Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-31 / 305. szám

.CHNER EDIT: Életem első rendszer- sa alkalmából a köpö- fofgatás művészetének ios kiemelkedő képűi­ét ismerhettem meg! Nem vagyok nagy ra­id, 1992-re csal: a böl- és tisztánlátás el- •i lűztem ki célul. tOCSIS KLÁRA: . Számháborús időkben pán csak kétszer szeret- n mondani és kétszer húzni: semmit, i. És még mondja valaki lünk, hogy kettőig se tű­ink mi itt Magyarorszá- m számolni?!? GÁL JUDIT: 1. Sok krimit. 2. Azt, hogy a gyilkosok, a rablók, a szatírok előre jelezzék nekem terveiket, nehogy kimaradjanak a lapból. VER ES ZK I JANOS: 1. Egy új esztendőt és új főnököket. 2. Egy még újabb eszten­dőt ... VARGA EDIT: 1. Egy új főszerkesztőt! 2. Ahogy a költő mondja: „...egy kis nyugalmat, melyben a dal megfogan­hat...’’ / Mf*.. <0coC\' GÉR JÓZSEF: 1. Volt két darab kéttalá- latosom a lottón, amivel nyertem 169 forintot, vi­szont nyáron ellopták a bi­ciklimet., így az évi egyen­legem deficitet mulat. 2. Legalább egy háromta- lálatost a lottón, amiből pó­tolni tudnám az új kerék­párra szánt összeget, a pénzgyűjtést elkezdtem. DUDÁS ZOLTÁN: 1. Egy saját kezűleg ülte­tett Duna-parti fát. 2. Azt, hogy egy év múl­va ne kelljen befűteni vele. ZUi* !U (&*— NÉMETH ANDREA: 1. Amit hozott, azt el Is vitte. 2. Majd a lottósorsolás illán megmondom. KÖBLÉNCZ ZSUZSA: 1. Egy szünet nélküli „to­vábbképző tanfolyamat”, melynek során a „katedrá­ról” folyton azt magyaráz­ták és okították, hogy ami van, az demokrácia. 2. Jövőre remélhetőleg már kézzelfoghatóan ki­derül, hogy nem az iskolá­nak, hanem az éleinek ta­nultam a hosszú kurzuson. FEKETE ILDIKÓ: 1. „Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?” — Nekem mindegyiket. (Pél­dabeszédek 23.29) 2. A jóslásokban nem hiszek, ismét csak Salamont idézem: „Ne dicsekedjél a holnapi nappal: mert nem tudod, mit hoz a nap te- reád.” (Példabeszédek 27.) HANCSOVSZKI JÁNOS: 1. Zötykölődős, sáros utat, ahol majdnem eltörött a kocsim tengelye. 2. Kevesebb sárdobálást és jó egészséget, mert ha hiszik, ha nem, az utóbbi a lényeg. GYÓCSI LÁSZLÓ: 1. Megerősítette az újság­írásba vetett szakmai hite­met és önbizalmamat. 2. Szeretnék több elége­dett, őszinte és vidám em­bert látni. BORGÓ JÁNOS: 1. Az óév számomra a re­vei áció éve volt: a helyi el­lenzéki pártok felismertet­ték velem, hogy kormány- párti vagyok, a kormány­pártok, hogy ellenzéki. 2. Az új évtől azt várom, hogy ha kutyákról írok, ne nehezteljenek meg a macs­kabarátok, s hogy írásaim fogadtatását ne azon kell­jen lemérnem, hogy ki mi­kor köszön vissza és mikor nem .., DEÁK ATTIKA: 1. 1991-ben keresztül-ka- sul száguldoztam a megyé­ben, mert háromhavonként más-más térségből kellett tudósítanom. 2. 1992-ben szeretnék végre megállapodni, és jó hangulatú munkatársakkal, határozott arculatú rovat­ban dolgozni. PAPP JÁNOS: 1. Annyi külföldi vendég érkezett. hogy felszámol­tam az egyetlen betétköny­vemet. 2. Nálunk a feleségem dönt minden kérdésben. Otthon majd megkérdezem tőle, hogy mit várok az új esztendőben. TALLÖS EMIL: 1. Űristen, micsoda kér­dés, tessék megnézni ezt a két oldalt. 2. Majd a jövő év végén megmondom, s azt is, hogy én bezzeg előre tudtam. :w K BALLAI OTTÓ: 1. Korainak tartom a vá­laszt, majd az adóbevallás­kor kiderül. 2. Hagyjanak dolgozni, általában hagyjuk dolgozni egymást, s biztos, hogy te­vékenységünk haszna meg­mutatkozik. Még az adóbe­valláskor is. iák ■ z CSITÁRI JÁNOS: 1. Miért, hozott valamit? 2. Hogy béke legyen. Tegnap — mintegy men­tőövként — érkezett a hír: reménykedhetnek a ma­gyar bortermelők! Szemfü­les külkereskedőinknek há­la, sikerült betörni a világ­piac egyik abszolút „fehér foltjára”. Az Antarktiszon megnyílt a HUNGAROVIN új vezérképviselete; a P1NG-VIN! Hazai biogeneiikusok és biztosítási szakemberek tartottak nagy tetszéstől kísért sajtótájékoztatót. Az állattartó gazdák kitörő lelkesedéssel vették tudo­másul, hogy az említett szakemberek által kidolgo­zott eljárásnak köszönhe­tően egyre több lesz a már az anyaméhen belül is biztosított ivadék, tudo­mányos nevén az ÓVA­DÉK. Üj magyar—orosz házi­ipari szövetkezet kezdi meg termelését az új évben. El­sősorban a hagyományo­san vallásos vidékeken élő sportszerető emberek pénz­tárcáját célozzák meg a bajnokainkról készített gö­rögkeleti szentképeikkel, az OLIMP-lKON-okkal. Szilveszteri évbúcsúztató hangulatban foglak hozzá a disznóöléshez a Pusztafe­nék melletti Vargánya-ta­nyán. Idős Vargánya Józsi bá’ és asszisztenciája csak másnap — kijózanodván — vette észre, hogy a ser­tés sértetlen, és a Csiperke szomszéd lajtja van felda­rabolva! A társaságban lé­vő helybéli népművelő a vizesszekérből kivágott hú­sos gerincnek a LAJT­ORJA nevet adta. A megalakulását fontol­gató Magyar Pneumatikái és Hőlégballon Társaság is szeretne a leendő farme­rek segítségére sietni. El­sősorban a juhászaiba gon­dolnak szellemi tőkét be­fektetni, pályázatot finan­szírozva levegővel felfúj­ható juhistálló — fantázia­nevén SZUSZ-AKOL — tervezésére. Bodnár Gyula A bolondokházában — Látja, főorvos úr?! Most azt képzelik, hogy bolondnak öltöztek...

Next

/
Oldalképek
Tartalom