Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-10 / 289. szám
1. ÉVFOLYAM, 263. SZÁM 1991. DECEMBER 10., KEDD BU C^y I D E K I xJtMa BUUAUBS • ERŐ • SiA/HALUUB,mA • PI1.IS VÖRÖS V A.. • BUDAKESZI • B1AIÜR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT • P1LISCSABA • PATY • ZSAMBEK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI e BUDAJENO 9 PERBAL • TOK • TINNYE • ÜRÖM Rendezési tervek a Pilisben Szabadon, de szegényen? Az általam ismert települések közül egy sincs, amelyik ne készíttetne új rendezési tervet, vagy azért, mert a régi nagyobb állami támogatást feltételezett, vagy mert „magasabb” érdekeknek rendelte alá a falut, vagy várost. Erről legkevésbé a tervező tehetett, hiszen terveit igen sok fórumon bírálták felül. Hogy csak egy példát mondjak: évtizedek óta szó volt arról, hogy a főutak — városképi, balesetvédelmi és környezetvédelmi szempontok miatt — kerüljék ki a településeket — mégis, hány olyan terv készült, ahol a nagy forgalmú utak gátlástalanul átvágták a falut, leradírozták az útjukba kerülő házakat, Magasabb szintű támogatás Jól ellenőrzött közbiztonságot AZ ALAPOKNÁL Ennek az áldatlan állapotnak — talán — vége, a tervek ezentúl elsősorban a megrendelő felépülés érdekeit veszik figyelembe. Némelyik önkormányzat új tervezőcsoportokat bízott meg, de a legtöbben megmaradtak Pest megye „specialistáinál” a Pesttervnél. Míg a többieknek, az „újaknak” az alapoknál kel] kezdeni a vizsgálatokat, a Pestterv tervezői 15—20 éves gyakorlattal és óriási helyismerettel rendelkeznek. Idén megközelítően 30 általános rendezési tervet készítettek. A pilisi települések közül nemrég lett készen Pi- lisszentkereszt általános rendezési terve, a Pilisvö- rösvárra készülő ÁRT programterve pedig szak- hatósági egyeztetésre vár. Mindkét munka Miklós Mária nevéhez fűződik. — Pilisszentkereszt egy zárt falu, itt hagyományos községrendezés volt a feladat. Csak a saját harmonikus növekedéséhez szükséges feltételeket kellett biztosítani — tájékoztatott Schumann Péter, a Pestterv általános igazgatóhelyettese. — A régi ÁRT-hez képest annyi változtatás történt, hogy egyes tömbfeltárások elmaradtak. Csak a ciszterci kolostor környéke váltott ki vitát az OMF (Országos Műemléki A zsámbéki iskolatanács ülésén bejelentette a Toki Tanárok Testületé (TTT), hogy szakmailag fontos lenne, ha lehetőség nyílna újra iskolát indítani Tökön. Így a mostani iskola zsúfoltsága enyhülne (akár 4, akár 9 osztály válna ki) és a szakmai színvonalat mindkét iskolában emelni lehetne. Az új iskola egyelőre még csak terv marad, mert még kérdéses, hogy hol legyen az épület, és Felügyelőség) és az önkormányzat között: — Az OMF azt kívánta, hogy a dűlőúttól a domb felé egyáltalán ne legyen beépítés, a falu viszont nem tud másfelé terjeszkedni. Végül kompromisz- szumos megoldás született. Megosztottuk a területet, az út felőli részt jelöltük ki parcellázásra. LEHETŐSÉGEK Vörösváron már bonyolultabb a tervezés: — Bizonyos mértékben, szintén zárt település, azzal együtt, hogy agglomerációs terület. Az önkormányzat hangsúlyozta, hogy vissza akarja fogni a falu növekedését, tőlünk elsősorban a táji adottságok és az idegenforgalmi lehetőségek kibontását kérik. Pilisvörösvár egyik legégetőbb problémája a 10- es út. mely átvágja a falut. A település mai központján átzúduló forgalom, a zaj- és légszennyezés nem kifejezetten idegenforgalmi látványosság. Elterelésére két alternatíva kínálkozik : — Az első változat szerint a gázcseretelepnél elkanyarodva, északi irányban kerülné meg Vörösvárt. Ebben az esetben három „bejárata” lenne, a Csobánka és Pilisszántó felé tartó forgalom teljesen kikerülné a falut. Sajnos ez a terv csak addig szép, amíg Pilisvörösvárra koncentrálunk, mert a térképmilyen forrásokból lehet majd fedezni az oktatást. Az iskolatanács most azzal fordult Tök és Zsámbék képviselő-testületéhez, hogy a közös iskola számára az eredményesebb nevelés érdekében fedezzék egy teljes állású logopédus bérét a következő évi költségvetésükben. Az iskolatanács kéri az önkormányzatokat, alakítsanak egy bizottságot, amely megvizsgálja egy körzeti középiskola létrehozásának lehetőségét. Az iskolatanács elfogadott egy, az iskola oktatási, nevelési eszközeinek bővítését szolgáló alapítványtervezetet is. re tekintve látjuk, hogy a tervezett út, a községet elhagyva beleütközik a hegyekbe. Csak alagútfúrás- sal lehetne tovább vezetni. A másik változat szerint délre, Pilisszentiván felé kanyarodna a nyomvonal, itt az a probléma, hogy tájvédelmi területeket érintene. A közúti igazgatóság megbízta az Uvatervet, hogy mindkét variációról készítsen döntés-előkészítő tervet. Az alagúttól eltekintve, Pilisvörösvár szempontjából ez az első alternatíva lenne a kedvezőbb. több okból is. Például a falu tervezett új központja számára szintén az északi részen állnak rendelkezésre szabad területek. Az idegenforgalmi szempontból hasznosítható, Csobánka felé elnyúló Y alakú víztározó is jobban megközelíthető lenne. ADOTTSÁGOK Az idegenforgalom számára vonzóvá lehetne tenni a bányatavak környékét is, csakhogy előbb itt komoly vízrendezésre lenne szükség — ami egyúttal környezetvédelmi feladat is. A táji adottságok kibontakoztatását hátráltatják a bánya és a hulladékelhelyezési problémák. Hiába hisszük, hogy most könnyebb dolga van a tervezőnek, ma is éppen elég konfliktust kell megoldania, vitákat kell elsimítania. A legnagyobb kihívás azonban — most is, mint mindig — a pénzhiány. Pachner Edit A legismertebb karácsonyi játék a betlehemezés, melyet a közelmúltban az egész magyar nyelvterületen ismertek, és a városokban is játszották. A templomi misztériumjátékokról már a XI. századtól szólnak feljegyzések, majd később kiszorult a tempómból, és a XVII—XVIII. században iskolákban, vallásos egyesületekben adták azokat elő. Ügy látszik, általánossá csak a múlt században vált, legalábbis olyan formában és néven, ahogy napjainkban ismerjük. A betlehemet 16—18 éves fiúk, legények adták elő, csupán a matyóknál jártak leányok, és a templom formájú betlehemet, melyet belülről istállónak rendeztek be. itt egy idősebb asz- szony hordozta. A szereplők közül elöl jár a kengyelfutó, aki az erdélyi Tordán ilyen versekkel kér bebocsátást: A közelmúltban lapunkban is beszámoltunk arról, hogy az átalakulóban levő rendőrség a jövőben hogyan végzi majd a térségben a bűnüldöző, bűnmegelőző munkáját. A cikkben dr. Máté Sándor rendőr őrnagy, a Budapesti Rendőrfőkapitányság vezetője is megszólalt, és a többi között vázolta a budakeszi rendőrállomással kapcsolatos jövőbeni elképzeléseket is. Mivel az utóbbi téma összefügg Budakeszi önkormányzatának terveivel, támogatásával is, így most arra kértük Szemereki Zoltánt. Budakeszi polgár- mesterét, hogy ő is tájékoztassa az olvasókat: az önkormányzat milyen erőfeszítéseket tesz a lakosság nyugalma, biztonsága érdekében. Szakmai felügyelet — Közismert. hogy a Zsámbéki-medence több települése számára nem szerencsés — mondja Szemereki Zoltán —. hogy a rendőrségnek egy igen szűk létszámmal kell megoldania feladatait. Jogosak azok az elvárások az egyes községek részéről, hogy a körzeti megbízottak állandóan jelen legyenek a faluban. Ebből következik, hogy a mai létszámhelyzet nem teszi lehetővé, hogy Budakeszin is egy rendőrőrs legyen, sőt azon belül is létszámfejlesztést hajtsunk végre. Budakeszin is nagy gondot jelent a járőrözés hiánya, így az ön- kormányzat felajánlotta a rendőrségnek, hogy a többletfeladatok végzését jövedelemkiegészítéssel is támogatni kívánja. — Budakeszi lakossága nagyon szerette volna, ha a községben önálló rendőrőrs létesül. — Az önkormányzat örömmel veszi a távlati tervek szerinti rendőrőrs létesítésének gondolatát, ez az általunk indított megbeszéléseknél téma volt. Ugyanakkor tárgyalásokat kezdeményeztünk és ajánlattal rendelkezünk egy helyi vagyonvédelmi szerDicsértessék a Jézus Krisztus Ünnep van ma, fényes ünnep A keresztények között, Bár a természet temploma Néma gyászba öltözött. Elénekelték már régen. A betlehemesek felszerelésüket már advent elején kezdték készíteni, tanulták a verseket, énekeket, és karácsony előtt sokszor tíz napig is állandóan járták a falut. Karácsony másodnapján. Szent István napiához kapcsolódik az egyik legnagyobb múltú magyar szokás. a regélés. regölés. A nyelvtudomány megállapítása szerint a regék a középkorban királyi, főúri mulatságok lehettek, melyeken a regösök mulattatták uraikat. A szó maga összefügg a sámán révülését jelentő szóval. így feltehetően legalábbis részben a honfoglalás előtti időkig követhető, míg másik oldalról a különféle euróvezet létrehozására a rendőrség szakmai felügyelete mellett. A budakeszi ön- kormányzat mindenképpen azon munkálkodik, hogy a településen a közbiztonság helyzete nagymértékben javuljon. Több alternatíva — Mennyibe kerülne az önkormányzatnak, ha több rendőrt szeretne látni a településen? — Évente hét-nyolcszázezer forint többletkiadást jelentene egy rendőri szolgálat biztosítása. Természetesen ez azt jelentené, hogy ennek a rendőrnek — napi nyolc órában — ebben a faluban kellene szolgálatot teljesítenie. De ha feltételezünk egy vállalkozói típusú önkormányzatot — amiről napjainkban annyit beszélünk —, akkor fontos, hogy e^y zárt rendszeren belül megvalósuljon a jól irányított, jól ellenőrzött közbiztonság. Ennek egyik lehetősége, ha az önkormányzat koordinálhat és nem csak fizethet. Így például meg kell vizsgálni annak a lehetőségét is, hogy egy egyszeri vagyonátadással az önkormányzat helyiséget biztosít a rendőrségnek és ezzel biztosítja a lakosság számára a védelmet. Vagy az is lehet egy alternatíva, hogy az Önkormányzat a megfelelő műszaki bázis megteremtéséhez ad segítséget. De például pénzmegtakarítást jelent a lakosságnak az Is, ha az útlevele kiváltásáért vagy meghosszabbításáért nem kell Budaörsre utaznia. — A kistelepülések ön- kormányzatai kettős szorításban dolgoznak: pénzük nincs a rendőrség hathatós támogatására, ugyanakkor a lakosság létszámát tekintve a mai viszonyokhoz szükséges rendőri állományt nem kapják meg. — Ezért is említettem, hogy vállalkozói önkormányzattal ez az ellentmondás úgy oldható fel, ha például szervezünk egy falubiztonsági szolgálatot, ami egy magasabb színvopai alakoskodó játékokkal tart kapcsolatot. A középkori regösök énekeiben, nótáiban, mókáiban a mu- lattatás játszotta a főszerepet, sokszor azonban olyan társadalmi visszásságokat. mondtak el. melyekről egyébként az ország vagv egy-egy nagytáj vezetői nem szerezhettek volna tudomást. A regölés időponthoz kötött szokása azonban a nép körében is ismert lehetett. Egy Erdélyre vonatkozó feljegyzésben ezeket olvashatjuk 1552-ből. „A mi Urunk Jézus Krisztusnak születésének napja után következik az ördögnek nagy ünnepe, a regélő hét... A sok duska italnak, a sok regélésnek nincsen semmi vége.” A regölés szokását a múlt században még csaknem kétszáz községben ismerték. Gyerekek, fiatal legények. főleg állatbőrbe öltözve járták a falut, még a nevük is állatokét idézte: bika. disznó és félelmetesen hangzó láncos botjukat rázták, s köcsögdudájukkal, mely nem más mint egy cserépköcsög. — d —-nalú szolgáltatás. Ez például azt is jelentheti, hogy egy úgynevezett forró nyomós csoportot hozunk létre. Ez a csoport az elkövetést követően rögtön intézkedhetne. A csoport tagjai csak részben lennének rendőrök. Egy ilyen csoport létrehozásánál mindenki nyer: nyer a falu és a rendőrség is, hiszen magasabb színvonalú és hatékonyabb munkát tudnak folytatni. Ajánlatokkal már rendelkezünk, és amennyiben Budakeszinek ezt sikerül megvalósítania, akkor azt a gazdasági nyereséget. ami ebből az emelt szintű szolgáltatásból keletkezik, azt a rendőrség alaptevékenységének támogatására fordítja. És így nem az adófizető állampolgár pénzéből kerül ismételten megfizetésre a rendőrségi tevékenység, nem az önkormányzat költségvetéséből történik egy dupla teherviselés, hanem a pluszszolgáltatásból. Járőrözéssel — Ügy érzem, hogy a környéken levő települések és a rendőrség között együttműködésre van szükség. Így például meg tudnánk oldani a járőrözést is, mint ahogy az most Pilis- vörösváron és a környező településeken van. Mindezek ügyében a következő egyeztetés a Pest megyei rendőrfőkapitánnyal december 11-én történik. Végezetül szeretném a lakosság megnyugtatására elmondani, hogy a Budaörsi Rendőrkapitányság vezetőjével. dr. Máté Sándor rendőr őrnaggyal és munkatársaival az együttműködés jó, és remélhetőleg ennek jelei hamarosan Budakeszin is megmutatkoznak. Deák Attila BUDAÖRS Képviselői fogadóóra Jávor Károly, a Pest megyei 9. számú választókörzet országgyűlési képviselője legközelebbi fogadóóráját december 13-án, pénteken 15—18 óra között tartja a budaörsi városházán. Szépül a park Törökbálinton a téglagyár előtt egy szép kis park létesül. A korábban odazúdított meddőt és törmeléket már elszállították, és az MO-s autópálya nyomvonaláról termőföldet hordtak a területre. Minden bizonnyal a kitűnő talajban gyorsan növekednek majd a cserjék és fák, és egy-két év múlva szép kis parkja lesz e területen Törökbálintnak. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. • Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. • Fogadónap minden hétfőn 14—17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somogyi B. u. 6. Pf.: Ml. ír. sz,: 1416. Telefon: 138-4761, 138-4067. Zsámbék—Tök Uj iskolát akarnak Karácsonyi készülődés
