Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-06 / 286. szám

I. ÍVFOLYAM, 2ö0. SZÁM 1991. DECEMBER PÉNTEK D U KAJA.J ^uria SZÉN I ENÜKE1-SZ1GEI CSEPBL-8ZIGE1 (VIIKI.OS { m DUNAKESZI > FÓT # GÖD RÁCKEVE SZIGETSZENT* SZENTENDREI MEGLEPETÉSEK A meseírók műhelytitkai Az erdő fáin boldogan élt a kismadár, míg el nem suhant fölötte a repülőgép. Zum, zum, zim — mondta: „Hé, te madár! Jól nézz meg! Nem min­dennap láthatsz ilyet, mint amilyen szép én vagyok. A hangom is nekem a leg­szebb." Anyuék örülnek Dobos Attila, a Pest Me­gyei Gyermekkönyvtáro­sok Munkaközössége első díjas meseírója a nagykő­rösi Arany János Általános Iskola VII. A. osztályos tanulója. Ismerkedünk. Az édesapja gépkocsivezető, az édesanyja könyvelő. Az egész család szereti a köny­veket, otthon sokat olvas­nak. — Hogy találod ki a me­séket? — érdeklődöm a műhelytitkai iránt. — Szoktam írni. A test­vérem is szereti a mesé­ket, neki is mesélek, meg írok. — Ö a kisebb? — Igen. Második osztá­lyos. Tavaly az iskolának mesepályázatára írtam a varázsceruzáról. Az itt be­mutatott mese másik vál­tozatát. s ezenkívül még sokat. Olvasni nagyon-na- gyon szeretek. Ezenkívül rajzolni. Irodalomból jó vagyok. Szeretem a techni­kát, a történelmet, mate­matikából is jó vagyok. — Sportolni? — Nagyon erős a szem­üvegem. Fel vagyok ment­ve a tornából miatta, de focizni azért jó. — A szüleid tudják, hogy első lettél? — Igen, és nagyon örül­nek. Mint lapunk január 5-i számában tudósítottunk ró­la, a szentendrei pályázat­ra háromszázharminc me­sét küldtek be a megye is­koláiból. A kezdeményezés céljá­ról nem beszélnek ugyan definíciószerűen a rende­zők, ám az elért ered­mény mindennél pontosab­ban tájékoztat. A díját­adáskor Havas Judit elő­adóművész, a zsűri elnöke egy-egy pályadíjas művet elő is adott, s ezdkből sok minden megtudható. Elő­ször is az a meglepetés, hogy a gyermekkönyvtárak közül sok kis meseíró cso­port alakult ki. Ez javítja Dobos Attila, a nagykőrösi első díjas meseíró a gyerekek kifejezőkész­ségét, s mint a munkáik bizonyítják: a mai iskolás korosztálynak van humor­érzéke, fantáziája. A tör­ténetekben harmonikus egységet alkotnak a hagyo­mányos mese és a mai va­lóság elemei. Persze azzal a szabadsággal élve. hogy ebben a műfajban minden lehetséges. A repülőgép beszélni, hencegni tud. Az egerek dicsérik a megrá­gott csíkos zokni ízét. A kézzel írott füzetekben, a géppel írt szövegek kötött- fűzött lapjain már nem csak állat-, hanem gépme- séickel, sci-fi elemekkel válnak a művek tanulsá­gosakká. zik, hogy leül az íróaszta­lához, s elgondolkozik a tanár néni által megadott témán. Beleéli magát pél­dául abba a helyzetbe, hogy megfázik, s megírja, mi történik ilyenkor. Anyu abban az iskolában tanít, amelyikbe ő jár. Ez nagyon előnyös, Mert ha kap egy jó jegyet, már az első szü­netben elmondhatja neki. Megér egy könyvet Ez erőt ad Még nem tudjuk, ki válik a sok kis szerző közül egy­kor klasszikussá. A megyei gyermekkönyvtár vezetői viszont a legjobbakat be­mutató kötet kiadósát fon­tolgatják. (Kovács) A szigetcsúcs volt a cél * Élni kellett az alkalommal Ha végleg elbontják Nagy­maros— V tsegt'ád eiuti a Dunába épített körtöltést, megindulhat a parti tele- pülések lejlődése. A folyón vontatás nélkül közleked­nek a hajók. Mint azelőtt, de biztosítani kell a vízi közlekedés valamennyi fel­tételét. Gondolni kell ar­ra, mi történik, ha a hi­deg telek után jégtömbök vonulnak lefelé. Viscgrád települési viszonyai azt kö­vetelik, hogy a parti sávon épüljenek az új házsorok, települjenek az üzemek, de ne a hagyományos ipar. Térkép előtt Kecskés Tibor, a Lakó­terv alkotócsoportjának ve­zetője magyarázta el mind­ezt a térkép előtt. Mint megírtuk, ők leltek a táj- rendezési pályázat második díjasai. — Mik voltak az ön in­dít ékai abban, hogy részt vegyen a pályázaton? kérdeztem a tervezőmérnö­köt, aki részben érzelmi okokkal magyarázza ezt. Mint nagymarosi telektu­lajdonost, érdekli a térség jelene és jövője. Ide jár ki a család hét végén. A má­sodik motívum szakmai, mert nem mindig adódik ilyen lehetőség. Nem mel­lékes, hogy az egész kör­nyéknek segíthetett ezzel a tervezőcsoport. — ön budapesti lakos? Családi múlt, egyéb kötő­dés a vidékhez? vezést tanultunk. Ez a tu­domány német és angol tradíciók alapján került Magyarországra. Az egye­temen ma már működik egy tájrendezési tanszék, ahol nagyobb léptékben foglalkoznak egy-egy régió problémáival. A mi ter­veinken ez kapott elsőbb­séget. Ebben a szakmában minden ide vonatkozó tu­dományból van egy kevés. Tulajdonképpen tájrende- ző vagyok, de itt össze kell fogni azoknak a szakembe­reknek a munkáját, akik a különböző részletkérdé­sekkel foglalkoznak. Egyik a folyamszabályozást, a hydrológiai követelménye­ket ismeri, más az ökoló­giát műveli. Ide vonatkozó tudomány a növényföld­rajz. A tizennyolc tagú cso­portunkban volt út- és köz­műtervező. a tájra jellem­ző műemlékek dolgait is­merő. Ez nagyon összetett munka. Amikor az ember koncipiá! akkor azt az időt is ide kel számítani, amikor a für­dőkádban ül. Indító kon- cepoi''.-megbeszélések, cső portok alakítása előzte mef az úgymond manuális mun kát. Között siker Az időt is — Nehéz meghatározni, hogy mennyi időt fordítot­tunk rá — válaszolja kér­désemre a mérnök úr. — Huszonnyolc év a kert- és környezettervezői pá lyán. Kezdetben lakótele pékét tervezett a cég, ezek környezetét kellett megál­modni. Üdülők, szállodák kempingek, a battonya S. O. S. Gyermekfalu épí téséhez kialakított zöidte rület. Ezek a pálya álló másai. A Legközelebbi : Visegrádon kiállított mű­vek alapján készülő végle ges tájrendezési program­terv elkészítése lesz. Ebbő alakul majd ki a végső, t kiviteli terv. Ez is kollek­tív munka, amely megha­tározza a személyiséget. P mérnök úr képit Ha írói erről a találkozásról, ne fe lejtsem el megemlíteni hogy a Lakóterv alkotó­gárdájának közös sikere t második díj. Kovács T. István — Budapestről jövünk, amikor csak lehet. Fiatal korunkban eveztünk, s mindig a szigetcsúcs volt a cél. Csak ennyi, de ez erős. Akkor még eszem ágában sem volt itt letelepedni, ámbár nyugdíjas koromban jó lenne. — Formálni a táj voná­sait, kiszámítani a beavat­kozás következményeit, ön irányította a tizennyolc ta­gú csoport munkáját. Eh­hez milyen képzettség kell? — Mi a kertészeti egye­temen végeztünk, Kertter­Dunakeszi mentők: 41008 Egy nulla kimaradt Havas Judit mondja: — Az előadóművésznek álta­lában van egy néptanítói attitűdje. Én egyébként is magyar-könyvtáros szakot végeztem. Nagyon meg tu­dok hatódni attól, ha a gyerek valamit csinál, megnyílik a lelke. Ezt nagy tiszteletben kell tartani. — Pedig sokszor aggó­dunk — vetem közbe. — Szegényes a szókincsük, kétségeink támadnak az intelligenciájuk miatt, —• Jó hallani, hogy' van­nak, akik meg tudják fo­galmazni, amit gondolnak. Ez erőt ad. Márványt Luca különdí­jas, a felszabadulás-lakóte­lepi általános iskola har­madik osztályos tanulója profi nyilatkozó, ö írta a Vörösbegy, A hiú falevél, a Micu, a Fecskék ösztönei című meséket. Ügy dolgo­Dunakeszi Város Egye­sített Egészségügyi Intéz­ményeinek gazdasági igaz­gatóhelyettese, Vida Imre, arról érlesítette szerkesztő­ségünket, hogy csütörtöki lapszámunkban tévesen je­lent meg az új mentőállo­más telefonszáma. Nos, mi­vel közérdekű dologról van szó, Vida úr kérésének igyekszünk minél előbb ele­get tenni. A 04 még Vácra kapcsol című írásunkban az szere­pel. hogy a dunakeszi men­tők telefonszáma 41-08-on hívható, holott a telefonszá­muk a 41-008-as, így akinek sürgős segítségre van szűk sége. ez utóbbi számot tár csázza. Vida Imre ugyánakkoi arra is felhívta a figyelműn két, hogy a Pest Megye Távközlési Vállalattal tör tént megállapodás alapján a mentőik említett telefon száma a hívó félnek díjta lan. Amennyiben nyilváno: telefonfülkéből történik i hívás, a pénzérmét be kel dobni ugyan a perselybe t vonal biztosítása érdekében de a beszélgetés végén a te lefonkészülék visszaadja í pénzt. Az író-olvasó közönség (A szerző felvételei) Kenyér és politika A tisztesség konfliktusai Rég volt már az, amikor csodálkozva kérdeztem meg nálam jóval idősebb bará­tomat. Értelmiségi ember ( lettél, a gyerekeid viszont mind szakmunlzásnak. ta­nulnak. Nem sikerült köz­benjárni a felvételük miatt —• kíváncsiskodtam, rend­hagyónak tartva az efféle esetet. Tavaszi szelek frissítették éppen a pesti utcák leve­gőjét. Kívánságára gyalog vágtunk neki az úti célnak. Szerette ezt az időjárást.- Némi hasonlattal is utalt friss szellemi áramlatokra, szabad elhatározásokra. Ezek tiszteletében irányí­totta mindig a családja éle­tét. A pályaválasztás idején eléjük tárta a saját példá­ját! Műszerész volt fiatal ko­rában. Sok keserűséget élt meg a mester műhelyében, sovány pénzért. Ez a sors lódította a polit’ka felé. Ol­vasott ember volt, a tanulás is könnyen ment később. amikor erre szánta fiatal éveit. Aztán egyszerre az apparátusban találta ma­gát. Ott kezdett már világo­sabban látni. A történések lényegét belülről megismer­ni, s rádöbbenni: Itt nem a magatajta műszerészekért alakulnak a dolgok úgy, ahogy. A becsületes ember ilyen­kor a környezetében teszt meg az általa lehetséges­nek tartott lépéseket. Van idő. amikor ez önveszélyes, van idő, amikor csak az eg­zisztenciát kell félteni, de az is elég. Őrlődik, aki eb­be a kelepcébe kerül. A dol­gok, a lelkiismerete, a kör­nyezete és a családja kö­zött. Otthon pedig nem na­gyon értik: Miiért is akarna megválni a jól fizetett, biz­tos hivataltól, hisz úgyis tőle függetlenül alakulnak a dolgok. Nem 5 a világ­megváltó. Kívülről nézve ugyanis minden más, szinte bekép­zeltségnek tűnne, ha a sa­ját szerepére, felelősségé­re hivatkozna. A végkifejlet mégis az volt, hogy kilépett a munkahelyéről, s vissza­ment egy műhelybe. Csak­hogy ott derült ki, mennyit veszített már időben, s hogy mennyire harmadran­gúnak tekintik elavult tu­dását a szaktársai. A maga számára azt a következtetést vonta le, hogy ebben az országban mindegy, milyen hivatalba kerül a tanult ember, nehéz a tisztességét megőrizni. Ha viszont van egy jó szakmá­ja. amiből megélhet, akkor saiát belátása szerint lehet aktív vagy passzív a köz­életben. Persze biztos anyagi háttérrel, a szabad­idejében. Ezt a nézetét tet­ték magukévá a gyerekei. Furcsa, hogy ez a példa tolakodik elő a régmúlt­ból, amikor a mai politikus véleményét hallom. Pártja belső vitáiról beszél, s azt latolgatja: Talán nem kel­lene fizetett politikusokat alkalmazni a vezetésben legfeljebb szűk körű vég­rehajtó szakgárdának fi­zetni. Mert, mint mondta Én ugyan könnyű helyzet­ben vagyok, mert ha felfüg­gesztenek, kizárnak, akkoi még mindig biztos az anya­gi háttér. No de a hét éí fél ezer forintos rokkant- nyugdíjasnak reszketnie kell egy ilyen következ­ménytől. Mármost, ha vi­tára kerül sor, .számár: sorskérdés, hogy mi lesz a konfliktus vége. Ennél­fogva bizonytalan a véle­ménye, bizonytalan a sza­vazata. Nem a meggyőző­dés. az ügy iránti elkötele­zettség motiválja. vágj legalábbis nem teljesen az, Láthattuk a letűnt kor­szak példáiból is. Ezért el­gondolkoztató a mai véle­mény. Mivel politikusnak lenni valóban hivatás, és nőm kenyérkereső foglal­kozás. Ez okozza a dilem­máit. K. T. I. DUNÁT Aj HÍRLAP Vezető munkatárs: Kovács T. István. $ Munkatárs: Vasvári Éva. # Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Cí­münk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.; 1446. Telefon: 138-4761, 138- 4067.

Next

/
Oldalképek
Tartalom