Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-31 / 305. szám
legyei lírlap • £ ~ u SBaSKnS A románoknak semmi közük hozzá Csánk ügye függőben Bár sok más sportághoz hasonlóan a honi labdarúgásban is holt idény van, a szövetségben azért nem áll meg az élet. Berzi Sándor tinikor láncoh a ki*pari Eltorzult ábrázolok A leány lenge ruhában onult ki az érdi játéktér zélére, s a korlátnak tá- laszkodva figyelte, hogyan yürköznek egymásnak a sapatok. Gondolhatta: nem rt, ha az egyik gárdában :üzdő kedvese tudja, 6 ve- e van, de az sem, ha a pólya szemközti oldalán ösz- izeverődött társaság szánon tartja, ők ketten ösz- tzetartoznak. Talán két perc sem telt el. amikor a lány a tarkócsapott. Azután a miokára, majd a bokájára, térdére, vállára, és egyre idegesebb mozdulatok-• kai a vékony öltözete alá 's. Rövidesen feladta, a Klubházba surrant, s egy ablakból figyelte a kint zajló eseményeket. Ekkor már igencsak furán viselkedett a publikum; nagyokat ütöttek testük legkülönbözőbb pontjaira, és a köröttük álló ismerőseik hátára, kezére. Ki nézte már a meccset?! Körülbelül két hét múlva Győrből az Írország elleni válogatott labdarúgó-találkozót közvetítette a televízió, ekkor a magyar kis- padról rögzítettek felejthetetlen felvételeket a kamerák. A kispad ugyanis táncolt. No, nem úgy, mint egy asztal a „hozzáértők” kezei alatt, de nem is jelképesen. Ami tény, nem tudott nyugodtan ülni rajta a társaság. Mészölynek, vagy Glázernek azóta sem láttam ennyire eltorzulva az ábrázatát, pedig történt velük egy s más . .. Rövidesen itt mindenki egy-egy törülközőt takart a fejére, s úgy néztek ki, mint mondjuk az Egyesült Arab Emírségek szakvezetői. A kommentátort nem láthattuk, csak a hangja érkezett: „kérem, ez már- már elviselhetetlen!” És nem az 1-2! Nem a hazai vereség mondatta ezt a tudósítóval, nem szégyenükben bújtak el válogatottunk vezérei, nem őrült meg a szurkoló leány. Idén tömegesen elszaporodott egy apró ízeltlábú, melyet közönséges nevén csak szúnyognak hívunk. —Kántor— Vörös salak, zöld asztal Robogó babakocsik Járom az utam, a riporteri utam, s évről évre találkozom valamilyen újdonsággal. 1991-bcn a gödöllői tömegsportnap szolgált nem mindennapos eseménnyel: gyermekkocsiversenyt tartottak. A GEAC-pálya vörös salakján értek már el jobb időt is, de erre a versenyre különösen ráillett; nem az eredmény, a részvétel a fontos. Biliárdmérkőzésen is idén voltam először. Pest megyében is hódít ez a játék, amelyet nem a zöld gyepen, hanem a zöld asztalon vívnak. Vác és Dunakeszi több pool- csapattal képviseltette magát az országos bajnokságon. Vajon, jövőre milyen újítás lesz ... ? — Reitter — Szerelem, szerelem, szerelem. N'a, de tiúk... ß lám, meg is lett a dolog eredménye. A férfiak a babakocsikkal birkóznak főtitkárnak bőven , akadt dolga az óesztendő utolsó munkanapján is. — Az utóbbi időben fel röppentek olyan hírek, hogy a román szövetség csak egy évre engedélyezi a nemrég megválasztott kapitány, a nagyváradi Je nei Imre munkába állását. Hol tart most az „ügy"? — Egy biztos: a decem bér 20-ikai elnökségi ülésen aláírtuk, a szerződést, s ennek értelmében Jenei Imre a soron következő világbajnokság végéig látja el a kapitányi tisztséget. Ehhez a román szövetségnek semmi köze, hiszen Jenei Imre nyugdíjas, nem alkalmazottuk, így azt sem szabhatják meg, hol és mennyi ideig vállalhat munkát. Az ügy tehát „tiszta” ... — Az már eldőlt, hogy ki lesz Jenei Imre segítője? — Azon a kecskeméti elnökségi ülésen csak azt döntöttük el, hogy Jenei Imre foglalja el a szövetségi kapitányi széket. Az előzetes tárgyalások során valóban felmerült, hogy Csank János lesz a segítője, de ebben a kérdésben még nem született megállapodás, mindenekelőtt a két szakembernek kell találkoznia, egyezségre jutnia. — Ismert már a válogatott tavaszi programja? — Egyelőre két mérkőzés biztos: március 25-ikén az Üllői úton az osztrákokat, míg május 12-ikén a Népstadionban az angolokat fogadjuk. De folynak a tárgyalások arról is, hogy az olaszok szintén ellátogatnak hozzánk, s lehetséges egy török—magyar ösz- szecsapás is. Gyalogos óévbúcsú Már hagyomány: a természetbarátok egy lelkes csoportja átgyalogol az új évbe. A vállalkozó kedvű sporttársak szilveszter este 20 órakor találkoznak a fővárosi Batthyány téren, a HÉV-vágány fejeknél, azután a zöld vasúton robognak Pomázig, majd buszon Csobánkáig, s innen gyalog zarándokolnak a Pilisszentkcrcszt Klastromkútíioz. A magyar természetbarátok egyik legjelentősebb emlékhelyén fáklyák fényében töltik az óév utolsó perceit, majd elindul a csoport, s Dobogókőn át, a Téry úton — a Téry Ödön, Thirring Gusztáv és báró Eötvös Loránd által kitaposott ösvényen — körülbelül hajnali 5 órakor érkezik Dö- mösre. Itt a csoda nyitja Az esztendő megyei csapatának, a Váci Izzó MTE labdarúgó-együttesének fantasztikus menetelését többen a csoda számlájára írták. Még a szakemberek is. Az érintettek inkább a rengeteg elvégzett munkára hivatkoztak. Mi azonban ennek a felvételnek a segítségével megfejtettük a rejtélyt, ha úgy tetszik: íme, itt a csoda nyitja. Aki eredményt akar elérni, annak valamiben hinnie is kelt. Lám, a váciak, pontosabban Szalai, éppen hálát ad. mert kérése meghaUgattatolt. Mekka felé fordult, és térdre rogyott. Már kántálja is: Allah, il Állati... A „lyukas** év legnagyobb pillanatai Talán Mike Powell? Ki ösztönösen, ki céltudatosan, de szinte kivétel nélkül mindenki automatikusan mérlegel. Oszt, szoroz és összegez. Aztán igyekszik valami épkézláb tanulságot kihámozni a felhalmozottakból. Az év vége már csak ilyen. Számba vesszük, mit Is adott nekünk az esztendő. Latolgatjuk, mit adhatott volna, ha... Mit szalasztottunk el, és mi alakult jobban, mint azt előzetesen vártuk. Felvillannak kellemes és kényes pillanatok, felejthetetlen emlékek és arcok. Persze csak egy-egy momentumot ragad ki az emlékezet, ami ezért vagy azért jelentősnek tetszett. Utólag pedig lehet, hogy nem is az a másodperc volt a fontos .. . De ez a játék már csak ilyen. Hogy kinek mi a leg? Teljesen szubjektív, s talán csak egy évtized múlva derül ki, mi az, ami valóban megőrzésre érdemes. Az év legemlékezetesebb pillanata: Mike Powellé. Huszonhárom éve vártunk erre a másodpercre, egyetlen ember kivételével. Bob Beamon, távolugró világcsúcsa a mexikói olimpia óta dacolt az elemükkel, míg idén Tokióban sorsa beteljesedett. Powell 895 em-re javította. Szinte még most is hihetetlen ... Az év sorozata: Carl Le- wisé. Hat ugrás közül egyszer belépett, de a többi: 868, 883, 891, 887, 884. És ez is kevés volt a győzelemhez. Cserébe vigasztalódott az év vágtájával. Így csak Carl király tud futni és végre világcsúccsal: 9,86 másodperc alatt tette meg a 100 métert. Tizenhárom lépéssel és három levegővétellel. Az év ugrása: Szergej Bubikáé. Másnak tűzoltó- létra kell, neki egy rúd. Hat méter, tizenkét centiméter. Egyszer még elüti a Concorde. Az év párosa: Potasov és Perlov. Két szovjet (ezt se írjuk le többet) gyalogló Tokióból. Az 50 kilométer egyébként sem könnyű túra, hát még, ha a rajt zuhogó esőben, a cél fojtogató hőségben, a levegő páratartalma pedig 86 százalék. 35 kilométertől aztán már nem gyűrték egymást, lépdeltek békésen „láb láb” mellett. Egymást átölelve haladlak át a célvonalon. Csak a kegyetlen világnak nem kellett két győztes, a célfotó zúzta össze illúziójukat. Potasov világbajnok lett, Perlov meg második. Az év párbaja: Ayrton Senna és a többiek. Idén éppen Mansell szorongatta, de a brazilt csak zavarni, győzelmét megakadályozni nem tudta. Az év vesztese: Nigel Mansell. Igaz, ezt már kétszer eljátszotta, ha egy kis szerencséje van, háromszoros világbajnok. Így meg csak a pech királya. Fsak a hülgvrk hiányoznak A létszám imponáló A megyeházán december 20-án köszöntötték szőkébb pátriánk idei legeredményesebb sportolóit. Ebben az évben azonban nem csupán egyéniben, de csapatban is kitűntek a Pest megyeiek. Elsősorban létszámuk imponáló: tizenhárom. Asztaliteniszben (Ceglédi VSE, Budaörs), kosárlabdában (Nagykőrös, Dunai Kőolaj), teniszben (érdi PA-RA, Dunai Kőolaj) 2—2 csapatunk van. Gyeplabda (Gödöllő), kézilabda (solymári Pemü-Honvéd), labdarúgás (Váci Izzó), röplabda (Pomázi Komplex SE), teke (Ceglédi Közgép), tollaslabda (Dánszentmik- lós), rögbi (Érd) a továbbiak. Természetesen sportáganként változnak az erőviszonyok, és sok függ a résztvevők számától. Van, ahol csak egy osztály van, de ez a ritkább. Máshol külön A- és B-csoportban játszanak az NB I-ben. A legtöbb együttest a foci mozgósítja. Dicséretesen a Váci Izzó vezeti a mezőnyt. Az összképet sajnos lerontja, hogy női együttes nem található élvonalbeli csapataink sorában. Csupán az országos II. vonaltól lefelé képviselik a hölgyek szűkebb pátriánkat. Korábban egy-lcét együttesünk volt az első vonalban. Érdekes, hogy húsz évvel ezelőtt, tehát 1971- ben, a gödöllői gyeplabda-, valamint az abonyi női asztalitenisz-csapat játszott az NB I-ben. A labdarúgó NB II Északi csoportjában a Kossuth KÉSE (3.), és a Vác (9.), Keleten pedig a Ceglédi Vasutas (6.) képviselte szűkebb pátriánkat. Ezenkívül jó néhány NB III-as gárdánk is volt. Két évtizeddel ezelőtt a megyei bajnokságban a Nagykőrös volt az első a Bem SE és az Isaszeg előtt. Akkor a sportágak többségében a naptári évhez kapcsolódva zajlott a bajnokság. Ez volt a helyzet például a kézilabdában is, ahol az NB I B-ben a Csömör és a Dunakeszi férfi-, valamint a Váci Forte női csapata küzdött. Az évek múltával különösen a legutóbbi esztendőkben növekedett NB-s együtteseink száma. Más kérdés, hogy ez részben az NB-s bajnokságok, illetve csoportok létszám- emelésének is köszönhető. Az egyéni legjobbakkal kezdtük ezt a kis eszmefuttatást, s azzal is zárjuk. Két évtizeddel ezelőtt „Akik jól hajtottak” címen közöltünk összeállítást. Eülöp Sándor, a Kiskunsági Állami Gazdaság fogathajtója, Völgyi Péter váci kajakozó, Juhász István válogatott labdarúgó, Erdős István válogatott párbajtőrvívó, valamint a ceglédi Bodrogi József asztaliteniszező elevenítette fel egy- egy élményét. Közülük Juhász Alsónémedin kezdte pályafutását, majd a Fradiban folytatta, Erdős pedig Szentendréről került a válogatottba. Pest megye mindig kitűnő termőtalaja volt az utánpótlásnak... Reitter László Az év legváratlanabb győzelme: Michael Stich és Jim Courier. Előbbi Wimbledonban, utóbbi a Roland Garroson nyert. Ráadásul meg tudtak kapaszkodni a világranglista élmezőnyében. Az év bajnoka: Gunde Svan és Marc Girardelli. A havon elértek már mindent, amit lehet. A svéd a síkfutás, a luxemburgi osztrák az alpesi sí felülmúlhatatlan művésze. Már azt sem tudom, hányszoros világbajnokok. Hét vagy nyolc? Persze külön-külön ... Az év csapata: a francia és az argentin labdarúgóválogatott. A franciák két éve veretlenek, és maximális ponttal jutottak a svédországi Eb-fináléba, az argentinok pedig felejthetetlen játékkal nyerték a Co- pa Americát. Ajaj! Es hova sorolom a Crvena Zvez- dát? Az év kísérlete: Ben Johnson és Björn Borg. Inkább csak tovább-bontot- táík saját szobrukat. Az év legkellemetlenebb híre: Erwin „Magic” Johnson. Az egyik legnagyobb kosaraszsonglőr szembesítette a világot újra a betegséggel, amit AIDS-nak neveznek, de még nem gyógyítanak. Az év legfantasztikusabb élménye: a tenisz Davis Kupa-döntő. Lyonban a közönség hihetetlen hangulata, Henri Leconte extá- zisa, Guy Forget tudatossága, Yannick Noah szuggerá- lása és Andre Agassi akaratereje, Pete Sampras kiszolgáltatottsága, Tom Gorman tehetetlensége, meg a szuper tenisz, maga volt a sport csodája. Mint ahogy az egész év. És ez egy olimpia előtti, úgynevezett „lyukas”, eseménytelen esztendő volt... Németh Andrea I. hét Totólippeh 1. Celtic—Hearts 1 * 2. Aberdeen—St. Mirren 1 3. Falkirk—Dundee United x 2 4. St. Johnstone—Motherwell x 5. Ascoli—Roma x 2 6. AtaJanta—Verona 1 7. Bari—Cagliari x 8. Cremoncse-Inter. x 2 9. Fiorentina—Sampdoria 2 x 19. Genoa—Torino 1 II. Juventus—Parma 1 12. La7-o—Foggia x 2 13. Milan—Napoli 1 14. Airdrie—Rangers 2
