Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-05 / 285. szám

ÖNKORMÁNYZATOK FÓRUMA • • rr 60BCLL0H, KOHOROM AURORA Jogképviselet - üzleti alapon A megszűnő és átalakuló cégeikről, az új hivatást felvállaló intézményekről úgy veszünk tudomást, mint a rendszerváltozás által, s annak talaján lét­rejövő változásokról. Egyértelműen a kibontako­zás jelei ezek, jóllehet az életképességhez fűződő remények egyszer beigazolódnak, másszor nem. Remélhetően jól döntöttek az illetékesek a Pest megyei önkormányzat jogtanácsosi irodája jövő­jét illetően is, amely 1992. január elsejétől ügyvé­di irodaként működ.k — függetlenül az önkor­mányzattól. Az átalakulás hátteréről dr. Kiss Györggyel, a jog- tanácsosi iroda vezetőjével beszélgettünk. — Szakmai vagy egyéb bkok tették szükségessé e lépést? — Alapvetően az önkor­mányzatokról szóló tör­vény teremtett új helyze­tet. Mivel a megyei és a he­lyi önkormányzatok között megszűnt a függőségi vi­szony, s az iroda lényegé­ben a vele szervezeti kap­csolatban lévő szerv — tehát a' megyei önkormány­zat — jogi képviseletét lát­hatja el, így a helyi önkor­mányzatok felé nyújtott szolgáltatása körül komoly viták adódhatnak, eseten­ként megkérdőjelezve an­nak jogszerűségét is. Holott ez utóbbiak egyre jobban igénylik segítségünket. — Volt-e választási lehe­tőségük, azaz kínálkoztak-e az ügyvédi iroda mellett más alternatívák? SZERZŐDÉSSEL — Három megoldási mó­dozat nyílt, megmaradni a megyei önkormányzat jog- tanácsosi irodájának, lét­rehozni a megyei és a helyi önkormányzatok által ala­pított közös társulást, illet­ve megalakítaná az ügyvédi irodát. Nem véletlen, hogy a harmadik változat mel­lett álltunk ki. Ha jogtaná­csosi irodaként működünk tovább, akkor — a már em­lített hierarchikus kapcso­latok megszűnése miatt — a helyi önkormányzatok csak kivételesen vehetik igénybe szolgáltatásainkat, ha pedig a közös társulás alapján jön létre a jogi iro­da, ez esetben kétséges, hogy vállalható a perképvi­selet — holott a jogtanács­adásra szorítkozó tevé­kenységről tudjuk: pusz­tán ezzel nem sokra men­nek a sok gonddal küszkö­dő önkormányzatok. Ma­radt tehát az ügyvédi iro­da, amely üzleti alapon áll rendelkezésre úgy a megyei, mint a helyi önkormányza­tok számára, s végez állam­polgár! megbízásokat: hi­szen pótolni keli az önálló­sulással megszűnő, a me­gyétől eddig biztosított anyagi támogatást. Tulaj­donképpen az idei évben kerültünk válaszút elé, ez idáig a jogtanácsosi iroda — amelyet a megyei tanács 1987-ben alapított — ön­álló jogi személyként a me­gyei és a helyi tanácsok, illetve a tanácsi vállalatok és intézmények jogi képvi­seletét, jogi ügyintézését és a tanácsadást végezte: ez idő alatt igen nagy állam­igazgatási gyakorlatot sze­rezve. Az idén újra kellett fogalmaznunk jövőnket, egyértelművé vált, hogy lépni kell. — Milyen felállásban és miképpen működik majd az ügyvédi iroda? — Mivel budapesti szék­hellyel nem működhet a megyei illetékességű ügy­védi iroda, így Valikén lesz a székhelyünk, s Gödöllőn és Monoron alirodát létesí­tünk. De itt, Budapesten a jelenlegi helyünkön is meg­találhatók leszünk, a me­gyei önkormányzat ugyanis — lévén átalánydíjas szer­ződést köt velünk — bizto­sítja számunkra az itteni irodát. — Januárban kezdenek. Vannak-e információik, hogy az önkormányzatok miben és mennyiben igény­lik szolgáltatásaikat? — A régi gyakorlat sze­rint eseti megbízás és áta­lánydíjas szerződés alap­ján dolgoztunk, s most majd hasonlóképpen teszünk. Az önlcormányzatoknak ismét lehetőségük van, hogy szer­ződést kössenek az ügyvédi irodával; a település nagy­ságától függően ötven- és százezer forint közötti üsz- szegben. Tudjuk, hogy az önkormányzatok szegények, de meggyőződésünk, hogy megéri, hiszen egyetlen ügy is kiteheti az éves összeget. Aki pedig átalányt köt, ezért a pénzért korlátlan számú megbízást adhat. S tapasztalataink szerint igencsak emelkedik az ügyek száma: 1991-ben pél­dául négyszáz esetben jár­tunk el, s ennek csak egy- tizedét tették ki a peres ügyek. — Megítélésük szerint az önök szolgáltatása iránt a jövőben is lesz igény, hi­szen az önkormányzatok lassan magukra találnak, túljutnak a kezdeti bizony­talankodásokon ? MEGBÍZÁSSAL — Az önkormányzatiság létrejöttével korántsem ala­kul ki automatikusan a gyakorlat.. És ehhez egy év is kevés. Az egyik oldalon közigazgatási hatóság az önkormányzat, a másikon tulajdonos. jogi személy, jogalany. Gazdasági tevé­kenységet folytat, vállal­kozhat, s mindezt olyan vi­szonyok között, amikor — bár sok új jogi szabályozás lát napvilágot — az önkor­mányzati tevékenységet hátráltató jogszabályok is érvényben vannak. Gondol­juk csak meg, mennyi ren­dezetlen ügyet örököltek - közös beruházások, bérleti és földügyek, kártérítések —, s bizony nem minden önkormányzat van felvér­tezve a kellő jogi ismere­tekkel. Ugyanakkor nőnek a mindennapi jogügyletek is: privatizációs szerződé­seket kell kötni, el kell ké­szíteni az ügyrendet, a ren­delettervezetet, a működési szabályzatot. Hatalmas ki­hívás előtt állnak az önkor­mányzatok, s ebben támo­gatásra szorulnak. — Januártól magánsze­mélyek megbízásai alapján is tevékenykedik az iroda. Ez milyen változásokat idéz majd elő? ELSŐSÉG — Most valamennyiünk számára nehéz időszak kö­vetkezik. Mi megtiszteltetve éreztük magunkat, hogy a jogtanácsosi irodában, az államigazgatásban tevé­kenykedtünk, s köszönettel tartozunk azért a sok segít­ségért, amelyet a megyei és a helyi önkormányzatoktól kaptunk. Most elszakadnak a szálak, önállósulunk, a saját lábunkra állunk, koc­káztatunk, vállalkozunk. És erre fel kell készülnünk az új jogszabályok áttekin­tésével, az eddig kevéssé gyakorolt jogterületek át­tanulmányozásával. Lénye­gesen nagyobb körben kell majd tevékenykednünk a jövőben, hiszen adott eset­ben egy válóperes ügyben is megbízást kaphatunk. Mindez azonban nem je­lentheti azt, hogy legfőbb hivatásunkat, az önkor­mányzatok kiszolgálását ne tekintenénk elsődlegesnek: ez az ügyvédi iroda mun­kájában is prioritást élvez. DECEMBER 6-Áfl Megyei közgyűlés A Magyar Közigazgatási Kamara holnap, december 6-án, pénteken, a Pest Me­gyei Önkormányzat tanács­termében tartja soros köz­gyűlését. Az eseményen — amelyen dr. Boross Péter belügyminiszter is megjele­nik — igen fontos napiren­deket vitatnak meg a részt­vevők: többek között a köz­tisztviselői törvény, illetve a kamara ez évi munkája kerül napirendre. A to­vábbiakban költségvetési javaslat hangzik el, módo­sítják az alapszabályt, ki­alakítják a közgyűlés állás- foglalását, majd személyi kérdésekben határoznak, il­letve a kamara emblémá­járól szavaznak. A VERSENYBEN MfNBÜKS GYŐZTES Teremik kíváncsisággal A Tamási Áron-i gondo­lat — azért vagyunk a vi­lágban, hogy valahol ott­hon legyünk benne — majd mindenkiben megfogalma­zódik. Kimondva és kimon­datlanul azt a bizonyossá­got erősíti, hogy a valahová tartozás köteléke erőt, hi­tet és cselekvőképességet ad az élet olykor kilátás­talan viszontagságaiban. De nemcsak a nehéz órákban, s nemcsak pillanatokra. Egyszersmind életminta, lélekből fakadó parancs a házához, lakóhelyéhez, ha­zájához hű, azért áldoza­tokra is képes ember szá­mára. Tenni azonban sokféle­képpen lehet a szűkebb pát­riáért, többek között múlt­ja kutatásával, értékei megőrzésével, szellemi kin­csei és tradíciói megóvásá­val. S lehet ezt hivatásból tenni és kedvtelésből, a végeredmény számára mindegy; csupán az a fon­tos: közösségi értékké vál­jon. E sorban a Pest me­gyei helytörténeti- és kró­nikáiról pályázat, amelyet 1965 óta minden esztendő­ben megrendeznek, jól szolgálja a lokálpatriotiz­mus közösségalakító szép céljait. S manapság tagad­hatatlanul megnőtt a jelen­tősége is: jó eszköz egy te­lepülés önmagára találásá­nak küzdelmes folyamatá­ban. Az ez évi pályázat ered­ményhirdetésére a minap került sor. A krónika mű­fajban hét szerzőtől hét pályamű érkezett, a hely- történeti kategóriában ti­zenhat szerző tizenhat pá­lyamunkát nyújtott be — volt olyan induló, aki mindkét kategóriában je­lentkezett. A színvonal ha­sonló volt a múlt évihez, ellenben üdvözölhető vál­tozása a dolgozatoknak, hogy igyekeztek megörökí­teni a tavaly lezajlott tár­sadalmi-politikai mozgáso­kat. Az amatőr szerzők tol­lából származó pályázatok összességében megfeleltek a kiírásnak, s azt bizonyítják, hogy sokakban él a vágy a múlt őszinte feltárására. S ezt a teremtő kíváncsisá­got nemcsak igénylik, de támogatják az önkormány­zatok, noha az elvi segít­ségen túl mást még nem nyújthatnak. A helytörténeti dolgoza­tokról azt állapította meg a zsűri, hogy témakörük vál­tozatos, forrásértékük pedig jó. A tizenhat munkából nyolc falutörténeti, négy iskola-, három közműve­lődés-, s egy mezőgazdaság- történeti munka született, s bár az első helyet nem ad­ta ki a bírálóbizottság, i pályázóknak elismerés jár E kategóriában Buskó And­rás Biatorbágyról és Kürt Béla Ceglédről második he­lyezett lett, míg dr. Erdés; Mihály Dunakesziről, Szabt László Kartalról, s Vöő Im­re, illetve Somogyi Lajosm Szigetszentmiklósról har. madik helyezést kapott. A falukrónikák kategó­riájában két dolgozatot — akár a múlt évben — egj későbbi falumonográfia jc forrásának is lehet tekinte­ni. A többi munka erős át­lagot képvisel — így f kategóriában a másodii díjat nem ítélték oda sen­kinek, ellenben két első és két harmadik helyezéssel jutalmazták a részvevőket E kategóriában az első he­lyezést Molnár Zoltán Per­bálról, s Szántó József Al- bertirsáról kapta, míg a harmadik helyezett Bucsoi István Pátyról, s Szendi Julianna Jászkaraj enő- ről lett. A győztesek mellett — s ez a díjkiosztó ünnepségen is kihallatszott az értékeié szavak mögül — e verseny­ben mindenki győztes. A pályázók részvételéért kö­szönet jár, maradandó munkájukkal jó ügyet szol­gáltak, hozzájárultak szű­kebb hazájuk értékeinek felkutatásához. S a közös kincs minden szeletére nagy szükség van, hiszen a múlt értéke nélkül nincs otthon, nincs haza. Van mit egyeztetni Meg­vitatják Pest Megye önkormány­zatának külügyi bizottsága december 10-én ülést tart. A résztvevők két napirendi pont megtárgyalását terve­zik: elsőként a megyei ön- kormányzat jövő évi költség- vetési tervkoncepcióját vi­tatják meg, majd az 1992. esztendő külügyi tervéhez illeszthető javaslatokról lesz szó. A tanácskozás he­lye az önkormányzati hiva­tal, I. emeleti 122/a helyi­sége. , Az oldalt írta: Vasvári Éva Hirdetéseink a Pest Megyei Hírlapban, a Pest Megyei Extrában és a Szuperinfóban jelennek meg. Az Aranygallér Rt. szeretné, ha nemcsak kenyerei és péksüleményei tennék ünnepivé karácsonyi asztalát. Gyűjtse össze legalább 4 különböző témájú hirdetésünket, és december 20-ig, névvel és címmel ellátott borítékban küldje el nekünk, vagy dobja be a boltjainkban elhelyezett gyűjtőládákba. A december 22-i sorsolás fődíja egy 50 000 Ft értékű aranylánc, U. és III. díja pedig egy 25 000 Ft-os és egy 10 000 Ft-os betétkönyv. Aranygallér Rt. 2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6. Aranygallér Sf

Next

/
Oldalképek
Tartalom