Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-10 / 8. szám
EM&É3STÉBZM-M ¥JSTÉS Az emberség győzött az embertelenség felett Caülörtöfkön Göncz Árpád avatta fal Rrusznyai Árpádnak, az 56-os Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács elnökének emléktábláját. Az egykori osztálytársa!?: helyeztették el a szentesi Horváth Mihály Gimnázium épületén. A gimnázium 1942-iben érettségizett diákját 1958. január 9-én, 33 éves korában kivégezték, ttr/. ítélet szerint a népi demokratikus állararönd niegditotéeére irányuló szerveíáíedéaért. A fiatal kifeépMsoIai tanár mindössze két napig volt a Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács elnöke. Rövidre szabott életót, munkáját a humánum, a másokért való felelősség tudata hatotta át. A köztársasági elnök — a kor- és sorstárs — szólt arról, hogy Brusanyai Árpádnak emberi egyéniségéért kellett meghalnia. Emlékeztetett arra, hogy ha valakinek a forradalom alatt sikerült megfékezni az indulatokat, a megtorlás idején, a bírásági tárgyalásokon mindig súlyosbító körülménynek számított. Egy részt azért, mart aícik bíráskodtak, nem tudták megérteni ezt a magatartást, másrészt mert úgy vélték. hogy ez a magatartásforma az, amelyik az új, emberségesebb rendet megszilárdította volna. A forradalom nem veszett el — hangoztatta Göncz Árpád. Ennek a forradalomnak Brusznyai Árpád is győztese volt. Hiszen volt a magyar történelemben példa arra, hogy a.3 embertelenség fölött az emberség győzött. Akik annak Idején börtónbiwi tét és t Mégis bemehetnek az újságíróit az FKGP nagyválasztmányára Németh Béla, az FKGP főtitkára szerint a kisgazdapárt szombati nagyválasztmányi ülése sorsdöntő esemény lesz az ország életében, és ezzel tisztában van az az 539 küldött is, aki meghívást kapott az eseményre. A rendkívüli nagyválasztmány résztvevői két fontos politikai kérdésben döntenek: bennmaradjon-e a kisgazdapárt a kormánykoalícióban, illetve mi történjen a 33 kisgazda- párti képviselővel. Ezek olyan súlyos kérdések, amelyek eldöntését néma vállalhatja magára Sem a párt elnöksége, sem pedig vezetősége — hangsúlyozta Németh Béla. A főtitkár nem kívánt nyilatkozni arról, hogy vannak-e előre elkészített dokumentumok és beszédek, mondván: az előkészítő gyűléseken már megjelelő állásfoglalások születtek, és a párt vezetése különben is óvakodik attól, hogy az a vád érje, miszerint manipulálni kívánná a nagyvá'laszt- mány döntéseit. Azt is hangsúlyozta, hogy az előzetes tervekkel ellentétben mégis jelen lehetnek az eseményen az újságírók. Az országos vezetőség két alternatívát javasolt a küldötteknek: a koalíció esetleges azonnali felmondását. illetve annak új alapokra helyezését. Ugyanakkor, ha a küldöttek az utóbbi megoldást választják, akkor s rendkívül súlyos feltételeket fognak meghatározni! Ezekről a főtitkár egyelőre nem kíván nyilatkozni. Ugyanígy elzárkózott attól is, hogy jóslásokba bocsátkozzon a koalícióból való azonnali kilépés következményeiről. Azt azonban hangsúlyozta: a rendezetlen politikai kérdések miatti bizonytalanságot a tagságban nem lehet tovább fenntartani. A pártépítés és a pártpolitizálás csakis a párttagok véleménye alapján folyhat tovább. Mint mondta: azért kell most tisztázni ezeket a kérdéseket, mert ha „szétverték a pártot a rendezetlenség .következtében, akkor már nem lesz lehetőség tovább tárgyalni az együttműködésről”. A koalíciós tárgyalás© k megszakadása megítélése szerint a párttagok számára bizx>nyos döntéskényszert jelent, s ezeket a döntéseket a nagyválasztmány most kívánja meghozni. Megszületett a megállapodás Dudar, Putnok tovább élhet Szakértői megbeszélésekkel folytatódott csütörtökön reggel a kormány és a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezeti Szövetségének kétoldalú tárgyalása az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. Ismételt kalkulációra volt szükség a Magyar Villamos Művek Tröszt szénátvétele ügyében, mivel-sem a kormány, sem a szak- szervezet tárgyaló csoportja nem végzett előzetes számításokat arra az esetre, ha a tröszt 116 pcíajcmle hőértékű — mintegy 13-15 millió tonna — szenet vesz át a szénbánya vállalatoktól, A délelőtt folyamán elvégzett számítások arra vonatkoznak, hogy lehetővé teszi-e ez a szénmennyiség a bányák gazdaságos struktúrájának kialakítását, illetve az abban nem reménykedhető!? „tisztességes halálát”. Délután létrejött a megállapodás, miszerint az MVMT 1992-ben 117 petajoule hőértékű — mintegy 13-15 millió tonna — hazai termelésű szenet vesz át a bányavállalatoktól a jelenlegi hatósági árnál 15 százalékkal magasabb áron. A most megkötött megállapodás a szénbányák számára lehetőséget teremt a hosszú távú tervezésre, valamint arra, hogy elkerülhető legyen Dudar és Putnok bányáinak azonnali bezárása. szenvedtek, azok hadifoglyok voltaik, nem gonosztevők, akiket kivégeztek, hősi halottak voltak, s az emléküket ápolni kell. ★ Megdöbbentő dolkumen- tumat hozott napvilágra csütörtökön Veszprém megye napilapja. A Napió Brusznyai Árpád kivégzésének 34. évfordulóján tette közzé azt a levelet, amelyben Pap János, az MSZMP volt megyei első titkára Bcusanyai Árpád halálát kérte. Brusanyai Árpádat a Győri Katonán Bíróság 1957. október 11—19. között tartott tárgyaláson életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. November 2-i dátummal készült az a szégyenletes levél, amelyben a megye kommunistáira hivatkozva Pap János, az MSZMP megyei titkára és Geier Béla főelőadó aláírásával az ítélet súlyosbítását kérték a Legfelsőbb Bíróság elnökétől. Következőképpen fogaim áztok: „Kérjük a legfelsőbb Bíróságot, hogy az ügyben, mely fellebbezés alatt áll — a törvényeink,netk megfelelő komoly ítéletet hozza”. A kérést meghallgatták. Antall József n Grósz Kdrolynak küldött levélről Vállalt és hiteles 'Antall József miniszterelnök az „Európa felé baktató demokraták” aláírásit névtelen levél kíséretében szétküldött sokszorosított iratanyaggal kapcsolatos véleményét öt pontban foglalta össze, s ezzel a Miniszterelnöki Sajtóirodától kapott tájékoztatás szerint a maga részéről lezártnak tekinti az ügyet. Állásfoglalása szerint a Grósz Károlynak küldött tiltakozó levelet, amelyet a hírhedt sportcsarnoki beszédére reagálva írt, a politikai átalakulás ma is vállalt hiteles iratának tartja. Jogtalannak tekinti a Népszava és a Kurír eljárását, amelyek előzetes hozzájárulása és megkérdezése nélkül közölték levelét — kihagyásokkal, illetve teljes terjedelemben. Ez eltér több lap korrekt eljárásától, amelyek erre nőm vállalkoztak mindaddig, amíg ehhez hozzá nem járult. A miniszterelnök mindkét lap szerkesztőségét felszólította, hogy a leközölt írásért járó szerzői honoráriumot egy gyermekotthonnak vagy idősek szociális otthonának utalják át ajándékok vásárlására vagy ünnepi ebéd megrendezésének céljára, amivel örömet akoznak. Ezt jogi és erkölcsi szempontból indokoltnak tartja, Kiszabadul a szellem?! A szellem kiszabadult a poicolból, mert palackot már nem mondhatunk akkor, amikor a politikai alvilág névtelenségbe burkolózó alakjai semmitől sem riadnak vissza, csak hogy zavart és nyugtalanságot keltsenek az ország amúgy is fel- ajzott közvéleményében. Természetesen az Európa felé baktató demokraták aláírókról van szó, akik politikai bombáiulk szánták a miniszterelnök Grósz Károlyhoz írt levelének az elküldését több napilap szerkesztőségéhez, de a dokumentumok megjelenése után egyértelművé vált, hogy senki nem ért egyet az alkalmazott módszerrel. A Szocialista Párt is politikai provokációnak tartja az esetet, és a nyilvánosság tudomására hozták azt. hogy az ilyen és a hasonló iratok, illetve másolataik esetleges nyilvánosságra kerülésével történhettek visszaélések 1989 őszén, amikor több dokumentum eltűnt a volt MSZMP felbomlásának időszakában. Grósz Károly azt állítja, hogy a levél a birtokában van, de ö senkinek sem adta át. Normális, épeszű ember most már mire gondoljon? Arra, hogy Antall József küldözgette el a levél sokszorosított példányait a vele nem szimpatizáló újságok szerkesztőségeihez, vagy pedig arra, hogy valakik hamis vádaskodásokkal szerették volna befeketíteni a miniszterelnököt ? Az Üj Magyarországban aztán megjelentek a levelek, és mindenki számára világossá vált, hogy olcsó manipulációról volt csak szó, mert Antall József újságírói kérdésre jelentette ki, hogy vállalja a Grósz Károlyhoz írt levél minden sorát, és aki elolvasta a közzétett dokumentumokat, az maga döntheti el, hogy egy tisztességes demokrata nemzetjobbító szándékáról van-e szó, vagy pedig a hatalom képviselőihez dörgölőző emberről. Az említett dokumentumokban egy megfontolt, szándékában jóhiszemű ellenzéki politikust ismerhetett meg az olvasó, aki az európai formájú írásaiban hívta fel a figyelmet Grósz Károly hírhedt sportcsarnoki beszédére, és aki hitet tett a parlamenti demokrácia és a polítiluii pluralizmus mellett. A tisztességet azonban nem mindenki tanulta meg. Sem gyerekkorában, sem pedig idős korában. Veszélyes dolog játszani a tűzzel. Lehetnek szimpátiáink és antipátiáink, dicsérhetjük vagy szidhatjuk az ország politikusait, arra azonban ügyelni kell, hogy meddig mennek el a névtelenségbe burkolt bajkeverők. Magyarországnak most arra van szüksége, hogy lehetőleg konfliktusmentesen teremtse meg egy jobb életnek a feltételeit, nem pedig arra, hogy valakik félreinformálják a közvéleményt, és politikai tőkét próbáljanak maguknak szerezni. l‘ap|> János mert hasonlóan jár cá más esetekben is. A névtelen levél kíséretében kiadott dokumentumok világossá tettél?, hogy az állampárt fontos irattári anyagainak egész sorozata nem került be az MSZP Politikatörténeti (Párttörténeti) Intézet archívumába, ami azt jelenti, hogy szigorít vizsgálatra van szükség az 1988—-89-től eltűnt iratok megtalálásának és beszolgáltatásának érdekében. (Ez teljesen független a konkrét ügytől, egyben jól indokolja az 1991. 88. törvény meghozatalának szükségességét.) A névtelen levéllel foglalkozó közlések körébe« rendkívül hasznos volt Grósz Károly megszólaltatása (Népszava, 1992. január 9.), mely szerint a levél jelenleg is birtokában van, azt annak idején megvitatta munkatársaival, és válaszolt is rá, ez szerinte a párlarehívumban van. Ez megegyezik Antall József akkori közvetett értesülésével, amely szerint Grósz Károly olvasta, ismerte a levelét, viszont e közlés ellentétes a megkapott válaszok tartalmával. Godó Ágnes alezredes politikai és történelmi szemléletének megítélése, elfogultságai annyira ismertek voltak szakmai körökben, hogy annak kommentálására nincs szükség. Godó Ágnest — a kijelentései miatt a botrányba fulladt varsói ülést követően — telefonon Antall József felhívta, és kérte előadásánál? anyagát, ezt Godó Ágnes megtagadta. Ekkor fordult Godó Ágnes közvetlen feletteséhez, valamint az MSZMP Tudományos és Kulturális Osztályának egyetemi docensként működő történész referenséhez. Godó Ágnes kijelentéseitől közvetlen felettese elhatárolta magát, Antall József tiltakozása pedig — lévén Godó Ágnes katonai állományban — illetékességből az MSZMP Közigazgatási és Adminisztratív Osztálya elé került. Innen 1975. augusztus 27-én a korra jellemző alábbi válasz érkezett: „Feltételezhető, hogy a vitában pontatlan fogalmazás vagy tolmácsolási hiba fordult elő, amely félreértésre adhatott alkalmat. Az ügy tanulságait a Hadtörténeti Intézettel megbeszéljük.”, Antall József Godó Ágnes politikai nézetének és munkásságának minősítését nem tekinti feladatának, azzal nem kíván foglalkozni. (Az ügyre vonatkozó egyéb megjegyzései megjelentéi? az Üj Magyar- ország és a Népszabadság január 9-i számában.) A miniszterelnök az ügy- gyei összefüggő sajtókom« mentárokkal, „a szövegrészek önkényes kiragadásával készített zsurnalisztikái eiméncségekkel” összefüggésben úgy foglalt állást, hogy ezek nem igénylik a reagálását, annál kevésbé, mert 1.983-ban közvetlenül a Grósz-beszéd fenyegetéséi után az akkori nemzetközi és belpolitikai viszonyok mellett a levél nemcsak a szembenállást juttatta kifejezésre, hanem alkalmas volt a békés átmenet politikai levezetésének elősegítésére is. PECSÉT ŐRZI AZ IRATOKAT Pecsét került szerdán azon termek ajtajaira, amelyek az 1948—1989 között működött Magyar Dolgozóik Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt iratait őrzik. Ezt á hírt Havasi János, a Művelődési Minisztérium szóvivője csütörtökön, rendik í v üli sajt óta j ék o zta tón jelentette be. A termeik hivatalos lezárása a január 7-én hatályba lépett levéltári törvény alapján történt. Ez a jogszabály ugyanis kimondja: „Az 1948—1989 között működött MDP és MSZMP szerveinek iratai, a tagnyilvántartás kivételével — a magyar állam tulajdonát képezik. Kezelésükről és kutathatóságulkról a művelődési miniszter gondoskodik.” — c-melte ki a sajtó- tájékoztatón a tárca szóvivője. Elmondta még, hogy a termeket a kormányzat és az MSZP — mint jogutód — képviselőiből alakult egy-egy bizottság közösen zárta le, illetve gondoskodik őrzéséről. Az ajtókat a két bizottság szintén csak együtt nyithatja ki mindaddig, amíg az anyagok teljes átadása és átvétele meg nem történik. AZ OLTALMAZOTT TERÜLETEKET FÖLDDEL, PÉNZZEL MEGVÁLTJÁK (Folytatás az 1. oldalról) tosítható a természeti értékek megfelelő védelme. A magyar 'állam azonos aranykorona-értékű, természet- védelmi oltalom alatt nem álló csereterülettel váltja meg a szövetkezeti földet. Ha ez nem lehetséges, pénzzel vagy más módon oldható meg a kártalanítás, Ugyanez az eljárás a védelemre tervezett területek esetében is. Ilyen földeknek a nyilvántartásba vett, illetve a védetté nyilvánítás előkészítése alá vont területeket tekintik. Jelenleg az ország körülbelül 650 ezer hektár védett területéből mintegy 210 ezer hektár van szövetkezeti tulajdonban. Ebből mintegy 81 ezer hektár esetében lenne feltétlenül indokolt az állami tulajdon, a természetvédelmi kezelés. Körülbelül 410 ezer hektárnyi védett terület je-, lenleg is állami tulajdonban van, ebből a természet- védelmi hatóságok tényleges kezelésében viszont csak alig 30 ezer hektár található.
