Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-09 / 288. szám
t. ÉVFOLYAM, 262. SZÁM 1991. DECEMBER 9., IIÉTFÖ S BUDA-YIDEKI BUDAÖRS • (ÍRD • SZÄZHALOMBATTA • PILISVÖRÖSV AH • CUDAKESZ1 • B1ATOR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT • P1LISCSAB.V • PATY • ZSAMBEK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENO • PERBAL • TÖK • TINNVE • ÖRÖM Korlátozott lehetőségek Az aránytalanságok megszüntetéséért Egyre többet hallunk manapság az önkormányzatok és az oktatási intézmények konfliktusairól. Ezek az esetek jelzik, hogy a működés szabályozottságában hiányok, ellentmondások mutatkoznak, de azt is, hogy néhol a különböző felek felkészültsége, együttműködési készsége meglehetősen csekély. Sok esetben ugyanakkor csupán arról van szó, hogy az önszerveződés- kezdeti fázisán túljutva az önkormányzatok immár megkezdték folyamatos, mindennapos tevékenykedésüket, és a felmerülő konfliktusok a működés természetes velejárói. Hiszen amióta csak az óvodai nevelés és a tömegoktatás rendszerei a világban megszerveződtek, azóta mindennaposak a helyi, laikus társadalmi környezet és a szakmai érdekek konfliktusai. A véleményekből is jól kitűnik az, amit a mindennapos konfliktusokban tapasztalhatunk: hogy a legnagyobb ütközések az óvoda, az iskola és az önkormányzat között a finanszírozás kérdésében várhatók és tapasztalhatók. VÉDELMET VÁRNAK Jó néhányan gyanakvóan szemlélik az önkormányzatok fenntartói tevékenységét, attól tartanak, hogy masra fordítják az oktatási intézmények pénzeit. E véleményeket támaszják alá azok a helyű képviselőknek tulajdonított megjegyzések, amelyek a pedagógusok „túlzottan kedvező” munkabeosztására vagy a nem értelmiségi szakmában . foglalkoztatott képviselőkhöz mért „túlzottan magas” fizetésére vonatkoznak. Az ilyen képviselőkkel találkozó vagy' ilyenektől tartó nyilatkozók legszívesebben kiiktatnák az önkormányzatokat az oktatásirányítás rendszeréből: a központi kormányzattól — de még inkább az ágazati minisztériumtól — várnának védelmet. Sokan figyelmeztetnek azonban arra, hogy voltaképpen igen korlátozottak ma az önkormányzatok anyagi lehetőségei, és nem azok iskolapolitikája, hanem ,,anyagi tehetetlensége” okozza az iskolák nehéz helyzetét. Sokak előtt az is nyilvánvaló, hogy az oktatásfinanszírozás egész rendszere nem tisztázott ma még. A vitákban nem túl nagy számban megszólaló helyi politikusok arra is figyelmeztetnek, hogy a helyi közösségben az is konfliktus forrása lehet, ha az iskola a falu „összes pénzét" elviszi, és nem marad egyéb beruházásokra, például az úthálózat bővítésére, karbantartására. MEGVIZSGÁLTÁK Sokféle példát lehetne felemlegetni a térségből is, de higgye el a kedves olvasó — ha példát említünk —. nem a személyek, hanem a jelenség, az ügy iránt érzett felelősség a for- tos. Törökbálinton például egy képviselő-testületi ülésen felmerült, hogy a településen lévő három óvoda között indokolatlan bérkülönbségek vannak. A képviselő-testület rögvest megbízta Andor Mihályt, az oktatási, közművelődési, sportbizottság elnökét, hogy vizsgálja meg az óvodák bérviszonyát. A bizottság elnöke a vizsgálódás során — nagyon helyesen — két szempontot vett figyelembe : a végzettséget és a munkában eltöltött éveket. Rögtön kiderült, hogy valóban vannak nehezen magyarázható különbségek az óvodák között. A III. számú óvodában például van olyan tizennégy éves munkaviszonnyal rendelkező, felsőfokú végzettségű óvónő, akinek bére 16 300 forint. Ezzel szemben viszont egy másik óvodában hasonló munkaviszonnyal rendelkező óvónő 13 050 forintot keres. Ezt a feszültséget még fokozza, hogy van olyan óvónő is, aki mindössze 12 100 forint fizetéssel rendelkezik. JAVASLATOT TETT De nem járt jobban az a felsőfokú végzettségű óvónő sem, aki tizenhat éves munkaviszony után az I. számú óvodában csak 11 750 forintot keres. Hasonló aránytalanságok vannak az óvónőképző szakközépiskolát végzettek között is: a törökbálinti III. számú óvodában a középfokú végzettségűek ugyanannyit keresnek, mint a II. számúban, holott az utóbbiaknak kétszer annyi a munkában töltött éveik száma. Törökbálinton természetesen a vizsgálat eredményei alapján az oktatási bizottság elnöke javaslatot tett a pénzügyi ellenőrző bizottságnak, hogy az 1992- es költségvetés készítésekor legyenek tekintettel az évek során kialakult aránytalanságokra. Persze nem BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila, • Munkatársak: J. Szabó Irén és Pacbner Pd it. • Fogadónap minden hétfőn IV—17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: up. Vili., Somogyi B. u. «. Pf.: 311. ír. sz.i iltc. Telefon: 138-4TC1, ni-im. mindenütt veszik jó néven a társadalmi ellenőrzésnek a hasonló formáját. Manapság sokat vitatkozunk az iskolaszék intézményéről — lapunkban is több cikk jelent meg e gondokkal kapcsolatosan —, s bizony csak a kételyek hangoztatása kap helyeslést. Előfordul, hogy a helyi képviselők nem igazán toleránsak az iskolával, az oktatás intézményeivel szemben. Ugyanakkor a szülők nagy része — érthető okokból — nincs azon a tudati szinten, hogy beleszólhasson érdemben a gyermekek iskolai ügyeibe. Vannak olyan vélemények is, hogy a gyermekek érdekeit nem kellően védelmező szülővel szemben az állami intézményeknek. a hatóságoknak kellene hathatósan fellépni. E vélemények azt is jelzik, hogy a pedagógusszakmának még nem áll rendelkezésére az az eszköztár, amelyet például a nyugati társadalmak — sok keserves tapasztalat révén és jelentős anyagi ráfordítással •— az elmúlt évtizedekben az oktatási-nevelési hátrányok enyhítése érdekében kifejtettek. Deák Attila Érden a Hivatalnok utcában is elkezdtek a telefonhálózat kiépítéséi. Az elkövetkezendő eg.v-két heti kényelmetlenségért minden bizonnyal gyógyírt jelent majd az ott-. Iakóknak, hogy aki akarja és tudja, bevezettetheti ebben az utcában is a telefont (Hancsovszki János felvétele) Törökbálint Megpályázták Törökbálinton a képviselő-testület 12 igen szavazattal és 1 tartózkodással úgy döntött, hogy négy témában megpályázza az 1992-re kiírt állami céltámogatásokat, szennyvíztisztító-építés (a kapható támogatás összege 120 millió forint) szennyvízcsatorna- építés (25 millió forint), is- kolaitanterem-építés (14,4 millió forint). A negyedik témát, az orvosi rendelő fejlesztését érdemes részletezni: ultrahangkészülék, EKG-készü- lék, laborvizsgáló-készü- lék, fogkőoldógép, számító- gépesítés, másológép. Az állami céltámogatás rendszere úgy működik, hogy csak akkor kapható, hogyha az önkormányzat is vállalja a teljes költségek egy bizonyos százalékát. (Az önkormányzat által vállalandó rész 10 és 70 százalék között változik témánként.) A tó mellett építendő Vállalkozási és Szabadidő Központ Rt. benyújtotta a részletes rendezési tervét. A Településfejlesztési Bizottság javaslatára a testület a tervet egyhangú szavazással jóváhagyta. Napirendre került a szovjet hősi emlékmű sorsának kérdése. A sportélet fellendítésére Alapítvány Sóskúton Sportolni jó. S persze egészséges is, mivel erőnlétünk leginkább úgy őrizhető meg, ha mozgunk, futunk, labdázunk, és így tovább. Ezt elméletben mindenki tudja is, bár a gyakorlatban kevesen élnek eszerint. S kifogás is akad, hogy sportolnék, szívesen, de hol? Azért erre a kérdésre is ineg lehet találni a választ. Ügy, ahogy Sóskúton tették. Alapítványt hoztak létre, a község sportéletének fenntartására, fellendítésére. Ez év október elsején jegyezték be a Pest Megyei Cégbíróságnál az alapítványt, melynek célja — a megnevezésben foglaltakon kívül — olyan lehetőségek megteremtése a községben, melyek az egészséges életmód kialakítását segítik elő már gyerekkortól, és sportolási lehetőséget nyújtanak az idősebb korosztálynak is. SZERÉNYEN Szerény, ötvenezer forintos tőkével indult útjára az alapítvány. Ez azt is jelenti, hogy nyitott, bárki, aki szívén . viseli ezt az ügyet, hozzájárulhat, bármilyen csekély összeggel,' az alapítók mindent köszönettel fogadnak. Öttagú kuratórium dönt az alapítvány vagyonának felhasználásáról. Ennek elnöke dr. Kozaróczy Károly gyermekorvos, aki elmondta, egy futballpályán kívül semmi más sportolási lehetőség nincs a községben. Van tornaterem, de ennek elég bonyolult a használata. LEHETŐSÉGEK — A futballcsapatunk — tette hozzá — a megyei másodosztályban játszik, elég jó eredménnyel. A felnőttcsapat mellett egy ifjúsági, és egy serdülő is működik, sajnos, elég rossz feltételek között, A pálya talaja javításra szorul, akárcsak az öltözők, zuhanyozók állapota. Ezeket szerétnénk'a többi cél mellett mihamarább ’ rendbe tenni, megoldani. Van két, kihasználatlan terület, s úgy gondoltuk, „ ezen bitumenes pályát lehetne kialakítani, ahol kézilabda-, kosárlabda-mérkőzések zaj- lódhatnának. Az iskolásoknak olyan lehetőségeket szeretnénk biztosítani, hogy valamilyen olcsóbban beszerezhető eszközzel — például az asztalitenisz, body- JjuUdjng-szerekkel — megtanuljanak egy-egy sportágat, tevékenységet. Szóba jöhet a sakk, és más hasonló is. A lényeg, hogy a régi feltételeket javítani szeretnénk, s új lehetőségeket kínálni, elsősorban a fiataloknak, gyerekeknek. BIZAKODVA — Nem kevés az alapítvány pénze, ennyi cél megvalósítására? — Az — válaszolt dr. Kozaróczy Károly. — De bízunk abban, hogy csatlakoznak az alapítványhoz, most, hogy megvan a cégbírósági bejegyzés, erre már van mód. De nemcsak pénzzel tudnak nekünk segíteni, mert ha akad valaki a községben, aki olcsón szállítana a létesítendő kézilabdapályához bitument, már sokat tett az érdekünkben. S ez folytatható minden egyéb elképzelésünk esetében. Az egyik szülő ezt, a másik azt vállalná, s ezzel is az alapítvány, a község sportélete lenne gazdagabb. Bevallom, én bizakodó vagyok. Azt hiszem, csak el kell kezdeni, azután a gyermek lelkesedése a szülőket is magával ragadja. S egy kis mozgás, sport mindenkinek csak jót tesz. J. Szabó Irén MÚLTUNKBÓL’ Reformkorba n: Pest vármegye Köztudomású, hogy Pest megye területe és elnevezése az évszázadok alatt többször is változott. Pest és Pilis, mint egyesült megyék működésére vonatkozó ma ismert első adatunk a XIV. század közepéről való. Ettől kezdve rendszeresek a közös közgyűlések. Ugyancsak ez időtől élvezi az egyesült megye pilisi része is azt a korábban csak Pest megyét megillető jogot — miszerint ispánja (főispánja) nem lévén, illetve ezt a tisztet maga a nádor tölti be —, hogy közvetlenül a királyi udvar nádori ítélőszéke, igazgatása alá tartozik. Jóllehet a XV. század elejétől gyakorlatilag már csak egy megyéről beszélhetünk, de hévében megőrizte kettős eredetét, benne ki-ki identitástudatát. A rendi megye idején is gondosan őrizték a hagyományt, a történeti gyökereket, az eredeti nevek megtartásával utalva arra, hogy korábban, a királyi vármegyék idején Pest megye javarészt közvetlen királyi, míg a pilisi rész királynéi birtok volt, s mindkettő szorosan kapcsolódott a királyi udvarhoz. Később sem tudunk arról, hogy bárki is meg kívánta volna változtatni a megye elnevezését. Ezerötszázhatvankilencben Pest-Pilis megyéhez csatolták Solt megyét, Fejér megye Solti részét. A solti rész korábban hol megyeként, hol Fejér megye részeként szerepelt. Ettől kezdve használja a megye a hármas elnevezést egészen 1876-ig, amikor az új köz- igazgatás és az új vármegyerendszer kialakításakor a Kiskun-részeket is a megyéhez csatolták. A Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye elnevezés egészen napjainkig érvényben volt, a mai megyerendszer megalakításáig. Hivatalosan Pest vármegye mindig összetett néven szerepelt (kettő, majd három, legutóbb négy név együtt). A reformkortól a köznapi beszédben csak „Pest vármegyét” mondtak, „pestvármegyei közgyűlésről” és „pestvármegyei követekről’’ beszélték. D. A. Éltül a telefonhálózat
