Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-06 / 286. szám

Ézdekegyezieiés MSZOSZ-módsa Konszenzus ultimátum? Föl-föl­dobott kő A bölcs jogi tanácsadók az Alkotmánybíróság határozatát már szeptemberben kiíundálták, mi­ként lehet meghiúsítani a rádió és a televízió al- elnökeinck kinevezését. Azonnal megtalálták az egyetlen lehetséges indokot: az alkotmány nem tartalmaz határidőt a kinevezésre. Kétségtelen, nincs alkotmányos eljárási határ­idő. így tehát akiknek érdeke, hogy a közszolgálati médiumok jelenlegi zűrzavaros helyzete fennma­radjon — azok megnyugodhatnak. Vitathatat­lan (?), hogy fontosabb lehet nagyszabású külföldi utak, látogatások és díszvacsorák lebonyolítása, mint az alkotmány megszabta kötelesség. Persze az is kérdés: kinek? Mi úgy gondoljuk, hogy ez talán nem a Magyar Köztársaság pártok felett álló és a nemzeti egységet magas méltóságában meg­testesítő elnöke. Csakis véletlen lehet tehát, hogy a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság által is megerősített, és egy 98 százalékos parlamenti többséggel elfoga­dott törvény által meghatározott kötelességét mindeddig nem teljesítette. Mi másra is gondol­hatnánk, hiszen, ha ügyeinek vitelében akadályoz­tatva lenne, akkor arról valószínűleg értesítette volna a parlamentet és a kormányt. Persze, ha ez az értesítés elmaradt, úgy semmi esodálnivaló nines azon, ha a miniszterelnök néhány hónapi tiireimes várakozás után végül is az Al­kotmánybíróságtól kér választ az eljárási határ­időre. A magas bírói fórum nehéz helyzetben lesz. Tippet azért adhatunk. A nemzeti médiák fel­ügyelete államigazgatási ügy. Az alclnökök kine­vezése tehát értelmezhető úgy is — igaz, csak na­gyon áttételesen —, mint egy államigazgatási dön­téshozatal. Ennek határideje pedig közismerten 30 nap. A kérdés csak az, hogy alkalmazható-c az analógia. Van persze más okoskodás is. Például az, hogy a rendszeresen külföldön tartózkodó államfő aka­dályoztatva van feladatkörének ellátásában. A magyar alkotmány az eljárási határidőhöz ha­sonlóan azt sem határozza meg, hogy hány napi távoliét minősül akadályoztatásnak. Következés­képpen ez akár egyetlen napos külföldi távoliét miatt is bekövetkezhet. Tudjuk azt is, hogy a köz­társasági elnököt akadályoztatása eseitén az Or­szággyűlés elnöke teljes jogkörrel helyettesitl. Kiesi országom, kell-e hát várná, amíg hazajön a fiad? — te — úti nem lőttek a tömegbe !*■"" .........i itt............ T N emzetközi konferencia az igazságtételről SZABAD CViiRGY ÍIJSÁÉlj­kMttsígei nn Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke csütörtö­kön a Parlamentben fo­gadta az Európai Újságíró Szövetség hazánkban tar­tózkodó végrehajtó bizott­ságát. Az Andrew Shep­pard elnök vezette végre­hajtó bizottság 12 európai újságíró-szövetséget tömö­rít és abból az alkalomból ülésezik Budapesten, hogy hazánkat is felvették a szövetségbe. Szabad György á küldöttséget tájékoztatta a parlament tevékenységé­ről, azokról a törvénykezé­sekről, melyek a jogálla­miság megerősítését bizto­sítják. Petrasovits emberei Védik a pártházat ’• „A Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt ugyan fontosnak tartja tagságát a Szocialista Internacioná- léban, de ahhoz nem ra­gaszkodik mindenáron.” — jelentették be csütörtökön azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Petrasovitshoz hű szociáldemokraták tar­tottak a párt Dohány ut­cai székházában. A Petrasovits-tábor a párt belügyeibe való beavatko­zásnak tartja, hogy a Szo­cialista Internacionálé munkabizottságot akar ki­küldeni az MSZDP jövő évi kongresszusának megszer­vezésére. A Dohány utcai pártszék - házat megerősített őrség­gel védik éjjel és nappal az elnök asszonyhoz hű em­berek. Gödöllő város önkor­mányzata a választott tes­tület hivatalba lépése óta következetesen tevékeny­kedik azért, hogy a telepü­lés természeti értékeit a jö­vőben a lakosság zavarta­lanul élvezhesse. Ebbe az elképzelésbe markánsan beleillik az idén tavasszal országosan is ismertté vált tórendszernek a hasznosí­tása. Gödöllő polgármesterétől megtudhattuk, hogy ter­veik szerint úgyneyezett íó- kóordinációs intézményt szerveznek, amely felügyeli a kilenc tóval kapcsolatos alapvető teendőket. Felál­lítanak egy vízhasznosítási testületet is, amelynek, mi­ként arra az elnevezés is utal, egyik kiemelt teendő­je lesz a vízterület kor­rekt elosztása, a Víz minő­ségének, a környezetvéde­lemnek éber, szakszerű fel­ügyelete. A polgármester utalt arra is, néhány tó hasznosítására pályázatot hirdetnek meg, hogy azután a befolyt összegből biztosí­tanák a többi tó fenntartá­si, üzelmeltetési költségeit. Kiemelten beszélt a 6-os számú, a MUOSZ által hasznosított tóról. Szavait használva, az újságíró-szö­vetség bizonyult eddig a legmegbízhatóbb partne­rüknek. Velük a jövőben is ápolni kívánják az együttműködést. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a Grósz Károly volt MSZMP-főtitkár vagy a Király András volt MUOSZ-főtitkár által vagy Nem volt értelme ultimá­tumot benyújtani a kor­mánynak a ma pénteken kezdődő kétnapos MSZOSZ érdekegyeztető rendkívüli plenáris ülés előtt — mond­ta dr. Götzinger István, a szakszervezetek Pest me­gyei képviseletének veze­tője. A ma kezdődő ülésen az MSZOSZ, valamint hét ki­sebb hazai szakszervezet, a munkáltatók és a kor­mány képviselői vesznek részt, hogy a társadalmat érintő számos lényeges kér­désben megegyezésre jus­(Folytatás az 1. oldalról.) ki, az MTI-hez eljuttatott közleménye. A közlemény szerint a nyugdíjasok közül 2500 fo­rint egyszeri nyugdíjkiegé- szítést kapnak azok, akik­nek nyugdíja nem haladja meg a havi 7000 forintot. A havi 7000 és 10 400 forint nyugdíjjal rendelkezők szá­mára 2000, az I—II. csopor­tú rokkantnyugdíjban ré­szesülők számára pedig 2500 forint egyszeri nyug­díjkiegészítést szavazott meg a parlament. Szintén 2000 forintot kapnak azok, használt tavakkal, egyértel­mű választ adott: ha hor­gászni kívánnak, akkor fi­zessék meg annak az árát. Ugyanis a sajátjukként ke­zelt tó nem maradhat ta­vasztól a birtokukban. Minden további nélkül fel­mondják a bérleti szerző­dést. Az elmondottakkal kap­csolatban fejtette ki véle­ményét dr. Tunyogi And­rás, a megyei földművelés- ügyi hivatal vezetője is. Elmondta, hivataluk jelezte a Földművelésügyi Minisz­tériumnak, hogy a Rákos­sanak. Az MSZOSZ hat­pontos programot dolgozott ki az ülésre, amelyben el­gondolásait ismerteti a kormánnyal. Eszerint elsőd­legesen a munkanélküliség kezelésében szeretne közös nézetet kialakítani. A töb­bi részt vevő szakszerve­zet — bár előzetesen egyez­tetett az MSZOSZ-szal — kí­vánalmai néhány kérdés­ben attól eltérő véleményt formálnak. A legfontosabb különbség, hogy a többi szakszervezet általában nem a munkanélküliség, hanem a reálbér, illetve a foglal­aikik a gyeshez járó jö­vedelempótlékban részesül­nek. Ezenkívül 1000 forint kiegészítés jár annak a sze­mélynek, aki házastársi pótlékban (házastárs utáni jövedelempótlékban) része­sül, illetve rendszeres já­radéka mellett — eltartott hozzátartozójára való te­kintettel — növelésre jogo­sult. A Magyar Posta illetékes vezetője ígéretet tett arra, hogy az egyszeri kiegészí­tések kézbesítését a csúcs­forgalom és az ünnepek ellenére is előre sorolják. patakhoz simuló tórend­szert mielőbb be kell épí­teni a Gödöllő város ön- kormányzata által szorgal­mazott zöld programba. Találkoznia kell az éssze­rűségnek és a közérdeknek. Szólt arról is, hogy érthe­tően vannak tulajdonjogi, kezelési kérdések, amelyek gyors tisztázásra várnak. Kitért arra, hogy meg kell szűnnie a tórendszer elsőd­leges gazdasági funkciójá­nak, illetve annak be kell épülnie az oly sokszor emlegetett gödöllői pihe­nési, szabadidős övezetbe. Gödöllőn — miként azt a beszélgetés végén dr. Gé- mesi polgármester kiemel­ten hangsúlyozta — létre­hozzák a helyi horgász- egvesületet. s ezen intéz­ménynek választott vezető­sége lesz. Valamennyi, a tórendszerrel kapcsolatos vélemény, elképzelés kitű­nően illeszkedik a másik nagy terv, a helvi bioszfé­rapark megvalósításához. (gyócsi) koztatottság kérdését tart­ja a legfontosabbnak. Az MSZOSZ indítványai közt szerepel például a he­ti 33 órás munkaidő a ve­szélyes és egészségre ártal­mas munkahelyeken. A fo­lyamatos és a folytonos munkarendben dolgozók esetében pedig a heti 34 órás — jövedelemcsökke­nés nélkül. További igények: a 20 nap alapszabadság be­vezetése; a fizetett ünne­pek számának növelése; a nyugdíjkorhatár változat­lanul hagyása; a korked­vezményes nyugdíjazás bi­zonyos jobban igénybe vett vagy veszélyes területeken; a külföldiek hazai munka- vállalására vonatkozó fel­tételek kialakítása, a szak­mai ágazati szakszerveze­tek bevonásával; a végki­elégítéssel való elbocsátás mérlegelése; a privatizá­ciós bevételek legalább 15 százalékának, az új munka­helyekre való fordítása stb. A plenáris ülés tétje dr. Götzinger István szerint igen nagy, mivel a kor­mány a jövő évi gazdasági költségvetés, az adók. a tár­sadalombiztosítás és a mun­ka törvénykönyve módosítá­sa, újraalkotása és elfoga­dása előtt áll, tehát koránt­sem mindegy, hogy milyen lényeges kérdésekben ve­szi figyelembe a szakszer­vezetek nézeteit, kialakul-e azokkal vagy sem valami kölcsönös kedvező meg­egyezés. Ha mégsem sikerülne megegyezésre jutniuk a kormánnyal és a munkál­tatókkal, a munkaharc ha­gyományos fegyvereihez fognak nyúlni. Szó sincs arról — szögezte le dr. Göt­zinger, hogy az MSZOSZ ultimátumot intézett volna a kormányhoz, de egészen biztos élni fog azokkal a jogos eszközökkel, amelyek az optimális megegyezés érdekében nélkülözhetet­lenek. A kormány megegyezési szándékáról meg vagyunk győződve — folytatta —, éppen ezért nem akarunk például az utcai demonstrá­ciók. a sztrájkok fegyveré­hez nyúlni. amely módot adna a szélsőséges csopor­toknak a provokációra. A munkásgyűlések. a szak- szervezeti értekezletek és a figyelmeztető sztrájk lehe­tőségéről még megyei szin­ten sem döntöttünk, de ezek­ben a napokban egész Pest megyében kikérjük tagjaink véleményét ennek lehető­ségéről. K. K. Állást foglalt az Ország- gyűlés alkotmányügyi, tör­vényelőkészítő és igazság­ügyi bizottsága a Magyar- országi Kommunistaellenes Szövetség indítványáról, miszerint helyezzék alkot­mányon kívül az MSZMP-t, Erről a Kommunist,aellenes Szövetség értesítette az MTI-t. A szervezet a Mun­káspárt salgótarjáni kong­resszusának napján alakult meg, s a szövetség létrejöt­te napján megfogalmazott céljai közé sorolta az MSZMP betiltása céljából indított küzdelmet, s az alapító tagok ez ügyben nyílt levéllel fordultak az Országgyűlés elnökéhez. A német Hanns Seidel Alapítvány tudományos konferenciát rendezett a napokban Budapesten, „Visszamenőleges igazság­szolgáltatás” címmel. A tér­ség egyik legizgalmasabb politikai, társadalmi prob­lémájáról német, cseh és magyar szakértők cserélték ki gondolataikat. Dr. Zétényi Zsoltot, a Zétényi—Takács-féle tör­vény megalkotóját arra kértük, hasonlítsa össze a Csehszlovákiában, Német­országban és Magyarorszá­gon alkalmazott, alkalma­zandó megoldásokat. El­mondta, ha az igazságtétel keménységét nézzük, akkor a legkeményebbek Cseh­Az illetékes parlamenti bizottság válaszában leszö­gezte, hogy a pártok törvé­nyes működésének a vizs­gálata nem tartozik a tes­tület hatáskörébe, a pártok alkotmányos tevékenységé­nek követelményeit a Ma­gyar Köztársaságban törvé­nyek szabályozzák, így min­denekelőtt az alkotmány, valamint az egyesülési jog­ról szóló, továbbá a pártok működévséről és gazdálko­dásáról szóló törvény. Esze­rint tehát a parlamentnek nincs lehetősége az MSZMP törvényen kívül helyezésé­re. Szlovákiában, aztán a né­metek jönnek és végül mi. Dr. Kutrucz Katalin or­szággyűlési képviselő egyet­értett dr. Zétényi Zsolt rangsorolásával. Hozzátette még, hogy mindenütt az aktuális helyzetből indul­nak ki. A németek például rázúdították a nyugati, szö­vetségi tartományok jog­rendjét az új, keleti' tarto­mányokra. De egész Közép- Európa küszködik az igaz­ságtétel gondjával, Dr. Stanislav Hanák és Jaroslav Klenovszky, a ta­nácskozás cseh résztvevői kifejtették a Pest Megyei Hírlapnak, hogy minden országiban más-más szi­tuáció volt annak idején, és más a helyzet ma is. El­térőek a történelmi hagyo­mányok, és különböző ha­bitussal rendelkeznek a né­pek. Ezért, ha részletekbe menően ismernék is a Zé­tényi—Takács-féle törvényt, akkor sem szeretnék mi­nősíteni vagy összehason­lítani a sajátjukkal. Dr. Kelecsényi Erzsébet, az MDF jogi bizottságának ügyvivője úgy fogalmazott, hogy a konferencián a múlt lezárásáról beszéltek, ami­nek az igazságszolgáltatás csak egy szelete. Ami Cseh­szlovákiát illeti: ott a bün­tetőjoggal nem kellett szembenézni, mert nekik nem voltak 56-os sortüzeik, és 1968-ban sem lőttek a tömegbe. Érdekességként megemlítette, hogy a né­met szakértő, aki világ­életében jogállamban élt, menyire nem értette, hogy Magyarországon a kommu­nista diktatúra idejében kö­zönséges bűncselekmények történtek. A. S/_ J. A PEST MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNY SAG, A MONOR1 RENDŐRKAPITÁNYSÁG felvételt hirdet járör-gépkocsivczető és járni munkakörük betöltésére A jelentkezés feltételei: — magyar állampolgárság — büntetlen előélet — letöltött sorkatonai szolgálat — egészségügyi alkalmasság — közép- vagy szakmunkásképző iskolai végzettség — vezetői engedély Hivatásos rendőrtiszthelyettesek előnyben 1 Bérezés: a rendfokozattól és a munkaviszonytól függően. Jelentkezni lehet személyesen a Monori Rendőrkapitányságon (Monor, Kossuth Lajos u. 8ő.), o személyzeti főelőadónál vagy a vecsési rendőrőrs parancsnokánál. Bioszférapark Gödöllőn Grósznak sem adják ingyen Nyss^dsßMeff&szsiSs Házhoz jön a pénz Az MSZMP beiiliása Törvényes keretek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom