Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-06 / 286. szám

A MENEKÜLTEKÉRT Sóskúti Sóskút önkormányzati képviselő-testülete határo­zatot hozott, miszerint Mo­hács város részére 5000 fo­rint, Siklós és Nagyatád városok részére 2500—2500 forintot utal át a horvátor­szági menekültek megsegí­tésére. A hír a helyi lapban, a Hírforrásban olvasható. Amiért említésre méltó, az az, hogy bár szűkös anya­gi. forrásokból gazdálkod­hatnak a településen, még­is gondoltak azokra, akik­nek fontos minden segítség. Ez is, más is, amit eddig kaptak, vagy a jövőben kapni fognak. Mert, ki tud­ja, mikor lesz béke elha­gyott otthonaikban, hátra­hagyott szülőföldjükön? S addig is, míg ez beköszönt, a menekülőknek étel,- ru­ha, legalább egy fekhely kell. S az jó, hogy kerül mindenből, ilyen kisebb-na- gyobb támogatások révén. — jisz — Megőrizve fejleszteni Az ikonok világa Esztendők óta rangos képzőművészeti esemény­nek számít, ha egy művész bemutatkozhat a budaörsi Jókai Galériában. Ilyenkor nemcsak a térségből — köztudott, hogy számos képzőművész lakik, dolgo­zik a Zsámbéki-medence kistelepülésein —, de a fő­városból is ellátogatnak a kollégák és a művészet- pártolók. Most, az ádventi ünnepek egyik kiemelkedő kiállítására kerül sor de­cember 9-én, 17 órakor a budaörsi Jókai Galériá­ban, amikor Jónás Ilona iparművész (ötvös-ikonfes- tő) és Kósáné Hansági Il­dikó (ikonfestő-rajztanárj mutatkozik be munkáival a nagyközönség előtt. A ki­állítást Kosa Pál, a buda­örsi művelődési központ igazgatójia.nyitja m.eg. ........ K ósáné Hansági Ildikót, az egyik bemutatkozó mű­vészt most arra kértük, hogy lapunk olvasóinak nyilatkozzon edd;gi mun­kásságáról, de még inkább terveiről. Háromszöget alkot Geológiai érték A budai tájvédelmi kör­letnek közigazgatásilag Bu­daörshöz tartozó része meg­közelítőleg háromszöget al­kot, melynek csúcsai a Hu- szonnégyökrös-hegy, a Sor­rento és a Kő-hegy. A festői sziklacsoporttal kiemelkedő Huszonnégyök- rös-hegy a Csiki-hegyek délnyugati végződése. Neve a Szájhagyomány Szerint onnan ered, hogy „amikor a törököket innen kiűzték, azok utolsó ágyújukat hu­szonnégy ökörrel húzatták a hegyre, hogy onnan vé­dekezzenek”. A történészek szerint azonban valószí­nűbb, hogy a hegyen nem a törökök, hanem a császá­riak foglaltak tüzelőállást. Egy másik monda szerint -egy kövér mészáros 24 ökörbe fogadott, hogy a hegy lábától a tetejéig fut­va teszi meg az utat; ez si­került is, de a hegy tetején a kimerültségtől holtan ro­gyott össze. Északabbra a budai hegyvidék egyik legszebb tája található, a hegyek kö­zött fenyvesekkel szegélye­zett, pázsitos Kies-völgy. A szomszédos Farkas­hegy jelenleg a MÉM Re­pülőgépes Szolgálat telepe. A Kies-völgyet északról határoló Sorrentót apró tisztásokkal meg-megszakí- tott fenyőerdő borítja. Két kúpja közötti nyergét ér­dekes színezetű, bizarr ala­kú sziklák díszítik. Tájképi szépsége miatt nevezték el a turisták a híres olasz fürdőhelyről. A - Farkas-hegytől délre, délkeletre elhelyezkedő Odvas-hegy nevét az olda­lában levő kisebb-nagyobb odúkról, üregekről kapta. A meredek, sziklás lejtőjű, több részre tagolódó, telje­sen kopár sasbérc, a buda­örsi hegyek egyik legérde­kesebb alakulata. Közvetlenül a város felett emelkedik a régi pinceso­rokkal övezett, feltűnő ala­kú Kő-hegy. Tetejéről át­tekinthetjük Budaörsöt és az egész budaörsi meden­cét A hegy várromszerű sziklacsoportja alatt egy barlang van. A múlt szá­zadban egy remete lakott benne, ma azonban már csak a budaörsi gyerekek búvóhelye. A barlang mel­lett 100 éven át egy kis ká­polna állott, amely a má­sodik világháború végén semmisült meg. A hajdani híres kápolnának már saj­nos az alapzatából is alig talál valamit a mai érdek­lődő. Ugyancsak a Kő-he­gyen épült meg 1933-ban a Lyra Dalkör szabadtéri színpada — amely azóta szintén nyomtalanul eltűnt. A Kő-hegy délnyugati tö­vében a régi- épületrész há­zai veszik körül a Kálvá­ria-hegyet. A szinte szabá­lyos kúp alakú hegyecske védett geológiai érték. Ez a budai hegyek legidősebb felszíni kőzete: a földtörté­neti középkor elejéről szár­mazó dolomitot mészvázú zöldalgák építették fel. — <1 — — Bizonyára gyakorta megkérdezik: mikor is szánta rá magát, hogy elkö­telezett híve, megszállott művelője legyen a képző­művészet egy sajátos ágá­nak? — Budapesten születtem, de Pécsett, a Tanárképző Főiskolára jártam — mond­ja Kósáné Hansági Ildikó. Pécsett rajz- és földrajz­szakos diplomát szereztem. Ezt követően felkerültem a, fővárosba, ahol a Képző­művésze'! Főiskolán két­éves kiegészítő tanulmá­nyokat végeztem. — Mely mester keze alatt ismerkedett meg a képző­művészet rejtelmeivel? — Somogyi József, Kos- suth-díjas szobrászművész tanítványa voltam. Az utóbbi évekig éppen ezért is csak gráf kaimmal je­lentkeztem elsősorban pe­dagógusalkotók kiállításain. — Hogyan ismerkedett meg az ikonfestészettel? — Jónás. Ilona ikonfestő­től tanultam meg valójá­ban festeni, önzetlen segít­ségéért, új alkotói stílus megismeréséért, mely a vallás világába is elveze­tett. örök hálával tartozom neki. — Ha most azt kérném, hogy röviden fogalmazza meg ars poeticáját, mit mondana? — Vallom: a művész számára a legfontosabb megőrizni és továbbfejlesz­teni az ember teremtette értékeket. D. A. Perbál Programok A Perbáli Művelődési Egyesület színes program­mal akarja szolgálni a köz­ség kulturális életét. Ál­landó programokat szervez­tek, melyek a szórakozás mellett a művelődést is se­gítik. Hétfő: 16—17-ig báb­szakkör, vez.: Lévai Antal- né, B’öldi Lőrincné óvónők. 17— 24-ig nyugdíjasklub, vez.: Pozsgai Dezsőné. Kedd: 14—17-ig Más-kép foglalkozás, vez.: Sereglei Erzsébet. 18—19-ig kondi­torna, vez.: Katsányi Éva. 18— 19-ig angol nyelvtan- folyam, vez.: Székelyné Szentpéteri Mária. Szerda: 18—19-ig angol nyelvtanfolyam, vez.: Szentpéteri Mária. I. ÉVFOLYAM, 260. SZÄM 1991. DECEMBER 6., PÉNTEK BUDA VIDÉKI HtRLA{> Vezető munkatárs: Deák Attila. Q Munkatársak: J. Szabó Irén és Paehner Edit. e Fogadónap minden hét­főn 14—17 óráig a szerkesz­tőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-4067. A pincében tárolt bor általában 10 fok körüli hő­mérsékleten van egész té­len. Ilyen hőmérsékleten a borban lévő anyagok (víz, alkohol, savak, sók stb.) egyensúlyi állapotban van­nak, egyenletes elosztásban. Ha pince hiányában a bort kénytelenek vagyunk ala­csony hőmérsékleten tárol­ni, számolnunk kell azzal, hogy a benne lévő anyagok elosztása egyenetlen lesz, az alkotórészek egyensúlyi állapota megbomlik. Bizo­nyos anyagok a hideg ha­tására kicsapódnak. Mí­nusz 4-5 foknál megkezdő­dik a Vor" f(tffifása. Először az edény fala mentén fagy meg, majd az edény falától sugaras irányban terjed befelé. Ha sokáig áll a hidegen, az edényben lévő bor teljes tömege megfagy. Milyen hátrányokat jelent a bor megfagyása? A megfagyott és újra felengedett bor még hosz- szú ideig zavaros lesz, mert a hideg hatására kristályokká összeállt bor­kősav csak sokára oldódik BIII1A-VIDEK| vaifap BUDAÖRS 9 ÉRD 9 SZAZHALOMBATTA 9 PILIS VÖRÖS V All 9 BUDAKESZI 9 B1AIOR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT 9 PILISCSABA 9 PATY 9 ZSAMBEK 9 SOLYMÁR 9 TÁRNOK 9 NAGYKOVÁCSI 9 BUDAJENÖ 9 PERBAL 9 TÖK 9 TINNYE © ÜRÖM Templcmépítési elképzelések Az egyházközség reménykedik A budakeszi református gyülekezet tagjait régóta fog­lalkoztatja egy új, még inkább az egyházközség szá­mára méltó templom megépítésének gondolata. Az egy­házközség tagjai é3 vezetői a rendszerváltás után úgy gondolták, hogy talán belátható időn belül megvalósul­hat eme szándékuk. Még 1991. márciusában a Budake­szi Református Egyházközség Presbitériuma írásbeli kérelmet nyújtott át a budakeszi önkormányzat kép­viselőjének, amelyben kérték, hogy a tervezett temp- iomepítéshez szíveskedjenek a község területén, alkal­mas helyen, egy csaknem 200 négyzetméteres bruttó alapterülctet biztosítani. Azóta az új templom helyszínével kapcsolatban többféle elképzelés is meg­vitatásra került, sőt Buda­keszi általános rendezési tervében is ismertetve lett egyfajta alternatív javaslat. Ezek közül most néhány- nyal megismertetjük az ol­vasóinkat is. Az egyik el­képzelés szerint a budake­szi gyógyszertár fölötti szovjet emlékmű helyén épülne fel a templom. E helyszínnel kapcsolat­ban vannak ellenérvek is: a templom csökkentené a park területét, nem lenne parkolóhely, a régi emlék­mű helyére Erkel Ferenc szobrát akarják felállítani, sűrű lenne a terület beépí­tettsége. Az egyházközség úgy véli” ezek nem komoly érvek, hiszen a gyógyszer- tár és a templom között egy szép parkrész maradna. Az építkezés miatt legfeljebb egy-két fát és néhány bok­rot kellene kivágni. Az építkezés befejezése után fák, díszcserjék ültetését tervezzük, jóval többet, mint amennyit eltávolíta- nának. Az esztétikailag is kellemes látványt nyújtó templom nem rontaná, sőt javítaná a környezetében eddig már fölépüit, oda nem való építmények okoz­ta kárt. A templom jól be­leilleszkedne a tájba, össz­hangban lenne a központ régi épületeivel. Az Erkfel- szobor és a református templom nem lenne rossz társítás. A templom nem lakó­Kertészkedőknek Bértárolás hidegben fel, addig pedig a bor szí­ne emiatt zavaros marad. A savas borok könnyen oxidálódnak a fagyásnál. Ettől elvesztik eredeti szí­nüket, például a fehér bo­rok sötétebb árnyalatot kapnak. Izük is kesernyés­re változik. A megfagyott bort a felengedés után hosszú ideig hagyjuk pi­henni 8-10 fokos hőmér­sékleten. A fogyasztható- ságáról időnkénti kóstolga­tással győződjünk meg, és amíg az íze nem lesz újra harmonikus, vagyis, amíg mellékízt érzünk, hagyjuk pihenni. A fagyás jókora térfo­gat-növekedéssel jár. Száz liter bor térfogata fagyott állapotban két literrel lesz nagyobb, egyliteres üveg­ben 20 köbcentiméterrel. Ekkora térfogat-növekedés szélnyomhatja a tárolóedé­nyeket is, vagy jobb eset­ben kinyomhatja a lazább dugókat. A megfagyott bor olvadása közben a jeges borból kiváló víz nagyobb fajsúlyú, mint a jég, ezért a víz az edény aljára süly- lyed. Erről könnyen meg­győződhetünk, ha egy üveg fagyott vörösbort ol­vadás után megnézünk, felül vörösebb, alul világo­sabb színű. A színező- és egyéb anyagok eloszlatása végett a felengedett bort jól össze kell keverni. A fentebb leírt jelenségekre különösen karácsony és szilveszter tájékán érde­mes odafigyelni — ha hi­deg az idő —, mert ilyen­kor sok ezer liter bort szál­lítanak a tárolóhelyekről a fogyasztás helyére, és a demizsonban, üvegekben — sőt még hordókban is — útközben megfagyhat a bor. Széli László épület, mely zajossá teszi a környéket, hanem nagyon fontos középület. Isten há­za, ahová az emberek erőt meríteni térnek be, az élet nehézségeinek elviselésé­re; hogy hálát adjanak a segítségért, vigasztalást ta­láljanak bajaikban. A templomnak központi helyen kell lennie — vall­ják a reformátusok —, mint ahogyan ez régen is volt, hogy az öregek, betegek is könnyen elérhessék. A budakeszi reformátu­sok már rég várnak egy igazi, tornyos templomra, amelynek építése most len­ne megvalósítható. Indo­kolja az is, hogy a temp­lomba járók száma örven­detesen emelkedik. Kinőt­te a gyülekezet az 1948-ban sok áldozattal és harccal felépített szükségimahá- zat, amely az elmúlt ziva­taros évtizedekben már ele­get tett feladatának, biz­tonságos pont volt az Er­délyből és Felvidékről el­űzött családoknak. Az egyházak segítése, templomok építése nemzeti érdek is. Nem elég az el­múlt 40 év örökségétől megszabadítani a termőta­lajt, az épületeket, meg­szüntetni a környezetszeny- nyezést, el kell távolítani a lelkekből is a mételyt. A lelkekben okozott, kártevés szemmel nem látható, an­nál inkább ennek követ­kezményei a társadalom­ban. Riasztóak a rendőri je­lentések, a betörések, gyil­kosságok, öngyilkosságok terjedése, a kábítószerezés, az alkoholizmus, a csalá­dok szétzüllése, az elron­tott, céltalan életek... és folytathatnánk a sort. Ezek -rendbetétele a hitélet nél­kül elképzelhetetlen. E nem kívánt állapot csak rosszabbodhat. A Budakeszi Református Egyházközség Presbitériu­ma hajlandó a kompro­misszumra az új templom- épület területkiválasztásá­val kapcsolatosan. Mint azt Marétey Sándortól, az egy­házközség lelkészétől meg­tudtuk, a presbitérium re­ményét látja annak, hogy az önkormányzat képviselő­testülete helyesen dönt. Ugyanakkor egy újabb hely is alkalmasnak látszana a templom számára, mégpe­dig az I. világháborús em­lékmű, azaz az imaház előt­ti terület. A tervek szerint a budakeszi képviselő-íeS- tiilet december 13-án ismé­telten megtárgyalja a re­formátus templom helyszí­nével kapcsolatos javasla­tokat. (Deák) Törökbálint: volt jobb Őszi gyorsmérleg Érdekesség, hogy kézilab­dázó tölti be a törökbálinti labdarúgócsapat intézői tisztét. Törökbálinton kez­dett játszani, majd a Bp. Honvéd és a Volán csapata következett. A BHG együt­tesében fejezte be szereplé­sét, de az öregfiúknál most is szerepel a 43 éves sport­vezető, Kontra Lajos. — ősszel az új vezető­séggel együtt kapcsolódtam be a labdarúgó-szakosztály munkájába, s a kezdeti fel­adatot a rendcsinálás jelen­tette — mondotta. — Ko­rábban sok volt a fegyel­mezetlenség a csapatnál, azóta javult a helyzet. Az őszi teljesítmény a vártnál gyengébbre sikeredett, mi­vel a fegyelmezés volt az elsődleges feladat. A rendszertelenség azon­ban még most is kísért, hi­szen a játékosok igazolá­sait, amelyek az új köny­vecske kiadásához szüksé­gesek, alig tudták össze­gyűjteni. A szebb napokat látott, NB III-at is megjárt csapat az őszi első félévet a 14. helyen zárta a II. osz­tály Északi csoportjában. Az edző, Gelmár Antal, egykori bálinti játékos. A 30 évén túljutott Gonda Imre valamint a 15 éves csatár, Weig Zsolt teljesít­ményét emelte ki elsősor­ban az intéző. Az együttesre nemzetközi kötelezettségek is várnak. Németországban, Süssenben húsvéti tornán vendéges­kednek 1992-ben. Nem csupán az együttes gyengélkedése jelent gon­dot, hanem régi probléma a pálya állapota, ősszel kétszer is olyan rossz volt a talaj, hogy albérletben a helyi Flóra Szálló pályáján játszottak. Rendkívüli ese­tekben veszik igénybe ezt a lehetőséget, így például az őszi utolsó meccset is itt vívták. Mint hallottuk, a Rába ETO NB I-es gárdája is a Flórába jár edzőtábo­rozni, ez is bizonyítja a ki­tűnő lehetőségeket. Mivel a szálloda vezetőségében is változás volt. kérdéses, hogy a következő esztendőben ott­honhoz jutnak-e majd itt rendkívüli esetekben. A felnőttgárda őszi mérlegéhez tartozik, hogy otthon négy 2-1-es veresé­get szenvedtek, méghozzá 1-0-s vezetés után marad­tak alul. összesen hat egy- gólos vereségük volt, ebből négy otthon. Négy győze­lem és egy döntetlen 9 pon­tot hozott, a gólkülönbsé­gük 24-30. Az ifik közepes teljesít­ményt nyújtottak, míg a serdülők veretlenül, kitűnő 33-5-ös gólkülönbséggel lettek őszi elsők. R. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom