­dolgozásához, más értel­miségi feladatok elvégzésé­hez. Pest megyében idén Nagymarosra, Gödöllőre és Fótra várják az universi- tasok küldötteit. A január 30. és február 3. között történő „terepjárás” Nemzetközi kiállítás Tárlattervek a Hadtörténetiben Március közepére befe­jezzük a Kézifegyverek története című állandó ki­állításunk felújítását. Egye­lőre a XVIII. század elejéig tudjuk bemutatni a fegyve­rek fejlődését, de tavasztól látható lesz a gyűjtemény többi része is — mondla Szabó Ferenc alezredes, a Hadtörténeti Múzeum köz­művelődési osztályának ve- zetője. A múzeum idei tervei között szerepel a Budapest romokban és az újjáalakult főváros című, március köze­pén nyíló kiállítás. A tárla­ton Istókovits Kálmán olajfestményei és grafikái lesznek láthatóak. Az alko­tásokat a siklósi önkor­mányzat bocsátja a mú­zeum rendelkezésére. Ugyanebben a hónapban nyílik meg a Könyvszalon, « XIX. század vége és a XX. század eleje között ké­szített könyvészeti díszmű­vek bemutatója. Ez a tárlat a Hadtörténeti Múzeum, a Magyar Tudományos Aka­démia, a Ráday-gyűjte- zaény, valamint a Kereske­delmi és Vendéglátóipari Múzeum közös kiállítása. Május végén nyílik a Hétköznapok, ünnepek, ka­tonák című kiállítás, amely a katonaéletet mutatja be — a toborzástól, a katona­fogástól, és a bevonulástól kezdve az obsitig és a le­szerelésig — a harcok szü­netében, a katonák szabad­idejében és a békeévekben. Június végétől lesz lát­ható a „Képzőművészet az első világháborúról” kiál­lítás. Második félévi terv a Katonai mérőműszerek fej­lődése című kiállítás, amely a Gamma Művek gyártmá­nyait mutatja be. Decem­berben nyílik a Magyaror­szág a második világhábo­rúban című tárlat, amely a hadbalépéstől az urivi át­törésig, és a doni kataszt­rófáig dolgozza fel hazánk szerepét a harcokban. Már megkezdődtek az előkészü­letei az 1993-ra — a Ma­gyar Királyi Honvédség lét­rejöttének 125. évforduló­jára — tervezett nemzetkö­zi kiállításnak is. Bemutatkozásra várnak A Bagatell Művészcsoport Négy évvel ezelőtt ala­kult meg egy százhalombat­tai tanácskozáson a Baga­tell Művészcsoport mint­egy ötven festő, grafikus, keramikus és szobrász rész­vételével. Azóta több közös kiállításon mutatkoztak be. Műveiket Münchenben, Pá­rizsban, Svájcban, Spanyol- országban, az USA-ban és Izraelben is siker fogadta. A négy évvel ezelőtti kezdeményezés életképes ötletnek bizonyult. A mű­vészcsoport soraiban találta meg egyéni távlatát az isa- szegi Bánkúti József és a pontos ábrázolást valló Jankovics János, aki Verő­cén született és a Duna­kanyar jelenti motívumait. Jákő Balázs Pilisszentlász- lón él, Gyémánt Lászlót vallja mesterének, dolgo­zott a zebegényi szabadis­kolában. Látképei egy sa­játos álomvilágot tükröz­nek. Kerekes Anna Dunaha- rasztin született, ott is la­kott. Komoly grafikai te­hetség, aki természetrajzi hűséggel és költői erővel nevezi meg lapjain a fákat. Szinte emberként élnek a képein, megörökíti helytál­lásukat és egyéni sorsukat, s általuk a rajz néma be­szédében megszólal az ő finom, mély lírája is. Oltvainé Dancsó Ilona számtalan képének forrása Pomáz, Szentendre és Váe- rátót: aki költői erővel idé­zi a táj megannyi meghitt­ségét. Most arra készül e művészcsoport, hogy újra bemutatkozzon. iTl Losonci Miklós alkalmával Nagymaroson a Cousteau-alapítvány Du- na-kutatásainak megálla­pításai, a körgát vízvissza­forgatási terve, energia­függőségünk megítélése az ajánlott téma a „vizes” lobby és a helyi közvéle­mény szempontjai alapján. Foton a Gyermekérde­kek Magyarországi Fóru­mának jelentése, a fóti helyzetkép, az árvaellátás alternatívái, a nevelőszülői hálózat a megismerés tár­gya. Mint azt az említett egyetemi osztály tanács­adó és információs szolgá­latánál Both Piroskától megtudtuk, az idén ötven helyszínt jelöltek ki erre a gyakorlatra. A hallgatókat rendszerint a települések vezetői hívják meg, fogad­ják. gyakran kérnek fel­mérést egy-egy szociológiai témakörben. Az is előfor­dult már, hogy a régebbi tanács vagy újabban az önkormányzat számítógé­pes berendezéseinek prog­ramját készítették el vala­mely község ifjú vendégei. —; Feltételezzük, nem a szakképzést helyettesítik az ilyesfajta gyakorlatok. — Különböző szakon ta­nulók jelentkeznek. Álta­lában laza dolgozatok ké­szülnek. Az a cél, hogy a hallgatók felkészüljenek arra a szerepre, ami az ér­telmiségi emberekre vár jövendő munkahelyükön és környezetükben. Valóban. Hisz a tanult emberre közéleti szerep is vár, sokféle váratlan fel­adat falun, városon, közös­ségben. A sokat emlegetett szolgálathoz sokoldalú is­meretre lesz szükség. K. T. L Még nem dőlt el, hogy a budakalászi művelődési ház mennyi pénzből gazdálkod­hat az idén, de az igazga­tónő, Horváth Erzsébet — jó gazdához méltóan — minden meglevő és terve­zett programjához ragasz­kodik. Tehát mit hoz 1992? — Idén is várja a fiata­lokat a nyolc éve alakult R—GO-klub Szikora Robi vezetésével, minden hónap első hétfőjén, este héttől. Nagyon sok a rajongó, ren­geteg levél érkezik. Nem­csak a klubtagok tudnak mindent az együttesről, ha­nem Robi is jól ismeri eze­ket a fiatalokat. Amikor augusztusban átvettem a házat, kicsit tartottam tő­lük, de nagyon kellemesen csalódtam. Több ez a klub, mint egy rockegyüttes és a rajongók együttléte. Na­gyon sokat beszélgetnek, előadásokat tartanak. Robi legutóbb izraeli élményei­ről számolt be. Keddenként délután fél háromtól tartjuk a művé­szi tornát. Célja, hogy ki­egészítse az iskolai testne­velést és harmonikus moz­gásra neveljen. Erre zöm­mel kislányok járnak, pedig a fiúkat is szívesen lát­nánk. Egy órával később, fél négykor kezdődik a fafara­gó kör — ide járnak a fiúk. Ingyenes, mert ez az a te- vékenység, ami feltétlenül támogatásra érdemes! Cser- teg László, aki egyébként, polgári foglalkozását te­kintve építészmérnök, meg­szállottja a fafaragásnak és szeretné átadni a tudását a gyerekeknek. Szintén keddenként este héttől kilencig tart a jóga­tanfolyam, Pintér Attila vezetésével. Nagyon jó do­log, nemcsak a gyakorla­No de miért ne?! írja meg, szerkesztő úr, hogy már a pedagó­guserkölcs sem a régi! — kéri az egyik Buda vi­déki gimnázium tanára. — Mindenki csak a maga hasznával törődik újabban az iskolában is. Mun­kaidőben, amikor tanítani, dodgazni kellene. Régen elképzelhetetlen lett volna, hogy az iskolaigazgató a saját építkezési ügyeit az iskola telefonján in­tézze. A világ omlott volna össze. A mi igazga­tónk viszont most ezt csinálja hetek óta. Ezenkí­vül a magánleveleit is az iskola költségén adja postára. Persze a borítékon ott van az iskola hosz- szú pecsétje, így aztán máris hivatalos színezete lesz a turpisságnak... Nem éppen vadonatúj ez a téma. Amióta ilyen mélyre zuhantak a közerkölcsök Magyarországon, rengeteg honfitársunk prédálja a közvagyont. Már évtizedek óta. Van, aki lelkiismeretének meg­nyugtatására egy közmondásra hivatkozik, mely szerint a nyomtató lónak nem kötik be a száját. Más meg azt mondja, hogy százezrek, sőt milliók tűnnek el némely gazdasági kalandor kezén, miért nem őket szellőzteti meg a sajtó? Én is bizonyta­lankodom, hogy miért éppen ezt az iskolaigazgatót állítsam pellengérre „önzésé” miatt? No de miért ne?! Hiszen .bármennyire jelenték­telennek látszó ügj' a potyatelefon, a hivatalos bo­rítékba bújtatott magánlevél, végeredményben tisztességtelen eljárás mindegyik. Nem szabad el- siklani fölöttük, mert a közösségi tulajdon meg­károsításáról, a jog és a közerkölcs felrúgásáról van szó. Pletykás, többnyire kisszerű iskolai tör­ténetekkel magam is megtudnám toldani. Csak egyetlen eset: az e heti postánkból egy ugyan­csak Pest megyei igazgatóhelyettes levelére hivat­kozom, aki arról ír, hogy kollégája az egyik képes magazin rejtvényének a megfejtését hivatalos irat­ként, ajánlva küldte be, de a saját nevén. Bár a pedagógusok tízezrei vétlenek a közva­gyon elherdálásában, de talán a mainál erőtelje­sebben nevelhetnének a tiszta erkölcsre, mely Ber­zsenyi Dániel szavaival „minden ország támasza, alapköve”. Deák Attila tokát végezzük, hanem be­szélgetünk is a jóga filozó­fiájáról. Szerdánként délután fél háromtól ötig tánc- és il­lemtan-tanfolyamon vehet­nek részt a fiatalok. Ide ál­talános iskolások — 12-13 évesek — járnak, de most a tinédzserkorúak is jelent­keztek, hogy számukra is szervezzünk tanfolyamot. Mi megpróbáljuk, a többi rajtuk múlik. Csütörtökönként fél há­romtól folytatódik a képző­művész kör, ahol külön­böző festési technikákat, kerámiakészítést, linómet­szést lehet elsajátítani. Itt is fiatalok vannak elsősor­ban, de várjuk a felnőtteket is! Nagyon sikeres a szom­bat esti Tini-tanya. A ki­sebb gyerekekkel és a nyugdíjasokkal valahogy többet foglalkozunk, pedig a tinédzserek is szeretné­nek tartozni valahová, szükségük van a törődésre. Az újabb terveket tekint­ve, január vége felé kez­dődik az amatőr képző- és iparművészeti sorozat, és várhatóan megalakul a hat­vanas évek stílusában zené­lő Lavina együttes klubja. Óvodások és általános is­kolások számára gyermek­előadásokat szeretne ide szervezni a művelődési ház. Eddig két színházzal vették fel a kapcsolatot. Remélik, hogy egyszer Levente Pé­tert is módjuk lesz meg­hívni, legalább egy-két előadás erejéig. Egy művelődési háznak ma már nyereséget kell termelnie, s ha ez kulturá­lis programokkal nem sike­rül, más tevékenységek után kell néznie. Ennek je­gyében rendezik a kedvez­ményes vásárokat, mint például a január 20-i cipő­vásárt is. Aztán itt a farsang, a nagy bálok ideje! er-ed Képzőművészek és művé­széttörténészek számára hirdetett bel-, illetve kül­földi művészeti és kutatói ösztöndíj-lehetőségekről tájélcoztatták a Soros-ala­pítvány Képzőművészeti Dokumentációs Központ­jának munkatársai az ér­dekelteket. Elsőként a Soros-alapít­vány által támogatott ösz­töndíjakról szóltak. El­hangzott: bár az alapít­vány 1992-ben elsősorban az oktatásügyet és a tudo­mányos kutatást kívánja nagyobb összeggel támogat­ni, az idén is részt kíván venni a hazai kultúra fej­lesztésének ösztönzésében. Ennek érdekében írt ki pá­lyázatokat a Soros-alapít­vány ezúttal is képzőmű­vészek és művészettörténé­szek számára. A képzőmű­vészeknek kiállításaik ka­talógusainak elkészítésében, illetve a tárlatok költségei­nek átvállalásában segíte­nek. A Soros-alapítvány tavaly egymillió forintot fordított kulturális célú tá­mogatásra. A pályamunká­kat 1992. március 31-ig kell megküldeni a Soros-alapít­vány Képzőművészeti Do­kumentációs Központ címé­re (Budapest, Városliget, Olof Palme sétány I.). A művészettörténészek számára kiírt ösztöndíjra csak angolul beszélő szakem­berek jelentkezhetnek. Ez négy hónapos amerikai tar­tózkodást, illetve szakmai tájékozódást tesz lehetővé. A pályázók ez év szeptem­ber 1-jétől jövő év február 28-ig, illetve 1993. március 1. és augusztus 31. között kaphatnak lehetőséget kül­földi tanul mányútra. A pá­lyázat első fordulója már­cius 21-én, a második for­duló szeptember 21-én zá­ruk Társadalmi konszenzust a közoktatási törvényhez Igen sok rémhír terjedt cl a közoktatási törvény kon­cepciója körül — fogalma­zott Dobos Krisztina mű­velődési minisztériumi he­lyettes államtitkár azon a sajtótájékoztatón, amelyet — ugyancsak* az ő szavai szerint — a koncepció körü­li félreértések eloszlatására hívtak össze. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a köz­oktatási törvény előkészí­téséhez a tárca is elenged­hetetlennek tartja a társa­dalmi konszenzust. Ezért a különböző szakmai, érdek- képviseleti fórumokon megfogalmazódott, és a minisztériumhoz beküldött vélemények ismeretében a koncepciót folyamatosan csiszolják, alakítják. Ugyancsak ft törvénnyel kapcsolatos társadalmi megegyezést szolgálja an­nak a sokszögű bizottság­nak a létrehozása, amely­ben az érdekképviseletek, a szakmai, a diák- vala­mint a szülői szervezetek által javasolt személyek kapnak helyet. E bizottság a törvény-előkészítés min­den fázisában részt vesz majd. Az e testületbe dele­gált személyeket az egyes szervezetek maguk választ­ják. A törvénykoncepció -ala-r kítása során annak készí­tői immár határozottabban fogalmazták meg, hogy a — a vitákban egyébként sok kritikával illetett és fenn­tartásokkal fogadott — te­rületi oktatási központok­nak nem lesz hatósági jog­köre, valamint a korábbi elképzelésekkel szemben nem lesz kötelező az isko­laszékek felállítása. Abban még nincs döntés, hogy a Nemzeti Alaplan- terv a közoktatási törvény részeként vagy önállóan lcerül-e az Országgyűlés elé. Az azonban bizonyos, hogy a NAT létét és felada­tát a közoktatási törvény deklarálni fogja — szögez­te le a sajtótájékoztatón Dobos Krisztina. Ösztöndí i-lehetőséeck

Next

/
Oldalképek
Tartalom